Vadász- és Versenylap 59. évfolyam, 1915

1915-02-12 / 7. szám

VADÁSZ- VERSENY-LAP. 39 ORSZÁGOS LOTEHDÉSZTÉS. Ellenfeleink pótló-nevelése. Ellenfeleink remondauevelése bizonyára érde­kelni fogja tenyésztőinket, inár csak az össze­hasonlítás kedvééit is. A kérdés taglalását az angol viszonyok ösmertetésével kezdjük el. Bármily furcsán hangzik is, Angolország katonai lovak dolgában mindig gyöngén állott. Ezt nemcsak a bur háború igazolta (a mai viszonyokról még korai beszélni), de az a puszta tény is, hogy az utolsó években a lovassági legény­ség száma sehol sem egyezett a lovak számá­val. lay 1908-ban 11,400 lovas katona volt; a lovak száma pedig 7600 darabra rúgott. El lehet képzelni, a mozgósitás milyen nehézségeket rótt ily viszonyok közt a vezetőségre. Ez a fogyatékos­ság annál szembeszökőbb, mert hiszen az angol szigetországi kontingens béke időben sem nagy. Á pótlovakat az angol hadügyi kormány a közel múltig 4—5 éves korban vásárolta és rögtön a csapatoknál helyezte el. A reinouda­nevelés, mint önczél Angolországban, ugy szólván, ösmeretlen fogalom. A kormány a tenyésztés egyes irányaira alig valamelyest folyik be, és megelégszik dijak, prémiumok adományozásával. Az állami mének hiánya mindig erősen érez­tette hatását. Ehhez járul, hogy az angol had­ügyi kormány a pótlovakért alacsony árat fizet. Igy beállt az a furcsa állapot, hogy mig Svájcz, Olaszország, Belgium stb. bőven látták el had­seregüket angol, vagy Írországi lovakkal, e lovak tulajdonképpeni hazája szükséget szen­vedett remondákban. / Természetes, hogy ez anomália az angolok figyelmét is fölébresztette, és többféle uton és módon próbáltak a bajon segíteni. Érdekes kö­zülük az Ear-marking association (= fülbélyegzö társaság) működése. Ennek az lenne a föladata, hogy minden alkalmas lovat megfelelő jegy­gyei (és pedig a fülön) jelöljön meg és az illető ló tulajdonosával megállapodjon, hogy ezt a lovat ne adja el külföldre. Az illető tulajdonos ezt természetesen nem teszi meg ingyen; a társaság prémiumot fizet neki. Az utóbbi évek­ben Augolországban sokat sürgették, hogy a pótlovazás a német rendszer szerint és csikó­telepekkel történjék; az idevágó kezdeményező lépések meg is történtek. Megemlítjük, hogy Angolország gyarmatainak lóállománya 5 millió darabra rug, de ezt a gazdag forrást eddig nem tudták czélszeriien fölhasználni. * Fraucziaország katonai lótenyésztése régi ala­pokon nyugszik. Ezt legjobban megvilágítja, hogy 1789-ben, a forradalom kitörésekor a 16 királyi ménesben körülbelül 3000 tenyészmén volt. I. és III. Napoleon igen sokat tettek a lótenyész­tésért, de az 1870—71-iki háború ismét elpusz­tította az anyag nagy részét. E háború után mindössze 1000 állami mént tudtak összeszám­lálni. Ma a 22 franczia állami ménesiutézetteu kb. 3500 mén van. A franczia pótlócevelés területei egyrészt északon és észak-nyugaton, másrészt délen fek­szenek. Az előbbiekhez Normandia, Bretagne és a szomszédos területek, az utóbbihoz a Pyre­néek és Poitou departementjai tartoznak. Délen könnyebb lovassági lovakat, Normandiában nehéz lovassági lovakat. Bretagneban tüzérlovakat nevelnek. Fraucziaország pótlovazása nem könnyű föl­adat. Az anyag nagyszámú, de ritkán kifogástalan. A pótlóavató-bizottságok elé vezetett lovak közül alig egy ötöde válik be tényleg. Igy Tarbesben, a mely a leggazdagabb vidékek egyike, évente alig 1400 pótlovat vesznek, Normandia pedig csupán 500 lovassági lovat tud adni. A franczia kamarában ismételten mutattak rá a szónokok, hogy mozgósitás esetén nem lesz elegendő lovas­sági ló; ez az eset tényleg be is következett. A fedezett félvér-kanczák száma az utolsó