Vadász- és Versenylap 57. évfolyam, 1913

1913-02-28 / 10. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 103 Iád tulajdonképpeni alapját azonban, nézetem szerint, nem annyira Tzaritzaban, hanem a nálunk elletett Wunschmaidban kell keresnünk, miután a többi vonal közelébe sem ér e kanezának. Ezt a nézetet erősiti meg a pedigree-vizsgálat is. Tzaritza mérsékelten inbred-kancza és pedig Alexanderre, Orviliere és a két testvérre: Cast­relre és Selimre. Ha most Tzaritza lányának: Wunschmaidnak származási tábláját nézzük, a bentenyésztés erős fokát pillantjuk meg. Wunsch­maid apja Cambuscan, a melynek nagyapja: Touchstone azonos Tzaritza apjával. Ehhez hozzá kell fűzni, hogy Cambuscan különben is inbred volt Whalebonere, Touchstone nagyapjára. Még tovább jegeczesedik ki a kép, ha Wunschmaid két legjobb lányát: Kunstot és Wissenschaftot vesszük szemügyre. Mindkettő Hastings leánya, Hastings pedig fő ménvonalon szintén Touch­stonere megy viszsza. Ha végül viszszaemléke­ziink arra, a mit föntebb Tokio pedigreejénél e mén gazdag 7V«c/ísíowe-alapzatáról mondtunk, akkor azt is megállapíthatjuk — legalább papi­roson, — hogy miért illett Theoricliez annak ide­jén Tokio és mért adta igy e kancza legjobb ivadékát Danubiusban ; és miért adta Eritik leg­jobb produktumát Kármentőben, amelynek apja Mutiny révén Touchstonednbreedet mutat. Azt hiszem, hogy e családnál a tenyésztőnek min­dig vissza kellene gondolnia a Touchstone­alapra, épen ugy, mint a Twelfth Cake-véInéi. Whalebone l Kancza 21 Master II. 3 Boailicen 14 Voltaire 12 Wagtail 21 L'antaloon 17 Rebecca 4 Waxy 18 Pollelope 1 Solim 2 Maiden 24 Orville 8 Miss Sophia 3 Alexander 13 Brunette 14 Blacklock 2 Kancza 12 Prime Minist. 12 Kancza 21 Castrel 2 Idalia 17 Lottery 11 Rot-8-os 38 Maria 18 Trnmpator 14 Prunella 1 Buzzard 3 A lex ander kancza 2 Sil- Peter 3 " Pboenonienon-kancza 2 t Beningbroagh 7 Evelina 8 Stamford 30 8ophia 3 Eclipse 12 öreoian Princess 13 Amaranthus 4 Mayfly 14 Whitelock Coriandor-kancza Phantom 6 Overton-Icancza 12 Sancho 17 Miss Hornpipe Teazle 12­Orville 8 Miss Grimstone 21 Buzzard 3 Alexander kancza 2 Peruvian 27 Musidora 17 Tramp 3 Mandant: 11 Cervantes 8 Kancza 4 Anticipation 4 Méneskönyveinknek az ujabb időszakra eső kiváló importjait ( Red Hot,' Podagra stb.) nem veszem szemügyre, mert tenyésztési karrierjük sokkal közelebb fekvő, semhogy náluk teijes képet kaphatnánk. Évtizedekre van szükség, mielőtt megállUpithatnók szereplésük hullám­vonalát. A bonczkés alá vett, régebben importált anya­kanczák tehát a következő tanulságokat mu­tatják : 1. megtaláljuk bennük az inbreedet, 2. az importált kanczák méneskönyvi ereje évről-évre általában csökken, 3. a tenyésztés számára e kanczák legfeljebb ugy menthetők meg, ha az importjaik idejében adott inbreed-alapra visszanyúlunk, vagy ha legalább is karakterisztikus vonalaikra való bon­tenyésztést kisérlünk men. L. Eladó angol telivér fedezőmén, 10 éves, sárga. Apja Dictator, anyja Wild Norah. Tudakozódni a tulajdonos­nál báró Wesselényi Istvánnál, Szilágy-Görcsön lehet. ORSZÁGOS LÓTEHUÉSZTÉS. A franczia népies tenyésztés hanyatlása. A frauezia népies tenyésztés — külöuöseu pedig a remonda nevelés — hanyatlásáról gyak­ran irnak a franczia szaklapok s ezt a tényt ismeri be részben Dubois tábornok is egy a «Jockeyben» megjelent czikkében. A tábornok megállapitja, hogy a vértes ezredek lovai a közelmúltban igen silányok voltak, kocsiló­külsöt mutattak és rohamnál javarészben le­állottak. E hihetetlen dolgokon azzal próbáltak segíteni, hogy a lovasok fölszerelését könnyebbé tették és a mellett vérben magasabban álló lovakat kerestek. A tábornok maga is első sor­ban telivérmént kiváu a modern remonda apjául, és a Caenben nemrég díjazott