Vadász- és Versenylap 59. évfolyam, 1915

1915-08-04 / 33. szám

140 VADÁSZ- ÉS VBRSENY-LAP 1915. augusztus 13. 1915. évi versenyértékek a pönalitások kiszámithatására. Olvasóink vélünk szolgálatot tenni alábbi kimutatásunkkal. mely az alagi két hadi meetingen győztes lovak névsorát, a nyert versenyértékekkel együttesen, tartalmazza. Az érték utáni E eladóverserseny győzelméért kapott versenyértéket, a megjegyzés nélküli összeg pedig a korteherversenybeli díjazásokat jelenti. A versenyérték, természetesen, koronában értendő. Adria 2ó 1970 E Öreg lak 3é 20000 Bagatelle 3é 1600 Rigoletto Hé 1970 49300 Ri.sico 3é 3100 Bokros 2é 32000 4950 Bovette 3é 2960 Sobri 3é 20000 Gamine 3ó 1970 E St. Christoph 4é 20000 Garaboncziás 3é 19900 St. Denis 4ó 1920 Hári János II. 3é 2960 Szende IL 2é 2960 Imola 3é 200 E Tovább 3é 30000 Infortuné id. 1900 Tündérfl 3é 30000 Kapitány 4é 3800 Treuherz 3é 2950 I.axenburg 3é 4950 Ulan 3é 9950 MérczI 3é 1970 E Upset 2é 2960 Missouri 3ó 10000 Vértes 6é 5000 Nessos 2é 4960 Volterra 3é 2400 Oh weh! 3ó 2970 Wingolf 3ó 1500 Apróságok a német derbyről. Érdekes statisztikákat közöl a berlini «Sport- Welt» a német derbyről. Igy kimutatja, hogy melyik trainer hány gondozottjával nyeite már meg a derbyt. Ez a kimutatás a következő: Ch Hayhoe 5 R. Bateman 2 R. Waugh 3 V. J- Butters 2 R. Day 3 J. Reeves 2 G. Johnson 3 R. Smart 2 Ch. Planner jun. 3 G. Walker 2 H. Reeves 3 Mig F. Arnull, A. Beesőn, W. Beesőn, H. Brown jun., Bryant, J. Cooter sen., Cowley, J. C. Dealy, W. Deaii J. Halton, R. Heap, Hyams, Mac Creery, H. Milne, J. Waugh sen., M. Young és G. Sear egy-egy győztest idomítottak a német derbyre. Érdekes, hogy a nevek között egyetlen egy német idomár neve nem fordul elő. • A német derbyben győztes jockeykat győzelmeik számával együtt igy állítja össze: Busby 5 Smart 2 E. Madden 3 Sopp 2 F. Bullock 2 Stern 2 Little 2 Ballantine VI, E. Martin 2 Bowmanu IV, Archibald, Aruott, Carslake, Corser, E. Fisk, Good- way, Gougb, Greaves, J. Grimshaw, R. Huxtable, Hyams, Ibbett, Jones, Lewis, Mäher, O'Connor, T. Os- borne, W. Plii6ohke, Rossitter, Shaw, Tarai, Warne, J. Watts és F. Webb egy-egy derby-győztest lovagoltak. A felsoroltak közül egyedül Pliisckke a német származású, a többi lovasok mind külföldiek. * A legnagyobb derby-mezóny (20 ló) 1901-ben állott ki a starthoz, a legkisebb (4 ló) pedig 1905-ben. A mezőnyöknek az indulók száma szerinti csopörtositása ez: 20 ló indult 1 9 ló Indult 7 15«« 18«« 6 14 « « 17«« 6 13 « « 16«« 5 12 « « 4 6«« 5 11«« 3 4«« 1 derbyben. 10 « « 6 * v Ugyancsak a megnevezett forrásból vesszük át az idei német derby lefutása idejének grafikonját, a mely áttekinthetőleg illusztrálja a mezőny sebességét a derby egyes fázisaiban. Megjegyezzük, hogy szakszempontból ez a legtanulságosabb része e czikk keretében közölt m.-töl m -ig nip. m.-tül m

.-ig mp. 6-7 2400-2300 70 1200—1100 mp. 6-7 2300—2200 6'6 1100-1000 6-7 2200—2100 63 1100-990 6'8 2100- 2000 62 900—800 ~ 6-8 2000—1900 62 800-700 70 1900-1800 65 700- 600 7-4 1800—1700 67 600—500 75 1700—1600 6'9 500 -400 6-9 1600-1500 6-9 400—300 6-6 1600—1400 68 300—200 67 1400—1300 66 200—

