Vadász- és Versenylap 55. évfolyam, 1911
1911-01-27 / 4. szám
B8 ORSZ ÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Állami méneseink 9, költségvetésben. Az 1911-ik évi állami költségvetésben az állami lótenyészintézetek tételénél több örvendetes emelkedést találunk, a melyek a mily kívánatosak voltak, éppoly tisztán mutatják, hogy gróf Serényi Béla mily súlyt helyez az állami ménesek fejlesztésére és kiépítésére. Hogy a költségvetésről rajzolt kép pontos legyen, mindenekelőtt uézzük a bevételek lapját. Ez az összeg 1909 óta kapitálisan megnövekedett. Mig az 1909. évi megállapított költségvetés szerint az állami lótenyészintézetek bevétele 2.714,696 K volt, az 1911. évi előirányzat 3.812,176 K-t állapit meg, tehát egy millió koronánál többet. Ebből az oroszlánrész a versenyfogadások megadóztatásából eső jövedelemre esik; de örvendetesen emelkedett az u. 11. számfeletti lovak eladásából eredó bevétel, a mely 1909-ben 188,000 K-val volt megállapítva, mig ma 248,000 K-val irányozzák elő. A mi a kiadásokat illeti, a kiadások főösszege : 8.598,349 K, mig 1909-re 7.703,273 K lett megállapítva. E szerint a miniszter közel egy millió koronával többet kivánt az állami lótenyészintézetekre fordítani. Ez az emelkedés tenyésztőink körében bizonynyal mindenütt örvendetes fogadtatásra fog találni. A mi a versenyfogadások megadóztatásából í származó jövedelem hováforditását illeti, a rendes kiadások igy oszlanak meg ; Lóversenydijakra . . 500,000 K Lovak vásárlására .. — 200,000 « Ménosikók vásárlására - 200,000 « Népies köztenyésztés és hidegvérű lovak tenyésztésének előmozdítására-- ... 500,000 « Tájfajta tenyésztés emelésére ... 100,000 « Vegyesekre ... - ... - 10,000 « Ellenőrzési kiadások lu,000 « Az alap tőkéjének gyarapítására 80,000 « Ha a mostani képet összehasonlítjuk az 1909-ik évi megállapított költségvetéssel, a legnagyobb emelkedést a népies tenyésztés tételénél látjuk, a mely két év alatt 400,000 K-val megnövekedett. A népies tenyésztés fejlesztése, különösen a mai nehéz gazdasági időkben, oly fontos, hogy ez a kiadási növekvés jobb helyre nem juthatott volna. Igen lényeges az emelkedés a lóversenyéi jaknál is, és pedig 210,000 K-ról 500,000 K-ra. E szerint közel 300,000 K-val több jut versenydijakra, mint 1909-ben. Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy ebben az emelkedésben része van gr. Szápáry Péternek is, a ki a sportnak ép oly meleg barátja, mint a népies tenyésztésnek. 60,000 K-val jut több 1911-ben a tájfajtának, mint 1909-ben. A tájfajta tenyésztés az Alföld délkeleti részein erős gyökeret vert, és nem egy helyen szép gyümölcsöket is termett. A mi a rendkívüli kiadásokat illeti, itt is több örvendetes átmeneti tételt és beruházást látunk, főleg építkezéseknél és tatarozásoknál. Végül emlitsükmég meg az országos lótenyésztési alapot is. Az alap tulajdonát 219,436 K névértékű aranyjáradékkötvény, 406,600 K névértékű koronajáradékkötvény, 144,800 K névértékű földtehermentesitési kötvény és 2000 K értékű sorsjegy képezi. Ezek kamatai 30,966 K-ra rúgnak. Egészében tehát a költségvetés az egész vonalon arányosan kidolgozott képet, szép javulást mutat s a befektetett tőke után joggal várhatunk egészséges gyümölcsöket. Veszek olcsó telioért; olyat, a mely nyilvános pályán — bár eredmény nélkül — futott; igen olcsó ajánlat esetén szépséghiba, rosz váraikat, esetleg nem tiszta lábak — nem akadály; karórágó és roarer kizárva. Részletes ajánlatok az ár megjelölésével: „Telivér" jeligével a lap kiadóhivatalába küldendők. 