Vadász- és Versenylap 60. évfolyam, 1916
1916-03-29 / 15.szám
119 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. iL. val. Jelöltünk Sagesse, Heródes, majd Lovacskám, de jól futhat még Croats is. A napot a Hároméves nyeretlenek versenye fejezi be, a hol a Barbarossa után jó második Pellisson a tiplink Calais, Rismal, Tiverton és Nem odd Buda előtt. Rismal nyilván nem itt áll starthoz, ezért Pellisson, Calais, Tiverton és Nem oda Buda sorrendben mutatunk rá az esélyekre. Meglepetést esetleg Uiiieum okozhat. Programm. Alagi versenyek. Tavaszi meeting. Negyedik nap. Csütörtök, márczius 30. 2 10 I. Eladók versenye. Handicap. 1800 K. 1200 m. i12 aláirás.) 1. Hitch Gy. ur id. stp her Ferke 65 2. W. Schlesinger & Comp. 3é s k Ophelia 54 l/s 3. Reeves H. ur 3é s k Rafaela 52Va 4 Hegyi L. ur 3é stp k Get de ölVa 5. Bamberger I. ur 3o p k Gardedame 51 6. Föld A. ur 4ó stp her Vörös ördög 51 7. Mautner V. ur 3ó p k Maladekka 49 8. Stern K. ur 3é s k Duezi 41% Tip: Rafaela— Ophelia—Maladekka 2-45 II. Ferenczhalmi dij. Handicap. 2000 K. 2400 m. (11 aláirás.) 1. Herr K. Hartmanu 5é s her Neurastheniker 64 2. Müller A. ur 5é s her Monte Christo 63 3.Pálinai H. ur 6é p m Csó'ár 57 4. Győrffy M. urnő 4é s m Pelicco 51 5. Mikó M. fhdn. 5é stp k Toinon 51 6. Gr. Batthyány E. 3é p m Rismal 48 % 7. Haber L. ur 6é stp m Harlekin 47 8. Kiss G. ur 3ó p m Arse'ne Lupin 42 Tip: Rismäl—Toinon—Neurastheniker 3 20 III. Infortuné-gátverseny. 3000 K. 2400 m. (11 aláirás.) 1. Liptay B. ur 4é p her Küldöncz 63Va 2. Mélik A. ur 4é s k Aranyos 66V 2 3. Milne F. ur 4é s her Sir ' John ö3»/ 2 4. Molnár L. száz. 4é p m Feldherr 63'/ 2 5. Müller A. ur 5é s her Monte Christo 65 6. Gr. Orssich P. száz 4é p m Savarin 63'/a 7. Br. Rothschild J. fhdn. 56 p m Tradition 65 8. Szemere M. ur 5é p m Lambach 68 9. Tiszai ménes 4é p k Madár 63|/ a 10. Vincekerti ménes 6é stp m Apród 69'/ 2 11 . 6é s her Sopron 66'/ 2 Tip: Aranyos —Feldherr 3 55 IV. Eladók akadályversenye. Handicap. 2000 K. 3600 m. (12 aláirás.) 1. Gr. Schönhorn F. id. s her Monte Carlo 77% 2. Issekutz Gy. száz. id. s her Royal Mail 74 3. Id. gr. Esterházy K. 6é p her Billeyény 697, 4. Fábián I. uruö id. p k Gredine 69 5. Manasteriotti F. száz. 6é s her Grenzer (fv.) 68 6. Br. Baich P. száz. 5é s her Bragadino 65 7. Föld A. ur 5é s her Róka 65 8. Br. Baich P. fhdn. 5é p m Harrow 64 9. Br. Baich P.. fhdn. id. p her Hűtlen 61 10. Molnár L. száz. 4é p m Czecze 60 Tip: Br. Baich-ist.—Royal Mail—Czecze 4-30 V. Cserháti dij. Handicap. 3000 K. 1600 m. (22 aláirás.) 1. Müller A. ur 4é s k Fantoche 69'/ 2 2. Hg. Festetics 4ó p k Patricienne 68 3. Őszi K. ur 6é s m Lovacskám 67 4. Schreiber O. urnő 4ó p m Keeper 63 5. Dunaszigeti ménes 4é s k Opium 61 6. Zöldréti ménes 4ó p her Crocus 59'/, 7. Müller A. ur 5é s her Monte Christo 59'/ 2 8. Dunaszigeti ménes 56 s k Sagesse 55V 2 9. Milne F. ur 3ó p her Stodölka 55 10. Jankovich-B. Gy. ur 3é stp m Heródes 52'/ 2 11. Vincekerti ménes 4é p le Légvár 52 12. Dreher A. ur 3é p m Kosak 49 13. Farkas M. urnő 36 p m Ali Bey 48 Va 14. Zöldréti ménes 3ó p m Mars 48 15. Gr. Batthyány E. 3é p m Rismäl 46»/ 2 Tip: Sagesse—Heródes—Lovacskám 5 00 VI. Hároméves nyeretlenek versenye. 2000 K. 1800 m. (14 aláirás.) 1. Gr. Batthyány E. p m Rismal 56 2. Dörge F. ur s m Barbár 2000 50 3. Herr K. Hartmann stp m Carcajou 56 4. Liptay B. ur p m Unicum 56 .5. Gr. Orssich P. száz. p m Kiváló 56 6. Reeves H. ur s m Langest 56 7.Gr. Sigray A. sz m Tiverton 4000 53 8. Vincekerti ménes p m Nem oda Buda 66 9. W. Schlesinger & Comp, s m Dübelstein 56 10 . s m Labury 56 11 . s m Mostantól 56 12 . p m Pellisson 56 13. Mautner V. ur s k Calais 59 1/» 14. Gr. Orssich P. száz. s m Emilyen 58 Tip : Pellisson—Calais—Tiverton Vonatok menetrendje a magyar kir. államvasutak nyugati pályaudvarától. Külön vonatok: Oda. III. I.— II. III. I.— II. Ind. Budapestről 12"50 110* D20 L30* Ind. R.-Palota-Ujp. L 07 127* P37 1-47* Érk. Alagra 118 ' P38* 148 1'58* Külön vonatok: Vissza: III. [.—II. I.—II. III. Ind. AI ágról 5'06 6'15* 5'25* 5'32 Érk. R.-Palota-Ujp. 5-15 5-25* 5'35* 5-43 jdirk. Budapestre 5\30 5 45* 5"55* 605 Április 2. és 9-én még a következő külön vonat indul csak III oszt. kocsikkal: Oda: Vissza: Ind. Budapestről 12-40 Ind. Alagról 5-55 Ind. R.-Palota-Ujp. 12"57 Érk. R.-Palota-Ujp. 6'06 Érk. Alagra 1-08 Érk. Budapestre 6"27 * A versenytér II. helyére szóló (2 kor. 60 fill.) jegy e vonatra nem érvényes. ORSZÁGOS L0TEN9ESZTES. Állami ménesek, * Irta: Lövik Károly. III. Kisbéri ménes. Méneseink legelőkelőbbje s ezzel együtt mintegy a magyar ló fogalmának megtestesítője, Kisbér s nyilván az is marad belátható időkig. Kisbért, mint tudjuk, 1853-ban alapították, tehát tulajdonkép még elég fiatal; ennek daczára előkelő színvonalra emelkedett. Ez az eredmény annál értékesebb, mert az alapvető anyag tarka keverék volt; a ménes anyaga alapításakor arabs, lipiczai, római kanczákból, egy angol telivér és két arabs ménből állott. Azt sem lehet mondani, hogy a nemsokára az alapítás után — 1854-ben — importált angol telivéranyag elsőrendű lett volna, sőt például az 1863-iki nagy import alkalmával behozott Sir Tatton Sykes-féle kanczákórt sem tudok lelkesedni. Sir Tatton Sykes meglehetős fantasztikus elvek szerint tenyésztett és ha voltak sikerei, azokat inkább a véletlennek, mint a szakértelemnek köszönhette. Oly kísérletek, mint a milyenek a Pride of England s egyéb norfolki ügetöménekkel a félvér-kanczák közt történtek bizonyára nem voltak előnyösek és csodálkozni kell, hogy azok egyáltalán megtörténtek. A norfolki ménekkel való keresztezés csak 1876 ban sziinik meg, tehát egy hozzánk már közel fekvő időpontban. Mégis ma az anyag a szerencsétlen próbálgatásokat — a melyek már a mult század közepén is anakronizmust jelentettek — kiheverte. Ebből az a becses tanulság szűrődik le, hogy egy ménes javítása és nemesbítése kellő szakértelem, akarat és áldozatkészség mellett nem az a herkulesi munka, amelynek sokan tartják. De talán azt is hozzátehetjük, hogy a telivér konszolidáló erejét ez az adat is bizonyltja. Ha áttekintjük ama mének jegyzékét, a melyek a ménes megalapítása óta az alkotmányos időszak beköszöntéséig Kisbérre vándoroltak, örvendetes adatot nem sokat találunk. A telivérek sorát a kis Deerslayer, egy igénytelen mén nyitja meg, a melyet annak idején a Csapodyménesből vettek át. Utána tarkán következnek arabs telivérek és félvérek, iipiczaiak, angol félvérek, irlandiak, percheronok, norfolkiak. A telivérek közül az első siker Revolver, a mely a Melbourneok széles alapzatát hozza meg. Az átlag fölött álló vásárlás volt Teddiugton, az 1851-iki angol derby győztese (egyebek közt Marigoldnak, Doncaster anyjának az apja). Az akkori és a mostani árak közti különbséget mutalja, hogy ez a mén 1200 fontba került. A legsikerültebb vétel azonban-kétségkívül Buccaneer volt, a melyet de Butts ezredes 1865-beu vásárolt meg- Angliában 2600 fontért és egy 1862-ben vásárolt kanczáért (The Gem). A reá vonatkozó adatokat az olvasó részletesen munkámnak a magyarországi lóversenyekről szóló részében találja meg, itt csak — első sorban Edmundra, majd Paynatorra s a hátiérben Higflyerre és Eclipsere alapozott — pedigreeját közlöm: Ion 4 Ellen Middleton 7 Cain 8 Panlovitz 