Vadász- és Versenylap 56. évfolyam, 1912

1912-01-18 / 3. szám

46 50 VADÁSZ- ÉS VERSENY-T,AP. 1912. január 2. Versenyfeltételek. Manulieimi versenyek 1912. (Badischer Rennverein Mannheim. A versenyeknél az Union-Klub versenyszabályai (szabályok sík és zászlók közti versenyekre és a ver­senyekre vonatkozó ált. határozatok), valamint az 1912. évre vonatkozó A. különleges határozatok alábbi változtatásokkal mérvadók. A. 1. Nevezéseket a Badischsr Reun verein vezetősé­géhez Mannheimbe kell intézni. Iroda Rathaus Bogen 46. Telefon 6520. (Távirati czim: Rennverein Mann­heim ) Ugyanitt kell a Badeniára és a Weimar Jagd­rennenre 1912. márcz. 6. este 6 óráig a toherelfoga­dást, valamint a meghatározott napokon este 6 óráig az állvamaradást bejelenteni. 2. A Badenia és a Weimar Jagdrennen teherköz­lóse 1912 márcz. 2-án a német Woclien-Renn-Kalen­derben, esetleg az osztrák Wochen-Renn-Kalenderben is küzzététetuek. B. 1. A versenyek a Badischer Renn verein Mann­heim igazgatóságának vezetése alatt állanak és az igazgatóság a legfelsőbb döntöbiróság. 2. Külföldi lovaknak legkésőbb bezárólag 1912 ápr. 17-éig német, osztrák-magyar vagy schweiczi tulajdon­ban kell lenniök. Vasárnap, május 5. III. Preis vom Neckar. Vadászverseny. T.-dij a győztes lovasnak és 6C00 márka biztosítva. Ebből 3000 márka a győztesnek, 1400 márka a második­nak, 1000 márka a harmadiknak, 600 márka a ne­gyediknek. Urlovasok. 4é ós id. lovaknak, a melyek a Badeniára neveztettek és a terhet elfogadták. Első befizetés (márcz. 27.) 40 márka, második befizetés (ápr. 17.) 60 márka; további 60 márka az indulóktól. Teher: 4ó 60 kg., 5é 65J kg., id. 67 kg. Minden 1911. ós 1912. években elért 1000 márka össznyere­mény után ) kg. több és pedig maximálisan 71, 76), illetve 78 kg.-ig. A Preis vom Neckarban elért nye­remények után az 1912. évi Badeniaban nincs súly­többlet. Táv. kb. 3800 m. 30 aláírás kell, különben az egylet jogában áll változott feltételeket kiírni. Legalább 40 aláírásnál a második befizetés 20 már­kával, legalább 50 aláírásnál 30 márkával száll alább. Nevezési zárlat márcz. 27. V. Rosengarten-Flachrennen. T.-dij a győztes lovas­nak és 2000 márka biztosítva. Ebből 1300 márka a győztesnek, 350 márka a másodiknak, 250 márka a harmadiknak, 100 márka a negyediknek. Urlovasok. 3 éves ős id. beif. és osztrák-magyar lovaknak, a melyek nem nyertek 4000 márkánál nagyobb értékű versenyt. Első befizetés (márcz. 30.) 10 márka, máso­dik befizetés (ápr. 20.) 30 márka, további 30 márka az indulóktól. Teher: 3ó 62 kg., 4ó 70 kg., id. 72) kg. 1000 márka értékű verseny győztesére 1 kg., 2000 márka értékűére 2 kg., 3000 márka értékűére 3 kg., 4000 márka értékűére 4 kg. több. Táv: kb. 1800 m. Nevezési zárlat márcz. 30. VI. Preis vom Rhein. Vadászverseny. T.-dij a győz­tes lovasnak, adja hg. Fürstenberg Miksa Egon és 15 000 márka biztosítva. Ebből 9000 márka az első­nek, 2200 márka a másodiknak, 1800 márka a har­madiknak, 1300 márka a negyediknek, 700 márka az ötödiknek. Urlovasok. 4 éves ós id. beif. és osztr.­magyar lovaknak. Beiratási dij (febr. 14.) 20 márka, első befizetés (márcz. 6.) 70 márka, második befizetés (márcz. 27.) 75 márka, harmadik befizetés (ápr 17) 80 márka. Teher: 4é 64 kg., 5é 69'/ 2 kg., id 7Í kg Minden 1911 és 1912. óvben elért 1500 márka össz­nyeremény után Vs kg. több, halmozva 8 kg.