Vadász- és Versenylap 59. évfolyam, 1915
1915-06-11 / 24. szám
108 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 1915. április 14. 4-es család gyózött 7-ázer (36-8° 0) 1-es « « 3-szor (15'7® 0) 36-os « « 3-szor (15'7° i 0) 2-es « « 2-szer (10-5° 0) 20-as o <i 2-szer (10'5®. 0) Egy-egy győzelmet jegyezhet fel a 3- es 22-es család (5'2° 5-ször (21'7® o) 2-szer ( 8"6° 0) 2 szer ( 8 6%) 2-szer ( 8'6%) 2-szer ( 86® 0) 9Az Alagi-dijat fennállása (1893) óta 23-szor futották. A győztesek családszámok szerint: 4-es család gyózött ó-ször (21 7° 0) 5-ös « « 2-es « « 8-as » - « 10-es « « 20-as « « Egy-egy győzelemmel szerepel az 1-, 3-, lő- és 34-es család (4'3® 0). Az osztrák Kancza-dij 1888-ban került először löntésre. Huszonhét nyerőjének családszámok szerinti osztályozása: 4-es család gyózött 7-szer (25-9°/ 0) 1-es « « 3-szor (1M°' 0) 2-es « « 3-szor (lll°/ 0) i l-es « « 2-szer ( 7'4®/ 0) Eny-egy győzelmet tud felmutatni a 3-, 7-, 8-, 10-, 15-, 16-, 17-, 18-, 19-, 22-, 24-és 27-es isalád (3-7°/o)A derby 1868-óta 47-szer került eldöntésie s tt a 4-es család nem tünteti fel a szokott feliinő eredményt, sót az elsőségben a 3-as csaáddal osztozni kénytelen. Az eloszlás a következő : 3-as család győzött 6-szor (12-7%) 4-es « a 6-szor (12"7°/o) 6-os « « 5-ször (10"5°/o) l-es « « 3-szor ( 6'3°/o) 2-es (c « 3-szor ( 6-3®/o) 5-ös tt « 3-szor ( 6-3«/o) 8-as tt a 3 szor ( 6-3o/ 0) 7-es tt a 2-szer ( 4-2o/o) 9-es « « 2-szer ( 4-20/,) 10-es « « 2-szer ( 4"2°/o) 16-os (( « 2-szer ( 4 2%) 22-es tt tt 2-szer ( 4-2%) 28-as « « 2-szer ( -l-20/o) Egy-egy győzelmet vivott ki a 11-, 18-, 19-, 0-, 29- és 36-os család (21%). A St. Leger negyvenhárom végküzdelme egy ibeti boltversennyel végződött (1905 Horkay (3) s Rizi Bizi (1) között) tehát tulajdonképpen egyvenöt győztest kell számitásba venni. A -aládszámok eloszlása e szerint: 4-es család győzött 6-szor (13'6%) l-es « « 5-ször (11'3%) 2-es CC « 5-ször (l]-3o/o) 5-ös « tt 4-szer ( 9.0%) 3-as « « 3-szor ( 6-7o/ 0) 8-as « a 3-szor ( 6-7o/ 0) 6-os « « 2-szer ( 4'5%) 7-es « (C 2-szer ( 4'5%) 14-es « tt 2-szer ( 4-5%) 23-as « 2-szer ( 4'5%) 24-es « « 2-szer ( 4'5%) Egy-egy győzelemmel szerepel a 10-, 11-, 16-, 8-, 19-, 27-, 29-, 36- és 43-as (2'25%). összegezve e versenyeket, a nyolcz klasszikus tás egészben 307 győztes ló nevét foglalja agában. Ha már most ezeket a telivéreket aládszámok szerint sorakoztatjuk, végeredényben alábbi képet nyerjük: 4-es család gyózött 64 esetben (20*8%) 2-es « CC 34 « (1L7%) l-es « « 27 tt ( 8-7%) 8-as < tt 21 tt ( 6-8%) 3-as « tt 18 « ( 5-8%) 5-ös « « 18 tt ( 5'8%) 7-es « c 11 a ( 3-5o/o) 6-os « tt 10 a ( 3-2%) 16-os « tt 8 a ( 2-5o/o) 20-as « a 8 a ( 2-5%) 22-es tt a 8 a ( 2 5%) 10-es « a 7 « ( 2-2%) 11-es a a 7 a ( 2 2%) 12-es tt <i 7 a ( 2 "2%) 9-es a « 6 a ( l-öo/o) 18-as « « 6 tt ( 1-9%) 23-as i cc 6 a ( 1 '9%) 15-ös « ír 5 « ( l-6o/o) 24-es « « 5 « ( 1'6%) 36-os család evózött 5 esetben ( 16° 0) 14-es « 4 « ( 1 '2° ft) 19-es « « 4 « ( l'2°/o) •xj-es « « 4 « ( l'2°'o) 17-es « 3 « ( 0'9®/o) •>8-as « « 3 « ( 0 9°' 0) 43 as « « 3 « ( 0-9»/o) 13-as « « 2 « ( 0"6°/o) 