Vadász- és Versenylap 59. évfolyam, 1915
1915-08-13 / 36. szám
154 VADÁSZ- ÉS VHRSENY-LAP 3. Dávid E. nr p m Argus 57 4 Dörge F. nr s m Barbár bl 5. Dreher A. ur stp m Boston bl 6 . s m Veprinac bl 7. Hg Festeties p k Vicenza 55V. 8. Br. Harkányi A. p k Habanera 65 1/, 9. Jankovich-B. Gy. nr s m Próba bl 10. Jaross S. nr s m Floribus bl 11. Lengyeltóti ménes s k Corea II. bb lU 12. Mantner V. ur s m Celsius bl 13 . stp k Good Night 55", 14. Br. Rothschild A. s m Sa iskrit bl 15. Schindler L. nr stp k Parthenos 557, 16. W. Schlesinger & Comp, p k Galádság 557, 17 . p k Halesia 557, 18 . p k Kefélj II. 557, 19. Söllinger R. száz. p m Kronos bl 20. Br. Springer G. a m Emilyen bl 21. Gr. Wenckheim D. p m Csillár bl 22. Gr. Zichy A. p m Harczos II. 57 Tip: Floribus—Iloncsi— Habanera 610 VII. Háromévesek eladóversenye. 2000 K a győztesnek, 300 K a 2-iknak, 200 K a 3 iknak. Táv. 1100 m. Kont. lovaknak. (18 aláirás.) 1. Br. Baich P. fhdgy stp her Tantalus 2000 50 2. Bamberger I. ur s m Diák 3000 52 3. Dörge F. ur s k Roccoco 4000 547, 4. Dreher A. ur s m Lobengoula 2000 50 5. Egyedi L. nr s k Fantoche 3000 507, 6. Br. Herzog M. p k Senza 2000 487, 7. Lov. Hübner R. p her Nichtsnutz 2000 60 8. Jaross S. ur s k Hohe Wart 4000 527, 9. Lengyeltóti ménes p k Campanula 4000 527» 10. Mautner V. ur p her Risalit 2000 50 11. Gr. Meran J. p k Cabaret 2000 487» 12. Gestüt Mühlhof s m Cobenzl 5000 56 13 . s k Polemik 5000 547, 14 p k Traf oi 2000 53 15. Ószi K. ur p k Vitya 5000 547» 16. W. Schlesinger & Comp, p k Geszti 3000 52 17. Stern K. ur s k Csipke 3000 537» 18. Zombory R. nr p k Gamine 5000 577» Tip: Risalit—Hohe Wart—Lobengoula ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. A takonykór irtása.*) Irta: Rohonyi Miklós dr. A kár, mely a takonykór és az általa okozott zárlat révén a mezőgazdaságot éri, már régen felhívta a mértékadó körök figyelmét. Az uj rendelet, mely a közeljövőbon napvilágot lát, uj alapokra kívánja fektetni az irtást s igy hathatósabb módon igyekszik a takonykór terjedésének útját állni. Maga a rendelet ismevetlen még, de bizonyára a hivatott közegek alapos i lolgozásán alapul s magában fogja foglalni min .„t, a mit a mai napig szaktudományunk ez irány ban kiderített. Jelen soraimmal nem is a megjelenendő rendeletnek tartalmáról illetőleg akarok néhány szót szólni, hanem a végrehajtás módjáró], mely mindenesetre van oly fontos, mint maga a rendelet, mely azt megalapozza. Ha figyeljük Magyarország állatjárványairól szóló kimutatásokat, a takonykór mindig jelentős számban szerepel bennük. A tudomány mai állásának megfelelő irtás Ausztriában már tul van a kezdet nehézségein. Az ott 1910. óta bevezetett eljárás meghozta rövid négy év alatt gyümölcsét, ugy hogy az állatbetegségekről szóló kimutatás az 1913. november 18.—1914. január 1. időközben már egyáltalán nem emiitett, Galiczia **) kivételével, takouykóros megbetegedést s előállott az a jelentős és fontos körülmény, hogy Ausztria több része 1913. november 18-án a takonykórtól mentes volt. Azóta is igen alacsony számban szerepel e megbetegedés az egész országban. Ezzel szemben Magyarország folytonos ós számos takonykóros megbetegedésekről közöl jelenteseket. Most, hogy a rendelet majd kezünkben adja a lehetőségét a hathatós beavatkozásnak, annak sikeres végrehajtása tekintet nélkül az esetleges kiviteli nehézségekre, az érdekelt körök elsőrendű feladata. Mindenesetre az OMGE.