Vadász- és Versenylap 59. évfolyam, 1915

1915-03-26 / 13. szám

1915. márezius 12. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 63 ORSZÁGOS LÓTEHVÉHTÉS. Szerbia lótenyésztése. Szerbia az összes balkán államok sorában a legutolsó helyet foglalja el lótenyésztés tekinte­tében. Itt tipikus fajtáról beszélni egyáltalán nem lehet, miutáu a lótenyésztés, a mely soká telje­sen magára volt hagyatva, tulajdonképpen csak mintegy 10 évvel ezelőtt jutott némileg rendezett viszonyok közé. Elképzelhető tehát, hogy Szerbiá­ban, a hol mindenkor a sertés állott az állat­tenyésztés középpontjában, a lótenyésziési viszo­nyok a legenyhébb bírálatot sem állják meg. A közel ötödfél százados török uralom alatt természetszerűleg számos nemes török, vagy arabs ló került az országba és talán ennek köszönhető, hogy még ma is akad egy két egyed, a mely a keleti vér befolyásáról tesz tanúbizonyságot. Mindazonáltal a parasztló ké­pezi a lovak túlnyomó részét is ez a fajta kicsi — 125 135 cm. magas — minek következtében sem hátasló, sem igavonó szolgálatra nem igen alkalmas, hanem csupán teherhordó állatként használható. Mint iiyen, kitartása és igénytelen­sége által tűnik ki: nehéz teher alatt kora reg­geltói késő estig siralmas állapotban ievó hegyi­ösvényeken, libasorban haladva teljesít szolgá­latot, miközben a pihenő helyeken található gyér füvei táplálkozik, hazaérkezve pedig beéri néhány marék árpával vagy kukoriczával. Ennek a fajtának többnyire tetszetős, a keleti elődökre emlékeztető feje van és középhosszú, szarvasuyak, kevéssé kiemelkedő mar, erős, egye­nes hát, nyomott törzs, igen rövid ágyék és száraz, erős, többnyire kifogástalan állású vég­tagok a jellemző tulajdonságai. A szerb legelő nagyobb és nehezebb igavonó állatok nevelésére csak kevés helyen alkalmas ; igy különösen a Duna, Száva. Morava, Driua, Kolubara, Timok és más folyók mellett fekvő nagy sikságok és völgyek azok, a hol a tenyész­tés űzhető. Horstig ezredes, a ljubitschewoi állami ménes volt igazgatója azt állítja, hogy Szerbiában csak két különböző fajta létezik, nevezetesen a hegyi es a lapályi ló. Előbbi a déli és a keleti része­ken előforduló, többnyire kisebb; de kitartóbb, utóbbi az északi részeken található nehezebb ló. A tenyésztés tapasztalat szerint inkább a kisebb keleti egyedekkel, mint a 23 évvel ez­előtt kísérletképpen odavitt anglonorman anyag­gal folytatható sikeresen, mivel a tisztán paraszti tenyésztés a nehezebb tenyészanyaggal nem tud mit elkezdeni. Azért az angol vér mégis kezd némi tért foglalni. 1894-ben a kormány Fraucziaországból két telivér mént hozatott (Xeres, ap. Le Sancy. any. Alicante, és Larrec, ap. Le Mazariu, any. Locuste) a ljubitschewoi állami ménes részére; ugyanekkor vásárolták Zaim telivér arabs mént is azzal a czélzattal, hogy az arabs úttörőként működjön a angol véj érdekében. '„, A szerb állam a lótenyésztés érdekeljen az előbb emiitett ménest tartja fenn, a mely mel­lett, két méntelep, a dobritschewi és sabáczi működik. A ménes területe 500 hektár és kitünö minő­ségű rétjei s legelói vannak. A lóállomány meg­haladja a 300 drbot, melyeknek legnagyobb része még az anglonormannok utóda. A tenyész­irány az, bogy a szerb lótenyésztés czéljainak meg nem felelő egyedeket kimélet nélkül ki­selejtezik, hogy igy az angol és arabs vér na­gyobb eredményeket mutathasson tel. A főczél: a méntelep részére alkalmas méneket szolgál­tatni, a minek elérése érdekében a legjobb leli­vér és félvérkanczák a rendelkezésre álló jobb apaménekkel párosittatnak. A tenyésztésre alkal­masnak talált mének négy éves korukban a méntelepre kerülnek, a többi heré'etleuül, nyil­vános eladás utján kisebb magán tenyésztők birtokába jut, a mi éppenséggel nem mondható szerencsés ötletnek, miután e mének a tenyész­lésnek bizonyára nem válnak előnyére. Nagy hátrány az is, hogy az anyag semminemű próbának nem vettetik alá, miáltal a tétlen apától