2—3 Ementáli sajt szép és jó 4 és fél kiló tiszta suly, postán franko küldéssel 9 K 90 f. utánvéttel Márián Györgynél, Gádor, Bácsmegye. Trappista sajt 47a kiló franko küldéssel 12 K. i—3 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. Félvéreink származása. Tisztelt Szerkesztő Ur! B. lapjának felette szép kiállitásu ós érdekes tartalmú ujóvi számának a «Félvórek leszármazása» cz. czikke felkeltette érdeklődésemet, annál inkább, mert magam is épp most foglalkozom ezen felette fontos kérdéssel, amint az «Állattenyésztési Szemle» legközelebbi számában megjelenő ezikkem is mutatja. Szórói-szóra elfogadom a b. lapjában megjelent közlemény azon fejtegetéseit, melyek a félvérek törzskönyvelésének nagy fontosságát bizonyítják. Hogy is akarunk jó félvórt tenyészteni, lia nem ismerjük olődeinok származását, véráramait, képességeit, egyszóval élettörténetét, a mit csak a törzskönyv tárhat fel előttünk teljes hitelességgel ? Nem Írhatom azonban alá a ,t. ezikkiró ur által proponált törzskönyv kezdeményezési módot. A törzskönyv egy bizonyos állatállomány egyedei életrajzi adatainak gyűjteménye. Ezen életrajzi adatok azért érdeklik a tenyésztőt, mert az átöröklés törvénye alapján tenyésztve, elsőrendű érdek tudni a kérdéses állat őseinek, rokonságainak, ivadékainak képességeit, minden néven nevezendő tulajdonságait, melyek tenyészértékóre befolyást gyakorolnak; ez adatokat a kutató előtt feltárni — a törzskönyv czélja. Czélszertl tehát egy oly törzskönyv, melybe rokon leszármazásu, hasonló czél elérésére kitenyésztett állatok adatai jegyeztetnek; s czéltalan, ha különböző leszármazásu, tulajdonságú, más irányban kitenyésztett állatokról vezettetik, melyek előreláthatólag és észszerüleg egymással soha kereszteztetni nem fognak s igy az adatoknak egymás mellett nincsen értéke. Minden lókönyvek bibliája, az angol telivér törzs, könyv igy létesíttetett az általam fentvázolt elvek alapján. Néhány oly mén és kancza s leszármazóik vezettettek bele, melyek sebes vágtatásuk (illetve ilyen tulajdonságú ivadékaik által) tűntek ki; az ivadékaik tenyésztésének czélja szintén lehető nagy sebesség elérése volt. Egyébb tehetségek, lettek légyen azok bármi kiválók, nem qualiflkálták a lovat arra, hogy a törzskönyvbe felvétessék. Az ügetöképesség, tehorbirás, vagy hintós jelleg kiterjesztését más ióféleségekböl igyekeztek elérni az angolok, s e czélból külön egyesületeket alakítottak, speciális törzskönyveket nyitottak. Nálunk is igy kellene eljárni. Lehetetlenség lenne a különböző leszármazásu, küllemü, telietőségü magyar félvórlovat, melynek közös tulajdonsága csupán keleti vére s hasonló viszonyok között való felnevelésében lelhető fel, egy törzskönyvbe vezetni. A t. ezikkiró ur modusokat ajánl arra, liogy mi czimen volnának lovak a félvérek törzskönyvébe felvehetők. Mindenekelőtt az általa proponált feltételek mellett félvérnek minősíthető kancza oly nagyszámú lenne s a könyv rögtön keletkezésekor oly nagy méreteket venne fel, hogy minden összefüggését, áttekinthetőségét elvesztené, sőt néhány év alatt oly horribilis arányokat érne el, hogy a bejegyzések ellenőrzése is lehetetlenné lenne téve s végül minden czélját, értelmét elvesztené. (A ezikkiró ur itt elfelejti, hogy az általunk kontemplált törzskönyvnek előfeltétele, hogy csak oly kanczák vehetők fel, a melyeket egy erre a czólra alakitott bizottsági megfelelőknek ösmer el. A szerk.) De nézzük csak, birna-e egy ilyen törzskönyv annak alapkellékeivel ? Hol lenne itt az állatok közös vagy legalább is rokon leszármazása ? Hol van a közös 'czél irányában való lótenyésztés ? Sőt tovább megyek : egy ilyen törzskönyv határozottan káros lenne, mert szankezionálná félvérló tenyésztésünk legnagyobb hibáit. A magyar félvérlótenyésztő első ós főhibája az, hogy nincs tisztában azzal a liippologiai tétellel, hogy heterogen keresztezés csupán vakmerő kisérlet: jó véletlen produktumokat eredményezhet ugyan, de egyöntetű küllemü és tehetőségü ós constans jelieget soha. Ö, tisztelet a kivételeknek, minden előzetes terv és meggondolás nélkül a legkülönfélébb véreket keresi össze, ha