Vadász- és Versenylap 57. évfolyam, 1913
1913-08-08 / 70. szám
r»i3. augusztus 8. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 437 Tizenharmadik nap. Vasárnap, augusztus 10. I. Nyeretlen kétévesek versenye. 5000 K I., 700 K II., 300 K III. 1000 m. 1. Dreher A. ur p k Vasallin 54% 2. Egyedi L. ur p m Nestor ~ 56 3. Herr Hartmann K. stp m Gallio 56 4. Mautner V. ur p k Avignon 54% ö. Gestüt Reisetberg p m Rocket gewinnt 56 6. Br. Rothschild A. s m Bona fides 56 7 . p m Scamp 56 8. Br. Springer G. p m Kilkenny 56 9. — s k Goodly . ' 54% 10. Gr. Wenckheim D. p m Acsi 56 U. f m Black Star 56 12. Gr. Wenckheim I. p k Cascade 54% 13. Zentral-Reit-lnstitut p k Lovely 54'A Tip: Br. Rothschild-ist.—Gallio II. Husarentempell dij. Gátverseny. Handicap. 8000 KI., 1000 K 11., 600 K III. 2400 m, 3évesek. 1. Szemere M. ur p m Saul II. 73% 2. W. Schlesinger & Comp, s k Kikirics 73% 3. Szemere M. ur s k Bagdad 69 4 Mr. Redgrey p k Beiletbonne 67 % 5. Br. Rothschild J. p m Kakuk 66 % 6. W. Schlesinger & Comp, p m Agrár 63 7. Mr. Greenfield p her Komet 61 8. Br. Rothschild J. stp k Vorwärts 60 Tip: Beiletbonne—Szemere-ist.—Kikirics III. Kétévesek bucsu-handicapja. 3000 K I., 700 K II., 300 K III. 1000 m. 1. Egyedi L. ur p k Mitsouko 60 2. Egyedi L. ur s k Rosy Maid ' 60 3. Milne H. ur p k Sugarcandy 59 4. Gr. Berchtold L. p k Agata 57% '5. Br. Springer G. p k Tüntetés 57 6. r. Wenckheim D. f m Black Star 56 7. Hg. Schwarzenberg A. s k La Giralda 55% 8. Br. Rothschild A. p k Gramola 53% 9. Dávid E. ur p k Bella 51% 10. Mr. Smith s m Bold 50% 11. Lov. Landau H. p k Esperanza 49% 12. Egyedi L. ur p k Loire 49 13. Mr. Greenfield p k Bettina 49 14. Gr. Orssicli P. száz. p k Poppy II. 48% lb. Mautner V. ur p k Seravalle 48 16. Badesco Gy. ur s k Gizi 48 17. Zentral-Reit-lnstitut p k Lovely 47 Tip: Gramola Tüntetés—Agata IV. Schlossi dij. 20,000 K I., 2000 K II., 1000 K III. 1200 m. 2évesek. 1. Gr. Berchtold L. s m Neveleten 56 2. Dreher A. ur p k Vasallin 54% 3. Egyedi L. ur s k Asträa 54'/a 4. Jankovich-B. Gy. ur f m Nótás 56 5. Lossonczy E. ur s m Libanon 56 6. Br. Rothschild A. p m Scamp 56 7. Br. Springer G. s in Soria 56 8 . s k Rrimerose 54% Tip: Nótás— Asträa—Libanon V. Möfilingi handicap. 5000 K I., 1000 K II., 500 K III. 1600 m. 1. Lov. Landau H. 3é p m Fasolt 65% 2. Mautner V. ur 5é stp k Dovecot 59% 3. Br. Springer G. 4é stp m Marat 58% 4. Föld A. ur 4é s m A Sport 58% 5. Dávid E. ur 3ó s m Biró 11. 57 6. Badesco Gy. ur 4é s m Zoltán 56% 7. Egyedi L. ur 4é s m Due 56% 8. Gáspárteleki ménes 5é s m Re-Contra 56 9. Br. Springer G. 4é s m Zergebak 56 10. Jaross S. ur íé p k Good Luck 54 1 1. Mr. Redgrey 4é p her Csapodár 54 12. W. Schlesinger & Comp. 3é p m Menelik 54 13. Mattausch H. ur 3ó p k Bytham 54 14. Gr Meran J. 6é p her Bank bán 53% 15 Br. Rothschild A. 3é stp m Briquet 53% 16. Gr. Wenckheim D. 3é p m Rangos 52 17. Mr. Stanway 4ó p m Bicskás 49 Tip . Zergebak— Csapodár—Re-Contra VI. Anningi akadályverseny. 5000 K I., 1000 K II., 500 K III. 4800 m. 1. Bade.