Vadász- és Versenylap 59. évfolyam, 1915

1915-12-03 / 78. szám

366 VADÁSZ- ÉS VHRSENY-LAP íalC. november 10. Mikor most a jég a déli hemisphaeráí kezdte elborítani, ismét az északi részek hőmérséklete lett kedvezőbb. Igy sok ló újra vissza vándorolt Afrikából Európába. Ekkor aztán megszűnt a szárazföldi összeköttetés Európa és Afrika között. Igy az afrikai lovak a következő jégperiodus alatt már Olaszországban és Spanyolországban ragadtak. Ezek a lovak, a melyek nomád módra" éltek, lennének a régi britanniai pony, vagy galloway, ez apró, de gyors anyag ősei. Kétes, "vajon ez a fajta még akkor került Naeybritanniába, mikor az a kontinenssel összefüggött, de nincsen kizárva, hogy az utolsó jégkor alatt már Dél-Angolországban tengette életét. Mikor C'iisar Nagybritannia szárazföldére tette lábát, ott csak egy lófajta volt, az apró, körülbelül tizenkét marok magas, csinos fejjel, lábbal, könnyű csontozattal. A fej alakja, mint azt a későbbi leletek bizonyítják, sokban hasonlított a mai telivéréhez és az észak-afrikai lóéhoz, sót buzgó telivérbarátok az egykori lőfej alakjában hasonlatosságot találnak a St. Simonéval, Bend Oréval, King Tóméval. A mihez kell egy kis bátorság és jóindulat. Az észak-afrikai lovat (a mely t. i. már nem talált hidat Európa felé) később a Sahara arra kényszeritette, hogy a Közép-Tenger partjaihoz vonuljon. E prehisztorikus, óriás méretű sakkhuzásoknál egyes lovak keleten, egészen az Euphratesig és a Tigrisig jutottak el, a hol később a babyloniak uralma alá kerültek volna. Arábiában, mint azt már föntebb közöltük, a Kr. e. harmadik és negyedik században nem voltak lovak. Az arabs tehát az afrikai, vagy Ridgeway szerint a lybiai ló utóda, a mely Robertson szeriut Mohamed idejében került oda és a melyet az emiitett Euphrates és Tigrisbeli lovakkal párosították volna. Végeredményben tehát a Robertson társaságában eltöltött, történelem előtti utazás arra az eredményre vezet, hogy a kelta pony azonos vérű lenne az afrikai lóval. Az utóbbi gyorsaságát egyébként Vegetiue, egy római állatorvos, Plutarchos Themistokles, Pindar megerősítik. Hv Jjgjg ^ Lehetőleg hűen közöltem a föntebbi gigászi adatokat, a melyeket ma ellenőrizni természetesen nehezen lehetséges. Angol szakírók azonban az adott alapot elég erősnek tartják arra, hogy a kelta pony eredetét tisztázottnak tekintsék. Cäsar és Vegatius az északi brittek, piktek és skótok ponyjait igen gyorsaknak és kitartóknak jellemzik s e lovak azok is maradtak az úgynevezett arabsok importjáig. A gallowayt aránylag korán használták versenyzésre és Markham, Blundeville stb. (16-ik századbeli szakemberek) azt mondják róluk, hogy fölötte álltak a török, spanyol és berber vérüeknek. Negative ezt a felfogást igazolja az 500 guineáért vásárolt Markham Arabian siralmas angol szereplése is. A galloway-teória hivei szerint a még létező kb. 50 telivér anyai-család közül jóval több, mint a fele gallowayekre vezetne, vagy legalább is nagy mértékben utalna rá. E nézethez nem lehet föltétlenül csatlakozni, hiszen az egykori adatok, mint láttuk, ritkán megbízhatóak ; annyi azonban kétségtelen, hogy az angol telivér keletkezésében a galloway-vérnek nagy része vau. Végeredményben azt látjuk, hogy az angol telivér eredetét fátyol