Vadász- és Versenylap 58. évfolyam, 1914

1914-01-29 / 5. szám

60 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 19U. január 29. ORSZÁGOS LÓTEpÉSZTÉI. Mirigykór és ragadós köhögés. Irta : Treisz János föállatorvos. Azon alkalomból, hogy Hntschenreiter K. állatorvos ur a bécsi «Sport» f. évi 271. számú lapjában a mir gykór és ragadós köhögés betegségéről czikket irt, a ménesekben szerzett saját tapasztalataim alapián e két betegséggel én is óhajtok ez utou foglalkozni. A mirigykór a lovaknak a Streptococcus equi által feltételezett heveny fertőző betegsége, melynek lefolyásában a felső légutak hurutjához a nyirok mirigyek gennyes gyulladása társul. Mirigykórban rendszerint fiatal áHatok beteged ek meg, nem ritkán idősebbek is. A betegségen keresztül ment állatok néhány évre — nagyobb része egész életükre — a betegséggel szemben immunitást szereznek és csak igen kivételesen betegszik meg rövid időn belül újólag. Némely ménes évjáratát különböző korú (1, 2, 3, 4éves) csikók képezik. Ha a csikó fiatal korban vagy az anya alatt mirigykóron keresztül ment, akkor közvetlen felgyógyulása után bocsájtható azon idősebb csikók közé, melyek már mirigykóron átestek, a nélkül, hogy az idősebbek megbetegednének. Tudvalevő, hogy a betegségen átment és már egészséges csikók még hosszú időn át szervezetükben hordozhatják a betegségek okozó csiráikat. Néhány éven át egyik anyaménesünk mirigykórral fertőzött volt, a csikók anyjuk alatt mentek át a mirigykóron. 1909. év óta auyaméneseink mirigykór-fertőző an> agától mentesek, csikóink azóta anyjuk alatt nem mentek át mirigy kóron. A betegséget ugy sikerült onnét kiküszöbölnünk, hogy 1909 évben a mirigykórral fertőzött ménesben nem történtek ellések, iianem a vemhes kanczák egy teljesen mirigykór-mentes istállóban helyeztettek el: a csikók pedig elválasztásuk ut in nem (Tarcsra) a szokott helyre — a hol 1907. évben szü etett csikók, me yek anyjuk alatt mirigykóron átestek és mint látszólag egészségesek az ott levő 1906-ban született csikókat mirigykór ragály anyagával befertözték — hanem (Parraghra) mirigykór mentes istállóban helyeztettek el. Egy év múlva a csikók Far raghról átvitettek Tarcsra, a hol a mirig>kór közel egy évhez szünetelt és ez időközben az istálló talaja, tárgyak stb. többször fertötelenitve lett. Rövid ottlétük után a Parraghról odahelyezett csikók között a mirigykór járványosán fellépett. A mirigykór-ragáuy anyaga itt valószínűleg mint Saprophyta szerepelt és midőn a betegség iránt fogékony állatok szervezetébe jutott, fejlődött ki pathogen megbetegítő hatásuk. Ez a csoport átvészelt ott a nélkül, hogy az 1908 ban született és az anyjuk alatt mirigykóron átesett csikók közül valamelyik megbetegedett volna. Természetesen e csoportnak a betegségen való keresztül menetele alkalmával istálló, talaja stb. újból erősen fertőződött. 1910 ben született csikók elválasztásuk után megint Paraghra, egy év-múlva 1911-ben Tarcsra történt elhelyeztetésük után néhány hét múlva a mirigykór köztük enyhe, de járványos alakban fellépett. 1911. évben a Farbwerke vormals Meister Lucius et Brüning Moechst a. Main által termelt Druse vaccine nevü védő ojtó anyagával — mely állítólag egy évi, de biztosan félé i immunitást biz'osit, — a szopós csikókat elválasztásuk előtt anv juk alatt beojtottuk. Azojtás ugy történik, hogy először az adagi ak egy harmadát és 14 nap múlva a másik két harmadát kapja az állat. A beojtott csikókat azután a mirigykóros betegeket magában foglaló tarcsi istalióban helyeztük el. A mirigykór az idősebb csikók között lefolyt »nélkül, hogy a beojtott fiatal csikók köziil valamelyik megbetegedett volna, Azóta a csikókat, mielőtt Tarcsra vitetnek, elválasztásuk előtt anyjuk alatt és fel évre reá újból beojtjnk. Mirigykóros megbetegedés 1911 , 1912. és 1913. évben nem fordult elő. Minden rendelkezésre álló eszközökkel oda kellene hatni., hogy a mirigykór a ménesistállókhói lehetőleg kiküszöhöUessék. Ajánlatos volna, hogy azon ménestulajdonosok, kiknek ménesében mirigykóros megbetegedések előfordulnak, hogy csikóikat, mielőtt azok a mirigykórmentes méneseket elhagyják — hol anyjuk fedeztetés czélból ellu ly- ztettek — elszállításuk előtt védő anyaggal beojtani, hogy az igy szerzett mesterséges immunitással az otthon esetleg érő fertőzésnek elleutáhhassanak a beojtás napjától számított 6 hón p múlva újból — esetleg trainingbe való szállítás előtt — az ojtá-t megismételni. Téves az a hit, hogy mirigykóron minden állatnak át kell esnie, mert állítólag egészségesebb, elleutálóbb és erősebb; ellenkezőleg — eltekintve azon forgalmi korlátozásoktól, melyekbe a ménes k, trainingtelepek és versenyistállók esnek a lovaregyletek intézkedései miatt és a veszteségektől, me y némelykor 10°/