származó egyedek, ugyancsak tétlenség­heu élve, a kemény ló tulajdonságait fel nem vehetik. A félvérmének száma 1906-ban egészben 170 drb. volt, a melyek a fedezési idény alatt 60 állomás között oszlanak meg A kormáDy jutal­makkal, mének vásárlásával,fedezési engedélyek­kel, lószállitásokkal stb. igyekszik előmozdítani az országos lótenyésztést, de oly kis mértékben s annyira szerény anyagi keretben, hogy külö­nösebb eredményt elérni alig képes. A verseny­ügy is meglehetősen el van hanyagolva, bár 1890-b en ennek előmozdítása érdekében verseny­egylet alakult. Igy megérthető, hogy Szerbia, a mely jólehet lótenyésztési czélokra alkalmas területi és ég­hajlati viszonyokkal bir, még sokáig más orszá­gokból lesz kénytelen katonaló állományát be­szerezni, a melynek szállítója eddig is leginkább Magyarország és részben Oroszország volt. Séta a trainingtelepeken. A Ah vik-istállók. Luczenbacher Miklós ur, Fáy Béla ur és a tápió­szentmártoci ménes lovai most id. Mravik Pál gondo­zása alatt állanak, mivel a fiatal Mravik katonai szol­gálatot teljesít. Id. Mravik Fáinak ennek következtében hatalmas telivér lot áll a keze alatt. A telivérekről általában megállapítható, hogy egynéhány kétéves kivételével, a melyek tudvalevőleg lázmentes köhö­gésen mentek keresztül, mindannyian kitűnően teleltek, és igen jó benyomást tesznek. Sorra nézve az istálló idősebb lovait, elsősorban is Miczi tűnik fel. A nagyklasszisu Mindig-Napfény kancza mintha valamit még nőtt volna tavaly óta. Külleme ma is kifogástalan, és kondicziója is olyan, hogy a kittinő kancza minden pillanatban starthoz állhatna. Szóval Miczi ezúttal is ugy fest, hogy a versenyseasonban mindig a legszámottevőbb ellenfél lesz. A hatalmas alkatú Csatár szintén jó benyomást tesz. A megbizhatlan Pardon mén talán ötéves korában fogja beváltani istállójának régebben hozzáfűzött nagy reményeit. A négyévesek sorából Kontrás emelkedik ki. .4 Mindig—Aranyvirág-mén szépen megnőtt tavaly óta, és csak most tölti be igazán rámáját. Kontrás jobb szerepekre tarthat majd igényt. Miss Rita szin­tén fejlődésen ment keresztül tavaly óta, mig a kis Piperita is elég kedvező benyomást tesz. A háromévesek közül elsősorban Gyémánt érdemel megemlítést. A Gascony—Rubin mén szépen fejlődött a télen át. Gyémánt a jövő szezonban nemcsak, hogy mihamar meg fogja nyerni versenyét, de klasszikus babérokhoz is juthat. A tavaly háromszor futott Bimbó elég szép háromévessé fejlődött. Igen tetszetős képet nyújt ezúttal is Volante és jobb lónak Ígérkezik Babér, a mely tavaly is elég hasznos telivérnek bizonyult és most szép küllemű háromévessé fejlődött. A még nem futott háromévesek sorából sorából egy­nehány értékesebb telivért foglal magába az istálló. Igy a tápiószentmártoni ménes Adam— Viglány ménje: Gyönyörű jobb teljesítményekre hivatottnak látszik. Figyelemre méltó Luczenbacher Miklós-urnak Styx— Kevély, ménje": Scdyr is. Styrían teljes testvére némileg hasonlít ás" derby-győztes bátyára. Árvaleány első ivadéka : Ariadne (Isinglass után) azt hisszük, szintén nem fog soká nyeretlen maradni, mig a szépen nevelt Voisine ( Robert le Diable-Vonzó) szintén figyelmet érdemel. Fátyol, Keringönek Rothen Stadl után szár­mazó kancza féltestvére is tetszetős telivér. A kétévesek sorából Csalfa ós Mefisto tűnnek fel. A Cicero— Mathilde kancza, a melyet anyjával együtt importáltak Angiiából, a legjobb benyomást teszi, és benne jobb képességű telivórt lehet sejteni. Mefisto (Adam— GretchenJ, a mely inkább apja voná­sait hordja magán, igen figyelemre méltó kétéves. A többiek közül talán Hegyes (Beregvölgy—Hullám), Baba (Morpeth—Babus), Serena (Morpeth—Séré­nade), Szibill (Slieve Gallion—Benzi) és Kis Komám ( King Rob—isis) az értékesebb egyedek. * A gáspárteleki ménesnek öt főből álló lotja van jeles belföldi idomárunknál. Az idősebbek közül. Salvator szép fejlődésen ment keresztül és két év előtti patabajának