Vadász- és Versenylap 60. évfolyam, 1916

1916-06-09 / 45.szám

258 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1916. junius 9. donosát, a mikor Cliamanl-ménjét, mely valamivel a távosliop után súlyosan letört, még igy, súlyosan letört előlábakkal is, győzelemhez engedte jutni. Saphir lábai már kétéves korában is aggodalmat keltő állapotban voltak, ugy hogy a kitűnő elassisu telivért erős trainiugbe fogni nem lehetett. Igy esett aztán, liogy mikor mint nagy favorit a derby startjához canterezett, teljes joggal unfit, conditiojábán igen elmaradt telivérnek a benyomását keltette. A mieink ellenben, L'Aslro, Destillateur, Sebaj, Inaska és a többiek — talán a túlságosan húsos Tip-Topot* kivéve — ragyogó szőrrel, nagyszerűen kidolgozott izomzattal — fit and well — állottak az inditó elé. Hanem képességek dolgában azután csehül állott ez a jeles társaság! Charakteristikus a tudományukra Sebajnak, a Szemere Miklós bandicaplováuak második helye. Sebaj, Supliir távolmaradása esetén a verseny könnyű nyerője maradt volna és az elszötnyüködós moraja zúgott végig a tribünökön, a mikor •— a versenyt akkor már könnyen nyeró Saphirt accidens érvén — mindenki látta, hogy Sebajra a mieink közül már egyik sem veszedelmes. Saphir, illetőleg br. Oppenheim szerencséje azonban megfosztotta a turfot ettől a capitalis szenzációtól. Szenzációsan izgalmas és szenzációsan hamis a kimenetele a Styrian-derbynek. A nagy dijnak ezúttal a Henckel-féle Come in time volt — és joggal — a kedveueze. Pompázatos conditióban állott a starthoz, s a tribünök elején lovasa felszólítására könnyen zárkózott lei a vezető és megvertnek látszó Styrianhoz, a verseny a «kezében» volt és mégis kikapott. Lovasa, Aylin, lova fölényéuek tudatúban könnyelmű volt, Styriant lerázva, a győzelmet bizonyosra vette és — nem lovagolt haza. Több se kellett a mi Jauekunknak, Styrian lovasának, a ki csak — minden jel erre vall — Aylin megtévesztésére játszotta a megvettet., hallatlan, annyiszor megcsodált energiájával újra felveszi «szegény, megvert» Styrianjávai a küzdelmet és egy-ket'ö — a meglepett Aylin még magához sem térhet — nyakhosszal elsőnek éri el a célkarikát. A közönség — különösen annak magyar része — leírhatatlan ovációban részesítette a kitűnő lovast nagy ravaszsággal elgondolt és fényes bravúrral keresztül vitt jockeyshipjéért. Ezek az esetek igazságtalan eredményükben természetesen bosszantóak, de tagadhatatlanul érdekesek, izgatóak a néző számára, sokkal inkább, mint azok a reálisan futott versengések, a melyekben a győztes — valamely kivételes képessépü telivér — tulajdonképpen csak közönséges canterm unkát vi gez. D-j igazán élvezetes a derby finisbe akkor, a mikor az izgalmas végtusa és annak eredménye nemcsak az idegeket csiklandozza, nemcsak a turfmanek könnyen lángra lobbanó szenvedélyét táplálja, hanem ha a több egyformán kitűnő képességű. telivér, három- vagy négy első elassisu lovas végletekig elk< seredett viaskodásából egyúttal a tényleg legjobb is kerül a győzök névsorába. Igy volt ez 1906 ban, szerintem a legszebb lefolyású derbyben, mikor a valóban jó versenyképességű, SZÍVÓS, becsületes, igazi stayer — Morpetli győzött. A nagy verseny favoritja német ló — Fels, a nagyhírű ÁVria-csikó volt. A rémet sportkörök égtek a vágytól, hogy Patiencenak esztendő előtti cantergyőzeiinét a hamburgi derbyben — megbosszulják. Az alkalom kitűnőnek látszott. Fels maga csakugyan eminens tehetség, az ellenfelek pedig — a derby lefutásának pillanatában igazában már csak hárman: Rüther Stadl, Elzevir és Morpeth—részben nem váltották teljesen be a kétéves korukban fejlődésükhöz fűzött várakozásokat, jészben pedig mint Morpetli, hároméves korukban nyújtott teljesítményeik értékét illetőleg nem oszlattak el minden kétséget, ugy hogy a nagy revanche utja látszólag akadalytalannak látszott. A monarchia tenyésztését fenyegető ujabb veszedelem elháritóját a Lajtán túli turímatiek a Köuigswarter-féie blockból csak nemrég Rothschild tulajdonába került Király-dij győztes: Rother Stadlhan látták, mig mi magyarok a Kettós ivadékverseny és Alagi-dij kvótaszenzácziót okozó bősében: Morpethban bizakodtunk. Volt még kis tábora: Elzevirnek, a Springer báró crackjének is, de a többi induló — Derby Cupöt, a német tenyésztés másik képviselőjét sem véve ki, mint elhanyagolt, vad outsider állott a starthoz. A verseny csak a czélegyenesen vált igazán izgalmassá. Az egyenesre Rother Stadl fordult be elsőnek s körülbelül a lávoszlopig vezetett is az osztrákok reménysége, a mikor lovasa, Janek, hirtelen mozgolódni kezdett rajta és már feltűntek mellette a rettegett német sziliek, mellette termett Fels—

