Vadász- és Versenylap 56. évfolyam, 1912

1912-01-02 / 1. szám

1912. január 2. Beszélgetés Baltazzi Arisztid úrral. el« Baltazzi Arisztid ur, az osztrák Jockey Club ' vezér-stewardja, karácsonykor szíves volt lapunk egy munkatársát bécsi belvederegassei palotájában fogadni. Munkatársunk ez alkalommal az uj osztrák bookmaker- és totalisateur-törvényre vonatkozólag, valamint az egylet uj trainingpályáját és egyáltalában Baltazzi ur jövendő ; terveit illetőleg több kérdést intézett, a melyekre : az alábbi érdekes válaszokat kapta: * — Az uj bookmaker- és totalisateur-törvény in a többi uj adójavaslattal együtt az osztrák kép'-: viselőhöz előtt fekszik, a mely már meg is kezdte tárgyalásukat, de a karácsonyi szünet miatt azokat megszakítani volt kénytelen. Hogy ini e javaslatok parlamenti sorsa, természetesen 1 nem lehet tudni, a mi azonban hatásukat — feltéve, hogy változatlanul mennek keresztül — illeti, nem titok, hogy az osztrák verseny- és tegyük hozzá: tenyésztési ügy debaclejét jelentenék. Reménylem azonban, hogy a helyzet még sem fog ily sötéten kialakulni. A parlamentben több sportsman van, valamint sok kereskedő, iparos, főleg pedig felvilágosodott férfi, a kik — tudják, hogy az osztrák Jockey Clubtól az anyagi érdekek távol állanak s hogy annak működése közhasznú. De talán számithatuuk Zaleski pénzügyminiszter úrra is, a ki régebben az osztrák földmivelésiigyi minisztériumban, épen a tenyésztés ressortjában működött s a ki a helyzetet jobban ismeri, mint elődje, a ki a javaslatot benyújtotta. Kedvező reményt nyújt ezen kivül, hogy a bécsi közhangulat általában «lóversenypárti» és az összes kereskedői és ipari grémiumok mind egy csapásra a javaslat ellen nyilatkoztak, azt az osztrák ipar, kereskedelem, népies gazdaság és az idegenforgalom kerékkötőjének minősítetve. Egy nagy gyűlésen e testületek határozatot is hoztak, a mely szerint i még szélesebb körű akcziót inditanak és a szeI rintiik rövidlátó javaslatot visszautasítják. Az | aláirók közt oly nagy testületek vannak, mint I az osztrák iparegylet, a bécsi kereskedők gré- miuina, az osztrák iparosok szövetsége, a beí VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. jegyzett osztrák czégek egyesülete, a németosztrák ipari szövetség, az osztrák vasúti hivatalnokok egylete, a bécsi Park Club, a Polo Club, Automobil Club, főbb művészeti egylet, stb. stb., oly testületek, a melyeknek hatása nemcsak Bécsre, de egész Ausztriára, sőt azon tul is kiterjeszkedik. E rezoluczió igen helyesen mutat rá, hogy az uj törvény révén a szállodások, bérkocsisok, iparosok, kereskedők százezreket vesztenek, szintúgy a jótékonysági alapok is, mig ezzel szemben esak a zugbookmakerek ipara fog fellendülni. Arra a kérdésünkre, hogy nincsen-e talán az osztrák Jockey Club vezetőségének valami expediense, Baltazzi Arisztid ur a következő választ adta: — De igen; behatóan foglalkoztam a kérdéssel és a következő modus procedendival képzelem azt elintézbetőnek. Mielőtt erre rátérnék, meg akarom jegyezni, hogy az idézett törvényjavaslat indokolása helytelen nyomon jár. Az osztrák Jockey Club 1910-ben 60 versenynapot 23 tartott, a dijak összege 2.801,300 korona, a totalisateur-forgalom 18.421,340 korona, a totalisateur-adó 921,317 korona. Egyletünk nyeresége ezzel szemben mindössze 248,005 korona, a minthogy általában az utolsó tiz évben nyereségünk (a mely ujabb befektetésekre, a verseny és tenyésztési ügy fejlesztésére fordittatik) csak 1.005,581 K. Ezzel szemben pusztán totalisateur-adóban e tiz év alatt 6.512.485 K-t szolgáltattunk az állampénztárba, a mi más adóalanynál nem igen fordult elő. De visszatérek a tárgyra. Ha az államot megillető totalisateuradót 5°,'

0-ról 8°/

0-ra emelik föl, a forgalom legalább 20°/

0-kal csökken. Erre legjobb példa Németország, a hol az ösmert totalisateur-adóemelés révén a régebben 24 milliónyi forgalom 4.800,000 márkára sülyedt, ugy, hogy az állam ismét csökkenteni volt kénytelen az adót, de ma még igy is 700,000 márkával kénytelen az egyletek támogatására sietni. Mert mialatt a magas percentuáczió életben volt, a közönség rászokott, hogy Svájezban és Francziaországban fogadjon, részben pedig a német sorompók közt élő zugbookmakerek körmei közé került. Nos tehát: ha a forgalom nálunk csak 20%-kal csökken, a jövőben a föltett összegek 18.421,340 K-ról 14.737,072 K-ra esnek, föltéve még azt is, hogy propoziczióink a régi terjedelműek maradnak. Igy az állam (8°/

0-ot számítva) 1.178,965 K adóhoz jut, a mi mindössze 257,648 K többletet jelent. Az egylet vesztesége azonban 257,898 K-ra rúgna; tehát (az 1910-ik évi mérleget véve alapul) kb. 10,000 K-t kellene még ráfizetnünk, a nélkül, hogy a további befektetésekre szükséges nyereségünk megmaradna. Ennek következménye az lenne, hogy versenyeinket már ebből a szempontból is korlátoznunk kellene. — Es a mi a bookinakereket illeti'? — Azokat az uj törvény egyszerűen megsemmisítené, a mi az egyletnek további 300.000 K minust jelent, miután a helypénzek összege ennyire rug. Hogy a törvényjavaslatnak a bookmakerekre vonatkozó része mily ingatag alapon nyugszik, épen Ön előtt régebben is kifejtettem s igy erre vonatkozólag csak két adatot ismétlek. Igy a reás fogadásokról a stakesből százalékot leadni egyszerűen lehetetlen, hiszen a perezent gyakran az egész nyereséget felemésztené. A másik pont ez: Megvizsgáltam a legjobb nevü bookmaker könyveit s azt láttam, hogy legrosszabb meetingjénél, 1908-ban, Kottingbrunnban: 1,561.500 K forgalma volt és 327.672 K 4+ V7 ' A Kép a római lovasünnepélyről.