Vadász- és Versenylap 58. évfolyam, 1914

1914-04-08 / 20. szám

1914. márczius 27. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 165 sokan hiszik, mert Ramanak, a mely a Rákosi dij­ban sem szerepelt rosszul, a 2400 m.-es távolság inkább fog megfelelni és a négyéves most snlyban is jobban áll. Ram a tavaly igen jó hurdler volt és aligha futotta ki a Rákosi dijban top-formáját. Részben ngyauez áll talán Duról is, mig Dur., Bob Dancer, Smeaton Girl az adott súlyviszonyok mellett aligha lehetnek veszélyesek Sandára. Az idei Rákosi dijban nem futott lovak közül papíron a legtöbb esélyt Szegény legénynek, Mincanak ós Sumurunnak adjuk. Szegény legény tavaly ugy a gát-, mint az akadálypályán egyformán jeles telivér volt és esélye körülbelül analog a Sandáéval. Nem lehet napirendre térni Mincának a Stepbansturm-gátver­senyben mutatott teljesítménye fölött, a mikor 62 kg. alatt könnyen verte Ferit (53). Tylit (61V.), Dut (61 %), Sumurunt (55%), Kometet (55%), Majmolót (65). Kár, hogy a kancza nem megbízható telivér. A mi végül Sumurunt illeti, a négyéves formáját túlbecsülni nem szabad, hiszen tavalyi egyetlen győzelmét Tánczos és a még akkor rosszul ugró Vorwärts ellen aratta. Lehet, hogy sokat javult, de ma papíron Sanda esélyét az övé fölé kell helyezni. Végeredményben jelöltünk Sanda, Szegény legény és Sumurun előtt. A meglepe­tés lova Mim a. Az Eladók akadályversenyében Gara és a Mr. J. Osborne-istálló lovai (Derii, Mondóka) indulhatnak jó esélylyel. Ezeken kivül talán Blériot az, a mely leg­hamarabb cserélhetne gazdát. Mi tehát ezeket jelöljük és pedig a D-i rt sorrendben. A Váczi díjnak Lala, Bordal, Csótár ób a gr. Orssich­istálló (Azalék és Ballyvinta) kiválasztottja a chan­ceosabb pályázója. Szűkebb térre szorítva a választást Lalát várjuk a futás frontjába, melyre a legveszé­lyesebbeknek fíordaít és a gr. Orssich-istállót tartjuk. A napot bezáró Víztorony-dij kimenetelét Bonanotte, Punctum és Rliea Sylvia közé helyezzük. De nincs rosszul képviselve a versenyben Halage és Lippa ré­vén a Scfilnsinger-istállrt sem. Tipeljük Bonavotteof és a Schlesinger-istálló lovait, mig az esetleges meg­lepetést Punctum részéről várjuk. Programm. Alagi versenyek 1914. Jubileumi tavaszi meeting. Hetedik nap. Csütörtök, április 9. 2-30 I. Handicap. 1800 K. 1800 m. (29 aláirás.) 1. Jankovich-B. Gy. ur 4é s m Bugris 78 2. Mautner V. ur óé p k Junina 77 V« 3. Witt v. Dörring K. hdn. 4é p m Warlock 75 4. Hg. Hohonlohe-Oehringen id. stp m Rákóczi 73 5. W. Schlesinger & Comp. 4é p her Kistelek 71 6. Gr. Zichy B. 3ó p m Dream 69 7. Gr. Orssieh P. száz. 3é s m Azalék 69 8. Mautner V. ur 3ó s m Lanval 67 9. Horn A. ur id. p m Taranto 66 10. Mólik A. ur 4é p k Via 65 11. Folis J. száz. 4é s her Tudor 64% 12. Tövisegyházi ménes 4é p k Medina 64% 13. Ifj. gr. Esterházy K. 4é p m Billegény 63% 14. Br. Baich P. fhdn. 3é p m Harrow ' 62% 15. Büchol I. ur 3ó p k Quietude 62% Tip: Ázalek— Janina—Billegény 3 10 II. Ferenczhalmi dij. Handicap. 