O'Connor nagyszerű lovasmüvészetére bizva — hogy a reménykedő osztrákok ereiben megfagyjon a vér. Rother Stadl! Janek! —• hallatszik a bécsiek kétségbeesett, de már reménytelen kiáltása . . . Fels gewinnt! Bravo O'Connor I Üvöltik inkább, mint kiáltják a már diadalmámorbau égő németek, a kik közül igen sokan jöttek el a dunamenti császárvárosba, hogy tanúi lehessenek a német sziuek victoriájának. De iroe egyszerre megjelenik kettejük között az észre sem vett, kicsiny Morpeth — nem sokkal nagyobb növésű egy ponnynál, — a mi derék, hűséges Morpethünk; a magyarok kiáltoznak, lángolnak, mindenki reménykedik, de íme Huxtable, Morpetli lovasa, a halkezeben levő ostorral mit sem tud kezdeni, mert félő, hogy akadályozza a szorosan mellette küzdő Fetset, melyet O'Connor ugyan hatalmasan ostoroz már, de nem hiába, mert Fels odaadóan engedelmeskedik a barátságtalan felszólitásnak. Ekkor — igazán az utolsó pillanatban, alig valamivel a czél előtt, — Huxtable az ostort balkezéből átcseréli a jobbikba ós a derék, hűséges, drága Morpeth a fájdalmas ostorcsapások alatt hiven nyúlik . . . úgy küzd, mintha érezné, miről van szó, mintha csak megérintette volna a dicsőség szele, repül, száguld a czél felé . . . a verseny sorsa eldőlt. Erős küzdelem után félhosszal győzött Morpetli, második Fels, másfél hosszal Róthr Stadl előtt, melyet jóval hátrább követ negyedikként a Birkenrnth lovagolta Elzevir. Ez a derbyfinis — a melyben egy kitűnő lovas lélekjelenléte és egy pompás, derék állat ösztönszerű hűsége mentették meg tenyésztésünket a majdnem bizonyos vereségtől, — a legszebb, legizgalmasabb volt mindazok között, amelyekre emlékezem. Fanatikus. A derby győztesei és helyezettjei 1880 óta. A legutóbbi 35 évben az alábbi telivérek győztek és voltak helyezve klasszikus futásunkban : 1380. Elemér (Osborne) 1 Isolani (Waiuwright) 2f Morény (Smart) 2f Könny. 2 h., holtverseny. 1881. Vederemo (Busby) 1 Vezér (Metcalf) 3 La Gondola (Madden) 2 Bizt. 1 h., 3 h. 1832. Taurus (Metcalf) 1 Lehetetlen (Grimshaw) 3 Pierrot (Butters) 2 Küzd. után % h„ 3 h. 1883. Tartar (Busby) l Kortes (Greaves) 3 Vienna (Madden) 2 Küzd. után fejh., 3 h. 1884. Vinea (Sopp) 1 Czimor (Smart) 3 Stronzian (Greaves) 2 1 hi, 2 h. 1885. Buzgó (Grimshaw) 1 Budagyöngye (Smart) 3 Italy (Bell) 2 Tetsz. szerint 10 h., rossz. 1886. Fenék (Bushy) 1 Pajzán (So'pp) 3 Buci;-a-boo (Bell) 2 Némi küzd. után bizt. 3., 3 h. 1887. Zsupán (Goodway) 1 Bulgár (Busby) 3 Petrus (Lemaire) 2 Könnyen 3 h., 3 h. 1888. Rajta-Rajta (Rossiter) 1 Himgaria (Wyatt) 3 Ugod (Sopp) 2 Könny. »/