0 is lehet, — sok állatnak állandó utóbetegségek u. m. idült bélfodri mirigygyulladás, bólszükiilet, idült légzacskó és H ghmor üreghurut, ideghüdések, inrövidülés, butacsira, hörg'seg stb. maradnak vissza. Azonkívül ilyen mirigykóros ménesek veszélyeztetik a többi ménesek anyagát, - értem a telivér méneseket, — miután fedeztetés czéljátiól küldendő kancza, ha nem is volt beteg, a mirigykór okozó ragály anyagát még is széthurczolhatja és befertőzi vele másik illetve több ménesnek anyagát. A ragadós köhögést egy ubiquiter bacterium okozza, mely mindannyiszor megbetegiti a lovakat — tekintet nélkül a korra, — valahányszor alkalmaR talajra talál szaporodásra éspathogenné való átalakulásra. Fiatal és idős lovak egyaránt fogékonyak a betegség iránt. A betegsegen átesett állatok rendszerint csak igen rövid időre szereznek immunitást. Ha az állatok szervezetének ellenállóképessége valamely — akár külső, akár belső — ok folytán gyöngítve lesz, az ubiquiter bacteriumnak virulentiája a neki alka'mas talajul szolgáló gyöngített szervezetben igen könnyen megerősödik, az egyedet megbetegiti, a virulentiájáhan igy tnegerő ödött bacterium azután igen könnyen tovább fertőz, a bet gség újból meg újból végig mehet az egész lóállományon. A betegséget az állományba újonnan beállított állat egyrészt behurczolhatja, ugy, hogy ha beteg másrészt a beállott változott viszonyok folytán az alkalmazkodás folyama alatt szervezetének ellenálló képessége csökken, az igy gyengített szervezetben a bacterium virulentiája ban megerősödik, megbetegiti őt és ez azután mint jáiványterjesztő szerepel. Így magyarázható, hogy a párnázott kocsikban szállított látszólag egészséges lovak szervezetének ellenállóképességet a szállítás közben beállott változott viszonyok — hó, levegő, viz, takarmány, rázkódtatas stb. — leszál it|ák s igy részben a magában hordozott, de leginkább a párnázott kocsik szerelékeihez tapadt és felszedett bacteriumok a gyöngített szervezetre megbetegítő hatást fejtenek ki és ezek ily módon járványterjesztővé válhatnak. Tavaszszal és őszszel rendszerint végig megy a betegség az egész állományokon, néha évközben akkor, ha átmenet nélkül nagyobb hőváltozások állnak be és akkor is, ha valamely csoportban a beállott változott viszonyok folytán (betanítás czélból történő felállítás) az a kalmazkodás folyama alatt azok ellenáüóképessége csökkent és a már vázolt módon a bacterium virulentiájában megerősödve, megbetegiiőleg hat. A ragadós köhögés lefolyása igen különböző lehet. Néha olyan, hogy a mirig) kórtól csak hosszabb megfigyelés után különböztethető meg, de azonosságot nem lehet vele megállapítani. Többször volt alkalmunk megfigyelni, hogy idősebb lovak ragadós köhöge^ben a mirigy kórhoz hasonló tünetek között voltak betegek és köztük voltak fiatal lovak, csikók, melyek mirigykóron még nem mentek át, karakterisztikus, könnyű lefolyású ragadós köhögésben és miután néhány hét múlva mirigykóros állományba kerültek, betegedtek meg typikus mirigykórban. Máskor alacsony láz (38°—39° C.) mellett apró göbök, hólyagok, erosiok a szájban, savós orrfolyás, kisfokú gégehurut, az állati nyirokmirigyek kisfokú beszürődése, a közérzület teljes épségben tartása mellett folyik le, némelykor 39 5»—

