Vadász- és Versenylap 59. évfolyam, 1915

1915-01-01 / 1. szám

URLOUASOK SZÖUETKEZETE. Meghívó az Urlovasot Szövetkezete választmányának 1915. évi január 6-án. d. u. 2 óra 30 perezkor tartandó ülésére. Tárgy : 1. Az 1914. tvi zárszámadások előterjesztése. 2. Az 1915. évi költségelőirányzat bemutatása. 3. Folyó ügyek. Budapest. 1914 deczember 21. In Ley Antal- elnök. Meghívó az Urlovasok Szövetkezetének 1915. évi január hó 6-án, délután 3 órakor, Budapesten az Urlovasok Szövetkezete helyiségében (Semmelwois-uteza 17. szám, IV. em.) tartandó XXVI. rendes közgyűlésére. Napirend: 1. A kiküldött számvizsgáló bizottság jelentése az 1913. évi zárszámadások felülvizsgálatának eredményéről és annak alapján a titkár részére a felmentvény megadása. 2. Választmányi jelentés a szövetkezetnek 1914. évi működéséről. 3. Az 1914. évi zárszámadások előterjesztése és azok felülvizsgálatára számvizsgáló bizottság kiküldése. 4. Az 1915. évi költségvetés megszavazása. 5. A választmányi tagok egy harmadának az alapszabályok 7. §-a értelmében törtónö kilépése folytán megüresedett választmánynak az 1915., 1916. és 1917. évekre való megválasztása. Budapest, 1914 deczember 17. Inkey Antal, elnök. Hirdetmény. CsoroDfalva község (Sopron-megye) egész határára kiterjedő vadászati jog 1915. évi február hó 1-től kezdődöleg 10 évre 1915. évi január hó 10-én délután 3 órakor a községházánál nyilvános árverésen bérbe fog adatni. Az árverési feltételek a veperdi körjegyzői irodában tekinthetők meg a hivatalos órák alatt. Veperd, 1914. deczember 20. A községi elöljáróság. Versenydijak mindennemű sportra állandóan gazdag választékban találhatók SCHUCH L. UTÓDAI EDLRUER G. és SZLRVIK díszműáru üzletében 14 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. Bruce Lowe elméletéről. Irta: gróf Szápáry Irán. Mindjárt Bruce Lowe könyvének megjelenésekor és most újból, midőn Mendel apát fejtegetéseivel annyit foglalkoznak, sok fölszólalás történt Lowe elmélete ellen, azt hiszem, mert némely állítását, félremagyarázták vagy nem értették meg. Főleg hibáztatják, hogy a családokat és azok eredményeit az anyai ág jóságának tulajdonítja; főleg a tudományos kutatások okából, melyek kimondják, hogy az ivadék előállításában ugyanannyi része vau az apának, mint az anyának. Ez uagy részben igaz is, de mindenki, ki lótenyésztéssel foglalkozik és nemcsak a teli vértenyésztést, de a nagyobb méneseket is ismerte, tapasztalhatta, hogy minden nagyobb ménesben volt olyan pár kancza, mely jobb csikókat hozott, mint a többi és ezen kancza ivadékait a tenyésztő különös gonddal őrizte; ott is leltet tapasztalni, hogy egyes kauczák jó tulajdonságaikat, de sőt némely hibájokat is nemzedékeken át átadták ivadékaiknak. Tudok például esetet, hogy egy különben igen tehetséges kancza nem szeretett nagyot húzni s ha nehéz volt neki, sokszor makacskodott és ivadékai 5—6 nemzedéken át, más és inás mének után, mind ugyanazon jó és rossz tulajdonságokat mutatta, tehát az eredeti kancza nemzedékeken át folytonosan érvényesítette magát anélkül, hogy a mének nagyobb befolyást gyakoroltak volna. Miért ne legyen ez a versenylónál is ? Kifogásolják, hogy a családokat az angol klasszikus versenyek nyerése szerint sorolta fel és hogy az általa külső (outsider) családokat rosszaknak nyilvánitotta, pedig nem egyszer mondja könyvében, hogy ezek igen értékesek és használhatók, sőt szükségesek és fejlődőképesek is. Szerintem a kanczák származása könnyebbséget szerzett a tenyésztőknek, könnyítve a páiositást: ugyan abban az időben, mint Bruce Lowe, Németországban Goos és Fraentzel egész különállóan, szintén elkezdték az anyai ágon való leszármazás kimutatását, de egész önkényüleg, minden alap nélkül számozták őket, mig Bruce Lowe a versenyeredményeket vette tekintetbe és ezek szerint állapította ineg a számokat. O csak az angol Derby, Oaks és St. Leger nyerését vette fel, de azután Allison és később Meek több és több versenyt vettek tekintetbe, és ugyan oly eredméuyre jutottak. Ezen számozás ellen és hogy az 5 első család eredményei nem irányadók, azt hozzák fel, hogy ez természetes, mert ezekből van a legtöbb kancza, tehát mondják, világos hogy ezeknek több nyerőt is kell hozni; ezen állítás igazolására felhoznak statistikai adatokat és számításokat, melyekből kimutatják, hogy például az 1-ső család egyes ivadéka kevesebbet nyert, mint egy külső család tagja. így 1902-ben a 16-os család nyert 34,928 fontot; a General Stud Bookban, a 20 kötetben e családnak volt 216 tagja, esik tehát egyre 163 font nyereség, ellenben az l-es család 506 tagja nyert 48,271 fontot s egyre esik csak 96 főút. Ily számításokkal könnyen tévútra lehet vezetni az embereket, mert ily esetek könnyen elöfordulhatuak, ép igy lehet mondani, hogy Cornstalk a világ legjobb ménjé, mert minden ivadéka nyertes volt, de (ez egy pár év előtt volt) a ménnek csak egy ivadéka jött pályára és egy kis versenyt nyert, s igy, noha ivadékainak 100