évek­ben erősen fogyott, s a tenyésztők nagy része a hideg vérre, részben az öszvér-nevelésre tért át. Az utóbbiról néhány szó talán érdekelni fogja az olvasót. Fraucziaország öszvér-állománya ez idö sze­rint már jóval túlhaladja a 200,000 darabot. Az öszvéreket különösen Spanyolországba viszik ki, és áruk igen tekintélyes. A hadsereg is fel­használj a óket a hegyi-tüzérség és a gépfegy­ver-osztagok részére. Az öszvér kisigényű, erös, SZÍVÓS és különösen hegyek közt megbízható. Évente kb. 50,000 kanczát fedeznek számarak­kal, a melyeket csaknem kivétel nélkül a Deux Sévres departementben tenyésztenek. * Oroszország lótenyésztési viszonyaival a közel­múltban részletesen foglalkoztunk, igy ma csak rövideuterünkkirájuk.E nagy kiterjedésű ország egykor hires lótenyésztésének az ártott a leg­többet, hogy a jó legelöket kíméletlenül vették el a lovaktól, a mi az anyagot 20—30<>/o-kal csökkentette meg, minőségileg pedig természete­sen még jobban rontotta. Nagy ártalmára volt a katonai anyagnak a régi pótló-vásárló rendszer is, a mely abból állott, hogy a vásárló tisztek bizonyos átalányösszeget kaptak, a melylyel nem tartoztak részletesen elszámolni, de a pre­liminált lómennyiséget he kellett szolgáltatniok. Miután ez az átalány-összeg alacsony volt, nem lehet csodálkozni, hogy a hadsereg lovai rosszak voltak. E rendszert 1901-ben szüntet­ték be, s helyébe nagyjában a mi rendszerünk­nek megfelelő pótló-avatóbizottságok léptek, a melyek részletesen tartoznak elszámolni és köz­vetlenül vásárolnak. A remonda-átlagárat is fölemelték. Miután ugyanakkor más módokon is segíteni iparkodtak a pótló-nevelésen, e téren haladás mutatkozott, ám azért az orosz katonai lóanyag még messze van a tökéletesség fogalmától. Ez nem is lehet másként, ha azt látjuk, hogy az állami fedezőmének száma mindössze 3500 drb. A kozák-lovak rendszere sem megfelelő ; e lovak lovasaik tulajdonai, többnyire poroszkák, lökő­erejük, gyorsaságuk a minimális; igaz, hogy ezzel szemben kisigényüek. A mi egészségüket illeti, e lovak erősen hajlanak az influenzára. Általában azt lehet mondani, hogy Oroszország lótenyésztése ma alacsony fokon áll, és évtizedek­nek kell elmúlnia, mig a minőség karöltve fog járni a mennyiséggel. Ezt a föltevést a világ­háború tanulságai nap-nap után igazolják. Kimutatás a kisbéri ménesben 1915. évi január hóban elletett angol telivér csikókról. Özv. Geist Gáspárné: Szemes Nunquam dormio után 14én pej méncsikót. Gr. Stubenberg József : Lady Kitty Robert le Diable után 26-án pej kanczacsikót. Gr. Esterházy Ferencz örökösei: Autumn Berry Rascal után 28-án pej kanczacsikót. Fáy Béla: Bangón d'un Boy Gascony után 31 én pej méncsikót. Kisbéri m. kir. állami ménes: Golden Butterfly Mokan után 11-én pej méncsikót. Homing Pigeon Adam után 30-án pej mén­csikót. Összesen: 4 mén- és 2 kanczacsikó. Kisbér, 1915. évi február hó 5-én. Szabadhegyi. Az angol-bur háborúban az angolok részéről, a csapatokkal együtt, a háború kitörésekor 56,000 drb. lovat szállítottak a harcztérre. Ebhez később, külön­böző csoportokban 463,000 drb. ló és 151,000 drb. öszvér csatlakozott. Közülük a háború áldozataul esett: 360,000 ló és 56,000 öszvér. A lovak közül Angliából származott 94,000 drb., a melyek közül 23,000 ment a csapatokkal, a háború kitörésekor a harcztérre. A többi lovat a gyarmatokon és a legkülönbözőbb országok­ban vásárolták. 139/1915. sz.