félvérmének kali­berét minden tekintetben kifogásolja. A távolból nehéz e kérdésben szakszerű Íté­letet mondani s ezt nem is kívánjuk megcsele­kedni; a franczia népies tenyésztés hanyatlásá­nak okai azonban oly nyilvánvalóak, hogy közülök néhányat extra dominium is megálla­píthatunk. Első sorban áll a lónevelés hanyatlásának okai közül az, hogy a franczia tenyésztő nem tudja magát a divat alól kivonni és nem akar konzer­vatívvá lenni, a mi pedig a népies tenyésztés­nél nem egyszer szükséges. Uj nézetek, uj velleitások sehol oly gyorsan teret nem talál­nak, mint Francziaországban. A másik fő-ok az, hogy a franczia tenyésztés sokkal több irány­ban mozog, semmint az a mai viszonyok közt — a mikor a kultúra terjeszkedése egyre szűkebb térre szorítja az ősfoglalkozásokat — lehetsé­ges. A franczia angol telivért, angol félvért, anglo-arabsot, sót anglo-arabs telivért tenyészt, a mellett az anglo-normannt számtalan típusban neveli (ügető, carrossier, hátasló, gazdasági ló, de ezeket a főcsoportokat is alosztályokba dara­bolja), nemkülönben a bretagne-it, a tarbes-it, a mikhez a hidegvérüek hosszú csoportja zár­kózik fel. Ez több, mint a mennyit egy ország­lótenyésztési mérlege elbír és káros következ­ményei nem is maradtuk el. Szerencsétlen eszme volt Francziaországban az auglo-arabs telivér forceirozása is, a mely a pompadouri ménesből indult ki, de semmi el­fogadható eredményt- nem ért el. (Ugyanerre a tapasztalatra jutottak a németek Neustadtban.) E lovak mind kicsinyek (sok közülök alig 148 — 150 cm. magas) s egy Pompadourban föl­nevelt mén átlagban 15,000 freba került az államnak. Az angol Angerstein báró is mihamar letett arról az ábrándról, hogy angol-arabs teli­vért teremtsen, a crabbet-parki ménes gyönge eredményei pedig eléggé közismertek. Az arabs vér föntartására az egyetlen helyes mód az, a melyet Bábolnán követünk, s a mely ez irány mintája marad az egész világon. Sokat árt, nézetünk szerint, afranczia telivér­s ezzel együtt a népies tenyésztésnek az ortodox (vagyis kizárólag belföldi alapú) mének erő­szakolása. A világ egy országa sem képes i magát az angol telivér (világosabban : az Angol­országban született telivér) alól emanczipálni és Francziaország sem kivétel. E kérdés szak­szempontból nincs eléggé megvilágítva s igy egy-két adattal fogom illusztrálni. Az amerikai tenyésztés magas fokon áll, de átvizsgálva leg­jobb lovaik pedigreejét ( Spendthrift , Lampligh­ter, Kingston, Magenta, Sir Modred stb.) mihamar ráakadunk az importált vérüekre, mig viszont az újvilág két importált «főnyereménye» : Diomed és Glencoe lemenő vonalaikban a tengeren tul lassan öszesorvadtak. Francziaország is Angliának köszönheti ló­tenyésztésének ujabb és ujabb fejlődését. Perth, a modern franczia telivértenyésztés nézetünk szerint legjobb ménje (többszörös champion; egyébként kevés hijja, hogy nem került hozzánk, a miben hirtelen kimúlása akadályoztál meg) tulajdonkép ép ugy Anglia számlájára tartozik, mint a nagy Le Sancy, a melynek anyját 1881-ben importálták a szigetországból, mig apja Atlantic szintén onnét került a Szajna mellé. Border Minstrel, Bruce, Chalet, Clamart, Ermák, Frontin, Grandmaster, Gulliver, Heaumc, King Lud, Krakatoa, Le Hardy, Little Duck, Pepper and Salt, Saxifrage, The Bard, Upas, liar Dance, a modem franczia tenyésztés táma­szai, többé-kevésbbé szintén Anglia javára Íran­dók, sót részben onnét importáltattak. Ép oly érthetetlen a modern franczia tenyész­tés buzódozása a speedes ménektől, amelyek pedig a félvérteuyésztésben nagy szerepre hiva­tottak. E tárgyról mai lapunk más helyén köz­lünk részletes adatokat s igy nem akarjuk ugyanazt a kérdést kétszer is megvilágítani. Elég a tényre rámutatni, hogy a közelmúltban mily nagy