Vadász- és Versenylap 55. évfolyam, 1911

1911-11-15 / 104. szám

'"t—"-"" VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LOTENYESZTES LAPJA. A Magyar Lovaregylet, Az Urlovasok Szövetkezete, A vidéki versenyegyletek;, A Budapesti Polo Club, Az Országos Agarász Szövetség s az összes lótenyószbizottmányok hivatalos közlönye. fiuliUl SC kasjan **

m Előfizetési ára : Magyarországra: félévre 20 korona; negyedévre 62 korona. Más országokra: egész évre 40 korona; félévre 25 korona. Az előfizetési pénzek a «Vadász- ós Versenylap» kiadóhivatalához (VI., Lázár-utcza 16.) czimezendök. 104. szám. Telefon-szám 657. Budapest, 1911. szerda, november 15. Távirati czim: Tadász-Versenylap. 55. évíolyam. Megjelenik a budapesti, alagi, prágai, kottingbrunni és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előtti délelőtt, egyébkor hetenkint egysier. HIVATALOS. Hirdetmény. Székely József és Wittlialm Ferencz jockey a versenyszabályok 49. §-a alapján a Magyar Lovaregylet felügyelete alatt álló összes pályákról és versenyterekről ki tiltatnak. Egyidejűleg a lovaglási engedélyük visszavonatott. Budapest, 1911 november 7. A Magyar Lovaregylet igazgatósága. Versenyhatárnapok 1912. Márczius. Alag ... ... ... ... 30, 31. Április. Alag... „