födi, a mely csak helylyel-közzel lesz áttetszővé, viszont egyes részein tökéletes homálylyá sűrűsödik. Megbízható fénysugárt csak akkor találunk, midőn az angol tenyésztés a meglevő és kijegeczesedő anyagot már tisztán neveli tovább s ezzel kapcsolatosan ménesköuyvei is miudig pontosabbak és részletesebbek lesznek. Talán tovább időztem e tárgynál, mint azt az olvasó türelme kívánta és elbírta volna. Régi adatok fölkeresése, fürkészése, megvilágítása még annak is fárasztó, a kinek ez a kenyere, még inkább azoknak, akik távolabb állanak e tárgytól s a kik érdeklődésüket csak az épen előttük álló állatnak, a mai, vagyis modem lónak szentelik. Miután azonban e kérdésről sok ellentétes és nem egyszer fantasztikus nézet merült fel és miután az angol telivér szerves összeköttetésben áll a mai magyar félvérrel és telivérrel, az ügy érdekében próbára tettem az olvasó türelmét. Az olvasó azonban téved, mikor azt hiszi, hogy ezzel végeztünk a múlttal. Még egy kis történelmet kell e helyen közölnöm. Miután a históriai előzményekből már egy és más kóstolót adtam, röviden itt kívánom összegezni Angolország lóteayésztés éne k történetét. " (Folyt.) A M. L. E. versenykiírásai. A Magyar Lovaregylet most publikálta a jövő, továbbá az 1917—1919. év több klasszikus futásának feltételeit, a melyek úgyszólván mind kivétel nélkül a régebbi keretekben mozoguak. Itt közöljük őket teljes terjedelmükben: Budapesti versenyek 1916. Tavaszi meeting. Gr. Károlyi Gyula emlékverseny. 32,000 k. a győztesnek, 6000 k. a 2-iknak, 2000 k. a 3-iknak és 1500 k. a győztes tenyésztőjének, ba az belföldi magántenyésztő. Táv. 900™/. 2é kont. mének és kanczáknak, franezia lovak kivételével. Teher ménre 56%, kanezára 54%%. Beiratási dij minden nevezett ló után 100 k., további 100 k. az 1916 márezius 31-én állva maradottaktól és még további 100 k. az 1916 május 1-én állva maradottaktól. A bárom elsőnek helyezett ló beiratási diját menti. Nevezési zárnap 1915 deczember 15. Budapesti versenyek 1917. Tavaszi meeting. Egyesitett Nemzeti- és Hazaíi-dij. Tétek és bánatokkal, legalább 20,000 k. biztosítva a győztesnek, 3000 k. a 2-iknak, 1500 k. a 3-iknak és 1000 k. a győztes tenyésztőjének, ba az belföldi magán tenyésztő. Táv. 1600"/. Magyarországon ellett és nevelt 36 mének és kanczáknak. Teber 56%, kanezára 54%%. Tét 200 k., bánat 100 k., de csak 40 k. kisbánat, ha a versenyév márezius 31-ig jelentetik. A bárom elsőnek helyezett ló tételét menti. Nevezési zárnap 1915 deczember 15. Kancza-dij. 30,000 k. a győztesnek, 3000 k. a 2-iknak, 1000 k. a 3-iknak és 1000 k. a győztes tenyésztőjének, ba az belföldi magántenyésztő. Táv. 2000™/. 3é kont. kanczáknak, franezia lovak kivételével. Teher 56%. Beiratási dij minden nevezett ló után 40 k., további 60 k. az 1917 márezius 31-én állva maradottaktól és még további 100 k. az 1917 május 1-én állva maradottaktól. A bárom elsőnek helyezett ló beiratási diját menti. Nevezési zárnap J915 deczember 15. Alagi dij. 30,000 k. a győztesnek, 5000 k. a 2-iknak, 3000 k. a 3 iknak és 1500 k. a győztes tenyésztőjének, ba az belföldi magántenyésztö. Táv. 2000™/. 