-ig 1911 vagy 1912. években 5000 márka értékű verseny győz­tesére, ha 4é, külön 2 kg., ha id., külön 3 kg. több Táv: kb. 4000 m. Nevezési zárlat febr. 14. Kedd, május 7. III. Prämien-Jagdrennen. T.-dij a győztes lovasnak os 10,000 márka biztosítva. Ebből 6000 márka a győztesnek, 1400 márka a másodiknak, 1200 márka a harmadiknak, 900 márka a negyediknek, 500 márka az ötödiknek. Urlovasok. 4 éves ós id. bolf. és osztrák­magyar lovaknak, a melyek nem nyertek 5000 márká­nál nagyobb értékű versenyt és 1911-1912. években sík- és zászlók közti versenyekben nem értek el 15,000 márka össznyereményt. Beiratási dij (febr 14 ) 20 márka, első befizetés (márcz. 6.) 60 márka, máso­dik befizetés (márcz. 27.) 65 márka, harmadik beflze­tes (apr. 17.) 70 márka. Teher: 4ó 64 kg., 56 69! k» id. 71 kg. Minden 1911. ós 1912. évben elért 1000 marka össznyeremény után 1 kg. több, halmozva 7 kg.-ig-. Oly lovaknak, a melyek nem nyertek 3000 markanal nagyobb értékű versenyt, 1 kg ha nem nyertek 2000 márkánál nagyobb értékűt,' 2 kg. ha nem nyertek 1000 márkánál nagyobb értékűt, 4'kg eng. 1911. vagy 1912 években 3000 márka értékű verseny győztesére ha 4é, külön ÍJ kg., hald., külön 2J kg. tobb. Táv : kb. 3800-m. Nevezési zárlat febr. 14 IV Preis der Stadt Mannheim. Vadász verseny. Mannheim város tiszteletdija a győztes lovasnak ós 24,000 márka biztosítva. Ebből 14,500 márka a győz­tesnek 3700 márka a másodiknak, 2800 márka a harmadiknak, 2000 márka a negyediknek, 1000 márka az ötödiknek. Urlovasok. 4ó és id. lovakuak, a me­lyek még nem nyertek-10,000 márkánál nagyobb értékű versenyt és 1911-1912. években uom értek el 30 000 márka össznyereményt. Beiratási dij (febr. 14 ) 20' márka, első befizetés (márcz. 6.) 90 márka, máso­dik befizetés (márcz. 27.) 95 márka, harmadik befize­tés (ápr. 17.) 100 márka. Teher : 4é 65 kg., 5é 70) kg., id 72 kg. Minden 1911. és 1912. években nyert 3000 márka után ) kg. több. Oly lovaknak, a raolyek nem nyertek 6000 márkánál nagyobb értékű versenyt 1 kg., a melyek nem nyertek 3000 márkánál nagyobb értékű versenyt, 2 kg., a melyek nem nyertek 1500 márká­nál nagyobb értékű versenyt, 4- kg. eng. Ettől függet­lenül oly lovasok, a kik még nem nyertek 4000 már­kánál nagyobb értékű versenyt 1, kg., ha nem nyertek 1500 márkánál nagyobb értékii versenyt 3 kg. enged­ményt élveznek. Táv. kb. 4200 m. Nevezési zárlat febr. 14. Vasárnap, május 12. III. Weimar Jagdrennen. T.-dij, adva ő fensége Vilmos szász-weimari berezeg által a győztes lovas­nak ós 18.000 márka biztosítva. Ebből 11.000 márka a győztesnek, 2600 márka a másodiknak, 2100 márka a harmadiknak, 1500 márka a uegyediknek, 800 márka az ötödiknek. Handicap. Urlovasok. 4 éves és id. bel­földi és osztr.-magyar lovaknak. Beiratási dij (febr. 14.) 20 márka. Tohereifogadáskor (márcz. 6.) első befizetés 80 márka, második befizetés (márcz. 27.) 85 márka, harmadik befizetés (ápr. 17.) 90 márka. Teherközlés (márcz. 2.) után elért minden 1000 márka össznyere­mény után 1 kg. több, halmozva 6 kg.-ig. Oly lovasok­nak, a kik nem nyertek 4000 márkánál nagyobb értékű sik- vagy zászlók közti versenyt, 1 kg., ha nem nyer­tek 1500 márkánál nagyobb értékűt, 3 kg. eng. Táv: kb. 4000 m. Nevezési zárlat febr. 14. VI. Badenia. Jagdrennen. Ő kir. Fensége II. Fri­gyes badeni nagyherczeg tiszteletdija a győztes lovas­nak ós 60.000 márka biztosítva. Ebből 40.000 márka a győztesnek, 9000 márka a másodiknak, 4000 márka a harmadiknak, 3000 márka a negyediknek, 2000 márka az ötödiknek, 1000 márka a hatodiknak. To­vábbá 1000 márka a győztes belföldi magántenyész­tőjének. Handicap. Urlovasok. 