Vadász- és Versenylap 60. évfolyam, 1916

1916-12-09 / 114.szám

582 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1916. november 13. különösen első részeiben igen szép mén; színé­ben, jegyeiben egészen Gallinule. Sajnos William the Fourth szintén teljesen el lett hanyagolva, el annyira, hogy két évig maradhatott csak Kisbéren. Azután Jankovich-Bésán Gyula, majd Fáy Béla uraknál volt ^gy-egy évig, mig 1914 óta gróf Béldy Kálmán fólvérméDesében fedez. E mén nagy elhanyagoltatása daczára is adott versenyképes egyedeket, köztük egy oly szépet ós jót, mint Próba. Próba is a lassan fejlődő lovak sorába tartozik; szerény kezdetből fel­küzdötte magút, az elsők közé, bár idei legjobb háromévesünk, Sanskrit, ezidó szerint még elér­hetetlen magasságban van felette. Hiszem azon­ban, hogy Próba jövöre még tetemesen javulni fog. Idén legszebb sikere a Kaiser-Preis meg­nyerése volt, de legjobb teljesítménye távolról sem ez, hanem St. Legerbeli második helye Sanskrit után. Próba anyja a kitűnő anyakancza: Crested Grebe, Maxim és Öreglak anyja, meg­le et tehát, hogy Próba jóságánál nagy szere­pet játszik an>ja, de ez mitsem von le William the Fourth érdeméből, mert volt ám Crested Grebenek a jók mellett mitsem érő csikaja is, mint Gizike (apja Gaga), Csecse (apja Chevening) és Maxii (apja Adam). Próba pediareeje igen érdekes rendkívül erős GWTÓITT/E-beltenyésztésé­vel, amely kísérlet Fróbánál bevált. Végül még csak azt, hogy ugy Próba jósága, mint pedig azon körülmény, hogy William the Fourth és az idén oly jó apaménnek mutatkozó Maxim pedi­greestikailag igen hasonlítanak egymáshoz (mind­kettő apja St. Simon-mén, anyja Gallinule-kancza) indokolttá tenné, hogy William the Fourth még egyszer hozzáférhetővé tétessék telivértenyész­tőink számára. Bruce Lowe.* Irta: Lövik líávoly. III. A running-vonalakiól és azok hasznossá való fordításáról Bruce Lowe részletesen emlékezik meg. Itt is abból indul ki, hogy az I, 2, 4, 5, 6 jegyű családok magukban azaz a sire-csalá­do'k nélkül (3, 8, 11, 12, 14) kevés értékűek s ugyanaz áll, fordítva, az utóbbiakról. Első pél­dának Kincsemet hozza föl, azonban ugy a ver­senyeiről adott képet, valamint a kiváló kancza pedigreejet is hibásan rajzolja meg, a mi zava­rólag kell, hogy hasson. De lássuk a lényeget. «Kincsem apjánál, Cambuscannál, irja Bruce Lowe, a running-vér hiányát érezzük, a sire­elemek nem hiányzanak belőle a megfelelő helyeken. Hogy jó ivadékot adhasson, oly kan­czákra volt szüksége, a melyek a running-héza­got pótolják. Kincsem anyja a 4-es család tagja volt; apja Cotswold (2), anyja pedig egy l-es mén lánya. Ugyanilyen a helyzet Camballonál, Gambuscan egy másik, neves ivadékának Cam­ballo anyja, egy 2-es kancza, Orlando után, a mely utóbbi a 2 es családra van bentenyésztve.» Bruce Lowe számos példával illusztrálja fölfo­gását, azonban nem tagadható, hogy a legrosz­szabb lovak pedigreejeinek átvizsgálása hasonló eredményeket mutathat föl, ugy, hogy a bizo­nyításnak ez a módja nem épen perdöntő. Fontosabb az, a mit Bruce Lowe a bente­nyésztés módjáról könyve IX. fejezetében mond. E résznek kissé nehézkes czime ez: «Hogyan lehet jó versenylovakat és fedezőméneket nevelni, akként, hogy a ménhez anyja legjobb vérára­mait hozzákapcsoljuk.» Vagyis : heíyes eljárás-e a beutenyésztés és lia igen: helyes-e a fedező mén anyai oldalát elsősorban figyelembe venni ? Bruce Lowe mind a két kérdésre igennel felel és magának foglalja le az elsőséget, a ki ezt megállapította. Ez a zászlókitüzés azonban nem jogos. A régi teuyésztők is ismerték e tételt és talán elég, ha Priam, ell. 1832, Blue Gown, ell. 1865, Humphrey Clinker, ell. 1822, Weatherbit, ell. 1842, Emilius, ell. 1820, Bay Middleton, ell. 1833, Sultan, ell. 1816, Brutandorf, ell. 1821, Wild Dayrell, ell. 1852, Przedswit, ell. 1872, Plenipotentiary, ell. 