Vadász- és Versenylap 60. évfolyam, 1916

1916-03-31 / 16.szám

— 1916. márczius 31. 125 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. Ritkán ismétlődő eset adta elő magát az 1902-iki «nagy alagiban». A lovakat a starter az 5000 méteres start helyett 4800 méterről inditotta útnak; igy a stewardok a lefutást érvénytelennek nyilvánították s a verseay újból való lefutását rendelték el. Érdekes, hogy mindkétszer Flaggenschiff volt a ny erő. * Az Alagi nagy akadályversenyben elért idők és a győztesek idomárjainak csoportosítása: Idő Idomár Idő Idomár 1894 — Mravik P. 1905 6-37% Mravik P. 1895 — Marsh R. 1906 5'33% Grimi 1896 . — J. Hatton 1907 5-26% Reeves H. 1897 . — Magán 1908 5-35 Reeves H. 1898 — Mravik P. 1909 5-23 Herbert G. 1899 — Magán 1910 5-35 Fries H. 1900 — Mravik P. 1911 5-21% Benson T. 1901 — Earl 1912 5-19 Fries H. 1902 6-14% E. Geoghegan 1913 5'24 Grimi 1903 6-21 Mravik P. 1914 5*19 Fejes 1904 6-12% Mravik P. 1915 Nem futották. Végül pedig a monarchiának legnagyobb jelentőségű akadályversenyében, annak 21 éves fennállása alatt a befutók a következők voltak a győztesekre, valamint a helyezettekre kifizetett totalisateurkvotákkal együtt: 1894 5é Rubel 65 I., Fex II., Olympia III. N. h. : 6 ló. Tot.: 5:16. Helyre : 25:103, 65, 50. 1895 óé Rhadost 73 I., Ischl II, Délczeg III. N. ll. : 4 ló. Tot. : 5:88. Helyre : 25:162. 73. 1896 4é Conjuror 64 I., Törley II., Talbot III. N. h. : 1 ló. Tot. : 5:27. Helyre : 25:43, 33. 1897 6é Pylades 75 I., Angostora II., Rémes III. N. ll. : 4 ló. Tot. : 5:46. Helyre : 25:104, 49. 1898 5é Csekó 68% I., Old Jack D. II., Ossi III. N. h. : 8 ló. Tol. : 5:30. Helyre : 25:49, 58, 129i 1899 6ó Gavarni 71 I., Helf Gott II., May be III. N. h. : 8 ló. Tot. : 5:51. Heljl'e: 25:70, 51, 101. 1900 5é May be 74% I., Aspasia II., Délczeg III. N. h. : 10 ló. Tot. : 10:28. Helvre : 50:69, 100, 219. 1901 5é Almaviva 68% I., Vendel II., Redactor III. N. h. : 3 ló. Tot. : 10:2G. Helyre : 50:88, 84. 1902 6é Flaggenschiff 71 I., Álmom II., J'insistelII. N. h. : 7 ló. Tot. : 10:15. Helyre : 50:68, 174. 1903 5é Mr. John 76 I., Mystery Ii., May be III. N. h. : 8 ló. Tot. : 10:58. Helyre : 50:280, 96, 142. 1904 5é Tromf 68% I., Boka II., Cserhát III. N. h. : 5 ló. Tot. : 10:39. Helyre : 50:94, 74, 126. 1905 5é Czipész 68% I-, Tolmács II., Felicitas III. N. h. : 2 ló. Tot. : 10:12. Helyre : 50:56, 66, 1906 4é Futár 65% I., Negomglesz II., Calderon III. N. ll. : 6 ló. Tot. : 10:73. Helyre: 40:68, 62, 96. 1907 6é Nugommorv 78% I., Pártütő Ii., Grignano III. N. ll. : 4 ló. Tot. : 10:19. Helvre: 20:32. 84, 66. 1908 id. Nugommorv 79% I., Wliy ? II., Sárgacsikó III. N. h. : 3 ló. Tot. : 10.15. Helyre : 20:29, 58. 1909 5é Formidable 11. 78% I., Pandora II., Hattons love III. N. h. : 5 ló. Tot. : 10:19. Helyre: 20:30, 65, 34. 1910 4é Paff 65% I., Vénus II., Lovely 111. N. h.: 7 ló. Tot.: 10:29. Helyre : 20:33 , 45, 51. 1911 5é Dsidás 74% I., Avar II., Dezentorlll. N. ll. : 6 10. Tot. : 10:55. Helyre : 20:28, 28, 27. 1912 5ó Most vagg soha 69 I., Nagy ur II., Rosalie III. N. U. : 3 16. Tot. : 10:58. Helyre: 20:42, 34. 1913 4é Szegény legény 62 I., Dämon IL, Nordstern III. N. h. : 4 10. Tot! : 10:31. Helyre : 20:50, 31, 46. 1914 4é Pepik 65% 1., Saul' II. II, Digger III. N. h. : 3 ló. Tot. : 10:62. Helvre : 20:40, 30. 1915 Nem futották. 