4é és id. lovaknak. (Lásd a B. különleges határozatokat) Beiratási dij (febr. 14.) 30 márka. Teherelfogadáskor (márcz. 6.) első befizetés 200 márka, második befizetés (márcz. 27.) 215 márka, harmadik befizetés (ápr. 17.) 230 márka. Teherközlés (márcz. 2.) utáu belföldön (a Preis vom Neckart kivéve) elért 2000 márka össznyeremény után ) kg., külföldön elért 2000 márka össznyeremény után 1 kg. több. Oly lovasoknak, a kik nem nyertek 5000 márkánál nagyobb értékű sik vagy zászlók közti ver­senyt, 1 kg., ha nem nyertek 2000 márkánál nagyobb értékűt, 3 kg. eng. Táv: kb. 4800 m. Nevezési zárlat febr. 14. •••<• Badischer Rennverein Mannheim. ORSZÁGOS LOTENYESZTES. Félvéreink magassága. A magyar lótenyésztés exportjának az utolsó években legtöbbet talán az ártott, hogy a kül­föld és elsó sorban Németország piacza a nag.y lovakat kezdte keresni s e divatos felfogásnak alárendelte a belső kvalitásokat. Német lókeres­kedó mást, mint nagy lovat nem igen vásárolt és ma sem vásárol és ezzel tenyésztőink nem csekély részét egyenesen arra utalta, hogy ily jellegű lovakat neveljen, vagy pedig az ex­portról mondjon le. Anyagunk évszázadok óta középkaliberü, rész­ben határozottan kicsiny volt. Ezt sokan az arabs-vér befolyásának tekintik, s ez az oka, hogy ujabb időben a keleti vér e legbecsesebb eleme nem részesül abban a figyelemben, mint annak előtte. Vizsgáljuk meg, mennyiben indo­kolt ez a szemrehányás ós érthető-e, ha tenyész­tőink az arabs vértől elfordulnak? Kétségtelen, hogy az arabs beuszülött lovak általában csaknem mind kicsinyek. De nem a vér tette őket azzá, hanem: a nehéz syriai klimatikus viszonyok, a durván kezdődő kihasz­nálás, a szük takarmányozás. A hol a ló e nehéz­ségekkel megküzdeni kénytelen, mindenütt ki­csiny marad; erre legjobb példa az equus Przewalskii, a melyet ma már minden modern természettudós az őskori, az u. n. vadlónak fogad el s amely a kulturától legtávolabb lévő vidékekeii nőve fel, megmaradt régi igénytelen alakjában. Nincs ló, de nincs állat, a mely a Gobi-sivatag e lakóival a megélhetés nehéz­ségeit tekintve, a küzdelmet felvehetnó. Hiszen, hogy oly soká nem akadtak nyomára (Przewalski a 19-ik század vége felé ösmerte meg őket) annak épen az az oka, hogy oly vidékeken jár­tak, a melyeknek még ivóvizük sem igen volt s a melyeket igy az ember csak havazás ide­jében, télen közelíthetett meg. Ezzel kapcsolatosan: alig volt ló, a mely nála erősebb kipróbálásnak lett volna kitéve, hiszen minden állat az ellensége volt; hogy élelmet találjon, órákig kellett száguldania, szervezete folytonos, belterjes munkában állott. A Prze­walski-ló megmaradt régi kicsi állapotában, mig a belőle levezethető mai modern, szelídített ló roegaövekedett, markokkal magasabb lett. Az emberi kultura befolyása volt ez, s erre a másik döntő bizonyíték: az angol telivér keletkezése. Mi az alapja a szigetországi telivérnek? Arabs mének, berber kanczák és az angol-kelta ponny, az u. n. galloway. A mi ezen kívül még benne van, jelentéktelen surrogatum,. Mi tehát az összetétel? Kicsi a kicsinynyel. Es nem ér­dektelen feljegyezni, hogy mig a 17-ik század körül behozott arabs mének ritkán ütötték meg a 15 markot, addig a galloway sokszor csak 13 marok magas volt, a mintazt-az angol mé­neskönyv I. kötete nem egy esetben adatokkal is bizonyltja. Még a hires Gimcrack (1760) is 14 marok magas volt, mig az óriásnak mondott Sampson (1745) mindössze 15 2 magas volt. És mi ma a telivér? Kétségkívül nagy ló, a mely átlagban 170 cm.