Vadász- és Versenylap 57. évfolyam, 1913

1913-08-01 / 67. szám

1913. augusztus 11. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 421 V. Allamdij. 10,000 K 1., 1500 K II., 500 K III. 3200 m. ]. Badesco Gy. ur 4é p k Seagull 57% 2. Balatoni ménes 4é p m Vocativus 557? 3. Gr. Berehtold L. 4é p m Litlle Jolin 557a 4. Dreher A. ur 4é s in Brennerpass 58 5. Föld A. ur 4é s m A Sport 557,6. Gáspárteleki ménes 5é s m Re-Contra 58 7. Lov. Landau H. 3ó s m Lieblos , 497» 8. Mautner V. ur 3é s m Lord 54 9. -— 3é s m Paris 49% 10. Br. Rothschild A. 5é stp m Briton 58 11 . 3é s m Waterloo 497« 12. Br. Springer G. 5ó s m Merryman 567» 13 . 3é f in Aides . 52 14 . 3ó s m Lovelace 18 15. Gr. Wenckheim D. 3é p m Rangos 48 16 . 3é s k Bowli 48 Tip: Lieblos-br. Rothschild-ist— br. Springer-ist. VI. Vöslaui akadályverseny. 8000 K I., 1500 K II., 500 K III. 4800 ra. 1. Badesco Gy. ur 4é p k Szemérmei len 66 2. Br. Baich P. fhdn. 5é p m Dämon 747

2 3 . 5ó s m Son of Nun 67 4. — 4é stp her Józska 637» 5. Duschenek J. ur 4é s her Tabán 61 6. Ifj. gr. Esterházy K. 46 p her Spinozza 61 7. Liptay B. ur 4é p m Nordstern 66 8. Molnár L. száz. 5é stp k Dollár 67 9. Gr. Orssich P. száz. 4é s k Mädchen 63% 10 . 4é p k Smealon Girl 61 11. Pallini id. p her Gara 73% 12. Rődey Rezső 4ó p m Duty 687

2 13. W. Schlesinger & Comp. 4é stp m Tüz 66 Tip: br. Baich-ist.—

Tüz—Nordstern VII. Handicap. 3000 K I, 700 K II., 300 K III. 1200 m. 1. Br. Rothschild J. 3é p k Furfangos 60 2. Dávid E. ur 36 s m Cliiquet ö7% 3. Dávid- E. ur 4ó p her Herzkönig ' 57 4. Lov. Laudau H. 6é p k Bella donna 567

2 5. Mr. Redgrey 4é p her Csapodár - 567

2 6. Mautner V. ur 3é s m Tresa 56 7. Schöllgut S. ur 3é p m Rabenbratl 547» 8. Gr. Wenckheim D. 4é s m Budavár 517» 9. Mr. Redgrey lé s k Baby II. 537» 10. Dr. Heilpern J. 3é p k Gratiola 5S7

2 11. Ipolyi ménes 3é stp k Fram 537» 12. Dreher A. ur 3é s m Tacitus 5L7» 13. Rődey Rezső 4é stp k Szaracén bVf 14. Föld A. ur 3é s k Lagune 51 15. Gr. Berehtold L. 3é s m Mon Cousin 5L 16. Arlóy István 4é s k Álcza 50 17. Gestüt Miihlhof 3é s k Wuscherl 50 18. Lov. Landau H. 3ó stp k Robusta 49% 19. Badesco Gy. ur 4é p k Biserta 49 20. Badesco Gy. ur 4é p m Gáteux 45 7

2 21. Horn A. ur 6é p in Taranto 45 22. Egyedi L. ur 3é p k No slip 45 Tip : Robnsta—Tacitns—Budavár BACHRUCH A. :: cs. és kir. udvari és kamarai ékszerész :: == ezüstáru gyára BUDAPEST, IV., Királyi Pál-utcza 13. Készít: Lóverseny, agár, vadászat, polo, galamblövészeti és mindenféle sport tiszteletdijakat. Egyedüli ilynemű gyár hazánkban, Gyári főraktár: IV., Királyi Pál-u. 13. Távbeszélő 758. Főüzlet: IV., Váczi-utcza 4. sz. Távbeszélő 10—66. Gyáram, a mely eddigelé csak nagybani eladásra volt berendezve, a gyári épületben nagy detail eladási helyiséget létesített, a hol asztali készletek, evőeszközök, asztaldíszek és mindennemű saját készitményü ezüst áruk dus raktáron tartatnak. Szigorúan szabott gyári árak minden darabon feltüntetve vannak. Kizárólag honi gyártmány! mimi LöTEsiyÉSZTÉS. Magyarország lótenyésztése. Ezt látva, támadt a század vége felé az az eszme, hogy a kormány az általános tenyésztés érdekében állami méneseket, illetve telepeket alapit. Ily czélból engedték át a magyar kincstár birtokához tartozott mezöhegyesi és bábolnai állami jószágot a katonai kormányzatnak ménesalakitás végett, oly kikötéssel, hogy az ezeken a magyar kincstári birtokokon nevelt mének ugyancsak a magyarországi tenyésztés részére legyenek mindenkorra átengedve. Ámde a szervezés ideje alatt folyamatban volt háborúskodások a szándékot meghiúsították, miután a ménesek tartására szánt birtokokat egész i816-ig inkább katonai pótlovak és a hadsereg ellátására szükséges vágómarha telepéül használták fel. Az állami lótenyészintézeteknek befolyása tulajdonképp tehát csakis ezidőtájtól számitható. A mónesanyag megteremtése olyformán történt, hogy a béke beálltával a lovasezredek számfelettivé vált kanczaanyagját a teuyészanyag alapjául a ménesekben összpontosították. A méneseknek 1816-tól 1826-ig tanúsított szereplését a kezdet küzdelmének kellvén elismerni, komolyabb hatásról csak 1825—1826-tól fogva lehet említést tenni. Bátran állítható, hogy Magyarország jelenlegi lótenyésztésének történelme csak ez időtől fogva keltezhető. 1825 és 1850 között azonban a magáutörekvés kezdte pótolni az ürt, amit az állam eljárásával a tenyésztés ügyén hagyni jónak látott. Férfiak, kik az ország minden szellemi és anyagi érdekének szolgálatában elsők voltak, Széchenyi István, Wesselényi Miklós buzdították a tenyésztőket a helyes irány követésére. Ők voltak, kik magyarázni kezdték, hogy uri ménesekben a megörökölt spanyol fajtát angol vérű lovakkal kell felcserélni, s ők voltak az elsők, kik ily vérű méneket hoztak és hozattak s a kik a ló tehetségének valódi próbakövét: a versenyeket és a lovasvadászatokat meghonosították s ezekkel kétségbevonhatatlanul be is bizonyították, miszerint tenyésztésünknek ismét a legnemesebb vérre kell törekednie. Ugyanez időtájt történt, hogy báró Fechtig Magyarországon egy birtokot bérelt, 8 —10 drb rendkívül jó arab telivér ménre és körülbelül ugyanannyi kanczára tett szert, mely kis törzs mintegy alapja voltamareproduktoroknak, melyek hazánk jelentékeny számú méneseiben ismét a keleti vért voltak hivatva megörökíteni. A Fechtig féle arab példányok és a Széchenyiek, Festeticsek, Károlyiak, Wenckheimek és a Wesselényi által behozott angol mének voltak tehát az elsők, melyek ismét a legjobb és legnemesebb vért kezdték méneseinkben felszínre juttatni. A népies tenyésztés ez idő alatt is azonban — a Dunantul egyik részét kivéve — parlagon hevert. A tenyésztés ily állapotában merültek fel az 1848,-i események. Az ország minden vidékén duló háború pusztitóiag hatott az ország lóállományára. A harcz lezajlása után a kormány, melynek a hadsereg jövőjéről gondoskodnia kellett, gondoskodni kezdett a magyar népies lótenyésztés emeléséről is, s eszerint 1852-től fogva Magyarországon is állami ménteleiepeket kezdett szerveztetni s a telepek létszámának szaporítását feladatává tűzte. Ez időszakban történt a mezöhegyesi ménesben egyes fajtákra nézve a következetes tenyésztés megállapítása, ugyanekkor frissítették fel a bábolnai ménest is a keletről behozott apaés anyaállatokkal. 