11= ®ü refflffi Seeg B - ' 1 Budapest, VI IL, Rákóczi-uí 5. A m. kir. államvasutak központi pályaudvara közelében, a Nemzeti és Népszínház között. Villamos közlekedés. Telefon - hálózat. A jelenkor igényei szerint újonnan berendezve. Versenyidényben az összes sportsmanok talál• kozó helye. • Villanyvilágítás. Diszterem. Lift. ORSZÁGOS LÓTEWIÉSZTÉS. A Moson vármegyei Gazdasági Egyesület most számol be a mult évi működéséről. A terjedelmes füzetből bennünket az egyesületnek a vármegyei lótenyésztés érdekében kifejtett munkásságáról való adatok érdekelnek közelebbről. Ezek közül első helyen érdemes az emlitésre az, hogy a jó tenyészanyag számontartása, a tenyésztés tervszerűsége és a pároztatások irányítása végett az egyesület már 1913-ban megállapította a tájfajtatenyésztés részére Moson vármegye lótörzskönyvét. A földmüvelésügyi miniszternek az a rendelete, hogy minden olyan kancza, a mely a már megalakult vagy most megalakuló tájfajtatenyésztés törzskönyvében föl van véve, vagy fölvételre kerül, mint tenyészkancza biráltatik ós mindennemű katonai lókiemelés alól mentesítve van, nagyon föllenditette a lótörzskönyvelés ligyét. A megyében levő 4326 drb. kanczából 2075 darabot, mint tenyésztésre alkalmasat s az egyesület által kihelyezett ménekkel befödözött anyakanczát a moson vármegyei tájfajtatörzskönyvébe fölvett. Ezzel nemcsak a jelenlegi liáborus idők gazdálkodását könnyítette meg a vármegyében, hanem a gazdákat nagy károsodástól mentette meg azáltal is, hogy nem voltak kénytelenek átlag 2000 K-t érő lovaikat a katonaságnak 1000 koronáért átengedni. A legnagyobb előny azonban abból fog származni a mosoni gazdákra nézve, hogy a máris kiváló lóáilománynk a tájfajtatenyésztés utján rövid idő alatt nagy hírnévre fog szert tenni. A karórágás oka. Zell szerint az a feltevés, hogy a karórágást a lovak unalmukban sajátitják el, téves, mert oly állatok, melyeket évekig nem használnak munkára, pl. a berlini állatkert egypatásai, nem lesznek karórágók. Zell szerint a szálastakarmány hiányának van befolyása a karórágás keletkezésénél. A ló ugyanis füevő és ha nem kap elegendő szálastakarmányt, hanem inkább abrakon tartják, gyomrát az alom evésével, vagy levegő nyelésével tölti meg. Oroszországban már régen ismeretes a szálastakarmány hiánya és a karórágás közötti össze ftiggés ós az orosz lovasság részére kiadott utasításban is olvasható, hogy a pusztáról vagy ménesből kerülő lovaknak eleinte több szénát kell adni, mint zabot, mert különben ezek karórágók lesznek, nem birják ki a hosszú etetési szüneteket, miután a folytonos legeléshez szoktak. Szászország lóállománya a királyi közegészségügyi hivatal közzétett jelentése szerint 1914. év deczember 1-én tartott állatszámlálás szerint a hadsereg lovain kivül 120,212 volt, a mely szám az előző évinél 31%-kal, tehát 41,676-tal kevesebb. Ugyancsak nevezett jelentés megemlékezik a Magyarországból történt lóbevitelről is, a mely az előző éviekhez viszonyítva 60%-kal emelkedett. 'ixtet Róka uas llh 4