3é kont. mének és kanczáknak, franezia lovak kivételével. Teber 55%, kanezára 53%%- Beiratási dij minden nevezett ló után 40 k., további 100 k. az 1916 julius 1-én állva maradottaktól és még további 160 k. az 1917-ik évi Nemzeti- és Hazafi-dij napján állva maradottaktól. A bárom elsőnek helyezett ló beiratási diját menti. Nevezési zárnap 1915 deczember 15. Alagi versenyek 1917. Kozma Ferencz emlékverseny. 50,000 k. a győztesnek, 5000 k. a 2-iknak, 3000 k. a 3-iknak és 2000 k. a győztes nevezőjének, állami ménesek kivételével. Táv. IlOO™/. 2é és 3é lovaknak. Teher 2é 48%, 3é 61%%, kanezára 1%% kevesebb. 10,000 k. értékű korteherverseny nyerőjére 2%%, 20,000 k. értékűére 3%%, 40,000 k. össznyeremény után 5%, 50,000 k. össznyeremény után 7% több. 2é nyeretleneknek és oly 3é lovaknak, melyek 6000 k. értékű versenyt még nem nyertek 2%% eng. Beiratási dij minden nevezett ló után, ha mint választott csikó neveztetik, 30 k., ha mint éves 100 k., további 200 k. az 1916 julius 1-én állvamaradottaktól, még további 200 k. az 1916 deczember 16-én állva maradottaktól, végre még további 200 k. az 1917 május 1-én állvamaradottaktól. Nevezési zárnap 1915 deczember 15. Budapesti versenyek 1917. Nyári meeting. Erzsébet Királyné-dij. Tiszteletdíj és 50,000 k. a győztesnek, 6000 k. a 2-iknak, 3000 k. a 3-iknak és 2000 k. a győztes ló tenyésztőjének, ha az belföldi magántenyésztő. Táv. 2000™/. 3é és 4é lovaknak. Teher3ó 52%, 4é 57%, kanezára 1 %% kevesebb. Folyó és a megelőző évben 20,000 k. értékű verseny nyerőjére 1%%, 50,000 k. értékűére 2%%, 80,000 k. értékűére 4%, az ez évi Szt. István-dij nyerőjére 7% több. Angol- vagy franezia lovakra 5% külön. Beiratási dij minden nevezett ló után, ha a nevezéskor lé 40 k„ ba 2é 100 k.; további 100 k. az 1916 május 1-én állvamaradottaktól és még további 200 k. az 1917 julius 1-én állvamaradottaktól. A négy elsőnek helyezett ló beiratási diját menti. Nevezési zárnap 1915 deczember 15. Tenyésztők dija. 10,000 k. a győztesnek, 1500 k. a 2-iknak, 500 k. a 3-iknak, 1000 k. a győztes ló tenyésztőjének, ha az belföldi magántenyésztö. Táv. 1100%. 2ó kont. lovaknak, franezia lovak kivételével. Teher ménre 56%, kanezára 54%%. Belföldi magántenyésztő tulajdonában levő oly mén ivadékának, melynek fedezési dija az 1914-ik évi fedezési idényre a «Vadászes Versenylapéban vagy a «Wochen-Renn-Kalender»fcen rhve volt és pedig a melyé 400 k.-val 2'/,%, a melyé 200 k.-val 5%, a melyé 100 k.-val 7%, a melyé 50 k.-val 10% eng. A «Vadász- és Versenylap» vagy a «Wochen-Renn-Kalender» azon száma, melyben a fedezési dij hirdetve volt, a nevezéskor megjelölendő, ellenkező esetben a teherengedmény nem adatik meg. 5000 k. értékű korteherverseny nyerőjéro 2%%, 10,000 k. értékűjére 4% több. Beiratási dij minden nevezett csikó után 10 k., további 50 k. az 1917 márezius 31-én állva maradottaktól és még további 50 k. az 1917-ik évi budapesti nyári meeting első napján állva maradottaktól. A győztes ló beiratási diját menti. Nevezési zárnap 1915 deczember 15. Őszi meeting. St. Leger. 60,000 lc. a győztesnek, 8000 k. a 2-iknak, 4000 k. a 3-iknak ós 3000 k. a győztes ló tenyésztőjének, ha az belföldi magántenyésztö. Táv. 2800"% 3é kont. mének és kanczáknak, franezia lovak kivételével. Teber ménre 56%, kanezára 54%%- Beiratási dij 40 k., további 160 k. az 1917 augusztus 1-én állva maradottaktól és még további 100 lc. az 1917-ik évi budapesti őszi meeting elsó napján állva maradottaktól. A három elsőnek helyezett ló beiratási diját menti. Nevezési zárnap 1915. deczember 15. Szt. László-dij. 32,000 k. a győztesnek, 6000 lc. a 2-iknak 2000 k. a 3-iknak és "2000 k. a győztes lú tenyésztőjének, ba az belföldi magántenyésztö. Táv. 15GO,™/. 