2000 K. 2400 m. (19 aláirás.) 1. Flesoh R. hdn. id. p m Arier 61 2. W. Schlesinger ét Comp. 5ep k Gazdasszony 60 3. Mr. Blaekwhite 3é p k Plectra 4. Gr. Sigray A. 4ó s m Paris 5. Pálmai H. ur 4é p m Csótár ti. Mr. Blaekwhite 3u p m Remorqueur 7. Molnár L. száz. 4é p ni Slap-jack 8. Horn A. ur id p in Taranto 9. Mautner V. ur 3é s m Lanval 10. Verebély D. ur 3é s m Adonis 11. Horvátit K. ur 5ó s m Ecséd 12. Br. Baich P. fhdn. 3é p k Manczi 13. Rödey Rezső 3é stp k Szemféuy II. Tip: Csótár—Ecséd— Adonis 3 50 III. Jubileumi gátverseny. 12,000 K. (43 aláirás.) 1. Badesco Gy. ur id. stp her Plutokrat 2. Br. Baich P. fhdn. 5é stp her Józska 3 . 56 p k Mine a 4 . 5é stp k Opposed 5. Büchel I. ur 4é s k Brigande 6. Mr. Charley 6é stp k Sanda 7. Br. Dirsztay L. 4e p m Ghitza 8. Egyedi L. ur 5é s m Due 9. Ifj. gr. Esterházy K. 4é p k Galli i 10. Gr. Esterházy P. 5é s k Wasserscheu 11. Fejes M. urnő 4é p m Pepik 12. Föld A. ur 5ó s m A Sport 13. Hg. Hohonlohe-Oehringen 4é s k Madelon 14. Jankovich-B. Gy. ur 4é s m Merész 15. Liptay B. ur 5e stp m Szegény legény 16. Mautner V. ur id. p her Topper 17. Nowotny L. ur 6é s her Beggar 18. Gr. Orssieh P. száz. 6é s her Bob Dancer 19 . 5é s her Rahl 29. 5é p her Rappelkopf 21 . óé p k Smeaton Girl 22 . 4é p m Jacotot 55 55 54 52% 50'/, 49 V, 49 47% 47 44% 44 2400 m. 75% 72 74% 70 66 66'/, 63'/, 65". 63% 65»/, 65'/, 74% 65", 65»/, 69'/, 72% 66", 71 69", 69", 71 65"., 23. Mr. J. Osborne 5é p k Sclamn 67' 24 . 4é s m Lovacskám 63» 25. Mr. Redgrey 5é p k Visz 67' 26. W. Schlesinger & Comp. 6é p m Statin Pasha 69 27 . 5é p her Field Master 72 28 . 5é p k Du 29 . 4é p k Milree 30. Szemere M. ur 5ó p k Lilaline 31 . 4é s k Bagdad 32 . 4é s k Kikirics 33 . 4é p k Sumurun 34. Gr. Zichy B. 4é s k Rama 67»/, 68 77 67'/, 67'/, 67'/. 68'/, Tip: Sanda—Szegény legény—Snmurun 4 30 IV. Eladók akadályversenye. 2000 K. 4000 m. (10 aláirás.) 1. Büchel í. ur id. p k Grande Ourse 1000 73»/, 2. Helleparth J. fhdn. id. s her Kw oki (fv.) 2500 74'/, 3. Lövik K. ur 6é s her Firmament 2500 74'/, 4. Gr. Orssicit P. száz. id. p her Gara 2500 74»/, 5. Mr. J. Osborne 4é p k Derii 4000 70 6 . 4é s k Mondóka 2500 66'/, 7. Petanovits J. ur 4é p k Kerréna 4000 70 8. Sibrik S. fhdD. 6é s her Blériot 2500 74'/, 9. Wodianer B. fhdn. 4é s m Kritikus 2500 66'/, 10. Zsivanovits E. fhdn. id. p her Derék (fv.) 1000 71 Tip: Gara— Mr. J. Osborne ist — Blériot 510 V. Váczi dij. 1800 K. 2400 m. (14 aláirás.) 1. Br. Baich P. fhdn. 3é s m Bragadino 66 2. Hg. Hohenlohe-Oehringen 5é s her Nándor 82'/, 3. Jankovich-B. Gy. ur 4é s m Bugris 75 4 . 3é p m Lala 66 5. Molnár L. száz. 4é s k Waste 76 6. Gr. Orssieh P. száz. 3é s m Azalék 66 7 . 3ó s m Ballyvinta 68'/, 8. Mr. J. Osborne 3ó s m Bordal 66 9. Pálmai H. ur 4é p in Csótár 75 10. Mr. Redgrey 4é s m Trakta 80 11. W. Schlesinger & Comp. 5é p k Gazdasszony 2000 ' 79'/, 12 . 4é p her Kistelek 1000 67'/, 13. Verebély D. ur 3é s m Adonis 66 14. Wodianer B. fhdn íé p m Erdész 75 Tip: Lala—Bordal—Gr. Orssieh P.