r ... 2, 4, 7, 8, 10. Május. Pozsony— ... 2, 3. Budapest ... 4, 5, 7, 9, 11, 12, 14, 16, 18, 19, 21. Jnnins. Alag ... 9, 11, 13, 15, 16. Alcig (M. L. E. meetingje) ... ... ... 29, 30. Julius. Alag (M. L. É. meetingje) ._ '.„"__. ... ... ... 2, 4. Siófok — — — 7, 9, 11, 13, 14. Augusztus. Budapest 11,13, 15, 17, 18, 20, 22, 24, 25, 27, 29, 31. Szeptember. Budapest 1, 21, 22, 24, 26, 28, 29. Alag ... 3, 5, 7, 8. 10. Október. Budapest 1, 3, 5, 6, 8, 10. November. Alag ... ... 3, 5, 7. TELIVÉREK ÉS VERSENYEK, Mendel és Bruce Lowe. (Czilelesorozat a mendelismtisról.)*) III. A mendelismusról írott czikkeimben legutóbb Bruce Lowe családszámainak kritikai megvizsgálásáig jutottam el. Az angol eredmények ösmertetóse után, az olvasót talán nem fogja fárasztani, ha az egyes családok quantitativ és qualitativ elbírálásánál kiterjeszkedem arra is, milyen a relativ arány nálunk? Az alábbiakban egybeállítottam az 1910. év statisztikai eredményeit, alapul a G. B. M. K. Vol. Xl.-ében szereplő kanczákat véve fel. A rangsorban az elsó helyet — mint azt pedigreeistáink eleve sejtik — a 36-os család foglalja el, a mely Rascalt vallja magáénak. Ebből azonban természetesen nem szabad azt a következtetést levonni, hogy ez a család a legjobb s a jövőben első sorban belőle iparkodjunk lovakat nevelni. Ha egy szórványosan képviselt család (és a 36-os a G. B. M. K. Vol. XI-beu csak 4 kanczával szerepel) eredményes, sót, mint az adott esetben látjuk: kitűnő lovat ad, ugy a statisztika természetesen javára billen, még akkor is, ha az adatgyűjtést több évre terjesztenék ki. A 36-os család 71,320 K-ás átlaga akár tiz sovány esztendőt is elbír. Ám, ettól eltekintve, *) L. lapunk 64. és 71. számát. Rascal kiválóságában a 36-os családnak tulajdonképp kevés része van és inkább a szerencsésen alkalmazott mének évtizedes behatása és Raeburn csatlakozása volt az, a mely e lineát raffinálta. Hogy e folyamat a pedigree végső számaiban nem juthat pregnáns kifejezésre, a bruce-loweismusnak, mint azt már föntebb kifejtettem, egyik jelentékeny hibája s épen az adott eset bizonyltja, mily helyes volna a számrendezer ily irányú korrektúrája. A második helyet a . sorban nálunk szintén outsider és pedig a 31-es foglalja el, 11,913 K-ás átlaggal, utána a 11-es következik 7867 K-val, majd a 27-es 7584 K-val stb. A runningszámok mindenesetre igen szerény szerepet játszanak. Eonek oka részben az, hogy e családokban sok a ballaszt, az értéktelen linéa, a melyektől azonban tenyésztőink épen a számrendszer felbukkanása óta nem szivesen válnak meg. Mielótt a táblázatot közölném, azt a kérést tolmácsolom a G. B. M. K. szerkesztőségéhez, nem leheine-e a kötetben szereplő kanczákat a számrendszer szempontjából végösszesiteni és csoportokba osztani ? Ez az eljárás megkönnyítené a szakíró munkáját, hiszen p. o. hetekig tartott el, mig az alábbi szerény táblázatot összeállítanom sikerült. íme, az osztrák és magyar versenyüzemre vonatkozó táblázat: AG.B.M.K.XI. iádszám köt. hány kanczával szerepel Tavalyi össznyeremény Átlag-eredmény 36 4 285,280 K 71,320 K 31 3 35,740 11,913 11 42 330,430 7,867 27 18 136,525 7,584 24 14 83,h20 5,951 20 50 291,070 5,881 10 31 169,340 5,462 4 199 953,180 4,789 29 15 70,560 4,704 14 43 199,985 4,650 8 66 282,960 4,287 35 12 48,790 4,065 21 17 64,580 3,790 26 35 130,325 3,723 34 1 3,630 3,630 6 37 132,574 3,583 5 94 313,755 3,337 1 128 411,830 3,217 22 32 99,160 3,098 2 183 540,770 2,955 17 9 26,490 2,943 16 57 166,135 2,914 15 27 76,720 2,840 7 41 110,614 2,697 9 33 85.645 2,595 12 83 213)500 2,573 28 6 14,990 2,498 3 86 214,010 2,488 .13 24 96,925 2,254 23 38 67,371 1,772 19 29 38,695 1,334 32 3 3,950 1,316 25 9 3,026 336 42 1 — — 48 3 — — E táblázatból egyebek közt azt is láthatjuk, hogy számszerűleg a 4-es család van legerősebben képviselve, a mely 199 taggal szerepel a sorban, mig utána a 2-es következik. Bár a 4-es — évek óta egyik legeredményesebb családunk — csak a nyolczadik helyet foglalja el a fönti kimutatásban, kétségtelen, hogy kvalitása kritikán fölül áli s egy Kincsem vagy Kisbér oly erós bizonyítékok, a minőket semmiféle statisztikai csoportosítás sem tud megdönteni. Annyi azonban bizonyos, liogy ezt a családot — a mint liogy egész ménesköuyvünket — talán nem ártana amerikai miutára revíziónak alávetni, a kizárólag hátasló, vadászló stb. czéloknak tenyésztő, ügetöktől, félvérektől fedezett; stb., szóval nem versenyképes anyagtól megiisztitani. Így a kép mindjárt világosabbá válna. A mi egyébként a táblázatot illeti, annak adatai önmagukban könnyen áttekintbelök s igy nem kell hozzájuk bóvebb magyarázatot fűznöm. A mendelismus hívei egyúttal a benteuyésztésnek is barátai s oz a csatlakozó-pont a modem tenyésztés e két iránya között. A mendelisták azonban a bentenyésztest biologjai alapon keresik s a papiros-pedigreenek nem hisznek. Nézetük szerint: a cbromosomók fele az érettség pillanatában kiselejteződött, igy épen nem következés, hogy a pedigreeben látható véráram tényleg benne van-e az uj produktumban s nem selejtezódött-e ki a chromosomák felére való csökkenésénél? Véleményük szerint— s ebben sok igazság van — csak akkor biztos, hogy egy ló tényleg X. vagy Y. ose vérét hozza meg, ba bizonyos külső szervezeti vagy temperamentumi jelek arra vallanak. Igy p. o. az igazi Wild Dayrellek lágyékuk táján sárgás színezetet mutatnak; kos-orru mének a következők : Hambletoniau, Orville, Blacklock, Velocipede, Voltigeur, Harkaway, Stockvvell, Rataplan, ÍSantry, S.ymiugton, Collar, Long Tom stb. Bunsow, a ki Robertsonnal együtt több ily jelleget állapított meg, a fülekre is kiterjeszkedik és előre lógó fülü telivéreknek a következőket mondja : Hambletonian, Galopin, Symington, Orville, Persimmon, Gallisrd, William Rufus, Blacklock, Henry the First, Keystone II. Oldalt lógó fülük volt és van a következőknek : Melbourne, Longbow, Blink Bonny, Fowlingpiece, Bayardo, Lanercost stb. Ezzel befejeztem volna a mendelismus liagyjában való ösmeitetését. Teljesnek természetesen e kis és forrásmunkákat követö dolgozatot mondani nem lehet. Egyes részekre, igy a D tulajdonságok továbbfejlődésére ki se tértem, nehogy az olvasó érdeklődését a fővonaltól elvonjam. A czikksorozat czélja az volt: telivér- és féltelivér-tenyésztóink figyelmét egy uj irányra ráterelni s impulzust adni, hogy idevágó megfigyeléseket tegyenek, adatokat gyűjtsenek, tapasztalatokat közöljenek, liogy ezzel a tenyésztést egy lépéssel előbbre vigyük. A mendelismusnak vannak fogyatékosságai s ezek közt különöseu kiemelkedő az, hogy a cbromosomarendszer alapján tulajdonképp a nagyszülőkben, az ősökben keresi egy uj lény keletkezésének kulcsát, nem pedig az apában és az anyában, a melyeket csak átmeneti állomásoknak tart. Azonban e teóriákban annyi -helyes és tapasztatalatokon alapuló megfigyelés van, kiinduló pontjuk biológiailag annyira megdönthetetlen, sok adatuk annyira megegyezik a gyakorlati élet útmutatásával, liogy bennük már ma is hasznos segítséget kapunk az oknyomozó és czél után törekvó lótenyésztés munkálkodásában. Czikkemet, a melyet alkalmilag még ujabb adatokkal fogok kiegészíteni, azzal az ismételt kéréssel fejezem be, hogy azok a tenyésztőink, a kik érdeklődnek a kérdés iránt, méltóztassanak idevágó adataihat rendelkezésemre bocsájtani. A meddig a várható adatok beérkeznek, röviden már most jelzem, hogy a G. B. M. K. utolsó kötetében Legközelebbi számunk jövő hét pénteken jelenik meg. — A mai szám ára 40 fillér