Vadász- és Versenylap 58. évfolyam, 1914
1914-04-08 / 20. szám
1914. márczius 27. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 165 sokan hiszik, mert Ramanak, a mely a Rákosi dijban sem szerepelt rosszul, a 2400 m.-es távolság inkább fog megfelelni és a négyéves most snlyban is jobban áll. Ram a tavaly igen jó hurdler volt és aligha futotta ki a Rákosi dijban top-formáját. Részben ngyauez áll talán Duról is, mig Dur., Bob Dancer, Smeaton Girl az adott súlyviszonyok mellett aligha lehetnek veszélyesek Sandára. Az idei Rákosi dijban nem futott lovak közül papíron a legtöbb esélyt Szegény legénynek, Mincanak ós Sumurunnak adjuk. Szegény legény tavaly ugy a gát-, mint az akadálypályán egyformán jeles telivér volt és esélye körülbelül analog a Sandáéval. Nem lehet napirendre térni Mincának a Stepbansturm-gátversenyben mutatott teljesítménye fölött, a mikor 62 kg. alatt könnyen verte Ferit (53). Tylit (61V.), Dut (61 %), Sumurunt (55%), Kometet (55%), Majmolót (65). Kár, hogy a kancza nem megbízható telivér. A mi végül Sumurunt illeti, a négyéves formáját túlbecsülni nem szabad, hiszen tavalyi egyetlen győzelmét Tánczos és a még akkor rosszul ugró Vorwärts ellen aratta. Lehet, hogy sokat javult, de ma papíron Sanda esélyét az övé fölé kell helyezni. Végeredményben jelöltünk Sanda, Szegény legény és Sumurun előtt. A meglepetés lova Mim a. Az Eladók akadályversenyében Gara és a Mr. J. Osborne-istálló lovai (Derii, Mondóka) indulhatnak jó esélylyel. Ezeken kivül talán Blériot az, a mely leghamarabb cserélhetne gazdát. Mi tehát ezeket jelöljük és pedig a D-i rt sorrendben. A Váczi díjnak Lala, Bordal, Csótár ób a gr. Orssichistálló (Azalék és Ballyvinta) kiválasztottja a chanceosabb pályázója. Szűkebb térre szorítva a választást Lalát várjuk a futás frontjába, melyre a legveszélyesebbeknek fíordaít és a gr. Orssich-istállót tartjuk. A napot bezáró Víztorony-dij kimenetelét Bonanotte, Punctum és Rliea Sylvia közé helyezzük. De nincs rosszul képviselve a versenyben Halage és Lippa révén a Scfilnsinger-istállrt sem. Tipeljük Bonavotteof és a Schlesinger-istálló lovait, mig az esetleges meglepetést Punctum részéről várjuk. Programm. Alagi versenyek 1914. Jubileumi tavaszi meeting. Hetedik nap. Csütörtök, április 9. 2-30 I. Handicap. 1800 K. 1800 m. (29 aláirás.) 1. Jankovich-B. Gy. ur 4é s m Bugris 78 2. Mautner V. ur óé p k Junina 77 V« 3. Witt v. Dörring K. hdn. 4é p m Warlock 75 4. Hg. Hohonlohe-Oehringen id. stp m Rákóczi 73 5. W. Schlesinger & Comp. 4é p her Kistelek 71 6. Gr. Zichy B. 3ó p m Dream 69 7. Gr. Orssieh P. száz. 3é s m Azalék 69 8. Mautner V. ur 3ó s m Lanval 67 9. Horn A. ur id. p m Taranto 66 10. Mólik A. ur 4é p k Via 65 11. Folis J. száz. 4é s her Tudor 64% 12. Tövisegyházi ménes 4é p k Medina 64% 13. Ifj. gr. Esterházy K. 4é p m Billegény 63% 14. Br. Baich P. fhdn. 3é p m Harrow ' 62% 15. Büchol I. ur 3ó p k Quietude 62% Tip: Ázalek— Janina—Billegény 3 10 II. Ferenczhalmi dij. Handicap. 2000 K. 2400 m. (19 aláirás.) 1. Flesoh R. hdn. id. p m Arier 61 2. W. Schlesinger ét Comp. 5ep k Gazdasszony 60 3. Mr. Blaekwhite 3é p k Plectra 4. Gr. Sigray A. 4ó s m Paris 5. Pálmai H. ur 4é p m Csótár ti. Mr. Blaekwhite 3u p m Remorqueur 7. Molnár L. száz. 4é p ni Slap-jack 8. Horn A. ur id p in Taranto 9. Mautner V. ur 3é s m Lanval 10. Verebély D. ur 3é s m Adonis 11. Horvátit K. ur 5ó s m Ecséd 12. Br. Baich P. fhdn. 3é p k Manczi 13. Rödey Rezső 3é stp k Szemféuy II. Tip: Csótár—Ecséd— Adonis 3 50 III. Jubileumi gátverseny. 12,000 K. (43 aláirás.) 1. Badesco Gy. ur id. stp her Plutokrat 2. Br. Baich P. fhdn. 5é stp her Józska 3 . 56 p k Mine a 4 . 5é stp k Opposed 5. Büchel I. ur 4é s k Brigande 6. Mr. Charley 6é stp k Sanda 7. Br. Dirsztay L. 4e p m Ghitza 8. Egyedi L. ur 5é s m Due 9. Ifj. gr. Esterházy K. 4é p k Galli i 10. Gr. Esterházy P. 5é s k Wasserscheu 11. Fejes M. urnő 4é p m Pepik 12. Föld A. ur 5ó s m A Sport 13. Hg. Hohonlohe-Oehringen 4é s k Madelon 14. Jankovich-B. Gy. ur 4é s m Merész 15. Liptay B. ur 5e stp m Szegény legény 16. Mautner V. ur id. p her Topper 17. Nowotny L. ur 6é s her Beggar 18. Gr. Orssieh P. száz. 6é s her Bob Dancer 19 . 5é s her Rahl 29. 5é p her Rappelkopf 21 . óé p k Smeaton Girl 22 . 4é p m Jacotot 55 55 54 52% 50'/, 49 V, 49 47% 47 44% 44 2400 m. 75% 72 74% 70 66 66'/, 63'/, 65". 63% 65»/, 65'/, 74% 65", 65»/, 69'/, 72% 66", 71 69", 69", 71 65"., 23. Mr. J. Osborne 5é p k Sclamn 67' 24 . 4é s m Lovacskám 63» 25. Mr. Redgrey 5é p k Visz 67' 26. W. Schlesinger & Comp. 6é p m Statin Pasha 69 27 . 5é p her Field Master 72 28 . 5é p k Du 29 . 4é p k Milree 30. Szemere M. ur 5ó p k Lilaline 31 . 4é s k Bagdad 32 . 4é s k Kikirics 33 . 4é p k Sumurun 34. Gr. Zichy B. 4é s k Rama 67»/, 68 77 67'/, 67'/, 67'/. 68'/, Tip: Sanda—Szegény legény—Snmurun 4 30 IV. Eladók akadályversenye. 2000 K. 4000 m. (10 aláirás.) 1. Büchel í. ur id. p k Grande Ourse 1000 73»/, 2. Helleparth J. fhdn. id. s her Kw oki (fv.) 2500 74'/, 3. Lövik K. ur 6é s her Firmament 2500 74'/, 4. Gr. Orssicit P. száz. id. p her Gara 2500 74»/, 5. Mr. J. Osborne 4é p k Derii 4000 70 6 . 4é s k Mondóka 2500 66'/, 7. Petanovits J. ur 4é p k Kerréna 4000 70 8. Sibrik S. fhdD. 6é s her Blériot 2500 74'/, 9. Wodianer B. fhdn. 4é s m Kritikus 2500 66'/, 10. Zsivanovits E. fhdn. id. p her Derék (fv.) 1000 71 Tip: Gara— Mr. J. Osborne ist — Blériot 510 V. Váczi dij. 1800 K. 2400 m. (14 aláirás.) 1. Br. Baich P. fhdn. 3é s m Bragadino 66 2. Hg. Hohenlohe-Oehringen 5é s her Nándor 82'/, 3. Jankovich-B. Gy. ur 4é s m Bugris 75 4 . 3é p m Lala 66 5. Molnár L. száz. 4é s k Waste 76 6. Gr. Orssieh P. száz. 3é s m Azalék 66 7 . 3ó s m Ballyvinta 68'/, 8. Mr. J. Osborne 3ó s m Bordal 66 9. Pálmai H. ur 4é p in Csótár 75 10. Mr. Redgrey 4é s m Trakta 80 11. W. Schlesinger & Comp. 5é p k Gazdasszony 2000 ' 79'/, 12 . 