Vadász- és Versenylap 57. évfolyam, 1913

1913-01-01 / 1. szám

18 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1913. január, 17. Hogy lehet handicapot nyerni ? A közelmúltban száraz statisztikai adatokkal mutattuk ki, az egyes ownerek, trainerek, illetve telivérek hány handicapot nyertek az elmúlt év folyamán. Ez alkalommal részletesebben szeret­ném megvilágítani a kérdés szakszerű részét s igy szemügyre fogom venni, az egyes telivérek milyen módon jutottak az egyes sulyelosztó ver­senyek megnyeréséhez. Az idevezető ut általá­ban a következő a) javulás, h) régebbi forma visszanyerése, c) kedvező suly, d) klasszis, a melyről tudjuk, bogy a legpontosabb bandicapolás daczára mindig bizonyos — relativ — imponde­rabilis előnyt jelent. E tényezők mellett még egyes apró momentumok játszottak közbe, a melyeket alább fogok érinteni. A legtöbb handicapot az elmúlt évben tudva­levőleg a négyéves Merryman nyerte, szám­szerint ötöt s köztük néhány értékesebbet. Lássuk e vonalat közelebbről. Az első handicap kétségkívül javulás utján jutott a br. Springer Gusztáv ménje szám­lájára és pedig Budapesten, mikor a Tavaszi handicapot 47 kg. alatt boltversenyben nyerte meg Bombardonnal (44), mig mögöttük Lord Darcy (531), Dummer Kerl (49)), Munster (55), Sapristi (57), Quartus (55), Javorinka (44) stb. helyezkedtek el. A javulást kétségtelenné teszi, hogy már előzetesen a Preis von Schweehatban 141 kg.-mai vitt kevesebbet Kartacznál, mig ősszel meglehetősen a közelébe volt handica­polva. Második megnyert handicapjában Merry­mannek már szerencséje volt (máj. 5.), mert részben versenytéli «romokkal», részint klasszis­ban inferioris telivérekkel volt dolga. A nevezett versenyre csak hat lovat nyergeltek föl s az eredmény az volt, hogy Merryman (60) holt­versenyt futott Mitzakival (58), mig Visz (44) csak gyönge lovasa révén nem tudott boldogulni s harmadik lett. Helyezetlenek maradtak : Lan­zendorf (47), Rákóczi (491), Polydore (40j). Ezután a mén két handicapban helyezetlen volt, majd Bécsben megnyerte az Intrygant­handicapot. E versenyben a négyéves súlya enyhe volt, a mit a Dummer JferLreláczió mutat. A Tavaszi handicapban, mint láttuk, Merry­man hosszakkal végzett Dummer Kerl előtt, de az Intrygant-handicapban mégis úgyszólván azo­nos sulyok alatt találkozik vele. Itt tehát Ernst ur talán kissé gyorsan engedett a ménnek. Most következik a sajátságos eredményű Preis von Merkenstein — egy korteberverseny, — a mely a handicappereknek kemény dió volt. A futást Merryman nyeri meg 56 kg. alatt erős küzdelem után Briton ellen (631), mig Csaba (521), Kar­tacz (59), Zoltán (461), Amvinkel (50), Kahlenberg (631), Au (45) stb. mögötte helyezkednek el. Britonnál az adott suly viszonyok közt igen nagy formát kellett volna regisztrálnunk, a melylyel a megbizhatlan mén azonban később adósunk maradt. Igy történt, hogy a vonal a legtöbb handicappernél a «kétesek» közé kerülvén, Merry­man az Állvány-dij ban előnyös súlyhoz jutott s a futást meg is nyerte 59 kg. alatt Sapristi (531) és Munkás (48), valamint Topper (56), Javorinka (43) ellen. E győzelem után a mén korteherversenyekben kísérletezik, majd újra a handicapokra térve át, a Praterkai handicapban arat diadalt 59 kg. alatt Tempora mutantur (47), Sapristi (58), Tűz (451) stb. ellen. E győzelmet könnyen megérthetjük, miután Sapristinek itt csak 1 kg.