Vadász- és Versenylap 60. évfolyam, 1916

1916-02-11 / 6.szám

«1 -wSutüui sc WnVlfonuot EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet, Az Urlovasok Szövetkezete, A vidéki versenyegyletek volt A Budapesti Polo Club, Az Országos Agarász Szövetség s az összes lótenyészbizottmányok hivatalos közlönye. Előfizetési ára : Magyarországra: félévre 2® korona; negyedévre 12 korona. Más országokra: félévre 25 korona. Az előfizetési pénzek a «Vadász- és Verseny-lap» kiadóhivatalához (V., Katona József-utcza 26.) czimezendök. 6. szám. Telefon-szám: 657. Budapest, 1916. péntek, február 11, 60. évfolyam. Megjelenik a budapesti, alagi, kottingbrunni és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előtt, egyébkor hetenkint egyszer. LIUÉBEK É VERSENDER. Állami ménesek.* Irta: Lövik Károly. I. Mezőhegyesi ménes. A mi Mezőhegyest illeti, bár ez legrégibb ménesünk, tulajdonképeni haladása a Kozrria Feiencz alatti és utáni időpontra esik. Ha fellapozzuk a Magyarország állami méueseiről szerkesztett, zöld füzetet, azt fogjuk látui, hogy a négy méntelep, a bér- és törzsmének kimutatásában 3452 mén közül nem kevesebb, mint 1043 származott Mezőhegyesről, tehát az anyagnak közel egy harmada. Ez mindenesetre a ménes legjobb bizonyítványa. Örvendetes tanulságul szolgálnak egyébbként a masterek relácziói, továbbá azok az eredmények melyeket a mezöhegyesiek a, távlovaglásoknál elérnek. Sorukból alább közlöm Adieu 3. származási tábláját. E herélt két évben egymásután uyerte ínég Csiszár flidn. alatt az aradi tereplovpglást. Ö Galopin 3 Vedette 19 '. ap. Voltige ur 19 s Galopin 3 Flying Duchess3|ap. Flying Dutchman 3 -King Tom 3 ap. Harkaway 2 o CO Adeline 11 ap. Ion 4 o Doncaster 5 Stockwell 3 ap. The Baron 24 < 0) Doncaster 5 Marigold 5 ap. Teddington 2 CD e£> LilyAgnesl6 Macaroni 14 ap. Sweetmeat 21 LilyAgnesl6 Polly Agnes 16 ap, The Gure 6 Buccaneerl4 [Wild Dayrell 7 v ap. Ion 4 Cv] Buccaneerl4 Kancza 14 ap* Ljttle Red Rover 37 FeriihiH 20 ap. Ascot 27 > í> Fern 2 Grey Mom us nővére. 2.. ap. Comm 25- , ií5 o Furioso XIX. Füriósó V7 3 Fur XIX. Furioso XIX. 614. Abugress IV. 3 Fur XIX. 125. Fxtfjoso Furioso IX. CO IX. 177 Southerland Mezőhegyes létét szintén II. Józsefnek köszönheti, értékes segítőtársa volt az alapitás munkájában Csekonics József százados. 1785-ben határozták el Mezőhegyes fölállítását s ugyanez évben már az építkezésekbe fogtak. A ménes a bosszú idő alatti-ok viszontagságon ment át, egyúttal sok megbecsülhetetlen tapasztalatnak lett kútforrása. Az alap itt is tarka, s a fejlődést épen nem segitette elő, hogy a kezdő években úgynevezett vadménesekkel is kísérleteztek. A tisztán kézből való fedeztetés első éve 1855. 1785-beu Csekonics kapitány és Scotti állatorvos Magyarországban, Bukovinában, Holsteinből stb. 553 kanczát szerzett be, a melyekből 362-őt választottak ki. A vásárlás utján összegyűlt 194 ménből 22-őt szemeltek ki, és pedig 1 holicsit, 1 hdlsteinit, 1 angolt, 2 berbert, 4 erdélyit, 1 lengyelt, 4 lipiczait. 