4é p her Kistelek 1000 67'/, 13. Verebély D. ur 3é s m Adonis 66 14. Wodianer B. fhdn íé p m Erdész 75 Tip: Lala—Bordal—Gr. Orssieh P.-ist. 5 50 VI. Viztorony-dij. 2000 K. 1600 m. 3évesek. (19 aláirás.) 1. Mr. Adrién stp k Iihea Silvia 50»/, 2. Bamberger I. ur s m Bojtár 52 3 . p k Bogár 50 % 4. Gr. Batthyány E. s m Porthos 52 5. Gáspárteleki ménes s m Punctum 52 6. Herr K. Hartmann s m Bonanotte 52 7. Jankovich-B. Gy. ur p k Agnes 50'/, 8 . s her Táltos 50'/, 9. Mélik A. ur stp m Randa Rudi 52 10. Mr. Redgrey p m Ácsi 52 11 . f m Black Star 52 12. Br. Rothschild A. stp m Tollbar 52 13. W. Schlesinger & Comp, p k Halage 55»/, 14 . p k Lippa " 50»/, 15. Mr. Smith p m Stoiker 52 16. Verebély D. ur s m Adonis 52 17. Vivian F. ur vd. m Mrak 52 18. Zangen I. ur s m Florek 55 Tip : Bonanotte—Schlesinger ist —Punctum Vonatok menetrendje a magyar kir. államvasutak nyugati pályaudvaráról. Oda: Külön III. III. I—II. a t I—II. Rendes vonat III. III. I—II. III. Bpestny. p. u. 12 25 1 30 12 55 1-20 1 25* P35 145* R.-Ralota-Ujp. 12 44 1-47 P12 P35 141* P54 2 00* Alagra érk. 12 54 158 1*23 1 46 1 53* 2 05 2*10* Vissza : Külön vonatok : Iii. I—II* I—Ii.* in. oszt. kocsikkal. III. Alag ind. 555 6 13* 6*30* 6'36 700 Rákospalota-Ujp. « 6 06 ti'24* 6'-i0* 645 7"10 Bpest ny. p. u. érk. 6 27 6 48* 6 55* 7 04 7"25 * A versenytér II. helyére szóló (2 kor. 60 till.) jegy e vonatra nem érvényes. MINERVA általános biztosító részv.-társaság Budapest, V., Eötvös-tér 2. Távirati Minerva. Telefon i 50-40. állatbiztosítási osztálya elvállalja olcisó dijakkal és előnyös feltételekkel verseny- és tenyészállatok biztosítását. Yearlingek díjtétele 12 hóra 4°/o. Sikversenylovak csődörök és tenyészkanczák díjtétele 12 hóra 5°/o Teljes 100»/o-os kártalanítás! ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. A tájfajta-tenyésztés általánosításáról. Irta : Dr. Nemesheggi Oszkár. Magyarország lótenyésztése mintegy a természet nyújtotta kiváló lóanyaggal rendelkező tenyésztés ösmeretes a világ előtt. Egy természetes előfeltételekkel biró tenyésztést e mellett azonban rendszeres alapokra is kell fektetni. Tekintettel arra, hogy okszerűtlen tenyésztés mellett az anyag feltétlenül dekadencziáuak indul, tekintettel továbbá más jó lótenyésztéssel biró államok példájára, hol is a lóanyag fokozatos javulása a helyes alapokon nyugvó rondszeres tenyésztésnek köszönhető, nálunk is történtek lépések az ország lóanyagának rendezésére, illetve egyes tenyészkerületekbe történő beosztására. Hazánkban ugyanis, eltekintve attól, hogy az országos lótenyésztés régi idők óta állami felügyelet és ellenőrzés tárgya, az államnak befolyása jórészt csakis a mén-anyagra terjedhet ki. A lótenyésztési vezetőség mindent elkövet ugyan, hogy az állami ménesekben a legkiválóbb ménanyagot produkálja, hogy továbbá méuvásárlásaival az országos lótenyésztés érdekét szolgálja ; anyagi támogatását is nyújtja minden elképzelhető tenyésztői ügyben; nem áll azonban hatalmában az ország kanczaanyagát oly mértékben