0/

0-a nyertes, mégis bajos őt esetleg St. Simon fölé helyezni. De, ha állna is azon számítás, hogy azért nyernek többet ezen családok, mert számosabbak (noha ez nem áll, mert a 2-es és 4-es családok számosabbak, mint az l-es és ez mégis többet nyer átlagban), éppen azért van több, mert az eredmény mellettük szól és a tenyésztők iparkodnak az eredményes családok ivadékait megszerezni és azokból tenyészteni, elhanyagolják pedig azokat, melyek kevesebb sikert Ígérnek. Látjuk mi is, milyen kereslete van azon kanczákuak, melyek Kincsemtől származnak és a legjobb bizonyíték az, hogy a G. St. B. V. kötetében a 16-os családnak csak 2 kauczája van felsorolva és a XX. kötetben 216. Igy szaporodnak egyes kanczák családjai s ezért pusztulnak mások; lehet, hogy egyes esetekben némely családnál véletlen szerencsétlenség által történt ez, de mégis, ha egyik-másik család kihal vagy nagyon gyengült, annak oka csak az, 1915. január 1. hogy azok ivadékai nein feleltek meg a várakozásunk. Egy más uagy ellenvetés vau Bruce Lowe fejtegetései ellen, ez a sire, vagy örökítő családok befolyását illeti, mit teljesen hatástalannak mondanak. Azt tartom, kissé szerencsétlen elnevezést adott ezen családoknak Bruce Lowe, mert azt a gondolatot ébresztette, hogy csak ezen családokból eredhet sikeres mén, azonban ó iukább azt állította, hogy csak olyan mén arathat nagy sikereket, mely ezekből származik, vagy melyeknek vére erősen vau képviselve származásban. E tekintetben mindig előhozzák Waxyt, melyben alig van ezen véráramokból, és mégis nagy befolyással volt a telivértenyésztésre. Azouban elfelejtik, hogy e mén oly időben élt, mikor ezeknek hatása még nem mutatkozott és minden tudományos okoskodás daczára a tapasztalat sokszor mást mutat, mint a mit a tudósok tanítanak. Néhány ezer származási táblát állitottam össze és azt láttam belülök, hogy az örökítő (sire) vér, nemcsak a ménekben, de a kanczákbau is nagyon előre tör ; munkámbau feltűnt, mennyire szaporodik ez a mostani telivérekbeu ; természetesen a legeredményesebb lovak származását vettem elő s azokat áttanulmányozva 25 éves szakaszokban rendeztem. Itt találtam, hogy 1800 előtt a legtöbb örökítő vér, mely egy lónál előfordul, 9 volt. Azóta igy fejlődött az állapot: 1801-től 1825-ig legkevesebb egy lónál 3, legtöbb II, átlagban 7. 1826-től 1850 ig legkevesebb egy lónál 5, legtöbb 13, átlagban 8 ou felül. 1851-től 1875-ig legkevesebb egy lónál 4, legtöbb 15, átlagban 10. 1876-tól 1900 ig legkevesebb egy lónál 7, legtöbb 18, átlagbau 12-ön félül. 1901-től 1910-ig legkevesebb egy lónál 9, legtöbb 20 átlagbau 14Ú Látszik ebből, hogy lassan-lassan folytonosan szaporodnak az örökítő véráramok a telivér tenyésztésben és ezen számításban mének és kanczák lévén felvéve, minthogy a tenyésztők még is csak az eredmény szerint dolgoznak, ez mutatja ezen véráramok befolyását, miután ezek szaporodása jóval előbb kezdődött mint Bruce Lowe elmélete napvilágra került. Tehát nem az ó okoskodása bolondította az embereket, hanem a gyakorlat és tapasztalat tanította erre a tenyésztőket, talán öntudatlanul, de az eredmény azt mutatja, hogy Bruce Lowe helyes uton járt. Hirdetmény. Szomor község volt úrbéres- és zsellérközönsége földjein gyakorolható vadászati jogot 1915. évi január hó 8. napján délelőtt 10 órakor 6 évre haszonbérbe adjuk a képviselőtestület által megállapitott feltételek mellett, mely feltételek a körjegyzői irodában Gyermelyen a hivatalos órák alatt megtudhatók. Szomor, 1914. deczember 22. Horváth Sándor, Walter Márton, körjegyző. biró. Hirdetés. Gyermely község elöljárósága a volt úrbéres és zsellér közönség tulajdonát képező földeken gyakorolható vadászati jogot 1914. deczember hó 24. napján délelőtt 10 órakor a községházánál 6 évre haszonbérbe adja. A képviselőtestület által megállapitott feltételek a körjegyzői irodában megtudhatók. Gyermely, 1914. deczember hó 12. Horváth Sándor, Szalai János, körjegyző. biró.