-ot adott, holott az Allvány-d'jban 5) kg. mellett rövid fejjel vég­zett előtte. Összegezve a mén idei változatos karrierjét, győzelmeinél a legtöbb nyerési előfeltételt meg­találjuk: a javulást, a kedvező súlyt, a relativ klasszist s a szerencsés mellékkörülményeket. Négy handicapot nyertek az elmúlt év során Csalfanna és Várnagy. A Szemere Miklós ur kan­czájának első győzelme Budapestre esik (máj. 12), a mikor 49) kg. alatt (2) kg. lovasengedély) holt­versenyben győz Inyeborggal (55), mig mögötte Bánk bán (53)) és Munster (60J) haladnak egy nagy mezőny élén. Miután ugy Ingeborg., mint Bánk bán és Munster igen megbízhatatlan teli­véreknek mutatkoztak, a kancza formájának be­állítása — különösen tavasszal — igen nehéz volt. Bár a liandicapper urak a vonalt, mint azt a Toyo-reláczió mutatja, emelték, Csalfanna mégis elég jól került a Fóthi handicapba, a hol — épen nem szerencsésen támogatva — 53) kg. alatt második lett Dummer Kerl (53) mögött. Miután a Zár-handicap súlyai ekkor már megjelen­tek, a Szemere ur kanczája eleve jó esélylyel indult a nevezett versenyben, a melyet meg is nyert 51 kg. alatt (2) kg. lovasengedmény) Sapristi (57)), Unbedacht (64) stb. ellen. Hogy mily nehéz a handicappolás szakszerű mestersége, e ver­seny mutatja. Mint emiitettük, Csalfanna látszó­lag régi formájával jutott győzelemhez és bizo­nyára mindenki igy dolgozta föl az adott futást, tényleg azonban e nyerése javulás lehetett s ennek a számlájára irandó aztán győzelme az aug. 11-iki hiindicapban is, a mikor 61 kg. alatt könnyen verte meg Togot (48), Tüzet (46), Nán­dort (56). Ellenben határozottan szerencsével jutott a kancza a Rákosi handicaphoz, a mely­ben csak ugy győzhetett, hogy Bony akkor tel­jesen formán kivül volt, mig a St. Leger nyerőn kivül még csak a távot sokalló Re-Contra futott. (A mezőnyt kiegészitő Topper a startnál megállt.) A mi Várnagyot illeti, a mén nyerési karrier­jének első pontjául kétségtelenül nagy szerepet játszott, hogy beleesett Zoltán rohamos javulási vonalába, a melyet nehéz volt pontosan ki­fejezni. Junius 6-án Zoltán 41 kg. alatt biztosan veri meg Dummer Kerít (61)) és Várnagyot (42)), junius 13-án pedig Zoltán (51)) és Várnagy (42)) holtversenyt futnak, ezzel máris igazolva, hogy a jun. 6-iki vonalat Ernst ur talán szigorúbban is Ítélhette volna meg. Hogy mennyit javult Zoltán, azt tulajdonképpen csak Alagon láttuk — jun. 30-án — a mikor e mén egész közel futott föl Marasestihez s maga mögött hagyta Herost, Lekvárt stb. Ily körülmények közt az ugyancsak Alagon dűlőre került 2400 mt.-es Welter-handi­cap «jó dolog» volt Várnagynak s a mén ehhez ké­pest is győzött Rex, Á conto, Vocativus és Gazdasz­szony ellen. A Zoltánhoz való kapcsolatról nem feledkezve meg, jó esélyt kellett adni az Egyedi ur háromévesének az augusztus 22-iki Welter­handicapban is, a melyben 51) kg. alatt igen könnyen verte meg a klasszisban jóval alatta álló Sirénet (44)), Abdult (55) stb. Határozott szerencséje volt azonban a ménnek a Peregrin­handicapban, a hol Visznek 1 kg-ot adott s a kanczát csak az utóbbi lovasának hibájából volt képes megverni. Várnagynál tehát szintén a czikk elején felsorolt tényezők legtöbbjével ta­lálkozunk s egyúttal azzal az ösmert technikai téuyuyel, mily nehéz a fokozatosan javuló teli­véreknél (az adott esetben Zoltán) a helyes kötő­vonalat megtalálni a nélkül, hogy a szigorban igazságtalanokká váljunk. Három handicapot az elmúlt esztendőben 15 ló nyert. Lássuk röviden ezek sorát. Abdid első sulyelosztó futását elmúlt évi top formájával nyerte meg és pedig 51) kg. alatt, holtversenyben Sezammal (53), megelőzve Slieve Bawnt (50)), Nemet (60), Batildet (55), Seagullt (ölj) stb. E forma nehezen volt értékelhető, mert Sezam és Slieve Baten nem képviseltek elég jó klasszist, mig a vert mezőny (Batilde, Seagull stb.) apprecziálása kissé nagyon is ma­gasra tolta volna a Raebum-mént. Súlya a jun. 30-iki handicapban mindenesetre inkább enyhe, mint szigorú volt s ehhez képest győzött 56) kg. alatt Natasa (50)), Du (52), Szabad (57)) stb. elleu. Győzelme az okt. 20-iki handicapban tel­jesen födi e formáját. Buzogány körülbelül állandó képességről tett bizonyságot. Első handicap-győzelme, mikor 44 kg. alatt (2) kg. lovasengedmény) megverte Jagot (51), Veinardot (40), Xenost (54)), Robinet­tet (61), Zoltánt (45)) stb., különösen, ha Jago későbbi, tetszetősen elhelyezkedő vonalát figye­lembe vesszük, jó forma s ezzel nyerte meg a mén a máj. 12-iki Welter-handicapot is. Már aug.

Next

/
Thumbnails
Contents