örömmel fogadta a franczia tenyésztés az angol Rock Sandot és Simdridget. Mindakét mén 12.000 Iv-órt fedez és jegyzékük rögtön meg­telt. Es ehhez füzzük hozzá, a mit talán nem mindenki tud, hogy Sundridge lélekzete nem tiszta és hogy ivadékai tavaly Angliában átlag­ban 1400 méteres lovak voltak. Ezek volnának, nézetünk szerint a franczia tenyésztés hanyatlásának természetes és fo­okai, a melyekhez az apró okok hosszú láncza fűződik. Az utóbbiak helyi jellegűek ós a távol­ból alig ellenőrizhetők. De az elmondottak is elégségesek rá, megérteni, miért dekadál a szajnaparti népies lónevelés és miért kell a jó franczia hazafiaknak hadseregük harozkópessége miatt is aggódniok. Az első igásló vásár szombaton nyilt meg aTatter­sallban és négy napig tartott. 220 igáslovat jelólitettok volt ho, a melyek nagy részét tényleg bo is mutatták. A foldmivelésügyi minister urat br. Podmaniczky Gyula min. osztálytanácsos képviselte. Az anyagot két szempontból bírálták meg, móg pedig tenyésztési ós használati szempontokból. Mind­egyik csoport díjnyerteseinek jutalmazására a főváros öt-öt órtókes dijat adományozott és ozpnkivül a tenyészcsoport győztosénok díjazására a földmivelés­ügyi miniszter adományozott egy kiilim sampion-dijat. A kiállított igáslovak sok érdekes mutatványt végoz­tok, a melyek közül a lnr/.ó próbák (emelkedéseken, mély talajon stb. keresztül) keltették a legnagyobb ügyeimet, bár a megterhelés (33 mm.) nojp volt elég­séges. Több tetszetős igás-párt láthattunk, jóllehet .az anyag nagy része nem állt a minőség tekin­tetében megkívánt színvonalon. A bírálat eredménye a következő: A földmivelés­ügyi miniszter sampion diját Wonekhoiní Dénes gróf pinzgaui ménjének ítélték oda. A/ t első lonyészdijnt Dózsa János, a második tunyészdijat Kellner Sándor, a harmadik tonyészdijat Heipsenborg Jakab, a IV. tenyészdijat Deutsch Fülöp és az V. tonyészdijat Paukovics Eruö lovai vitték el. A használati dijak a következőképpen oszoltak meg: az első-dijat l'app József, a második dijat Schön Ignácz, a harmadik dijat az Első Budapesti Gözmalmi Részvénytársaság, a negyedik dijat Kerék Gyula, az ötödik dijat Haggen­macher Henrik, a hatodik dijat az Automobilfuval'ozé Részvénytársaság fogatai vitték el. A tavaszi állatösszeirás. A köztenyésztésre szolgá ló apaállatok szükséges számának kideritóso és a közös legelők túlterhelésének meggátlása érdekében a fold­mivelésügyi miniszter az 1894. évi XII. törvónyezikk 23. szakaszában előirt évenkinti tavaszi állatüsszeirás­nak ez évben való végrehajtása iránt körrendeletet intézett a törvényhatóságokhoz. A körrendolot szorint a haszonállatok, szarvasmarba, ló, szamár, öszvér, sertés, juh és kecske minden községben, törvény­hatósági ós rendezett tanácsú városban, ez évben is a közös legelőre való kihajtás előtt,' de legkésőbb márczius hónap végóig faj, kor és ivar szerint összo­irandók. Az összeírásnak a községhez tartozó puszták, tanyák, majorok, uradalmak, telepek, vagyis az összes külterület állatállományára ki kell terjednie, s a szál­lítási forgalomban lévő állomány is számbaveendö. Az osztrák földmivelésügyi kormány külföldi la­pokban hirdetményeket tesz közzé, a melybon értesiti a külföldi tenyésztőket, hogy telivér ós hidegvérű méneket szándékozik vásárolni. Németországba 1912-bon 132,007 lovat importáltak 94.749,000 márka értekben, mig a kivitel 8031 darabra rúgott 2.729,000 márka értékben. Itt említjük meg, hogy a német állami inéneskozelés költségeit 1913-ru 4.919,770 márkával irányozták olö, a kiadásokat 10.52 Í-,682 márkával. Vadlelövéseket keres 1913 —14 re mindenféle vadra és szárnyasvadra lehető legelőnyösebb ár mellett Fischer Lipót vad-és szárnyaskereskedő. Wien I. Wollzeile 21.

Next

/
Thumbnails
Contents