é50 inka. -•'úfii 18 Más gyártmány J|ji|| csak utánzat. Weber Rudolf találmánya. (1886) • -•í-ÍQK . Képes árjegyzék csapdákI Úról, vadász- és halászfelszerelésekről díjtalan. ií Legrégibb német duvad csapdagyár. % '.'fiy'j. • • ."• n Ijjrnco cs. és kir. udvari száll. II. yÜLDLlI, HAYNAU, (Porosz Szilézia). SfflllÄISÄifli f® DIJLOVAGLAS. Néhány szó «A modern háború lova» czimű czikkhez.* Irta: nemes/céri Kiss Sándor. Idekint a hareztéren olvasom dr. Nemeshegyi Oszkár tisztelt barátom szakavatott tollából eredő érdekes czikkét «A modern háború lováról». A szerző ezen aránylag szűk terjedelmű munkájában annyi talpraesett megjegyzést és uj gondolatot nyújt, hogy — tekintve a tárgy érdekességét és fontosságát — részemről szükségesnek tartanám, hogy a dologhoz minél több gyakorlati ember is hozzászóljon. A tárgy tenyésztési részétől idő és alkalom hiányában egyelőre eltekintve csak a díjugratásokra vonatkozólag volna, egy-két megjegyzésem. Ugy vélem, hogy a coneours ok feltételeinek módosítása és uj akadályok rendszeresítése igenis helyes és szükséges. Ilyennek tartom főleg a t. czikkiró úrtól emiitett, országútról, árkon ós palánkon át mély szántasba vagy kerti talajra való leugrást és ugyanilyen akadálynak visszafelé való ugratását, a mi nagyon is gyakran fordul elő; azután a mélyen bevágott vizesárkokat, hol a lónak ugrás előtt lecsúsznia, utána pedig felkapaszkodnia kell; a hol a talaj megengedi, mesterséges mocsárban álló középnagyságú akadály is sokban felelne meg a valóságnak. Általában behoznék néhány olyan ugrást, melyet a coucours-oknál mindeddig mint uufair-t és «utálatosat» eleve rossznak és elveteudőnek Ítéltek. Lehetséges, hogy ezáltal a coucours-ok képe festői szempontból veszíteni fog, de ugyanennyit nyerne a realitás szempontjából. Tökéletesen osztom a czikkirónak a legénység részvételévei tartandó csoportlovaglásokra illetve járörmérkőzésekre vonatkozó uózetét is : ilynemű mérkőzéseket láttam a külföldön is, nevezetesen Olaszországbau s azokat igen érdekes és hasznos mérkőzési számoknak tartom. A «magyarnak magyar lovat» elvet mindenben ugy vélem előmozditandónak, hogy az idegen származású lovakat ne zárjuk ki versenyeinkből, ne írjunk ki részükre (ill. belföldi lovaink részére) külön számokat, hiszen a versengés csak emeli a szinvonalat, a mi megint csak a magyar lónak használ; én a magyar lónak való kedvezést ott keresném, hogy minden pénzdíjból, melyet idegen származású ló nyer, egy rész (mondjuk i/

3 vagy 1L) a hozzája legközelebb helyezett magyar lónak jusson. A helyezésen magán s a tiszteletdijak kiosztásán a dolog nem változtatna. Ezáltal nem szegnénk kedvét azoknak, kik drága külföldi anyagot szereztek be, a magyar lónak és eredményeinek megbecsülése és méltánylása pedig a nekik juttatott magasabb pénzdijakban is kifejezésre jutna. Végül pedig szeretném felhívni az illetékes körök figyelmét arra is, hogy ha a concoursokat szaporítani, kiterjeszteni és a résztvevők számát növelni akarjuk, akkor a legközelebbi feltételek megállapításánál ne elégedjenek meg néhány fényes nevü idősebb lovastekintély véleményével, — kiknek szakértelme előtt különben mélyen meghajlom — hanem vonják be a dologba a lovasok legnagyobb részét, főleg a háborúban tényleg és lóháton részt vett sportembereket és az ő kívánságaikat és megfigyeléseiket is vegyék figyelembe, mielőtt versenyfeltételeket Írnának ki. Hogy ez a bevonás mimódon történnék: közgyűlés, szaklapokban való körkérdés avagy az egyes sportembereknek és katonai csapattesteknek szétküldendő s azok által kitöltendő kérdőivek utján-e, az merőben részletkérdés. Én a két utóbbit ajánlanám. * A harcztórről kaptuk a fonti czikket, a inelyben a hareztéren szerzett tapasztalatok kívánalmait óhajtja a jó nevü sportsman a díjlovaglások terén megvalósítani. Köszönettel adunk helyet e tartalmas czikknek.