csak az illető állat külleme és mozgása pillanatnyi Ízlésének s a divatnak megfelel. Igy van az azután, hogy számtalan oly ménes van hazánkban, melynek kialakulásához arabs, lipizzai, a Nonius, sőt amerikai vér is hozzájárult legtarkább összevisszaságban. Hogy persze az ily ménesben egyöntetűiül!. január 27. sógnek nyoma sincs s hogy mit várhatunk egy produktuma constansságától, azt mondanom sem kell. A magyar fólvér-lótenyésztő egy másik liibája'az, hogy nem tűz ki tenyészczélt maga elé az anyag képességeinek, tulajdonságainak kifejlesztése tekintetéből. Nem bánja, ha méneséből egy évjárat között ügetők, hunterek és poloponnyk kerülnek is ki, hiszen ily különböző a kanczaanyagja is, s esetleg még teljesen különböző ménekkel is fedeztet. Ha tehát most már ezen százféle leszármazásu ós tehetőségü lófajtát egyazon törzskönyvbe vezetjük bele, megerősítjük a magyar tenyésztőt tévhitében, hogy félvérló — félvérló s az vigan keresztez tovább. Do hála Istennek, daczára ezen alaphibáknak, a magyar félvérló 3 fő tehotősségi iránya kezd élesebben elhatárolódni. Egyes ménesekben az ügető, másutt viszont a carossier vagy a hátas jelleg kezd kialakulni. Szerintem e három irányban kell a magyar félvérlovat tökéletesíteni s a törzskönyv hivatva van a tenyésztő munkáját megkönnyíteni. E törzskönyvek vezetését pedig a 3 jellegnek megfelelőleg 3 alakulandó egylet vállalja magára : a magyar félvér-hátast, ügetőt és a carossiert tenyésztő egyletek. Ezen egyletek bizonyos leszármazásu anyagot fogadjanak be s azt igyokezzenek tenyészczéljuk irányában lehetőleg tökéletesíteni. Bírálataik, osztályozásaik, díjazásaik és versenyeik határozott czélt tűznének a magyar lótenyésztő elé, ki megszűnne tévelytgni s belátná, hogy mihelyt a kitűzött őzéitől eltér — az egylet keretén belül nem érvényesülhet többé. Nemes és czélirányos versengés folyna a tenyésztők között. A bírálatokon, díjazásokon s versenyeken kipróbált anyag mó. nesbe kerülve, magánál még kiválóbb anyagot produkálna s tekintve hazánknak a lótenyésztésre kiválóan alkalmas viszonyait, népünknek a ló iránti szeretetét és értelmét, hamarosan elérnénk azt, hogy a magyar félvér hátas, ügető és carossier a világ minden hasonló jellegével szemben győztesen állhatná meg a sarat. Egyesült erővel! Dombiratos, január 22. Hazafias üdvözlettel JRáth József Fedezési hirdetés. Az 1911. évi fedeztetési idényben az ászári ménesben (Kisbér mellett) fedeznek: DCDCTWÄl f* V aP- Bon a Vista, any. DE.I\E.UVUL.VJI I Furcsa, ap. Craig Millar, anyja Budagyöngye, Buccaneer-től. Fedezési dij: 1000 korona. I! 1 ^ « Pl ap. Orwel, any. Ollyan-nincs, ít £1 JK r 1 ap. Buccaneer, any. Kincsem Cambuscan-tól. Hazafi megnyerte a Király-dijat, az Austria-dijat, stb., stb. és Angliában is igen jól futott. Fedezési dij: 200 korona. Kanczák tartása és ellátása a következő árakon Meddő kanczáért naponta ... ... 2'— K. Vemhes kanczárt naponta... l. 2'50 K. Kanczáért csikóval naponta .'.. 3'— K. Állatorvosi kezelésért, paták jókarban tartásáért és patkolásórt minden kanczánál naponként 4 fillér számíttatik. Minden kancza után az istállószemóly zet számára 10 korona fizetendő. Bejelentések a méneskezelőséghez Ászárra (vasút- és ós távirdaállomás Kisbér), Komárom megye intézendők. Árverési hirdetmény. Alulirott elöljáróság közhirró teszi, hogy Kómónd (Esztergom-megye) község «Garamon inneni» vadászterülete 1911. évi aug. hó 1-től 1917. évi jul. hó 3l-éig terjedő 6 évre a köziégi jegyzői irodában, — a hol az árverési feltótelek is a hivatalos órák alatt megtekinthetők, — 1911. évi február 1-én nyilvános árverésen haszonbérbe fog adatni. — Kelt Kémónden, 1911 jan. 5-ón. Hegedűs Béla 3—3 Mocsy Imre ' jegyző. b :ró. VÁSÁRLÓK élo föczftnoKnt, foglyokat, nyulakat 0. Mikisch állatnagykereskedés, Sommerfeld Ffo. Németország. 6-6 •