1 mecklenburgit, 1 nápolyit, ß spanyolt. A ménes szervezési szabálya — egy az akkori időkhöz mérten — igen jelentékeny munka 1785 szeptemberében lépett életbe. Mint br. Podmaniczky Gyula irja, az első korszakban — 1787—1791 a lovak párosítása főleg a sziliek összehangoztatásán alapult, csupán arra fordítottak gondot, bogy a nehéz német kanczák nehéz ménekkel fedeztessenek, hogy a középmagasságú magyar, erdélyi, moldvai, cserkesz * XIII. szemelvény Lövik Károly « Könyv a magyar lóról» ezimü hátrahagyott művéből. kanczákat szinbeu és állásban megfelelő ménekhez osszák be. A második korszakban (1791 — 1817.) a kanczák — folytatja a báró — kezdetben a fedeztetési mód, majd ivadékaik használtatási módja szerint rendeztettek. Tökéletesnek ezt a rendszert — a mai szemüvegen át nézve — nevezni uem lehet. 1804-beu végre a vadménesek •— a melyek rousseau-i ábrándokat vittek a lótenyésztés országába — feloszlottak. 1816-ban kerül Mezőhegyesre az oly sok tinta elfogyasztására módot nyújtó Nonius. A harmadik korszakban (1817—1855.) a ménesek egy török, két spanyol, egy nápolyi és két szabad ménesre voltak osztva. A fedeztetés az utóbbiaknál csoportokban, a többieknél kézből törtéut. 1818-ban a ménesek jelleg szerint való elnevezése megszűnt. A mult század elejére esik a Gidran-ménes megalapítása, amelyről részletesebben kell megemlékeznem. A Gidran-törzs eredetét ugyanis az e tárggyal foglalkozó összes szakmunkák tévesen irják le. A magam idevonatkozó kutatásai a következő képet nyújtják: A Gidran-(törzs keletkezését _ Wrangel gróf ösínert munkájában: Ungarns Pferdezucht igy irja le': «Zu nicht geringerer Berühmtheit gelangte der 1817 dem Gestüte Mezőhegyes von der Schwesteranstalt Babolna leibeweise iiberlassene, 1810 geborene , Originalaraberhengst Gidran aus dem Nedjed Stamme, Siglavi-Gidran der in .Mezőhegyes mit einer I<Qpcsaner Stutegepaart, - den nachmaligen ' Stammvater des hochgeschätzten Gidran Stammes Gidran-Senior erzeugte.» (Nagy hírnévre tett szert az 1810-ben elletett s a bábolnai ménesből 1817-ben Mezőhegyesnek egy időre átengedett Gidran eredeti arabs mén a nedjedi Siglavi-Gidran törzsből, a mely Mezőhegyesen egy kopcsáhyi kanczáva! párosítva, a Gidran-törzs megteremtőjét' Gidran-Seniort nemzette.) Ez a fejtegetés is téves, mint Wrangel sok adata. Gidran-Senior Mezőhegyesen • nem állott, különben neve a törzskönyvben önállóan előfordulna. Be van ugyan jegyezve, hogy Gidran-Senior egy mezöhegyesi kanczát fedezett, de mint a törzskönyvi jegyzet rögtön mutatja : Bábolnán (In Babolna belegt) s nem 1817-ben, hanem 1823-ban. De hogy ez a kancza nem volt a Gidran-törzs anyja, igazolja a törzskönyvi lap adata, mely szerint a Gidran-Senior által fedezett kancza meddő maradt. Ugyancsak téves, bár csak részleteiben, a mezőhegyesi parancsnokság által annak idején összeállított Mezőhegyes és vidéke czimü könyvnek Gidranra vonatkozó feljegyzése: A jelzett munka ley irja le a törzs keletkezését: «1820. évben Mezőhegyesről Bábolnára küldettek kanczák fedezés végett, az ott állott Gidran-Senior eredeti arabs ménhez, mely alkalommal egy kancza vemhet kapva, ellette Mezőhegyesen a Gidran I. mént, s ez.uton vettetett meg alapja a mai GhcL aw-törzsnek.» Igy közlik a törzs eredetét a többi, ezzel a tárggyal foglalkozó magyar munkák is. Gidran I. neve tényleg előfordul a mezőbegyesi törzskönyvben. E mén apja.: GidranSenior, anyja a 81. számú transilvana kopcsányi kancza, de már a leszármazási rovatban pzt olvassuk: «Babolnaer Zucht, Araber Race » Ez adatot megerősíti a törzslap másik adata, mely szerint Gidran I.