8 Margaret 4 Edmund 12 Medora 4 Bay Middleton 1 Sultan 8 Little Red Rover 37 Eclat 14 Myrrha 7 Tramp 3 Paynator-k 8 Cobweb 1 Malelc 3 Miss Syntax 37 Bessy 7 Dick Andrews 9 Gobanna-k. 3 Paynator 18 Edmund 12 Beningbrough-k. 37 Orville 8 Squib 14 Emmeline 12 Soothsayer 15 * XV. szemelvény Lövik Károly « Könyv a magyar lóról» czimü hátrahagyott müvéből, Berenice 14 Bármilyen nagy is volt Buccaneer jelentősége a mult század második felében, Buceaneert mai telivértenyésztésiiukben kihaltnak kell tekintenünk. Sem a telivér-akolból kisorolt Tokio, sem Kozma vagy Bogdány uj életre nem fogják kelteni. Késő lenne a hibákat kutatni, a melyek ezt előidézték, elég a tény maga, a melyen legföljebb tán ugy segiihetnónk, ha e nagy mén külföldön még fennálló mén-vonalára nyúlnánk vissza. Mint ilyen ménre még annak idején Dinna Forgetre hivtam föl a figyelmet. Jobb versenyló volt (össznyereménye 7530 font), ma már — 1892-ben elletvén — elöregedett. Ivadékai közt van Dinneford, a mely 12,366 fontot nyert és 1909-ben került ménesbe. Elletett 1902-ben. Emlitsük még meg Kisbér első korszakából a vásárolt mének közül Bois Rousselt és a több mint hasznos Ostregert, s ezzel elérkeztünk az 1869-ik évig, a melytől fogva Kisbér többé nem mint a cs. és kir. katonai ménes, hanem mint m. kir. állami ménes szerepel. Ez óv deczember 28-áu adatott át a ménes. Uj kor, uj szellem, részben uj emberek. Közülük különösen kettőnek neve emelkedik ki. Az egyik Kozma Ferencz, a ki nemcsak Kisbér, d-i az összes állami ménesek s az országos tenyésztés lábraállitása, fejlesztése érdekében szerzett magának cserkoszorut, a másik mr. Cavaliero, egy külföldről ideszakadt nyelvmester, a ki azonban mint hippologus a legmagasabb polezra küzdötte fel magát és importjaival a telivér s ezzel kapcsolatosan a félvértenyésztésben rendkívüli eredményeket ért el. Kozma Ferencz tevékenysége, sikerei nyitott könyv, a melyben ma is szeretettel lapozgat az, a ki az ügynek barátja. Szakismeretek, éles szem, akarat, szorgalom, ötlet, következetesség : minden, a mi a hippologust azzá teszi, egyesült benne s emellett gárdát nevelt magának, a mely átvette szellemi örökét és szorgalmasan kamatoztatja azt mind a mai napig. Népies tenyésztésünknek ő a megteremtője s az állami ménesek czéljait ő tűzte ki biztos kézzel. De nemcsak e tervnek megrajzolásában, az eszközök megválogatásában is páratlan erő volt. Az épület, a melyhez ő hordta össze napnap után a téglákat, ma is szilárdan áll. Bármerre is nézzünk szét az ország lótenyésztésében, ma is mindenütt megfogjuk találni a szálakat, a melyek Kozmához vezetnek. A mennyire ösmerjük Kozma Ferencz tevékenységét, épen annyira a feledésbe készül merülni mr. Cavaliero neve. Miután pedig e munka egyik czélja épen azokra a szakszerű körülményekre kiterjeszkedni, a melyek nem méltattak eléggé vagy a melyeket méltánytalanul feledünk el, részletesebb képet próbálok rajzolni e sajátságos férfiről, a kinek mintha nernis lennénk már eléggé hálásak. (Folyt.) Néh. Lövik Károlynak a Kisbéri ménesről irott czikkével kapcsolatban az állami lótenyészintézetek és azok története iránt részletesebben érdeklődók figyelmét felhívjuk a következő műre: Magyarország állami és magánménesei lóténvésztésének kézikönyve. Irta: br. Podmaniezky Gyula, Budapest, 1903., amelynek második kiadását sokan várják, továbbá a «M. kir. iótenyészintézetek és a gödöllői koronauradalom» czimü könyvre, a melyet a m. kir. földmivelési minister közölt li-96-ban. Kellő kritikával olvasva hasznavehető munka gr. Wrangel könyve is : Unaarns Pferdezucht in Wort, und Bild. Von Graf C. S. Wrangel. Stuttgart, 1893.