-co Gy. ur 4ó s k Chinin 61 2. Br. Baich P. fhdn. 5é s m Son of Nun 69% 3 . 46 p k Minca 61 4. Ifj. gr. Esterházy K. 4é p her Spinozza 63% 5. Haber L. ur sz her Landeskind . 71 6. Káliai R. urnő id. s her Campanile 71 7. Liptay B. ur 4é p m Nordstern 68% 8. Gr. Orssich P. száz. 5é p m Chan 69% 9. -— óé s k Mädchen 63% 10. Pallini id. p her Gara 71 11 Rosenthal F. hdn. id. s her Dick Turpin 76 12. W. Schlesinger & Comp. 4é stp m Tüz 68V® Tp: Minca—Mädchen—Spinozza VII. Beaten-handicap. 3000 K I., 700 K H., 300 K III. 1200 in. 1. W. Schlesinger & Comp. 4é s k Giddy Girl 65 '2. Mautner V. ur 5é stp k Dovecot 60% 3. Lov. Landau H. 4é s m Titan 58% 4. Dávid E. ur 4é p her Herzkönig 66 5. Mr. Redgrey 4é p her Csapodár 55 6. Gáspárteleki ménes íé s m Dictum-Factum 54% 7. Mautner V. ur 3é s m Tresa 53% 8. Gr. Wenckheim D. 4é s m Budavár 53% 9. Nowotny L. ur 4é p k Jeanne d'Ai c 53 10. Br. Springer G. 3é p k Gallia 52 11. Dávid E. ur 3ó p k Azért se 52 12. Dr. Heilpern J. 3é p k Gratiola 51 13. Mr. Redgrey 4é s k Baby 11- 50 14. Dávid E. ur 3é p k Masina 49% 15. Arlóy István íé s k Álcza 46 % 16. Badesco Gy. ur íé p k Biserta 46% 17. Badesco Gy. ur 3é s k Marta 46 18. Badesco Gy. ur 4é p m Gáteux 43 19. Egyedi L. ur 3é p k No slip 42% 20. Horn A. ur 6ó p m Taranto 42 % Tip: Badesco-ist.—BudavárHerzkönig ORSZÁGOS LÓTEPÍSZTÉS. Magyarország lótenyésztése. Vége. Magyarország lótenyésztésének jelene. A lótenyésztés, akár a lovak létszámát és a tenyésztésnek ujabbkori haladását tekintve, akár a kormánybeli gondoskodás fokát, mely ez őstermelési ág állami támogatásában ugy régebben, mint legkivált az utóbbi évtizedekben hagyományszeriileg mutatkozik, kiváló helyet foglal el a magyar birodalom mezőgazdasága terén. Magyarország lóállománya az 1911. évi állatszámlálás alapján 2.001,399 darabra rug, esik egy • kilométerre 7 darab. Összehasonlítva ez adatokat a többi európai országokkal, azt találjuk, hogy az 1907. évi állatszámlálás szerint Németországban 4.345,043 lóból esik egy • kilométerre 8 0 darab, 1911-ben Magyarországban (Horvátország kivételével) 2.001,399 lóból 7*1, 1911-ben Angolországban 2.023,711 lóból 6'4, 1909-ben Fraucziaországban 3.236,130 lóból 6:0, 1910-ben Ausztriában 1.802,748 lóból 6 0, 1910-ben Oroszországban 22.696,000 lóból 4 5, 1908-ban Olaszországban 955,878 lóból 3'3 darab. Ez adatokból kitűnik, hogy a lovak számának a területhez való viszonyát illetőleg Magyarország ez államok sorában a második helyen áll. A lovak számát a lakosok számához viszonyítva, Magyarország még kedvezőbb helyet foglal el, mig Németországban 1000 lakosra 67, Ausztriában 63, addig Magyarországban 110 drb. ló esik. Legutóbb, 1895-ben, Magyarország lóállománya 1.972,900 drb volt, ezzel szemben az 1911. évi állatszámlálás szerint a lóállomány 2.001,399 dTb, vagyis lóállományunk 28,499 darabbal szaporodott. Tehát szaporodott oly időben, midőn a gazdasági viszonyok hátrányosan alakultak a tenyésztéssel szemben. Lóállományunk szaporodásával lókiviteliink mindenkor lépést