4 h., 3 h. 1889. Triumph (Rossiter) 1 Aba (Smith) 3 Kincs-ör (Bushy) 2 lg. könny. 3% h., '/a h, 1890. Aspirant (Huxtahle) 1 Prado (Smart) 3 Villám (Bowman) 2 Küzd. után 2 h., 3% li. 1391. Achilles JJ.(W. 8 Ith) 1 Crossbow (Lomaire) 3 Dragonier (Warne) 2 Könny. 3 1)., nyakh. 1892. Gaqa (Bopp) .1 Er (Plannor) 3 Primás II. (Pr. Sharpé) 2 Küzd. után i. h., 1% h. 1893. Gourmand (Barrett) 1 Dornrösc]ion(W. Smith) 3 Duncan (Huxtable) 2 Könny. 1 % h., 1 h. 1894. Magus (Wallace) 1 Adonis (Fr. Sharpé) 3 Ausmiirker (Barker) 2 lg. könny. 6 h., l'/

2 h. 1895. Tokio (S. Bulford) 1 Levente , (Brown) 3 Csapláros (W. Smith) 2 Kanterben lu h., 4 h. 1896. Weathercock(Clemins.) 1 Dandár (Wingfield) 3 Ganache (Peake) 2 Bizt. 1 li., 6 li. 1897. Saphir (H. Chaloner) 1 Tip-Top (S. Bulford) 3 Sebaj (Cleminson) 2 Bizt. 1 h„ % h. 1898. Áruló (Adams) 1 Lulu (Ilyams) 3 Műidig (11.1-1. Huxtahle) 2 l

1/« h„ 2 li. 1899. Pardon (Adams) 1 Bouvivaut (Rumbold) 3 Galifard (Hyams) 2 Bizt. 2 h., 6 h. 1900. Capo Gallo (Fr.Sharpe) 1 • Polonius (Wilton) 3 Kartal (S. Bulford) 2 Bizt. 2 |i, nyakh, 1901. Cai rasco (Adams) 1 Cleofás (Gray) 3 Mágnes (Cleminson) 2 Küzd. után 3/

4 h., 2 h. 1902. Llubar (Barkor) 1 Pszt (R. Huxtahle) 3 Kiss mo (Cleminson) 2 Köny. 1 h, 5 li. 1903. Beregvölgy(Va,nDuaen) 1 Elpeuor (Tarai) 3 Czipész (Cowman) 2 lg. köny. 6 h., 3 h. 1904. Con umore (Stem) 1 Hadúr (Cleminson) 3 Keringő (Bonta) 2 Bizt. 1 li., 3 li. 1905. Patience (R. Huxtable) 1 Kevély Tarai 3 King Rob (Lewis) 2 Köny. 3 Ii, % h. 1906. Morpeth (R. Huxtable) 1 Rother Stadl (Janek G.) 3 Fels (O'Connor) 2 Erősgfüzd.utánV

8b,l%h. 1907. Styrian (Janek G.) 1 Lángoló (H.Jones) 3f Come in time (11. Aylin) 2 Hieronymus (Krouzil) 3f Erős küzdelem után nyakh, 4 h. holtvers. 1908. Intrigant (Stern) 1 Kottingbrunn( Janek G.) .3 Horizont II. (O'Connor) 2 Köny. 4 h, 5 li. 1909. Stixenstein (Miles) 1 Hasznos (Carslake) 3 Aveline (Maher) 2 Köny. 1 h, 2 h. 1910. Rascal (Janek G.) 1 Szózat (R. Huxtable) 3 Péponnet (Carslake) 2 Ig. köny. 2

1/., h, 6 h. 1911. Dealer (Ferguson) 1 White (Clow

er Hewitt) 3 Hochstadl "(Korb) 2 Ktizd. nyakh, nyakh. 1912. Kokoro (Gulyás) 1 Lord Firebrand (Malier) 3 Bartek (Pretzner) 2 Köny. 1 h, fejh. 1913. Csardas (Archibald) 1 Fatalist (Pretzner) 3f Mosci Ksiaze (Mäher) 2 Elector (Carslake) 3f Küzdelem után 1 h, E/.i h. holtvers. 1914. Gonfusionár. (Varga) 1 Sárkány (Foy) 3 Maglód (Miles) 2 Köny. % h, 2% h. 1915 Tovább (Csiszár) 1 Sobri (Janek G.) 3 Fallachy (Jurnik) 2 lg. köny. 3 h, 2 h.