4D5» C. láz mellett a szájban göbök, hólyagok, erosiok, gennyes orrfolyás, gégehurut, torokiob, az állati nyirokmii igy ek savós beszürődése, ritkán elgenuyedésével jár. Igen súlyos alakban fenti jelenségeken kivül metastaúkus 29. tályogok a fültőmirigyekben és felső nyaknyirokmirigy-kben, fekélyek a garat és gégeben, az orrnyalkahartyákon nagyobb teijedelmü kiraaródások, orrvérzés, petecsukór is észlelhető. A testnek különböző részein a bőralatti kötőszövetnek savós beszürődése és csalánkiütés az enyhe lefolyásnál is gyakran észlelhető, úgyszintén gyomor és bélhurut igen gyakori kisérője a betegségnek. 1911. év óta a betegséggel szemben a legmesszebbmenő védöeljárást követjük el, az elkülönítés és rövid időközökben 2°/o-os Formaliunal történő alapos fertőtlenítés által. Azóta a betegs»g több izben, de mindig gyengébb és gyengébb alakban folyt le. A régebbi súlyosabb lefolyások mellett a lovak kon ticziójukban rendesen hosszú időre leromlottak, utóbbi időben lefolyt járványok a lovak kondiczióját egyáltalában nem támadták meg. Hogy a betegség nálunk az utóbbi időben enyhébb alakban foly k le, abban lelheti magyarázatát, hogy a gyakori alapos fertőtlenítő eljárással a baktérium virusa egyrészt csökken, másrészt a betegség folyatna alatt a vírusában megerősödött baktérium megsemmisítve, illetve gyöngítve lesz, azonkívül a Formalin-gözök a nyalkahártya hurutjára valószínűleg gyógyító hatással vannak. Ha most összehasonlításokat teszünk mirigykór és ragadós köhögés között, láthatjuk, hogy mig mirigykó'bau többnyire fiatal állatok betegednek meg és a betegségen való átesés alkalmával természetes uton szerzett immunitásukat éveken át, sőt egész étetükön át megtartják és csak igen kivételesen betegszik meg rövid időn belül újból, addig ragadós köhögésben mindenkora ló és nemcsak minden évben, hanem évközben többször is megbetegedhet; a betegségen való átesés vagy csak igen rövid időre, vagy egyáltalában nem nyújt immunitást. Nem látnám czélravezetónek Hutschenreiternek azon néz-tét, mely szerint, hogy a ménesekből akár mirigykór, akár ragadós köhögés a trainingtelepekre be ne hurczoltassék, az évesek külön telepen való elhelyezése mellett nyerjenek el készítést. Először is a mirigykóros ménesekből oda kerülő, látszólag egészséges, de a fertőzést terjesztő csiráikat magukban hordozó csikók, a mirigykóron át nem esett csikókat befer óznék, megbetegítenék; az ott egy nagy tömegben levő csikók közölt a betegség végig menne, eltekintve attól, hogy a nagy tömegnek átvészelése esetleg hónapokig tarthat, de ott olyan csikók is megbetegednének, melyek, ha trainereikhez kerülnek, ott a többi idomár istállóitól megfelelően izolálva vannak, a betegséget könnyen elkerülhetik. A ragadós köhögéssel szemben sem nyujtaua megfelelő védekezést, mert ha azután tavaszszal a csikók trainereikhez kerülnének, reájuk is vonatkozna az az elkerülhetetlen természeti törvény, hogy változott viszony ok folytán beálló a'kalmazkodás folyamata a'att ellenállóképességük csökkenne és az uj helyen a betegség fellépne még akkor is, ha az elkülönitó telepen mirigykóron átestek volna. RÓKAVAS m

MASCZÉGEKÉ UTÁNZAT. WEBER R. 4 50 Mk. (Weber Rudolf találmánya.) Legjobb nyestcsapdák 10a., 44. és 44a. sz W. R. Vidravasak 126. sz. Csapóládák 36-40. sz. es. kir. udv. szállító HAYNAU (Sziléül) = Legrégibb német űuvad csajdagyár. = Kópés árjegyzék valamennyi Webor-féle : : találmányról ingyen. : : 1500 róka Ernst-féle módszerrel. liüliliüPMÍ