2é kont. mének és kanczáknak, franezia lovak kivételével. Teber ménre 53%, kanezára 51%%. 10,000 k. értékű korteherverseny nyerőjére 3%, két ily, vagy egy 20,000 k. értékű bármily verseny nyerőjére 5%. a Gróf Károlyi Gyula emlékverseny nyerőjére, vagy oly lóra, mely egy vagy több versenyben együttesen 40,000 lc-t nyert, 7% több. Beiratási dij minden nevezett ló után 40 k., további 100 k. az 1917 május 1-ón állva maradottaktól, még további 100 k. az 1917 julius 1-ón állva maradottaktól, végre még további 160 k. az 1917 szepternbor 1-én állva maradottaktól. A bárom elsőnek helyezett ló beiratási diját menti. Nevezési zárnap 1915 deczember 15. Budapesti versenyek 1918/1919. 1918. Nyári meeting. Kettős Ivadékverseny. 20,000 k. a győztesnek, 3000 k. a 2-iknak, 1000 lc. a 3-iknak és 2000 lc. a győztes ló tenyésztőjének, ba az belföldi magán tenyésztő. Táv. IlOO™/. 2é kont. mének és kanczáknak, franezia lovak kivételével, melyeknek anyái fedezve neveztettek. Teher ménre 56%, kanezára 54%%. 20,000 k. értékű verseny nyerőjére 2%% több. Beiratási dij minden fedezve nevezett kanczáért 20 lc., további 80 lc. az 1917 október 3l-én állva maradt ivadékokórt, további 100 k. az 1918 május 1-én állva maradottakért végül még további 100 lc. az 1918 julius 1-én állva maradottaktól. Ivadékbejelentés 1916 augusztus 1-ón. Nem jelentés esetén bánat fizetendő. Meddő kanczáért és azon ivadékokért, melyeknek kimúlása 1916. augusztus l-ig bejelentetett, beiratási dij nem fizetendő. A bárom elsőnek helyezett ló beiratási diját menti. Nevezési zárnap 1915 deczember 15. 1919. Tavaszi meeting. Kettős Ivadékverseny. 20,000 k. a győztesnek, 3000 k. a másodiknak, 1000 k. a harmadiknak és 2000 k. a győztes ló tenyésztőjének, ba az belföldi magántenyésztő. Táv. 2000%. Kötelező azon 3é ménekés kanczákra, melyeknek anyái 1915 deczember 15-ig az 1918/1919. évi Kettős Ivadékversenyre fedezve neveztettek és a melyek 1918 október 31-ig nem töröltettek. Teher ménre 56%, kanezára 54%%. Az 1918. évi Kettős Ivadékverseny nyertesére 2%%, 1918—1919. években bármily más 20,000 k. értékű verseny nyerőjére 3%%, 40,000 k., vagy nagyobb értékűére 5% több. Beiratási dij az 1918 október 3t-én állva maradottaktól 50 k., további 100 k. az 1919 márezius 31-én állva maradottaktól, végre még további 150 k. az 1919 május 1-én állva maradottaktól. A három elsőnek helyezett ló beiratási diját menti. * Valamennnyi most közölt versenyre folyó év deczember hó 15-én van a nevezési zárlat. — A fenti versenyek közül csak azokban vehetnek részt nem magántulajdonban levő lovak, a melyek feltételeiben sem tehertöbblet, sem teherengedmény nem foglaltatik, kivévén az alapítványi dijakat, az Alagi dijat és az Erzsébet királyné dijat, miután ezekben nem magán tulajdonban levő lovak is iudulhatnak. DREHER ANTAL serfőzde! részvénytársaság Kőbányán. Ajánlja kitűnő minőségű, eredeti töltésű, palaczksöreit Árjegyzéket kívánatra szívesen küld a serfőzde.