már semmi nyoma sincs. Punctum is elég jó benyomást tesz. A mén hasznos lónak Ígérkezik. Háromévesei közül Diák és Sapiens eddig pályán nem voltak. Előbbi egy Adam—Dogaresse-mén, a mely külleme után Ítélve, mihamar meg fogja nyerhetni versenyét, mig a Raeburn—Szemes-mén szintén szép küllemével vonja magára a figyelmet. A Belgrádra (Balsarroch—Részes) keresztelt kétéves mén igen jó benyomást tesz a szemlélőre. A Kinsky Zdenkó gróf tulajdonát képező Grandezza, a mely tavaly csak a Kozma-Memorialban szerepelt, hatalmas bár omévessé fejlődött. Szép küllemmel ren­delkeznek Vicilor (Pardon— Vadvirág) és a szürke Macadam is. Az istálló többi egyedei közül a kétéves Arató (Adam—Lucza Panna) és a szürke, még oddig név­telen Mirobolant—Acharnée kancza vonják leginkább magukra a figyelmet. VEGYES. Kérjük azon előfizetőinket, a kik lapunk előfizetési diját még nem küldték be, hogy ez összeget hozzánk juttatni szíveskedjenek, ne­hogy a lap szétküldésében zavarok álljanak be. Gróf Berchtold Lipót a napokban az árpád­halmi ménesből néhány telivért küld trainingbe az ifjabb Viviannak. Gróf Pejacsevich Albert, a ki néhány napig beteg volt, már elhagyhatta a szobát. Gróf Batthyány Elemér kedden Alagon volt. Gr. Szécheny Péter századost, a B. R. T. masterét, a ki a háború alatt ismételten adta jelét hősiességének, a Signum Laudissal tün­tették ki. Dr. Horthy Szabolcs főhadnagyot, az északi harcztéren elesett, egykori kiváló urlovasunkat, a hadiékitménnyel diszitett III. oszt. katonai érdemkereszttel tüntettek ki. Gróf Trautmansdorff Lajos márczius 10-ikén, szívszélhűdés következtében meghalt. A meg­boldogult egyike volt legismertebb istállótulaj­donosaiuknak, a ki hosszabb időn át az osztrák Jockey-Club egyik stewardja is volt. Legjobb versenyéve az 1904-ik évi volt, a mikor telivérei 283,580 K-t nyertek. Lovai közül Con amore, Nunquam dormio, Haiderose, Nugommorv, Chique­naude, Hexenmeister, Rentier voltak a jobbak. 1909 óta a gróf nem futtatott. Gr. Csáky Gyula, a M. L. E. tisztviselője, be­vonult katonának. Br. Oppenheim S. Alfrednek ezidőszerint 28 anyakanczája van, a melyek közül nem keve­sebb, mint 17 Dolomithoz kerül, köztük az Aus­tria-dijuyerő Masha is. Dolomit anyját, Danu­biat Dark Ronald fedezi, mig a három Angliá­ban* lévő kancza Prince Palatinhoz, Sunstarhoz és Witlonyxhoz kerül. Weissenbacher Aladár ur, az ösmert szak­ember és a B, Ü. V. titkárja, végig részt vett Przemysl védelmében és orosz fogságba került. Bamberger J. ur lovai: Bicskás, Vöröstorony és Bojtár, Bohru gondozása alá kerültek. Geoghegan márczius 1-én megy át br. Baich Péter főhadnagy imreházi trainingtelepére, a mely tudvalévőleg Alag és Göd közt fekszik. Kiss Géza ur, a ki orosz földön iiarczol csa­patainkkal, jó egészségnek örvend és ismételten kitüntette magát az ellenség előtt. Rosenthal főhadnagy, a ki tudvalévőleg kis versenyistállót is tartott fönn (az övé volt Dick Turpin, a nagy pardubitzi nyerője is) mint avia­tikustiszt halt hősi halált a csatatéren. Rosen­thal főhadnagy egy orosz aviatikussal került össze a levegőben és addig tüzeltek egymásra, tnig mindakét gép lezuhant. Rosenthal főhadnagy még élt, a mikor fogságba került, de rövid idő múlva belehalt súlyos sérüléseibe. Hesp József, a przemysli várvédő sereggel együtt orosz fogságba került. Tóle utoljára feb­ruár közepén érkezett hir, a melyben közli, hogy egészséges. Tausz a munkában most a gróf Pejacsevich Albert vezetése alatt álló istállónak lovagol. H. Reeves szülei meglátogatására a napokban Alagra jött. Geoghegan, a ki csak nemrégen lépett be a magyar állampolgárok kötelékébe, önként jelent­kezett katonai szolgálatra. Geoghegant a 7-ik huszárezredbe osztották be, a hova már a közeli napokban be is fog vonulni. Bäsch, a kiről megirtuk, hogy a Martinkovich­istállóhoz szerződött, ott elsősorban a Mühlhofi ménes telivéreit fogja lovagolni.

Next

/
Thumbnails
Contents