-nél magasabb és szór­ványos az a példánya, a mely a 160 cm.-t nem üti meg. Hogy lehetséges ez, holott, lehet mon­dani két évszázad óta semmi idegen vér, tehát esetleg magas elem nem keveredett bele? Csak ugy, hogy a lovakat mindig gondosan takarmányozták, ápolták, a legjobb legelőkön tartották és észszerűen gyakorolták, e mellett pedig a legjavát osztották a ménesbe és a zord fölnevelést nem vitték a túlzásba. Érdekes ehhez hozzáfűzni, hogy azok a telivérek, a melyek e fajt nagyobbá tették, bentenyésztett példányok. Ezek a szempontok s a telivér története legye­nek irányadók azoknak, a kik magasabb lova­kat szeretnének nevelni s ez egyúttal a leg­hathatósabb czáfolata annak a fölfogásnak is, hogy az arabs mindig és minden körülmény közt kicsiny marad. Természetes azonban, hogy ezt a fejlődést nem kívánhatjuk meg egy ember­öltőtől. A telivérnek is évtizedek hosszú sorára volt szüksége, mig mai magasságát elérte; a félvérnél sem lehet másképp. Vagyis: a türelem­nek, e régi lótenyésztési erénynek kell itt is érvényesülnie, a fokozatos haladás elvének, a mely talán sehol nem szökik annyira szembe, mint a lónevelésnél, de a mely ritkán is hozza meg annyira gyümölcseit, mint épen e téren. Nizza. Nizzában, a meeting negyedik napján a Prix Be­thune gátverseny handicap volt a legjobban dijazott futás, a mely Rioumajou, a Prix de Monte Carlo volt favoritjának győzelmével végződött. A Rébron­inénröl igy megállapítható, hogy a nagy versenyben valószínűleg jobban szerepelt volna, ha az utolsó gátnál accidense következtében nem esik ki teljesen a futásból. A Grand Prix de la Ville de Nice akadályverseny handicap, a meeting legjobban dijazott konkurrencziája vasárnap került dűlőre. Az időjárás nem volt kedvező, de azért a versenypályán óriási közönség volt jelen. A 100,000 frcos futás, a most nagy formában lévő Henessy-istálló kiküldöttje: Ray Grass győzelmével végződött, mig a favorit Blagueur II., az utolsó körrel szemben lévő kettős korlátugrásnál hibát csinált, s ezáltal kiesett a versenyből. A verseny részletes eredménye : Grand Prix de la Ville de Nice. Akadályverseny. 100,000 frank. 4400 m. Möns. J. Hennessy 5ó p her Ray Grass Love Grace —Reine de Glace 70 A. Carter 1 Möns. A. Veil-Picard 4é p k L'Argentiére II. 70 Thibault 2 Möns. Guerlain 5é s m Hopper 72 Lancaster 3 Möns. A. Veil-Picard id. s m Blagueur II. 77 Parfrement 4 Möns. A. Voil-Picard 4é p m Lucullus III • 78 Hollobone 5 N. h.: Kumamoto 71 (Head), Mais II. 62 (Doux), Monticello 73 (Benson), Renteria 70 (A. V. Chapman), Clannish 69 (P. Woodland), Ma Fille 73 (J. B. Moreau) elb , Petit Due 62 (O'Connor) elb. Tot. : 10:49 (Hennessy­istállú). Helyre: 10:20, 67, 20. 2 h. nyerve, 1) h. 3 ik. Start után Lucullus kalauzol gyors iramban s uz első 300—400 méteren körülbelül 50 hosszal jár a mezőny élén, hozzá legközelebb L'Argentiére, Rente­ria ós Blagueur II. galoppoznak, a mezőny közepén Kumamoto helyezkedik el, mig a sort Ray Grass ós Hopper zárják be. Az első tribiiniigrásuál Ma Fille elbukik. A mezőny változatlan sorrendben jön a nyol­czasba, a hol Petit Due kiesik a versenyből. A má­sodik tribünugrásnál Monticello hibát csinál s lovasa

Next

/
Thumbnails
Contents