-nek, mint mezőgazdaságunk tekintélyes érdekképviseletének lenne feladata, hogy javaslattal járuljon a földinivelési kormány elé aziránt, hogy az ország egész lóállományának útmalleinezését rendelje el. A szemreakezió, mely az uj rendelet alapvető bázisa, ha nagyobb fáradság és pénzügyi megterhelés révén is, de megadja erre a lehetőséget. Addig mig a takonykórra vagy takonykóros fertőzéssel gyanús állatok diagnosztikai ojtására a szubkntan eljárás volt elrendelve, egyéb okokon kivül (lásd: az Állatorvosi Lapok 1914. évi 18. számát) az egy-egy állat megflgyelesének hosszú tartama lehetetlenné tette az ország lóállományának átm alléi nézését. De ha a szemreakezió lesz az elrendelt diagnosztikai ojtás, kezünkben lesz a megfelelő eljárás és az állam érdeke is, hogy azt kihasználjuk. A szemreakezió, mely lehetővé teszi 120—150 állat egyszerre való kezelését és a könnyű elbírálás, mely a genyes szemgyulladás megállapításában áll, megadja a módot, hogy az állam hivatalos közegei körzetük lóállományát czelszerü beosztással, talán nem is nagy fáradsággal, átuialleinezzék. S az eredmény nem maradna el. Az általános malleinezés után a kormány meggyőződhetnék arról, hogy- hány takonykóros fészek van ismeretlenül az országban és hány helyen történik állandó és folytonos fertőzés anélkül, hogy a figyelem ráfordulna, még akkor sem, mikor az állatok mar fertőznek, mert a hivatalos eljárásoktól félő gazdaközönség titkolása miatt az esetek nem jutnak az illetékes hatóság tudomására. Másrészt a gazda állatját egészségesnek véli akkor, mikor az munkaközben vagy a legelön fertőzi szomszédjait. Akkor, mikor a takonykóros ló a laikus gazdaember elótt feltűnő betegként mutatkozik, már régi betegség az, mely a fertőző csirákat hónapok óta szórja széjjel. Az állatvásárok állatorvosi vizsgálata sem javit sokat a dolgon, mert a gazda csak egészséges és fölösleges állatját hajtja fel, mig a kisgazda egyetlen állatja, mely oly gyakran fertőz, odahaza marad. Az ország összes lóállományának átmalleinezése egyszerre szüntetné meg ezt az állapotot, mert a fertőzött állatokat eredeti tartózkodási helyükön keresné fel. Az egyetlen alkalom, mikor a szakember elé kerül az egész lóállománya, a tavaszi állatvizsgálat, de hogy ekkor az összes fertőzött állatok ki nem kutathatók, annak is megvan az oka. Az elövezetett nagyszámú állat vizsgálatakor a szakember csak a klinikai tünetekre támaszkodhatik, már csak azért is, mert az államkincstárral szemben követendő takarékossági elv szerint egy nap alatt 3—4 község állatállományát és állategészségügyi intézményeit kell megvizsgálni. De a diagnosztikai ojtás, mely jól szembetűnő és könnyen elbírálható genyes szemgyulladás előidézéséből áll, kezébe adja a módot, hogy a betegséget csirájában felismerje és felfedje a fertőző fészket már akkor, mikor az még klinikailag egyáltalában — még szakember részérói sem — állapitható meg. A kivitel erélye természetesen a közigazgatási közegek szigoruságán múlna, mert hogy eredményt a még oly lelkiismeretes eljárás mellett is, csak akkor lehetne remélni, ha az összes egypatás állatok felhajtása biztosítva volna, az mindenki előtt tisztán áll. Ha ekként az ország összes egypatás állatainak átmalleinezése az összes fertőző fészkeket felderítette, az esetek elbírálása és az irtás további foganatosítása is igen fontos ténykedés. Jelenleg a takonykóros, illetve takonykórra gyanús állatot kiirtják, zár alá helyezik vagy szabadon bocsátják, ha az illetékes járási m. kir. állatorvos az általa foganatosított inalloinezés (szubkuían) után ilyen értelmű javaslatot tesz az 1. fokú hatóságnak. Az a nemzeti vagyon, mely az ország lóállományában rejlik, komoly megfontolás tárgyává teszi, hogy a lovak kiirtása vagy szabadonbocsátása egy szakembernek, ellenőrző vizsgálat nélkül, végzett eljárása alapján történjék-e. Mert eltekintve attól, hogy egyetlen diagnasztizáló eljárás után legtöbb esetben, teljes bizonyossággal és nyugodt lelkiismerettel nem lehet Ítélni, másrészt az észlelt tünetek elbírálása sok tudást, nagy gyakorlatot és sok körültekintést igényel és ezzel minden állatorvos — mert aránylag egyenként kevés alkalma van erre — nem rendelkezhetik. Ezért föltétlenül szükséges az eredményes irtás érdekében a centralizálás, vagyis egy, erre hivatott szakember kezébe kell összpontosítani az összes takonykóros megbetegedések ügyét és ha meglesz az áttekinthetősége az egész ország takonykóros fészkei fölött, ha figyelemmel kísérheti az állatok fertőző útját, sokkal hathatósabban és eredményesebben vezetheti is a baj irtását. VEGYES. *) A Köztelekből vettük át a fenti