ICO 6-8 1300—1200 6-6 100— a czélig 7-0 Figyelemre méltó, hogy az utolsó forduló (800 métertől 500-ig) mennyire meglassította az iramot, ezzel mintegy kézzelfogható bizonyítékát szolgáltatva annak, hogy a hamburghorni pálya utolsó fordulója mennyire nem alkalmas a nagy slrideii telivéreknek. * 2 42- volt az összidó, a miből ki lehet számítani, hogy a résztvevők másodperczenként átlag 14-79 métert futottak be. Bezárjuk végül a uéraet derbyre vonatkozó statisztikákat azzal, hogy Planner volt eddig az egyetlen egy trainer, kinek a német derby első és második helyét sikerült egyugyanazon évben gondozottjaival megnyernie. A lóversenyüzem és a közerkölcs. li. A közerkölcs nevébeu beszélni általában tetszetős, olcsó népszerűség. Valahányszor ilyen irányú felszólalás hangzik ol a nyilvánosság előtt, mindig azt kell vizsgálnunk, minő czélzattal történik. Jogos és helyes mindazon esetekben, a mikor a szoeziális morál védelme vagy megjavítása vezeti a felszólalót. Gazdasági intézményeknél, s igy a lóversenyüzemuél is, természetszerűen a hasznossági szempont az uralkodó. Már most ha a tételt ugy állitanók fel, hogy a mérleg egyik serpenyőjébe tesszük a lóversenyüzem hasznosságát, közgazdasági értékét, a másik serpenyőbe azt a morális kárt, a mit a játékszenvedély ébrentartásával okoz, azt hiszem, egyetlen elfogulatlan Ítélkező sem haboznék Ítéletével. Szándékosan nem terjeszkedem ki e czikkemben a lótenyésztés jelentőségére hazánkban, a magyar ló szerepére a világháborúban, hallgatok ez alkalommal a magyar lóversenyüzem irányitóiról, a Magyar Lovaregylet vezetőségéről, ezeknek a verseny üzem folytonosságának fentartása érdekében kifejtett valóban tiszteletreméltó hazafias áldozatkészségéről most szorosan a czimben határolt területen óhajtok maradni 8 nem bocsájtkozom a mi hazai különleges viszonyaink fejtegetésébe. Igaz, hogy a közgazdasági intézmények általában s igy a lótenyésztés ügyo sem erkölcsnemesitő vállalat, mégis kétségtelen az, hogy mindazon intézmények, a melyek a polgárok összességének, tehát az államéletnek egészséges fejlődését szolgálják, föllenditését mozdítják elő, a közerkölcs szempontjából sem kifogásolhatók ; sőt kívánatosnak, szükségesnek kell ezeket tartanunk. A lóversenyüzem rendes kereteiben — főczéljáról. a lóanyag fejlesztéséről nom is szólva — szinte fölbecsülhetetlen hasznot hoz a polgárok összességének az idegenforgalom, az ipar és kereskedelem révén, no meg tisztességes kenyeret ad azok ezreinek, a kik az üzem körül találnak állandó alkalmaztatást. Ez a beállítás a legtárgyilagosabb. az egyedül igazságos. Ha már az kétségtelen, hqgy maga a lóversenyüzem. mint minden kulturállam elmellözhetetlen közgazdasági tényezője, etikai alapon uem kifogásolható, el kell fogadnunk ez üzem nélkülözhetetlen eszközeit is s ezek között a fogadások lehetőségének biztosítását, a totalisateurt is. Más kérdés ós pedig olyan kérdés, a melyben tökéletesen egyek a lóverseuyüzem intézői és az erkölcsbirái, hogy a totalisateur körül fölmerült olyan visszaélések, mint pl. tapasztalatlan embereknek a fogadásokra való csábitása, zavarosban halászó kétes exisztencziáknak garázdálkodása stb. igenis a közerkölcs nevében tűzzel-vassal üldözendők s a lehetőségig kiirtandók. Az is megfontolás tárgyát képezheti, hogy milyen arányú legyen az a sokféle percentuális levonás, a mit a totalisateurnél eszközölnek, továbbá! hibák esetleg észlelhetők a különböző városi fogadóirodák körül is. Ámde ezek oly kérdések, a melyeknek taglalása nem tartozhatik a lóversenyüzem és a közerkölcs viszonyának általános szempontból való tisztázásához, e kérdések államonként külön-külön elbírálást igényelnek. Minden országban más-más a szervezetük s a bajok is különfélék és mindenütt a sajátos faji, társadalmi ós politikai viszonyok szerint itélendők meg. Nemzetközi vonatkozásaiban pedig a bajok könnyen eliminálbatók vagy legalább is jelentőségükben csökkenthetők. Altalános szempontból végül is a fentiek és az előző czikkemben fejtegetettek konklúziójaként tárgyilagosan kimondható, hogy a közerkölcsnek semmi ellentétes érdekeltsége nincsen a lóversenyüzemmel szemlen. Megállapítható, hogy a szoeziális morált számottevően nem veszélyeztetik még a fogadások sem. Közgazdasági értékét pedig szem előtt tartva, egyenesen kimondhatjuk, hogy a lóversenyüzem a kulturállamok berendezkedésében a közerkölcs gyakorlati megvilágítása mellett hasznos, szükséges 'intézmény. K F ORSZÁGOS LOTEHVESZTÉS. Magyarország magánménesei. Irta : <lr. XemesUeyyi Oszkár. Némái ménes. Tulajdonosa : Lossonqzy Elemér. Alapíttatott 1887-ben Lossonczy István és Balogh Kálmán által. A ménes helye: Néma (Ivolozsnéma) posta helyben, távirda: Gönyő, vasútállomás: Tauynemes-óc9a (10 km.) és Nagy-szt.-jános (4 km.). Legelők kiterjedése igen nagy, a ménes maga 500 kat. holdnyi területen fekszik. Talaj agyagos-iszap. A luezerna sokáig kitart, ezukorrépa és kalászos vetemények igen erőteljesek. Lóhere igen jó minőségű. Éghajlat télen enyhe, nyáron igen meleg, este a Duna felöl jövő enyhülettel. Gyakori ködök ós nedvesség. A némái ménes auyakanczái kezdettől fogva kiválóak voltak. Közülük, mint különösen jó és a ménes tenyésztési sikereihez nagy mértékben hozzájárult kanczák elsősorban Niniche-1 (Ustreger—