1831, Velocipede, ell. 1825, Paragone, ell. 1843. Favonius, ell. 1868, Das Veilchen, ell. 1868, Seclusion, ell. 1857, Newminster, ell. 1848, Kincsem, ell. 1874, Wel­lingtonia, ell. 1869, Barcaldine, ell. 1878, The Mersey, ell. 1874, stb. példáira utalok, hogy e szabály épen nem uj keletű. Sót: már a teli­vér legrégibb korszakában nem egy ilyen páro­* XIX. szemelvény Lövik Károly «Könyv a magyar lóról» czimü hátrahagyott müvéből, sitást találunk, a mint azt Eclivse pedigreejé­nek figyelmes bonczo'gatásánál is láthatjuk. De fogadjuk el alapnak Bruce Lowe szavait és lássuk hogyan fejtegeti e tételt. Az ausztrá­liai pedigreeista a régi közmondást választja vezérelvül: az anyja fia; az apja lánya. Vagyis, hogy a fiuk sokszor (mert általánosságról be­szélni merészség lenne) anyjuk, a lányok pedig apjuk képességeit öröklik. E szabály a lótenyész­tésben csakugyan gyakran megállja helyét. Bruce Lowe példának Carbinet teszi elénk. Carbine 2 Mersey 2 Musket 3 Clémence 2 Knowsley 3 Kancza 3 Toxophilite 3 .=5 a a ' ö i m Musket kiválóságait szerzőnk a mén nagy­anyjának Bessnek tulajdonítja (a mivel persze ellentmond az imént fölállított elvének; mert helyesen következtetve Musket anyja apjától West Australiantól örökölte volna tulajdonságait.) Brown Bess ugyanahhoz a családhoz tartozott, mint Musket apja (3) s ezen kivül jelentós Blacklock (2), Whalebone (1) és Selim (2)-ereket ad. A Muskethez hasonlóan nevelt ló nem kapha­tott jobb társat a fedező akolban, mondja Bruce Lowe, mint Mersey, a mely a 2-es család tagja, mig apja Knowsley (3), Stockwelltöl (3). Mersey apai nagyanyja a föntebb érintett Brown Bess leánya. Bruce Lowe a fönti pedigreet «rendkívül tudományos» származási táblának nevezi. Mielőtt példáinak fonalát,tovább követnők, egy meg­jegyzést teszek. És ez az, hogy Carbine pedi­greejében nem állapithatjuk meg föltétlen biztonsággal, vajon Musket csakugyan Brown Bess vérét hordozta-e magában. Ez csak — többé, kevésbbé indokolható — föltevés. Kétségtelen bizonyítékot csak a biológia, de nem a papírra vetett pedigree adhat. Ennek előrebocsájtása kötelessége annak a szakirónak, a ki tiszta bort akar a pohárba önteni. 'A szóban forgó tétel további bizonyítására Bruce Lowe Barcaldinet. (so't szakember szerint a «század» igazi lovát) és i?eí/c7zgro/ jegyzi elénk. Barcaldine apja Solon, ennek anyja egy Bird­catcher-kancza, s az utóbbit megtaláljuk Barcal­dine anyai oldalán is, a szélen, a hatmadik genenáczíóban. Bendigo apja Ben Battle, a melynek anyai oldalán a Blucklockra bentenyész­tett Sweetmeat játszik nagy szerepet. Bendigo anyja Hasty Girl négy Blacklock-xonaWnl illesz­kedik ez áramhoz. További példák La Fléclie, Craig Millar, Isinglass, Seabreeze, Donovan, St. Simon, Ayrshire, Abercorn, Caller Ou, Blair Atliol, Blacklock, Isonomy, Alice Hawthorn, Min­ting stb. volnának. E^tételt a gyakorlat, ismételjük, sokszor iga­zolta. Azonban újra ki kell emelnünk két szem­pontot. Az egyik, hogy minden bentenyésztés csak kísérlet, a melynek a biológia szabja meg a határát, másodszor pedig, hogy a családszá­mokra való keresztezés — a mit Bruce Lowe gyakran állit elénk — inkább csak számjegyek­kel való játék. Ha, mondjuk, két 1 vagy 2, vagy bármily jegyű telivér a tizedik vagy még későbbi generáczióban találkozik, a rokonság a minimumra siilyedt, ugy papíron, mint bioló­giailag. Erről a mendelizmusról szóló részben bővebben lesz szó. Munkájának tizedik fejezetében Bruce Lowe a kiváló versenyzőképességii kanczák nevelésé­vel foglalkozik. Kiinduló pontnak itt is azt az álláspontot jelzi, hogy ha jó kanczák — adott esetben — jó méneket ellenek, ugy jó mének­től elsősorban jó kanczákat lehet várni. Kiváló lovak származási tábláinak vizsgálgatása arra az eredményre vezette Bruce Lowe-ot 4 hogy sok kitűnő mén lányai különbek voltak fiainál