általános érdekű czikket. **) Galicziában és Bukovinában a takonykór irtása a lembergi állatorvosi főiskola keretébe tartozik. Gr. Csekonics Gyula főhadnagy, a M. L. E. elnöke, a fővárosba érkezett és jelen volt a tegnapi megnyitó nap versenyeinél. Gróf Sigray Antal főhadnagy jelenleg a harcztéren van és ez oknál fogva igazgatósági tagi minőségében gr. Batthyányi Gábor ezredes helyettesitette. Gr. Esterházy Pál százados, aki tudvalevőleg elesett a hareztéren, a 2 oszt. vaskeresztet kapta. Br. Baich Péter főhadnagyot Vilmos német császár a 2. oszt. vaskereszttel tüntette ki. Janek Géza, Pretzner ós Varga a budapesti nyári meeting tartamára szabadságot kaptak. Nosalt az idei versenyseasonra JankovichBésán Gyula ur szerződtette istállójához. A jeles belföldi leginkább zászlók közötti versenyekben fog lovagolni. Sobrit az Erzsébet királyné-dijban 1 kg. túlsúllyal Janek Géza fogja lovagolni. H. Friest a hátralevő idei versenyseasonra br. Baich Péter főhadnagy szerződtette istállójához. Danek két heti szabadságot kapott, a mely idő alatt a budapesti nyári meeting versenyeiben fog lovagolni. Az Urlovasok Szövetkezete lapunk 31. számában közzétett versenyfeltételeit visszavonja és némi változással legközelebb publikálni fogja. Garabonciás Erzsébet királyné-dijbeli lovaskérdésében a jövő hét elején fog dönteni istállója. Monte Christo startja a Nyári handicapban nem valószínű, mivel a négyéves valószínűleg kedden a Lágymáuyosi-dijban fog starthoz állani. Kapitány nincs teljesen rendben és ezért tegnap délután törölték az Erzsébet Királyné-dijból. Az istállószineit az értékes versenyben Tovább (Csiszár) és Bagatelle fogják képviselni, azonban utóbbi lovaskerdésében még nem határoztak. Vértes engedett a munkában és ezért a inéut tegnap délután törölték a Szt. István-díjból. A Nyári handicap mezőnye: Lom Fabel Morphy Miss Gibbs Salvator Sacher Vinicius Chiquet Bokréta Kilkenny Don Alma Gimpli Rekawinkel Janek G. Marko Korb Fotting Varga Bäsch Guttmanu Pretzner Bernáczky Lipták L. Podrazil Schuster (?) Friedrich Nagykörűt a Szt. István-dijbau, miután Vértest törölték a versenyből, Varga fogja lovagolni. Vértes, My Boy és Admiral befejezték versenykarrierjüket és ménesbe mennek. Peterhead (Pompadour, Prior, Peppermint, Gaboriau, Blue Péter, Petur stb. anyja), továbbá Rebellin, Turtle Dove és Lady Ravensburg ki- multak. Vega starthoz áll a VörŐBvári-dijban, amelyben a kanczát Varga lovagolja. Numa Pompilius tegnapi nem kielégítő futása daczára is részt fog venni a Szt. ístvándijban. Néhai Baltazzi Sándor ur lovai Fee és IÁZ tudvalevőleg tegnap délelőtt nyilvános árverés alá kerültek. A háromévesek 72U0 K.-ért Szarvas I. ur tulajdonába mentek át. A Nyári kísérleti verseny mezőnye: Upset Varga Motor Janek Minnelied Korb Cobenzl Baseli Liz Hollinger Orsza Gulyás Kontrás startja a Szt. István-dijban felette kétesnek tekinthető. Az erre vonatkozó végleges diszpoziczió a jövő hét elején fog megtörténni. Maglód a Szt. István-dij előtt vasárnap a Városligeti dij ban fog starthoz állani. A mént mindkét versenyben Schuster lovagolja. A Mautner-istállóból nem fut ló a Városligeti dijban. Hári János II. részt vesz Markó alatt a Városligeti dijban. Gallio Szt. István-diji lovasául Lipták Lajost szerződtették. Az Igazgatósági dijban az utóbbi években győztes telivérek az alábbi idők alatt futották le a versenyt: 1904 3ó Negomglen 647» 1;85*/ 1 0 1905 4ó Ma 68'/, 1'36'/ 1 0 1906 öé Bon Marciié 657» L35 6/ 1 0 1907 4ó Emir 687, L36 3/ 4 1908 8é Rentier 597, 140 5/ 1 0 1909 3ó Fabelhaft 63 134V, 1910 4ó Rabagas 547, 1-337, 1911 3ó Saucy Girl 58 L36'/, 1912 4ó Alpenrose 57 1-33 1913 4ó Ferke 56 D39»/, 1914 nem futották. 1915 Só Signora 48 l-38 e/ t f Gerle az Erzsébet királyné-dijra nyer elóké* szitést és lovaglására Schustert szerződtették. Petanovits József ur lovai: Sayesse, Metro-» pole, Bajnok és Még egyszer lovag Hübner Rezső tulaj donaba mentek át. A Vöiösvári-dij mezőnye: Buvette Guttmann ü weh 1 ? Vega Varga Laxenburg Baseli Yok Marky