-t 1823-ban Bábolnáról vitték Mezőhegyesre, a tévedést pedig kétségtelenné az teszi, hogy a 81-es szánni transilvana kopcsányi kancza, mint kutatásaim eredményéül megállapíthatom, a mezőhegyesi törzskönyvben nem fordul elő. Gidran 1. mindkét ága Bábolnához fűződik. Ugyancsak bábolnai nevelések: a törzskönyvben szereplő Gidran II., Gidran III. juu., Gidran III, Gidran IV., Gidran V., Gidran VI., Gidran VII. apamének, a melyek anyjai azonban javarészt mezőhegyesi kanczák, mig apjuk, az utolsót kivéve, Gidran-Senior. 1832-ben találjuk meg a tenyészmének közt az első mezőhegyesi nevelésű Gidranokat és pedig : Gidran VlII.-at, a melynek apja Gidran VI., anyja a 829. számú mezőhegyesi kancza, továbbá Gidran IX.-et, apja Gidran VI., anyja a 673. számú mezőhegyesi kancza: mindaket mén 1827-ben elletett. Az elmondottak alapján tehát. Gidran 7.-ben kell keresnünk a mezőhegyesi torzs apját, megkell azonban állapítani, bogy a család genezise nem Mezőhegyes, hanem Bábolna lapjára, tartozik. A részletekre vonatkozólag jegyezzük meg, hogy Gidran I. megypej volt, 1818-ban elletett, 15" 1" 2 magas és tevékenysége első esztendejében 12 kanczát fedezett, a melyek nyolcz csikónak adtak életet. 1841-ben került Mezőhegyesre Furioso,a mai Fufioso-félVértőtzs ősapja, amely tiz évig fedezett q szóban forgó ménesben. Róla más helyen bővebben emlékeztem meg s ugyanott közlöm a, gr. Wrangel adatára vonatkozó megjegyzésemet is. 1852-ben érkezik Mezőhegyesre North Star, a mai félvór-törzs második főpillére. A negyedik korszak, báró Podmaniczky beosztása szerint, 1855-től napjainkig terjed. Az 1855-iki rendezés alapján Mezőhegyes 9 folyószámu ménesből állott, majd Ritter altábornagy á kauczaanyagot a következőkép csoportosította: 1. szám Igás ménes 2. « 1. arabs ménes 3. ,« Tv angol félvér ménes 4. « Gidran ménes 5. « 1. Nonius ménes 6. « • Maestoso-lipiczai ménes 7. « II. arabs ménes 8. « II. angol félvér ménes 9. « II. Nonius ménes 1862-ben az angol telivéreket a Nonius és Gidran ménesekben is kezdik használni. Ugyanekkor a kladrubi vér tenyésztést beszüntették'. Rövid ideig egyébként (1862—1867) egy u. n. ponny ménes is létezett. Nem tartott sokáig az 1863-ban megkezdett telivértenyésztés sem (4869 ig.) 1868-ban a ménes szintén átmegy a magyar kormány kezébe és kezdetét veszi Kozma Feréncz érája. 1871-ben ismét fölállítják a lipiczai ménest. 1873-ban a bécsi világkiállításra a ménes (a mely már előzetesen is kitüntetést nyert ugyanott) díszoklevelet kap csoportjáért. 1874-ben alipiczai ménest áthelyezik Erdélybe, Fogarasra és ezzel az anyaggal vetik meg alapját Alsó Szombatfalvának. A Mezőhegyesen maradt ménesek öt csoportba oszlottak: 1. Igás menes 2. Arabs « 3. Angol « 4. II. (kis) Nonius ménes 5. I. (nagy) « « Legközelebbi számunk jövő héten, pénteken, jelenik meg. — A mai szám ára 40 fillér.