-ist. 5 50 VI. Viztorony-dij. 2000 K. 1600 m. 3évesek. (19 aláirás.) 1. Mr. Adrién stp k Iihea Silvia 50»/, 2. Bamberger I. ur s m Bojtár 52 3 . p k Bogár 50 % 4. Gr. Batthyány E. s m Porthos 52 5. Gáspárteleki ménes s m Punctum 52 6. Herr K. Hartmann s m Bonanotte 52 7. Jankovich-B. Gy. ur p k Agnes 50'/, 8 . s her Táltos 50'/, 9. Mélik A. ur stp m Randa Rudi 52 10. Mr. Redgrey p m Ácsi 52 11 . f m Black Star 52 12. Br. Rothschild A. stp m Tollbar 52 13. W. Schlesinger & Comp, p k Halage 55»/, 14 . p k Lippa " 50»/, 15. Mr. Smith p m Stoiker 52 16. Verebély D. ur s m Adonis 52 17. Vivian F. ur vd. m Mrak 52 18. Zangen I. ur s m Florek 55 Tip : Bonanotte—Schlesinger ist —Punctum Vonatok menetrendje a magyar kir. államvasutak nyugati pályaudvaráról. Oda: Külön III. III. I—II. a t I—II. Rendes vonat III. III. I—II. III. Bpestny. p. u. 12 25 1 30 12 55 1-20 1 25* P35 145* R.-Ralota-Ujp. 12 44 1-47 P12 P35 141* P54 2 00* Alagra érk. 12 54 158 1*23 1 46 1 53* 2 05 2*10* Vissza : Külön vonatok : Iii. I—II* I—Ii.* in. oszt. kocsikkal. III. Alag ind. 555 6 13* 6*30* 6'36 700 Rákospalota-Ujp. « 6 06 ti'24* 6'-i0* 645 7"10 Bpest ny. p. u. érk. 6 27 6 48* 6 55* 7 04 7"25 * A versenytér II. helyére szóló (2 kor. 60 till.) jegy e vonatra nem érvényes. MINERVA általános biztosító részv.-társaság Budapest, V., Eötvös-tér 2. Távirati Minerva. Telefon i 50-40. állatbiztosítási osztálya elvállalja olcisó dijakkal és előnyös feltételekkel ver­seny- és tenyészállatok biztosítását. Yearlingek díjtétele 12 hóra 4°/o. Sikversenylovak csődörök és tenyészkanczák díjtétele 12 hóra 5°/o Teljes 100»/o-os kártalanítás! ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. A tájfajta-tenyésztés általánosí­tásáról. Irta : Dr. Nemesheggi Oszkár. Magyarország lótenyésztése mintegy a természet nyújtotta kiváló lóanyaggal rendelkező tenyésztés ösmeretes a világ előtt. Egy természetes előfeltételek­kel biró tenyésztést e mellett azonban rendszeres alapokra is kell fektetni. Tekintettel arra, hogy ok­szerűtlen tenyésztés mellett az anyag feltétlenül deka­dencziáuak indul, tekintettel továbbá más jó lótenyész­téssel biró államok példájára, hol is a lóanyag foko­zatos javulása a helyes alapokon nyugvó rondszeres tenyésztésnek köszönhető, nálunk is történtek lépések az ország lóanyagának rendezésére, illetve egyes tenyészkerületekbe történő beosztására. Hazánkban ugyanis, eltekintve attól, hogy az országos lótenyész­tés régi idők óta állami felügyelet és ellenőrzés tárgya, az államnak befolyása jórészt csakis a mén-anyagra terjedhet ki. A lótenyésztési vezetőség mindent elkövet ugyan, hogy az állami ménesekben a legkiválóbb ménanyagot produkálja, hogy továbbá méuvásárlásai­val az országos lótenyésztés érdekét szolgálja ; anyagi támogatását is nyújtja minden elképzelhető tenyész­tői ügyben; nem áll azonban hatalmában az ország kanczaanyagát oly mértékben javítani, a mennyire ezt a lótenyésztés érdeke