Vadász- és Versenylap 56. évfolyam, 1912

1912-01-02 / 1. szám

1912. január 2. Beszélgetés Baltazzi Arisztid úrral. el« Baltazzi Arisztid ur, az osztrák Jockey Club ' vezér-stewardja, karácsonykor szíves volt lapunk egy munkatársát bécsi belvederegassei palotájá­ban fogadni. Munkatársunk ez alkalommal az uj osztrák bookmaker- és totalisateur-törvényre vonatkozólag, valamint az egylet uj training­pályáját és egyáltalában Baltazzi ur jövendő ; terveit illetőleg több kérdést intézett, a melyekre : az alábbi érdekes válaszokat kapta: * — Az uj bookmaker- és totalisateur-törvény in a többi uj adójavaslattal együtt az osztrák kép­'-: viselőhöz előtt fekszik, a mely már meg is kezdte tárgyalásukat, de a karácsonyi szünet miatt azokat megszakítani volt kénytelen. Hogy ini e javaslatok parlamenti sorsa, természetesen 1 nem lehet tudni, a mi azonban hatásukat — fel­téve, hogy változatlanul mennek keresztül — illeti, nem titok, hogy az osztrák verseny- és tegyük hozzá: tenyésztési ügy debaclejét jelen­tenék. Reménylem azonban, hogy a helyzet még sem fog ily sötéten kialakulni. A parlamentben több sportsman van, valamint sok kereskedő, iparos, főleg pedig felvilágosodott férfi, a kik — tudják, hogy az osztrák Jockey Clubtól az anyagi érdekek távol állanak s hogy annak működése köz­hasznú. De talán számithatuuk Zaleski pénzügy­miniszter úrra is, a ki régebben az osztrák földmivelésiigyi minisztériumban, épen a tenyész­tés ressortjában működött s a ki a helyzetet jobban ismeri, mint elődje, a ki a javaslatot benyújtotta. Kedvező reményt nyújt ezen kivül, hogy a bécsi közhangulat általában «lóverseny­párti» és az összes kereskedői és ipari grémiu­mok mind egy csapásra a javaslat ellen nyilat­koztak, azt az osztrák ipar, kereskedelem, népies gazdaság és az idegenforgalom kerékkötőjé­nek minősítetve. Egy nagy gyűlésen e tes­tületek határozatot is hoztak, a mely szerint i még szélesebb körű akcziót inditanak és a sze­I rintiik rövidlátó javaslatot visszautasítják. Az | aláirók közt oly nagy testületek vannak, mint I az osztrák iparegylet, a bécsi kereskedők gré­- miuina, az osztrák iparosok szövetsége, a be­í VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. jegyzett osztrák czégek egyesülete, a német­osztrák ipari szövetség, az osztrák vasúti hiva­talnokok egylete, a bécsi Park Club, a Polo Club, Automobil Club, főbb művészeti egylet, stb. stb., oly testületek, a melyeknek hatása nemcsak Bécsre, de egész Ausztriára, sőt azon tul is kiterjeszkedik. E rezoluczió igen helyesen mutat rá, hogy az uj törvény révén a szállodások, bér­kocsisok, iparosok, kereskedők százezreket vesz­tenek, szintúgy a jótékonysági alapok is, mig ezzel szemben esak a zugbookmakerek ipara fog fellendülni. Arra a kérdésünkre, hogy nincsen-e talán az osztrák Jockey Club vezetőségének valami ex­pediense, Baltazzi Arisztid ur a következő vá­laszt adta: — De igen; behatóan foglalkoztam a kérdés­sel és a következő modus procedendival képze­lem azt elintézbetőnek. Mielőtt erre rátérnék, meg akarom jegyezni, hogy az idézett törvény­javaslat indokolása helytelen nyomon jár. Az osztrák Jockey Club 1910-ben 60 versenynapot 23 tartott, a dijak összege 2.801,300 korona, a to­talisateur-forgalom 18.421,340 korona, a tota­lisateur-adó 921,317 korona. Egyletünk nyere­sége ezzel szemben mindössze 248,005 korona, a minthogy általában az utolsó tiz évben nyere­ségünk (a mely ujabb befektetésekre, a verseny és tenyésztési ügy fejlesztésére fordittatik) csak 1.005,581 K. Ezzel szemben pusztán tota­lisateur-adóban e tiz év alatt 6.512.485 K-t szol­gáltattunk az állampénztárba, a mi más adó­alanynál nem igen fordult elő. De visszatérek a tárgyra. Ha az államot megillető totalisateur­adót 5°,' 0-ról 8°/ 0-ra emelik föl, a forgalom leg­alább 20°/ 0-kal csökken. Erre legjobb példa Németország, a hol az ösmert totalisateur-adó­emelés révén a régebben 24 milliónyi forgalom 4.800,000 márkára sülyedt, ugy, hogy az állam ismét csökkenteni volt kénytelen az adót, de ma még igy is 700,000 márkával kénytelen az egyletek támogatására sietni. Mert mialatt a magas percentuáczió életben volt, a közönség rászokott, hogy Svájezban és Francziaországban fogadjon, részben pedig a német sorompók közt élő zugbookmakerek körmei közé került. Nos tehát: ha a forgalom nálunk csak 20%-kal csökken, a jövőben a föltett összegek 18.421,340 K-ról 14.737,072 K-ra esnek, föltéve még azt is, hogy propoziczióink a régi terjedelműek ma­radnak. Igy az állam (8°/ 0-ot számítva) 1.178,965 K adóhoz jut, a mi mindössze 257,648 K több­letet jelent. Az egylet vesztesége azonban 257,898 K-ra rúgna; tehát (az 1910-ik évi mér­leget véve alapul) kb. 10,000 K-t kellene még ráfizetnünk, a nélkül, hogy a további befekteté­sekre szükséges nyereségünk megmaradna. En­nek következménye az lenne, hogy versenyein­ket már ebből a szempontból is korlátoznunk kellene. — Es a mi a bookinakereket illeti'? — Azokat az uj törvény egyszerűen meg­semmisítené, a mi az egyletnek további 300.000 K minust jelent, miután a helypénzek összege ennyire rug. Hogy a törvényjavaslatnak a book­makerekre vonatkozó része mily ingatag alapon nyugszik, épen Ön előtt régebben is kifejtettem s igy erre vonatkozólag csak két adatot ismét­lek. Igy a reás fogadásokról a stakesből százalé­kot leadni egyszerűen lehetetlen, hiszen a per­ezent gyakran az egész nyereséget felemésztené. A másik pont ez: Megvizsgáltam a legjobb nevü bookmaker könyveit s azt láttam, hogy leg­rosszabb meetingjénél, 1908-ban, Kottingbrunn­ban: 1,561.500 K forgalma volt és 327.672 K 4+ V7 ' A Kép a római lovasünnepélyről.

Next

/
Thumbnails
Contents