Vadász- és Versenylap 56. évfolyam, 1912

1912-11-21 / 107. szám

632 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1912. november 21. Évesek vásárlása. Alább párhuzamosan adjuk közzé a mult év­ben vásárolt yearlingek vételárát, mellé állítván egyúttal az azok által kétéves korukban elért nyereményösszegeket. A mérleg a 10000 K-án felül vásárolt csikókra nézve nagyon kedvezőt­len, mert közülük egyedül Jaromir tudott az érte adott vételáron (24000) felüli össznyere­mény t elérni (80940 K). A 31000 koronán vett Istvánffy már csak 20880 koronát, az eladó lová lett 20000 K-ás Diamantine pedig 15385 K-át hozott össze. Mig a többiek, köztük az 1911. évi aukczió legdrágább (34000 K) year­lingje, Waterloo, vételárukat meg sem közelítő, kis tétellel szerepelnek. Sokkal kedvezőbb azon­ban az olcsóbban vett lovak mérlege. Igy hasznos vételnek bizonyultak Sumurun (8000) 23760 K, Furfangos (7100)24920 K, Hungaria (6400) 16300 K, Lovacskám (5100) 252962% k, Lollipop (5000) 10940 K, Wuscherl (4000) 18700 K, Ghitza (3500) 10350 K, Lump (2700) 10630 K, (Tudor 1700) 10000 K és Hadd (1100) 15580 K össz­nyereménnyel. Végül bőven behozták 900 K-ás vételárukat Gyöngyszem 9700 K és Kohlröserl 8520 K össznyereményt érve el. íme különben az 1911. évi yearling-aukcziók teljes eredménye, melléjük állitva az 1911. év­ben elért össznyereményeket: A ló neve vételár összny. K Waterloo 34400 3490 Istvánffy 31000 20880 Rózsanád 28100 nem futott Briquet 28000 2980 Jacotot 28000 5280 Fasolt 24000 6030 Jaromir 24000 80940 Kritik 24000 nem futott Bugris 22600 1290 Marlborough 20900 nem futott Bocsánat 20800 nem futott Gulliver II. 20000 nem futott Diamantine 20000 15385 Hangos 18800 — Gem 16000 1280 Roulante 16000 6330 Little Child 15800 — Ahraham 15000 — L'amour 14000 8130 Farnese 13300 — Thanks 12200 8220 Sopron 12200 — Gallifet 12100 — Morphy 12000 — Quenelle 12000 6580 Thea 12000 280 Sartorella 11800 — Masina 10400 3660 Goldhair 10200 1240 Lucifer II. 10200 6070 Marquis 10200 — Lady Mary 10200 — Malacca 10100 — Rangos 10000 — Julius 9700 —. Trafói 9300 nem futott Twigged-it Tresa 9200 nem futott Twigged-it Tresa 9000 6810 Újhold 9000 — Lotti Robinson 9000 nem futott Vorwärts 9000 _ Rekawinkel 8600 3700 Epsom 8400 5910 Nelson 8100 4840 Andalusia 8100 — No slip 8100 nem futott Primissima 8100 11220 Szivem 8100 360 Sumurun 8000 23760 Renatus 7400 170 Irys 7200 — Kistelek 7200 Furfangos 7100 24920 Paris 7000 450 Hungaria 6400 16300 Will go 6200 2980 Marmite 6200 nem futott Mona Lisa 6100 Virradó 6100 6570 Irving 6000 930 Lieblos 6000 3300 Halka 6000 nem futott Luli 6000 2000 Williamina 6000 160 Sárga liliom 5800 160 Mondóka 5300 3610 Lovacskám 5100 25296%, Lollipop 5000 10940 Bowli , 5000 6110 Full Hand 5000 2950 Szellő 5000 nem futott Boby 4-800 — A ló nevn vételár összny K Gondola 4-600 5810 Belletbonne 4400 — Double Face 4200 3340 Wuscherl 4000 18170 Leányka 4000 nem futott Leánycsók 4000 — Murád 3700 — Cocos 3600 — Nagykörű 3600 9760 Kikirics 3600 3430 Ghitza 3500 10350 Queen 3500 7920 Pista bácsi 3400 , — ­Bagdad 3300 3760 Biró II. 3200 5960 Columba 3200 5070 Piros rózsa 3200 --­Szőke Baba 3200 