megkívánná. Már pedig akár­milyen tenyésztésről legyen is szó, ezt egy igen fon­tos tényezőnek kell tekintenünk. Ha Európa főbb államainak tenyésztését nézzük, ugy, lehet mondani, minden nagyobb hírnévre szert tett lófajta tenyész­tésében megtaláljuk a konszolidált, homogen kancza­anyagot, megtaláljuk továbbá ez anyagnak és iva­dékainak rendszeres törzskönyvezését. Egy egységes rendszer melletti, okszerű tenyésztés meghonosítására nálunk is megtörténtek a megfelelő lépések és pedig az ország tenyészkerületekbe való beosztásának tervezése által. A tenyeszkerületek meg­alkotására irányuló tárgyalások alapjukat as 1894. évi XII. t.-ezikkben birták. A beosztás keresztülvitele ellen azonban számos momentum szól, tt. Az ellenkezés egyik fő inditó oka magában a nép jellemében volt keresendő, a rendtől és megkötöttségtől való félelem­ben ; ezen kivül a kanczaanyag helyes ellenőrzésének lehetetlensége, az állami felügyelet és meghatározás mellett türténö párosítások keresztülvitelének nehéz­sége, a rendelkezésre álló állami méneknek az egyes vidékek szükségletei szerint kellő számban való elhelye­zésénél mutatkozó akadályok, magukban az egyes megyékben létező különböző tenyészirányok stb. a tenyészkeríiletek szerinti merev beosztást nem mutatták ajánlatosnak. Tekintettel azonban azon körülményre, hogy a lótenyésztésnek mindenekelőtt rondszeres alapo­kon kell nyugodnia, a lótenyésztési vezetőség ez elv szem előtt tartásával azon fáradozott, hogy a népies te­nyésztés lóanyagának fokozatos javítását, annak egy­öntetűbbé tételét legalább oly vidékeken vigye keresz­tül, a hol az ehhez szükséges előfeltételek feltalálha­tók. A kitűzött czél elérésére legalkalmasabb módnak a tájfajtatenyésztós általánosabbá tótele mutatkozott és igy megtörténtek a vezetőség kezdeményezésére kiadott földmivelésügyi min. rendelet alapján a meg­felelő intézkedések arra nézve, hogy ott, ahol egyes vidékek bizonyos egyöntetű lófajtát tenyésztenek, a hol továbbá ezt a tenyésztést a gazdasági, talaj- és éghajlati viszonyok, valamint a népesség hajlama kellőleg indokolják, a viszonyoknak megfelelő tájfajtatenyésztés, az alkalmas lóanyag rendszeres törzskönyvezése mellett megalakittassék. A rendelet alapján szervezendő tájfajta tenyésztések természete­sen állami felügyelet alatt és állami ménekkel alakul­nak meg és azok állami segélyezésben és egyéb ked­vezményekben részesülnek. Ily irányban haladva, a mint egyrészt biztos ut nyittatik a tenyésztés foko­zatos javulására, ugy másrészt az állami gyámkodás mostani erösbödése. a beavatkozás nagyobb mérve a lóanyag fokozatos javulása következtében lassan­lassan feleslegessé válik, idővel kisebb lesz, mint eddig volt. A lótenyésztési vezetőség intencziói szerint megalkotott alapszabályok az uj tenyésztési rendszer behozatalánál irányadó elveket magukban foglalják, a miért is belőlük a tájfajta tenyésztés lényegét a legjobban megösmerhetjük. (Vége köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents