Vadász- és Versenylap 55. évfolyam, 1911

1911-01-27 / 4. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 55 Versenytéri tapasztalatok. VI. (Budapest őszszel. — Lovak fejlődése. — Classisdif­ferencziák. — A olassis a liandicapokban. — Kozuch. — Emelkedő csillagok.) A bécsi őszi meeting után a budapesti szep­temberi meeting keltette föl a sportvilág figyel­mét. Mint előző czikkünkben is megemlítettük, a budapesti őszi meeting időpontjában lehet teli véreinktől a legprecízebb és legmegbízhatóbb, ezzel kapcsolatosan pedig az év folyamán elér­hető maximális formákat várni. Szeptember vé­gén aztán a telivérek nagyobb részénél már bizo­nyos visszamenés konstatálható, kivévén a két­éveseket, a melyek úgyszólván a tél beálltáig fejlődnek. Részben ez is a magyarázata, bogy az Austria-dijban az idősebb lovak csak ritkán tudnak lépést tartani a fiatalokkal. Még egy év­járat van, a mely szintén későn őszszel fejlő­dik rohamosan: a youngstereké; ez a tárgy azonban, bármennyire csábit is a reflexiókra, kivül esik fejtegetéseink körzetén. Ha az elérhető legnagyobb formákról s ezzel együtt a kaliberről beszélünk, nem lesz érdek­telen, legalább futólag, szemügyre venni, a clas­sis mily szerepet játszott idén a sulyelosztó versenyekben. E tárgyat olvasóink jól ösmerik; évről-évre összegezni szeretjük ama eredmé­nyeket, a melyeket jobb képességű lovak — handicapokban — a gyöngébbekkel szemben mu­tatnak. Tudjuk, bogy a classislónak a legjobb hatdicapolás mellett is bizonyos inponderábilis előnye lesz az alacsonyabb kaliberű felett, s tudjuk, hogy erre kézzelfogható magyarázatot találni csak a «classis» szóban lehet. Innét van, hogy sulyelosztó versenyekben a magas sulyuak­nak mindig esélyt kell adni, s innét ered, hogy korteherversenyekben a jobb ló több kilót czédálhat X vagy Y vetélytársának, mint a mire a handicapolók képesnek hiszik. Egy Bon marché 68 kg. alatti győzelme a Przedswit-han­dicapban, egy Soll ich? (62)), Vinaigrette (62) győzelme a Nyári handicapban, Hazafi (61)) diadala a Nagy bécsi handicapban, a Weatlieré (62)), Makerlóé (61)) a Nagy freudenaui handi­capban stb., csak a classissal magyarázható meg. E lovaknak a sulyelosztók mit se ajándé­koztak, a papíron számolók kimagasló — de gyak­ran még csak jó — esélyt nekik nem adhattak és e lovak mégis többnyire nagy fölénnyel nyer­ték meg versenyeiket. Ha az elmúlt év statisztikáit ebből a szem­pontból vesszük szemügyre, a következőket fog­juk látni: A top weigtb győzelmet aratott 32 handicap­ban ; helyezve volt 50-ben; helyezetlen maradt 136-ban. Ezzel szemben a legkisebb suly csak 13 handicapot nyert; 44-szer volt helyezve és 161-szer helyezetlenül szerepelt. A mérleg tehát idén is jóval kedvezőbb a nagy sulyu lovak részére, a melyek 218 verseny közül 32-ben tudtak diadalt aratni. Ez a kép még kedvezőbbé alakul, ha nem az absolut, de a relativ értelem­ben vett top weigthet nézzük, vagyis, ha a kor­terhet számításba vesszük. Ha t. i. áprilisban 2400 méterre egy négyéves 62 s egy hároméves 58 kg.-ot visz, a tnlajdonképeni topweigth ter­mészetesen az utóbbié, hiszen ebben a hónap­ban a korteherskála 11) kg.-ot helyez a három­éves s a négyéves közé. Végül emlitsiik föl, hogy az értékesebb handicapokban — a hol többnyire jobb lovak futnak — a top weigtb 11 győzelmet aratott s ezzel szemben a legkisebb suly csak 3-szor jutott diadalhoz. Az őszi események kapcsán kívánunk foglal­kozni a belföldi lovasgárda egyik uj tagjával: Kozuchhal is. Ez a hirtelen föltűnt belföldi rövi­desen nemcsak népszerűségre tett szert, hanem számottevő lovasnak is bizonyult. Ostor nélkül lovagolva, előredőlt és nyugodt ülésével, jól fixirozott kéztartásával és a lóval együtt baladó mozgásával Kozuch egyik tetszetős modellje az amerikai lovaglásnak. Ha a képességeit megőrzi és tovább fejleszti, ugy benne értékes belföldi erőnk fog kialakulni. A közönség és a sport szempontjából az ilyen nyugodtan ülő, ostort nem használó lovasnak kétszeresen kell örülni, mert