1853—54-ben alapították végre a kisbéri ménest. Állami viszonyainknak végleges rendezése után a magyar kormány 1868. év végével átvette az országos lótenyésztés vezetését, ezzel együtt az állami ménesek és méntelepek kezelését. Mindenekelőtt szükséges volt, hogy minden egyes vármegyében szakértők és érdeklődők sorából lótenyészbizottság alakíttassák, hogy a bizottság tagjai vidékenkint képviselhessék az illető tenyésztőközönség óhajait és szükségleteit. E bizottságnak helyes irányban való működése nagyban hozzájárult országos lótenyésztésünk rohamos fejlődéséhez. A mint egyrészt igy a nagyközönség érdeklődését vélte a kormány felhívni, egyúttal az országban már fönnállóit Lovaregyletet is törekvésének társául kívánta megnyerni, ugy hogy ezáltal a lótenyésztés minden ágával foglalkozók egyaránt be legyenek vonva a közreműködés terére. Mindenekelőtt súlyt kellett arra fektetni, hogy a jövő nemzedék már képviselje ama tulajdonságokat, melyek az országos lótenyésztésnél megörökitendők és igy qzükséges volt az állami ménesekben ugy intézkedni, hogy a meglevő törzseknél ott hol ez helyén volt, az angol teliver fokozatosan minél nagyobb mértékben alkalmaztassák. E mellett meg oda is kellett törekedni, hogy köztenyésztésben is használtassák a telivér ott, a hol az anyag fejlédöttebb s a gondozás, ápolás megfelelőbbnek mutatkozott, ez okból szükségessé vált magára az angol telivér-tenyésztésre is gondot fordítani s ezért alapították Kisbéren a külön telivércsoportot. A kisbéri ménesben angol telivér mének használatát tűzték ki célul. Mezőhegyesen az egyes törzseknél azt az irányt állapították meg, miszerint minden törzsben az angol telivér, de egyszersmind a jelleg és testarányok fenntartása kedvéért magából a törzsből származott félvér méneket is használjanak. Az évek hosszú során alkalmazott emez eljárás eredménye, hogy az ország köztenyésztésében alkalmazott mének zöme az angol félvér lónak jellegét viseli és tulajdonságait birja. A mennyiben az ország egyes vidékeinek homokos területe már növényzeténél fogva is kevesebb igénynyel biró fajtának tenyésztését teszi ajánlatossá, sőt szükségessé s mivel ugyané vidékeknek tenyészanyagja a természet követelményei miatt mindig kisebb alkotású fog maradni, a bábolnai ménesnek keleti származású és a vért illetőleg eddigelé legtisztábban fennmaradt anyagát e vidékekre nézve egyelőre nélkülözhetetlennek kellett tartani. Itt tehát a bábolnai ménesben a tenyészirányt illetőleg változtatást tenni nem volt szükséges, s csakis arra, kellett minden gondot fordítani, hogy az egyedek kiválasztása alapján egy bizonyos méretű termetességet mégis biztosítani lehessen. Hegyes vidékeink érdeke és igényei szempontjából, mivel e vidék a nagyobb igényű angol vért anyagi és gazdasági viszonyainál fogva, az arabot pedig izgatottabb természete miatt helyesen felfogva, nem használhatták, feladatává vált a kormánynak egy oly lófajtának megszerzése és felhasználása, mely áina vidékek mostohább viszonyainak megfelelő. E czélra szervezte a magyar állam a fogarasi ménest, melynek anyagát, a 300 év óta következetesen tenyésztett karsti (lipicai) fajtából alakították. E vázolt intézkedésekből kifolyólag fokozatosan az egész Dunántul és az egész Alvidék te!evéuyes talaján és az ország inkább halmos, mint hegyes vidékein a tenyésziránynak megfelelőleg az angol fajta ló fejlődött ki. A homokos és kevésbbé termékeny országrészeken az arab, mig a kárpáti vidékeken a karsti (lipicai) mének használata folytán ily tenyészirány fejlődött ki. Végül az ausztriai és horvát határszéleken elnyúló vidék tenyésztésének inegfelelőleg hidegvérű méneket alkalmaztak. (Vége következik.) /ír. Pódmdniczky Gyula UfolérhefRenek a fogás biztosságában és tartósságában a WEBER REZSŐ-féle fogókészülékek rali gadozók, madarak és halak részére. :: Különlegesség : Csapdák macska, görény, nyest, menyét élve fogásához 36a, 38 és 40 h. szám. — Legjobb rókatányér vas 11b. számú, nyestcsapda 44 számú. — Legújabb vadász-magasülés, czéltáblák, hajitógópok asphaltgalambokhoz és üveggolyókhoz. Képes árjegyzék ingyen. 1 AlPDRD D cs. kir. udv. szállító VV LDLK fl\. HAYNAU (Szilézia.) Legrégibb német ragadozócsapdagyár.