nem futott Vadgalamb 3100 —r­Moral 3000 460 Retract 3000 9820 Pipiske 2800 3205 Tuba 2800 3660 Lump 2700 10630 Mór 2300 2780 Moshack 2200 — Sorbet 2100 — Comédie 2100 2070 Vöröstorony 2000 — s k Gaga—Blissfull 2000 — Robusta 2000 680 Sturmbraut 2000 840 Midi 1900 5430 Jós 1800 — Matador 1800 nem futott Puica 1800 3590 Tudor 1700 10000 Cannes 1400 — Izus 1400 8770 Fanny Girl 1200 — Marion 1200 6060 Kréta 1200 2980 Barika 1100 3570 Hadd 1100 15580 Mavourneen 1100 — The Third 1000 Blakulla 1000 440 Lunca 1000 nem futott Ropp 1000 4705 Banktlu 900 nem futott Lador 900 nem futott Cibere 900 — Gyöngyszem 900 9700 Kohlröserl 900 8520 Grey West 800 nem futott Kokarde 800 — Pauxl 800 nem futott Kedves 700 1940 Frau Margit 600 nem futott Granada 500 175 Wichern 400 390 Beibroch 300 nem futott Syphax 200 nem futott imber 21. éneskönyv lótenyész­Lótenyésztésünk 1832-ben. Az alábbi czikk az első magyar méneskönyv : Gróf Nádasdy Tamás méneskönyvének bevezető része. E munka ma unikum és múzeumainkból is hiányzik. Épen ezért — több oldalról megnyilatkozott óhajtás­hoz képest — érdekesnek tartjuk a méneskönyv be­vezetésének közlését, a mely élénken ós nagy szak­értelemmel világitja meg a tizenkilenczedik század első felének telivér ós fólvórlótenyósztési viszonyait. A magyarországi állattenyésztő társaság válasz­tottsága által felszóiitva, közlöm ezennel a ná­lunk tudtomra levő telivér lovaknak általam több év óta uem kis fáradsággal egybegyüjtögetett származási jegyzékét, melybe a «Bécsi verseny­zési küldöttség» kívánságára, a szomszéd aus­triai birodalmi tartományokban levő telivér lo­vakat is bele foglaltam. E gyakorlatlan tollból folyó munkácskának, melyet áldozatul teszek a haza oltárára, azon igénytelenség, mellyel azt honomnak szentelem és elkerülhetlen szüksé­gessége mindazokra nézve, a kik a versenyzés­ben részt vesznek, ugy hiszem, engedékeny fogadtatást szerzend. Habár tőkéletlen, de első nálunk; alapul szolgálhat ez a jövőben más bevégzettebb munkának és azonközben a szük­séget pótólja. Minthogy azonban meg vagyok győződve, hogy a vér magában még korántsem egyedüli feltétele a haszonnal járó lótenyésztésnek: bátorkodom tapasztalataim következményeit, valamint azon elméleteket is, melyek számos lótenyésztési könyvben különösen feltűntek és meggyőzőknek látszottak, rövid vonásokban e Méneskönyv elibe bocsátani. Távol attól, hogy a lótenyész tés körüli véleményeimet mint tökéletesén he­lyeseket másokra kívánnám tukmálni, mégis szerencsésnek tartanám magamat, ha azok köz­lése által korunkban a lótenyésztés iránt figyel­met gerjeszteni, ezt nevelni s igy hasznos szol­gálatot tenni képes volnék. A ki minden előítélettől szabadon és józanul akar e tárgyban valamit tenni, ugy tartom, azon ország példája után kell indulnia, mely legna­gyobb számú és mindenféle lovakat mutathat elő; mert az ottan követett elvek helyességét a tapasztalás bizonyítja. Hogy ezen ország Anglia, arról, ugy hiszem, nincsen kétség és ha volna is még talán, meg vagyok győződve, hogy Angliában mindenkor fognak lótenyésztők talál­kozni, a kik semminemű mérkőzéstől nem ide­genkednek és készek a szárazföldnek akár min­den lova ellen fogadásra lépni. Csak oly nagy legyen a fogadás, hogy a költségeken tul még nyereség is maradjon; minél többől fog az állani, annál bizonyosabban fogadandják el a kihívást azon egyszerű okból, mei;t eleddig majdnem mindenkor, mint bebizonyított győztesek térnek meg a versenypályáról. Ha minden szárazföldi ország eddigi fárado­zása a lótenyésztés javítása körül sikeretien volt, ennek okát véleményem szerint egy-edül a követett rendszerek hibáiban kell keresnünk. Valljon hazánk, melyet a természet oly bőven megáldott, miért ne juthatna szintoda, a hol Anglia áll, ha ugyanazon eszközöket használnék? Valamint Szászország a Spanyolországból ho­zott nemesebb juhfajt későbben szorgalom és gondolkodás által még sokkal inkább javitotta és kimivelte : ugy Anglia a lótenyésztést csüg­gedhetlen állhatatosság és szüntelen próbatétek által, az eddig ismert tökélynek legfőbb fokára emelte és az idegen országokból oda szállított •lófajokat megnemesitette. Nem volna-e tehát legjózanabb, hosszas okos­kodások helyett Anglia százados tapasztalásait fognunk fel, szintúgy mint a juhtenyésztésben Szászország tapasztalásait és példáját már oly nagy haszonnal követtük ? Angliának számtalan költséges próbatétek után, végre hatalmában áll, három fajnak tisz­tán fentartása és némely keverések által min­den kivánt nemét a lovaknak tökéletes minő­ségben s oly bőven előállitni, hogy saját szük­ségén tul a külföldnek is szolgáltat tenyészt­ményéből, a mely a lótól kívánható mindenféle használatnak teljesen megfelel. Első faj: a telivér ló (blood horse vagy thoroughbred), mely néhány kevés próba által tökéleteseknek találtatott s aztán gond által több nemzésen keresztül nagyra s erősre nevelt, mindig tiszta vérben megtartott arab lovaktól vette eredetét és későbben angol telivér ló neve alatt a legnagyobb erő, tartósság és sebesség bizonyságait adván, elődeit már most sokkal felülmúlja. Az angol telivérnek törzsapjai Biel munkája szerint ezek Byerley Turk Jígg Spanker Partner Tartar Old Hautboy Herod Darley's Arabian Bartlet's Childers Squirt Marske Eclipse Godolphin Arabian Cade Mat cliem E három nemzetség most mindegyik a maga megkülönböztetett ivadéka: Herod, Eclipse ós Matchem után neveztetik, melyekre minden jelenkori telivér lovat felvihetni. Második faj: a közönséges honi faj (Chapman a neve) mely eredetileg német és kivált normán lovaktól származott. Ez is, czélirányos nevelés, jó és elegendő táplálék és kiválasztás által­szabályosabb oktatást nyervén és megszebbül­vén, hasonlóképp felülhaladja törzsőseit. Harmadik faj: az úgynevezett fekete tenyészt­mény (black breed), mely hollandi lovaktól szár­mazott és hasonlólag vérében tisztán megtartva a fajbeli legjobb egyéneknek kiválasztása, jó táplálék és ápolás által már most őseit erőben és nagyságban sokkal megelőzi. A telivér mén­nek (thorougbred stallion) honi kanczával való (chapman mare) párosulásából származik a csi­nos kocsilófaj, mely fólvérnek (half bred) ne­veztetik. Ezen félvér kanezák ismét telivér ménnel nemesítve adják a nálunk főkép keresett közönséges vadászlófajt (hunter), mely nagysá-

Next

/
Thumbnails
Contents