egyrészt sok lovat megkímél az ostortól, a durva bánásmódtól, másoldalról pedig ad ocu­los demonstrálja, hogy a folytonos verés nélkül is ki lehet hozni a formákat. Csak, ha sok ilyen jockeynk lesz, fogja a nagypublikum belátni, hogy a lovas úgynevezett finisherőlködése, os­torpattogtatása többnyire meddő eszközök s a nyugodt ülés, a fixirozott szárvezetés többet ér minden segítségnél. A lovak 90°/ 0-a tisztában van vele, hogy versenyt fut, hogy társait le kell győznie, a vérében meg van hozzá az ambiczió: a lovasnak csak arra kell ügyelnie, hogy a telivérnek a zabiában meg legyen a nyugodt támasztéka, az «ötödik lába», a hogy öreg an­golok mondják, és hogy stridejében lehetőleg ne zavarják. A budapesti őszi meeting főbb eseményeit, elsősorban a Rascal—Icy Wind harczot már annyiszor pertraktálták, hogy annak ujabb meg­világításától ezúttal távol tartjuk magunkat. A mi a bécsi októberi meetinget illeti, annak góczpontjáról, az Austria-dijról ugyanezt mond­hatjuk el. Danilo II. e versenyben,nézetünk sze­rint oly decidált classisnak adta bizonyságát, hogy tőle a bécsi derbyt, bar accident, elvenni nem lehet. E helyen inkább az októberi események egy másik tipikus és kellőleg talán még nem is mél­tányolt körülményére kivánjuk a figyelmet föl­hívni az u. n. «coming» lovakra, az emelkedő képességű telivérekre. A tapasztalat azt iga­zolja, hogy őszszel inkább oly lovakban bizzunk, a melyek fogható és pozitív formákat mutattak, mint olyanokban, a melyek hanyatlásban vannak. Sok ló csak őszszel jut igaz képessége birto­kába s azt azután az év végéig megtartja. Vi­szont oly lovak, a melyek egész éven, vagy annak nagy részén át top formában voltak, ha ősszel hanyatlani kezdenek, e processusban fo­kozatosan haladnak tovább, mig nem teljesen (p. o. Mony, Simeon stb.) elvesztik képességü­ket. Ezért őszszel helyes oly lovakat fogadni, melyek előzetesen már helyezve voltak, s a me­lyektől várni lehet, hogy kondicziójuk nem puha. Az októberi meeting sikversenyeit vizs­gálgatva, azt látjuk, hogy a sikversenyek közül 37 et oly telivérek nyertek, melyek előzetesen is győztek vagy helyezve voltak s csak 12-ben arattak előzetesen helyezetlen lovak diadalt. Két versenyben sötét ló győzött. Vagyis: ősz­szel a felmenő csillagokhoz kell magunkat tar­tani, a fixirozott formákhoz és nem túlzott az a föltevés, hogy ebben a terminusban a teli­vérek legnagyobb része már hanyatlóban van, s hogy náluk az összformáktól eltekinthetünk. Ha azonban egy ló formán kivül van, egy öszvér is meg fogja verni. A ki e tapasztalatokat szem előtt tartotta, az sok kitűnő fogadást köthetett, s nyereségei jegyzékébe egy Krikerl (10:96), Fräulein (10:100), Jerzyna (10:186), Alfa (10:772), Dovecot (10:85), Mc Lyn (10:70) stb. nevét is följegyezhette. (Befejezése következik). A tövisegyházi ménesben az 1911. fedezési idényben a következő teli­vér mének vannak felállítva: Prímás II. p m ap. Doncaster 5 any. Bndagyöngye 4, ap. Buccaneer 14 any. Kincsem 4. Primás II. a versenypályán kiváló eredményt ért el, apja több nyerőnek. Fedezési dija 200 korona. Kármentő s m ap. Mindig 2 any. Kritik 4, ap. Kisbér öcscse 4 any. Kunst. Kármentő megnyerte többek között a gr. Es­terházy Miklós emlékversenyt, a Jubileumi dijat stb. össznyereménye 124,830 korona. Fedezési dija 100 korona. Be elentések : Kintzig János Arad czimre. Kanczák tartása kisbéri árszabás szerint. Eladó egy négyéves fehér-szürke herélt, há­taslónak való első osztályú remonda; apja North star III., anyja egy impor­tált irlandi kancza. Magassága 170 cm., igen nagy mozgással. Ara 1000 korona. Tulajdonos: Dervarich Ákos nagybirto­kos, Ormándlak u. p. Zala-Nagy-Lengyel (Zalamegye). A kisteleki ménes anyakanczái. Az 1910. esztendő champion tenyésztője Páy Béla ur, olyan kanczaanyag felett rendelkezik, melyre büszke lehet bármely tenyésztő s abszolúte nem képezne meglepetést, ha a kisteleki ménes sikerei a jövőben tetemesen felül múlnák még az utolsó esz­tendő eredményét is. Negyvenegy válogatott telivér anyakancza párosítása fölött dispouált a kiváló tenyésztő s ebből a hatalmas quantumból legnagyobb rész a két fiatal házi stallionhoz Gascony és Glena­moyhoz kerül, a mennyiben előbbi 16, utóbbi 8 kan­czát fedez. Megjegyzésünk legfeljebb annyi lehet, hogy a sire vér egy kissé szegényesen van képviselve, mert a kanczák közül csak 2 tartozik a sire ágakhoz és a kiszemelt partnerek közül egyedül Slieve Gallion tartozik férfias családhoz, mely Héja és Ganymede anyját a magas vérű Hebet fogja fedezni. E pedigroe­nek igen érdekes vonalai vannak, a mennyiben a gerinczen egy Galopin beltenyésztést találunk, a mely­nek puhaságát azonban ellensúlyozza a beltenyész­tés St. Simonra. St. Florian 20-as crosea jó kapcso­latot ad Hebevel s a széleken jól van elhelyezve a két Hermit vonal. Gretchen, mely évjáratának leg­jobb kanczája volt, Ádámhoz kerül és Gracieuse nénje jó pedigreet ad a Flying Fox-ménnel, mert az egymáshoz vonzódó 22-es ós 3-as vér a gerinczen találkozik, valamint biztató a St. Angela kettős vonala ürme és St. Simon révén. Erös l-es beltenyésztést ad a Vergissmeinnicht—Pardon párositás, de többet igér az Irigy—Pardon pedigree, melynek gerinczén szintén van egy erős l-es beltenyésztés. Orelio 16-os vérének jó választ ad Peter 9-es crossa, és emeli az értéket a kipróbált Hermit—Doncaster keresztezés. A sietve visszaimportált Ravenna, Kikelet teljes testvére Raeburnlioz kerül s a párosítást már több­szörösen ismertettük Rascal révén. Erica, Stixenstein féltestvére, szintén Pardon-kancza, ugyancsak Rae­burnlioz megy. Erica a 9-es outsider család tagja s igy Peter révén, inbred a vérága. Erős beltenyész­tést találunk a 11-es, valamint a 7-es családra s a pedigreet igen sikerültnek tartjuk. Bona Vistához megy Tofana, mely az első Falb—Topaze párositás gyümölcse és teljes testvére Fantomé, 1 öff és Trafal­garnak. A pedigree erös 4-es beltenyésztést ad 8 az ivadék egyénileg inbred lesz Doncasterre, de a sire vért meglehetősen nélkülözni fogja. Ugyancsak Bona Vista fedezi a sikeres ós hosszú versenyearriert be­futott Foglalót s az ivadék az 1 es családra lesz erősen inbred, de sokat igér a gerinczen találkozó Galopin —King Tom vonal, valamint az, hogy a 19-es vérág, melyhez Foglaló tartozik és melylyel Gaga is nagy mértékben bir, igen szereti a Les és l-es running ágakat. Virginia, mely egyetlen Flying Foas-kanczánk­ból, Sly Vixentöl származik, Gagához lett beosztva s a 12-es, de különösen a 3-as vérágak elhelyezése ós keresztezése teszik értékessé a sablóntól eltérő pedigreet. A négy Falb párositás közül Fanchont, Flapdoodle anyját ós a kiváló Peeresstöl származó Perrettet, Pierrette anyját emiitjük meg. Badáros, Keringő és Friponne féltestvére nagyon kiélezett 4-es beltenyésztést ad Falbbal. Rózsa Lili és Farsang Rother Stadlhoz mennek. Előbbi is némi sikerrel reagált a Pardon-vérre, mig Farsang, Keringőt és Friponnet adta Pardon után. Ugy Rother Stadl, mint a Kincsem-ktmeza a 4-es családba tartoznak l-es apától. Az ivadéktól nagy kezdősebesség várható, de egyrészt a temperamentum, másrészt a tenyészértók valószinii rovására, mert a síre vér absolute háttérbe van szorítva. Gombához kerül Marcsa, a kisbéri ménes neveltje, mely igen sikeres korban van, a magas vérű Doushkával együtt. A Gasconylioz beosztott kanczák közül kiválnak: a 13-as beltenyésztésü Queen's Evidence, mely a Kendal-méntől Évát adta, Hősnő leánya Jaj de fáj, mely talán a ménesben sikeresebb lesz, mint a gyepen, Queen's Daughter, Fabelhaft anyja, a magas vérű Bernina és a kiváló fiyer Hazlemimi, mely tizedik évében van és 11-es áramával jó partnernek ígér­kezik. Az ivadékban a Doncaster, Hermit ós Rosi­crucian vonalak egyesülnek. Tinkábelle erősen inbred az l-es ágra s igy a párositás meglehetős kiélezése az l-es beltenyésztésnek. Megemlítjük még Spielballt, az öreg Carát, Carte Blanche ós Kara Mustafa anyját, a termékeny Pefer-kanczát: Feterheadol, Pom-

Next

/
Thumbnails
Contents