tartott, igy 1911 ben lókivitelünk 62,551 darabra rúgott, 38.625,690 K összértékben, az átlagár tehát 617-5 K volt. A keleti szarmazásu, sebes, SZÍVÓS és kitartó magyar lovat már régóta ismeri és becsüli egész Európa, sőt hírneve ennek határain kivül is ismeretes, ugy annyira, hogy például a japán kormány közel egy évtized óta állami méneseinkből fokozatosan szerzett tenyészanyaggal sikerrel alapított törzseket méneseiben. Magyarországnak két milliót meghaladó lólétszámának még mindig tekintélyes részét képviseli az «Equus velox huugaricus» elnevezés alatt régóta ismert, de a kor kívánalmaihoz képest jelentékenyen módosult kitűnő kocsisés hátasló. Magyarország természeti viszonyai, égalja, talaja, |közlekedési viszonyai s részben még külterjes gazdálkodása e lófajta tömeges tenyésztését igénylik. Ennek köszönhető, hogy a hadseregünk részére évente megkívántató pótlószükségleten felül 50—65 ezer darab lovat exportálunk külföldre s emellett állithatjuk, hog}' minél töhb lovat visznek ki az országból, annál többet és jobbat tenyésztenek itthon. A hadi czélokra alkalmas lóanyag fejlesztése és tenyésztése iránti törekvés tehát teljes sikerrel járt. A fő tenyésztési elvek és irányok betartása mellett azonban éppen a jelen időben szükséges az intéző körök fokozottabb tevékenysége a lóteuyésztés irányítása és támogatása tekintetében. Az ország gazdasági viszonyainak mindinkább az intenzív, belterjes kialakulása, a nagy legelőterületekuek mivelés alá vétele, a közlekedési eszközök tökéletesítése, nagyban befolyással vannak egy ország lótenyésztésére s e befolyásokat kellett részben honorálni, részben ellensúlyozni a kormányzatnak, hogy lóanyagunk a változott viszonyok között is megtartsa kiváló fajjellegét, szívósságát, munkabírását, a különféle égalji viszonyok iránt való ellentállóképességét. Nagy súlyt kell fektetnünk főként a hátrányos keresztezések kizárására, mivel, sajnos, erre ugy a lónál, mint más állatfajnál is a gazdák mindenkor — saját kárukra — nagy hajlandóságot mutatnak. Az országos lótenyésztés vezetése a m. kir. földmivelésügyi minisztérium kebelében szervezett lótenyésztésügyi főosztályban, illetőleg annak főnökében összpontosul Ez nemcsak az állami lótenyésztési intézetek (ménesek és méntelepek) s ezek személyzetének összes ügyeit vezeti és intézi, de az országos lótenyésztés kérdéseibe vágó összes ügyeket is. Az állami lótenyészintézetek személyzete, a m. kir. honvédség állományába tartozó méneskar katonailag van szervezve. Szükséges és előnyös a katonai szervezet már azért is, liogv a személyzet gyakori változásoknak ne legyen kitéve s hogy a kellő szakértő személyzet mindenkor ós mindenkor és minden körülmények között biztosítva is legyen. A kormány az ország lótenyésztésének fejlesztésére a következő intézetekkel és intézményekkel gyakorol befolyást: A uégy állami ménes (Kisbér, Bábolna, Mezőhegyes és Fogaras). 'A négy állami méntelep (Székesfehérvár. Nagykörös, Debreczen és Sepsiszentgyörgy). Évente a tenyésztőktől 3 évet betöltött, azonbau 8 évnél nem idősebb méneket vásárol. Ezenkívül az őszi budapesti ménvásáron az állam a versenypályáról lekerülő angol telivér méneket vásárolja meg. A méntelepek ménszükségletének fedezésére magánméuesek tulajdonosaitól vesz 3 éves korú méneket átlagáron. Hogy a községek megfelelő ménekkel legyenek elláthatók, a kormány évente körülbelül 300 éves méncsikót vásárol s ezeket 3éves korukig felnevelve, az alkalmasakat igen mérsékelt árban községeknek átadja. Az állami ménesek számfeletti állományából kisorolt, de tenyésztésre még alkalmas méneket tenyésztőknek igen mérsékelt áron eladják. Az állami ménesek számfeletti állományából kanczákat adnak el oly árveréseken, a melyeken csupán tenyésztők vehetnek részt. A kormány évente bizonyos összeget bocsát rendelkezésre a lódijazásokra és anyagilag támogatja a lókiállitásokat. A megváltozott gazdasági viszonyok következtében a kormány évi segélyben' részesít oly községeket, szövetkezeteket és társulatokat, melyek közös legelőket tartanak fenn. Végül tetemes évi segélyben és dijakban részesiti a kormány az egyes lóverseny-társulatokat. Hazánk lótenyésztését három csoportra oszthatjuk; A) Az állami lótenyésztés, a melyre úgyszólván az egész ország lótenyésztése támaszkodik. (Állami ménesek és- méntelepek.) B) A magántulajdonban levő ménesek lótenyésztése, melyek az állami ménesek működését vannak hivatva kiegészíteni a köztenyésztés érdekében. C) Az általános köztenyésztés, mely a fenti két csoportból nyeri életerejét s termeli a tömeget. Magyarország lótenyésztésének jövője. Magyarország, tekintettel lótenyésztésére, igen kedvező helyet íoglal el. Lótenyésztésének jellege ama tipust foglalja magában, mely úgyszólván nemcsak hogy állandóan nagy keresletnek örvend, de mondhatni, bogy e lótipus kereslete évről-évre nagyban fokozódik is, ez a hadseregbeli ló — minden formájában, kezdve a könnyebb és nehezebb lovassági hátastól — a nehéz tüzérlóig. Magyarország lótenyésztése a jövőben is, ugy mint eddig, nagyban fog emelkedni. Ennek biztositéka a lóárak évről-évre mutatkozó tetemes emelkedése, a mely körülmény a lótenyésztésnek fokozott jövedelmező voltátiseredményezni fogja. Az automobilok révén a vontatásnál ugyan sok eleven lóerő nélkülözhetővé vált, de ennek használata sok helyi körülménytől függ, amelyek gátlólag fognak hatni mindenkor arra, hogy az eleven lóerő teljesen kiküszöbölhető legyen. Magyarország sohasem volt fényűzési (luxus) ló tenyésztője általánosságban értve, hanem inkább a minden czélnak megfelelő vérbeli lovat tenyésztette és tenyészti nagy tömegekben, s igy sem az automobilizmus, sem pedig az aviatika Magyarország lótenyésztésének jövőjét nem fogja károsan befolyásolni. Tenyészteni fogja a hadseregbeli lovat nagy tömegekben, továbbá az igavonásra szükségelt nehéz hidegvérű lovat, végül a már most nagyban tenyésztett amerikai keresztezésü gyorskocsis lovat. Magyarország lótenyésztése számszerűleg és értékben a jövőben is fejlődni fog, az ország közgazdaságának nagy hasznára. Br. Fodmaniczky Gyula.