27-es « « 2 « ( 0.6°/o) 34-es « <x 1 « ( 0"3®/o) Az elsó nyolcz helyet tehát Bruce Lowe száma 1 foglalják el, csakhogy változott sorrendben, mig a 9-es család a közeptájra és a 13-as majdnem a végére került. Előre nyomult a 16-os, 20-as és 22-es család különösen pedig a 36-os, a mely azonban csak Rascalnak köszönheti jó poziczióját, éppúgy, minthogy a 4-es család azért szárnyalta tul'a valamikor előtte elhelyezkedő családokat, mert utóbbi években a 4 es család vette át pályáinkon a domináló szerepet és a belőle kikerülő egyedek száma jóval felülmúlja az 1-, 2-, illetve 3-as családokét. E négy család szereplése nálunk az utolsó hat évbeu igy alakult: 4-es család szerepelt 754 ivadékkal 1-es « « 432 « 2-es « « 410 « 3-as « « 220 « Ez perczentualiter kifejezve és e négy családra vonatkoztatva 42, 24, 22 5, illetve ll'5°/ 0nak felel meg, mig a fentebbi összeállítás megfelelő adatai szerint e négy család között a perczentuális eloszlás 45, 18, 24, illetve 13°/ 0-ot tesz ki, a mi nagyjából teljesen korrespoudeáló eredmény. Ha a Bruce Lowe által feldolgozott versenyeket 1914-ig kiegészítjük, alábbi eredményt kapjuk: Verseny l-es 2-es 3-as 4-es család győzött Angol derby... « Oaks « Leger 28 20 15 9 18 19 15 15 14 8 12 13 Összesen 53 46 44 33 A három klasszikus tutás 410 nyerőjéhez viszonyítva (42°/o) ... A négy család által elért 176 győzelemhez viszonyítva... 13% 30% 11°, 0 26% 10% 25° 0 8% 19% Ezzel szemben a mi összeállításunk eredménye a 8 klasszikus futásból: a 307 nyerőt véve (47%) A négy család által elért 143 győzelmet 1 véve — ... 8'7% 18% 11*7% 24% 5'8% 13®/» 20-8%' 46% 8'7% 18% 11*7% 24% 5'8% 13®/» 20-8%' 46% Az eltolódás tehát meglehetősen nagy és még akkor is, ha a két összeállítást összevonjak, a 4-es család marad fölényben 107 győzelemmel, mig az l-es és 2-es 80—80, a 3-as pedig csak 62 győzelmet tüutet fel. L. B. Megvételre kerestetik egy sárga nőstény colli (skót) kölyök kutya, garantált fajtiszta. Ajánlatokat ármegjelöléssel kér Szigeti Antal, Tolna-Ozora. , 1—3 FINOM FÉRFI FEHÉRNEMŰ VÁRADY BÉLA BUDAPEST, IV., VÁCZI UTCZA 15. SZÁM. Szines ingszövet-minták és „A VŐLEGÉNY KÖNYVE" kivánatra ingyen és bérmentve küldetnek. : ELSŐRANGÚ FÉRFI-SZABÓSÁG. : ORSZÁGOS LÓTEIHÉMTÉS. A katonaló-tenyésztés jövője. Lóaoyaguuk most komoly próbának van alávetve és a háború sok száz tanulsága között egykor fontos tényezőként fog szerepelni az ország lóauyagáuak beválásáról szóló beszámolás is. Békeidőben, a mikor a hadsereg ugyancsak fokozott követelményekkel lép az eladó elé, az imitt-amott előforduló hézagok uem játszanak szerepet, mert bőségesen pótolhatók a rendelkezésre álló jó anyagból. A pótlovazás könnyen vihető keresztül, fennakadás nem lehetséges és igy a bevont, jórészt kitűnő anyag igen természetesen kielégít minden kívánalmat. A követelmények, a melyekkel a katona-lóval szembgn a hadser, g rendes körülmények között fellép, különben is aránytalanul kisebbek azokhoz képest, a melyeket most a háború támaszt. Hiszen a hadseregnél a lóanyag lehető kímélése érdekébeu béke időben minden intézkedés megtörténik és a kipróbálás — melynek quiutesszencziája a nagy hadgyakorlat — sohasem czélozza a végsókig megfeszített teljesítőképesség bemutatását, sőt ellenkezőleg, minden ily iiányu rendelkezést egyenesen kizár. A katonaló békeidőben megfelelt hivatásának, ha küllem tekintetében is beválva, normativ szabályoknak eleget tud tenui, ha nem túlságba vitt megerőltetés után is friss marad, nem veszti el étvágyát, ellenáll a betegségeknek és munka után pihenve, újra szolgálatképes. A hadgyakorlatok tempója sohasem tulforszirozott, az élelem és ital kellő időben és mennyiségben rendelkezésre áll, éppúgy nem hiányzik a szükséges pihenési idő és a kellő tisztogatás sem, nem is szólva arról, hogy rendes istállóban állva, gondos állatorvosi felügyelet mellett, kezdődő betegségek csirájukbau való elfolytása révén a szolgálatképtelenség valószínűsége már eleve minimumra száll le. Másként áll azonban a helyzet a háborúban, a mely fokozott és gyakran szokatlan követelményekkel lép fel a lóanyaggal szemben. A szolgálati idő aránytalanul hosszabb, a terep nehezebb, éppúgy sokszor a teher is, melyet viselni kell. Élihez járul a pihenőidő elégtelensége mellett gyakran a rossz istálló, gyengébb takarmányozás, rossz ivóvíz, elégtelen alom, a rendes ápolás szükségszerű elhanyagolása, tehát különböző betegségek fokozott lehetősége és számos itt fel nem sorolható körülmény, a mely mind arra szolgál, hogy az állatot sokkal keményebb próba elé állítsa, mint a minőt normális körülmények között, még a legnagyobb szigorúság mellett is meg lehetne követelni. Németországban a lóanyag beválását részint statisztikai szempontból, de főleg a jövő tenyészirányának megjelölhetése végett, a hadbavonult tisztekhez intézett körkérdésekre adott feleletekből igyekeznek megállapítani. Ez az intézkedés, ugy látszik, jól bevált mert máris bizonyos tanulságok kezdenek leszürődni, a melyeket majd a jővö katonalovának elméletben való kialakulására lehet felhasználni, hogy az utókor számára a követendő egyedüli helyes utat megjelölhessék. Korai volna már most részletekbe bocsátkozni e kérdésben. A beérkezett válaszok azt igazolják, hogy a viszonyok egyenlőtlensége mellett, gyakran egymásnak ellentmondó vélemények is hallhatók. Az ellentmondás azonban csak látszólagos, hiszen uem mindenütt egyenlők a támasztott követelmények, éppúgy mint a teljesítmények és maga a teljesítőképesség is, másmás szemmel mérendők, a szerint, hogy a lovak arravalósága jobban vagy kevésbbé felel meg a rendkívüli viszonyoknak, amely viszonyok maguk is annyira divergálok, hogy egységes elbírálás szinte elképzelhetetlen. Azt az egyet azonban már bebizonyította a háború, bogy a túlságos nagy lovak az élelemhiány folytán semmivel sem teljesítettek jobb szolgálatot, mint a kevesebbel beérő kisebbek, különösen a mi a teherhordást mély utakon illeti. Az alkatot tehát a vér jóságával kell kiegyenlíteni és a nagy lóról az erőteljessé nevelt középlóra kell lassan áttérni. E mellett természetesen bizonyos czélokra a nagy lovat is fent kell tartani, éppúgy mint a hogyan a specialis metierben hasznos szolgálatokat teljesitó apróbb