Crisis), Nigaud, Ninette. Ninon, Tschapperl ós Nini anyját, Justina-t (Ostreger v. Bucoaueer—Imperatrice), Judioa, Judic, Jabuka, Justa, Jura ós Juratus anyját ós Wunschmaid et (Cambusoan—Tzaritza) a teljes testvérek Kunst és Wissenschaft anyját kell megemlítenünk. Jabuka még ma is a ménesben áll, nemkülönben Wissensehaft (ap. Hastings) leányai közül Wohlklang és Wahrheit. Rajtuk kivül e híres kancza után Kapitän, Wetto nicht, Weisheit, Weiter ós Wiking-et nevelte a ménes. Kunst ivadékai közül elsősorban a Kancza-dij nyerő Kritik, azután Konradin, Kamarás, Theorie és Kunigunde váltak ki. A 90-es évek kanczái különben majdnem kivétel nélkül elsőrangú anyagot képviseltek, igy pl. a némái ménesben állottak ekkor : Evergreen, Kaezér, Epheu, Medusa és Mount Everest anyja, Jane Shore, Jabluuka, Jablanica és Zimankó anyja, Masquerade, Mascarill ós Intrigant *) anyja, In Flagranti (Futár, Kegyenez, Pas do chance, Prince Gregoire), Hippova (Haragos), Julie, kinek leánya : Java a mai anyakanczák között szerepel, Speculation (Vigécz, Lexl), Afrikanerin (Akka, Aequator) és Brigitta (Bramin, Steuermann). E kanczák után, mint látható, igen hasznos versenylovakat nevelt a ménes, melyekhez az utóbbi időben még számos jó ló jött, igy: Silistria, Margit, Jacotot, Libanon, Wilburne, Wohlfahrt és az anyakanczákul beosztott: Jarretiére, Liget, Pille du Ciel, Wardia, Wahrsagerin és Wohlklang. A jelenlegi anyakanczaállomány 14 drb. ang. tv. anyakancza, közülük 9 saját nevelés. A kanczák névszeriut a következők : 1. **) Argentina, sárga 1909 (Piety—Alaska ap. Dunnre) 2. Füle du Ciel, pej 1910 (Adam—Liquette, ap. Jack o'Lantern) 3. Horka, sárga 1911 (Horkay—Bálmos, ap. Mindig) Balmoral féltestvére, pervati nevelésű kancza 4. Jabuka, pej 1893 (Hastings—

Justina, ap. Ostreger) Rikkants, Margit és Jacotot anyja, (Margit a telivértenyésztést szolgálja mint anyakancza, Jacotot állami fedező mén). 5. Jarretiére, sárga 1910 (Matchbox—Java, ap. Bona Vista) 6. Java, pej 1905 (Bona Vista—Julie, ap. Hastings) Jarretiére anyja. 7. Liget, pej. 1907 (Tokio—

Liqnette, ap. Jack o'Lantern) 8. Liquette, pej, 1901 (Jack o'Lantern—Felleg, -ap. Gouverneur) Luczenhacher-tenyésztós, Kincsem-leszármazás, a ménesben álló Liget és Pille dn Ciel, továbbá a jó Libanon anyja. 9. Rugany, fekete, 1906 (The Rush—Rugósa, ap. Roseberry). Pettendi nevelés; Tango II. anyja. 10. Santa Lucia, pej. 1901 (Trenton—Saintly, ap. St. Simon). Anyjával a jó Saintlyvel együtt került Kisbérre a Lesváron álló Sa fleur, az Egyedi Lajos*) Össze nem tévesztendő az 1908. évi osztrák derby-nyerő Intryganttal; a Masqnerade-mén ma az Ostoia-Osztaszewski-fóle klimkówkai ménesben tedez. **) Argentina 1914-ben eladatott Németországba. J