-hoz. r Árverési hirdetmény. Mohi község elöljárói közhírré teszik, hogy a község határában gyakorolható vadászati jogot a községi biró házánál 1915. évi február hó 23-án d. e. 11 órakor nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek haszonbérbe adja. Nem adatnak bérbe a Lévai-uradalom jószág­testei, továbbá a Dobricze, Zsengó és Mohihegy dülóben levó szólök és a község belterülete. Az árverési feltételek a körjegyzői irodában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Kikiáltási ár 400 K. Bánatpénz 1UO K. Kelt Mohi, 1915 február hó 1-én. Somogyi Imre, Hajpál Péter, körjegyző. 1—1 biró. TELltfÉREK ÉS PEMEHVEK. Évesek vásárlása. ni. Az 1903. évi kimutatásban kevés jobb kaliberű telivért találunk. Az évjárat legdrágább csikaja Bonnat volt, a mely 25,300 K vételárával szem­ben, mindössze 8060 K-t tudott nyerni. A 23,600 K-ért vásárolt Blarney csak 160 K össznyereményt ért el, mig Gavroche, a mely a legdrágábbak közül a sorban harmadik volt, 19,400 K-ba került és ebből csak 310 K-t hozott be. Annál haszno­sabb volt a 16,200 K-ért vásárolt Horkay, a mely 338,440 K-t nyert össze dijakban. A mén versenykarrierje alatt megnyerte az Alagi dijat, a Király-dijat, holtversenyt futott a St. Leger- hen, továbbá megnyerte a Földmivelésügyi Minis­terium-dijat, a Lovaiegyleti dijat stb. Trocadero szintén jobb vételnek bizonyult, mivel a mén 10,600 K-ba került és 86,830 K-t nyert dijakban. Danubius szintén kifizette magát, a hasznos mén 15,000 K vételárával szemben 57,620 K össznyereményt ért el. Sovánka is az előnyős vételek sorából került ki, a ménért 8200 K-t fizettek, és 53,000 K össznyereményt tudott elérni. Az olcsóbb telivérek közül alig akadt kivá­lóbb. Legjobb vétel kétségtelenül King Bob volt, a mely mindössze 3100 K-ba került. Előnyös vételnek bizonyultak Visegrád (4400), JMű' (3400), Foglaló (3100), Petur (2000), Bitva (1100), Duna (1000) és Xama (800), a melyek mind az átlag fölött álltak. Összefoglalva a számadatokat, a 6000 K-nál drágább évesek ezúttal 258,300 K-ba kerültek, a melylyel szemben versenykarrierjük alatt 665,920 K össznyereményt tudtak elérni. íme, az 1903-ban vett évesek részletes ki­mutatása : Ló neve Ára éves korban K Összny. K Bonnat 25300 8060 Blarney 23600 160 Gavroche 19400 310 Horkay 16200 338440 Danubius 15000 57620 Trinidad 13000 3780 Likypia 12000 25810 Trocadóro 10600 86830 Giddy Girl 9800 25090 Bonair 8800 10880 Sovánka 8200 53000 Hindostana 7200 12660 Sage Dank 7200 20240 Ram poll a 6500 5020 Barbár 6400 7800 Hadrian 6100 4890 Jugurtha 6000 5330 211300 665920 K. 6 nyeretl. ivad. 47000 258300 K. Az 1904. év meglehetősen gyengének bizonyult. Az évjárat legdrágább csikaja Tóth G. volt, a mely 36,000 K vételárával szemben 156,440 K-t nyert össze dijakban. A 21,200 K-ért vett Espiégle versenykarriérje alatt mindössze 2230 K-t nyert dijakban. A drágább évesek közül leginkább Kara Mustafa és Meglio fizették ki magukat. Előbbi 10,200 K-ba került és 78,340 K-t nyert össze dijakban, mig utóbbi 10,000 K-s vételárával szemben 54,555 K össznyereményt tudott elérni. Walperl és Sulla szintén megemlí­tést érdemelnek, mivel előbbiért 12,000 K-t fizettek és 40,660 K-t nyert dijakban, mig az utóbbi 7000 K vételárával szemben 35,120 K össznyereményt ért el. Az évjárat legjobb vételének Mac G. bizo­nyult. A mén 5400 K-ba került és ezzel szem­ben megnyerte többek közt a Kettós Ivadék­versenyt, a gr. Esterházy-emlékversenyt, az Austria-dijat, a Nemzeti- és Hazafi-dijat, stb. Az olcsóbbak közül leginkább Kuropatkin (5000), a gr. Károlyi Gyula-emlékverseny-győztes Baj­mester (4200), Kristály (3900), Solt (3400), Dauphin (2800), Galantuomo (2400) voltak a jobb vételek. A 6000 K-nál drágább évesek ez évben 420,400 K-ba kerültek és dijakban 612,230 K össznyere­ményt tudtak elérni. Az 1904. évbeii vett évesek részletes kimu­tcltäSä '.

Next

/
Thumbnails
Contents