és hogy a párositás föntebbi, részleteseti ösmer­tetett bentenyésztési szabályai szintén mindig figyelembe veendők. Ha, továbbá, a párosított kancza a fedező mén running-áramaihoz illik, ugy valószínűleg jó versenyzőképességü ivadékra lehet számítani, de egész biztos az eredmény, mondja -szerzőnk, ha a mén apjának legjobb vérét ós az ő családi számát visszahozzuk. Lássuk most, mivel magyarázza meg Bruc6 Lowe, hogy némely jó mén kanczacs kói fölény­ben vannak a méncsikókkal szemben ? Példának a szerzó Petrarchotvhozza föl, a melyről — pedigreejéból következtetve — állitólag már előzetesen azt jósolta, hogy több jó kanczát, mint mént fog nemzeni. Szerinte Petrarch King Herod és Matchem nőies vonalaira van ojtva, hozzá még King Herod két leginkább nőies képviselője: Castrel és Selim révén. Pet­rarch anyja, Laura, Orlandot vallja apjának, a melynek három, közeli, Selim, Castrel vonala és egy Whalebone-árama van. Laura anyja egy Alarm-kancza ; Alarm a King Hei od-csa]ád tagja. Igaz ugyan, hogy Whalebone-&ramra, tehát köz­mondásosán férfias vonalakra is akadunk, de ezeket, irja Bruce Lowe, az adott viszonyok «elnőiesitették». Laura tudvalevőleg Lord Clif­dennel párosítva ellette Petrarchot. Lord Clifden a 2-es család tagja és Lord Clifden anyja: The Slave, egy Melbourne (l)-kancza. Melbourne a nőies Matchem vér képviselője. Newminster, Lord Cli/den apja Beesivingnek a fia Beeswing egy Dr Syntax-kancza; ez a furcsa nevü mén szintén a nóies Matchemhez csatlakozik. Részletesen idéztem az eredeti példát, hogy hozzá néhány megjegyzést fűzhessek. Petrarch pedigreejének vizsgálgatásánál kétség kivül szembe szökik, hogy e mén — félretévén a biologiát, a mely Bruce Lowenél nem játszik szerepet — Touchstanera van bentenyésztve. Papíron, de az ausztráliai szakember nézetének megfelelően. Sőt Petraych egyike a legerőseb­ben inbred méneknek, miután ugy apjának, mint anyjának nagyapja Touchstone. Az utóbbi egyik legeredményesebb sire-családnak, a 14-es­nek, tagja és hozzá kell füzui, hogy Touchstone mónvonalán a Bruce Lowe által a férfias vér netovábbjának mondott Eclipsere vezet. Örökítő család (8) tagja továbbá Newminster is, Lord Clifden apja és sire-vért képviselnek (négy generácziót magunk elé téve) Humphrey Clin­ker (8), Voltaire (12) és Venison (11) is. Bruce Lowe tételeinek megfelelőleg tehát azt mon­hatjuk, hogy ha Petrarchhoz oly kanczát adtunk volna, a mely Touchstone-eret hoz és esetleg a 8 as családot is összekapcsolja, az eredmény a legjobb lehetne. Az ó elveinek megfelelöieg, mondom, mert tényleg Petrarch csak papíron van Touchstonera tenyésztve, a mint azt a men­delizmus segítségével ma már megállapíthatjuk. Végül: hogy Petrarch jó mént tudott nemzeni Bruce Lowe elvei ellenére, azt legjobban Hack­ler (7) mutatja. íme Rackter anyja: K Albert Victor 13 { 'I" IPri Princess of Wales 18 /Stockwell 3 /The Bloomer 13 Cicely Hucket 7 Le Maréchal 3j .Meg O'Marley 7 (Monarque l'J ÍLady Lift 35 fMandricardo 22 iM'ss Tennyson 7 Petrarch egy másik kiváló fia: The Barcf, az l-es családból. The Bard anyja Magdalen, egy Syrian (5)-kancza; Magdaten anyja My Mary, egy Idle Boy (6)-kancza. A szóban forgó példát tehát a szerző nem jól választotta és nem állja meg a helyét az a föltevése, hogy Petrarch pedigreején általános nőiesség húzódik végig. (Folytatjuk.) 7822/kig. 1916. sz. Szentendre r. t. város polgármesterétől. Hirdetmény. Az erdei vadászati jog bérbeadása tárgyában folyó évi november hó 18-án 6747/kig. 1916. szám alatt kelt Hirdetmény­ben folyó évi deczember hó o. napjára ki­tűzött árverési határidőt a város képviselő­testületének 7822/kig. 130. kgy. 1916. számú határozata alapjáu 1916. évi deczember hó 28. napján délelőtt 10 órájára elhalasztom. Szentendre, 1916 november 30. P. H. Aláirás, polgármesteri!.

Next

/
Thumbnails
Contents