javítani, a mennyire ezt a lótenyésztés érdeke megkívánná. Már pedig akármilyen tenyésztésről legyen is szó, ezt egy igen fontos tényezőnek kell tekintenünk. Ha Európa főbb államainak tenyésztését nézzük, ugy, lehet mondani, minden nagyobb hírnévre szert tett lófajta tenyésztésében megtaláljuk a konszolidált, homogen kanczaanyagot, megtaláljuk továbbá ez anyagnak és ivadékainak rendszeres törzskönyvezését. Egy egységes rendszer melletti, okszerű tenyésztés meghonosítására nálunk is megtörténtek a megfelelő lépések és pedig az ország tenyészkerületekbe való beosztásának tervezése által. A tenyeszkerületek megalkotására irányuló tárgyalások alapjukat as 1894. évi XII. t.-ezikkben birták. A beosztás keresztülvitele ellen azonban számos momentum szól, tt. Az ellenkezés egyik fő inditó oka magában a nép jellemében volt keresendő, a rendtől és megkötöttségtől való félelemben ; ezen kivül a kanczaanyag helyes ellenőrzésének lehetetlensége, az állami felügyelet és meghatározás mellett türténö párosítások keresztülvitelének nehézsége, a rendelkezésre álló állami méneknek az egyes vidékek szükségletei szerint kellő számban való elhelyezésénél mutatkozó akadályok, magukban az egyes megyékben létező különböző tenyészirányok stb. a tenyészkeríiletek szerinti merev beosztást nem mutatták ajánlatosnak. Tekintettel azonban azon körülményre, hogy a lótenyésztésnek mindenekelőtt rondszeres alapokon kell nyugodnia, a lótenyésztési vezetőség ez elv szem előtt tartásával azon fáradozott, hogy a népies tenyésztés lóanyagának fokozatos javítását, annak egyöntetűbbé tételét legalább oly vidékeken vigye keresztül, a hol az ehhez szükséges előfeltételek feltalálhatók. A kitűzött czél elérésére legalkalmasabb módnak a tájfajtatenyésztós általánosabbá tótele mutatkozott és igy megtörténtek a vezetőség kezdeményezésére kiadott földmivelésügyi min. rendelet alapján a megfelelő intézkedések arra nézve, hogy ott, ahol egyes vidékek bizonyos egyöntetű lófajtát tenyésztenek, a hol továbbá ezt a tenyésztést a gazdasági, talaj- és éghajlati viszonyok, valamint a népesség hajlama kellőleg indokolják, a viszonyoknak megfelelő tájfajtatenyésztés, az alkalmas lóanyag rendszeres törzskönyvezése mellett megalakittassék. A rendelet alapján szervezendő tájfajta tenyésztések természetesen állami felügyelet alatt és állami ménekkel alakulnak meg és azok állami segélyezésben és egyéb kedvezményekben részesülnek. Ily irányban haladva, a mint egyrészt biztos ut nyittatik a tenyésztés fokozatos javulására, ugy másrészt az állami gyámkodás mostani erösbödése. a beavatkozás nagyobb mérve a lóanyag fokozatos javulása következtében lassanlassan feleslegessé válik, idővel kisebb lesz, mint eddig volt. A lótenyésztési vezetőség intencziói szerint megalkotott alapszabályok az uj tenyésztési rendszer behozatalánál irányadó elveket magukban foglalják, a miért is belőlük a tájfajta tenyésztés lényegét a legjobban megösmerhetjük. (Vége köv.)