Vadász- és Versenylap 55. évfolyam, 1911

1911-08-11 / 64. szám

1911. augusztuB 11. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. Ki sbá nat j elentéseb. Második nap. Kedd, augusztus 15. III. Háromévesek nyári nagy handicapja. 10000 K a győztesnek, -2000 K a 2-iknak, 600 K a 3-iknak. Táv. 1500 m. (43 aláirás.) Kisbánat jelentetett a következőkért: Carbonadel, Chan, Freude, Jávor, Kassandra, King II, Ligia, Lógós, Magánzó, Pajtás II., Passo, Patikáros, Re-Contra, Rose d'

Amour, Sixpence, Zenezuna, Állva maradtak tehát: Saucy Girl 63'/* Komorna 49 V'ivid 56»/, Aviata 48»/, Unbedacht 55 Sever 48'/* Princess Pat3y 53 Gunther 46'/, Gerbeaud 52»/, Persist 46'/, Apoplexy 52 Wood 46 »/

2 Bilbah 51'/, Ládika 46 Kühlte 51»/, Adam W. 45»/, St. Gilgeu 51»/, Malina 45»/, Titurel 51»/, Falsetto 45 Dovecot 5L Javorinka 43 Quartus 51 Róna 41V* Beggar 50 Scullery maid 39 Lekvár 49'/

2 VII. Welt r handicap. 3000 K a győztesnek, 1000 K a 2-iknak, 400 K a 3-iknak. Táv. 1100 in. (36 aláírás.) Kisbánat je'entetett a következőkért Bliktri, Gounod, Halt' and [half, Livtsu, Magánzó, Margate, Wardia, Wetter, Zuleika. Állva maradtak tehát. : 5ó Ambrosine 66 3é Aventin 57 4é Gavaohe 65'/, 5é Pityi Palkó 57 4é Bursak 63 3é Gráuica 56 3é Theodora II. 63 3é Marcell II. 56 5é Mirabeau 62 3é Pajtás II. 56 5é Arno 61 3é Róna 56 4é Schiksel 61 3é llly 54'/, 4é Mindenem 59'/, 4é Belladonna 54 3ó Volons-y! 59'/, 3ó Bilincs 54 4ó Isa 59 3ó Natasa 52»/, 4é Cromwell 58»/,- 3é Borona 49V, 3ó Ingeborg 58'/, 3é True Blue 48'/

s 4é Zeiserl 58»/, 3ó Samuela 45 3é Parmenter 58 Tápiószentmártoni menes bánatot jelentett 4é Szomszéd és 4é Mátráért az 1911. évi Szent Istnán-dijban augusztus 9-én. Budapest, 1911 augusztus 9. Hg Hohenlohe-Oehringen bánatot jelentett 4ó «

Icy Wivd»ért az 1911. évi Erzsébet királyné dijban 1911 augusztus 10-én d. u. 4 óra 30 p.-kor. Budapest, 1911 augusztus 10. A Magyar Lovaregylet vezertitkársága. ihitii-'vw""--——— ••• '•"•""— Megvételre keresek bármely mennyiségben hízott és sovány sertéseket, továbbá hízott göböly ökröket. Leveleket kérem : Vaiiko Budapest, VII., Rákócziut 78. II. em. 8. ajtó czimre. t.aB.'-iJ.viiru FERENCZ JA1 császári és királyi osztrák-magyar, román királyi és bolgár királyi udvari szállító Körgyógyszertár KORNEUBURG, Wien mellett. Képes árjegyzék ingyen és bérmentve. mosóvíz lovak számára. Egy üveg ára 2 korona 80 fillér. Ötven év óta van használatban az udvari, valamint versenyistállókban is lovak izmainak erősítésére, fárasztó menetek előtt és után. flczamodásoknál és az izmok merevedésénél, stb. Lovat a trainiDgben bámulatos eredmények felmutatására képesiti. i védjegye, czimkéje és csomagolása szabadalmazva s csak akkor valódi, ha ezen védjegygyei van ellátva. Főraktár: TÖRÖK JÓZSEF gyógyszertára BUDAPEST, Király-utcza 12., Andrássy-ut 26. ! I Mendel és Bruce Lowe. (Csikksorozat a mendelismusról.) i. Utóbbi időben tenyésztési körökben, külföldi szaklapokban, gyakran lehet hallani és olvasni a mendelismusról, a nélkül azonban, hogy e fogalom részletesebb magyarázatával találkoznánk. Nálunk is van már egy-két hive e teóriának s miután valószinü, hogy Mendel tanai a közel jövöben gyorsan népszerűekké lesznek, talán nem lesz érdektelen, ha velők behatóbban foglalkozom. Mielőtt ezt megtenném, hangsúlyozni kívánom, hogy e tanok — a mi t. i. a lótenyésztéshez való viszonyukat illeti — még nem jegeczesedtek ki határozott rendszerré, egyes részeikben nincs meg a kellő gyakorlati, adatokra támaszkodó bázisuk s hogy belőlük csak óvatosan vonhatunk le végső következtetéseket. A mi kézzelfogható eredményük azonban van, nagy figyelemre méltó, annyival inkább, mert e teóriák egyformán alkalmazhatók ugy a telivér, mint a félvértenyésztésre. Az alábbiakban megkísérlem, hogy a mendelismus mai kifejlődését ösmertessem, megjegyezve, hogy czikksorozatom nem kiván több lenni, mint az idevonatkozó adatok fogyatékos összefoglalása. Mendel Gergely brünni apát (szül. 1822-ben, inegh.l884-beu), 1866-ban és 1870-ben tette közzé a növény- és állatvilágban tett tapasztalatairól szóló értekezését, a mely eredeti alakjában teljesen elfogyott; rendes könyvkereskedői uton a munka 1901- és 1911-ben jelent meg (Versuche über Pflanzenhybriden, W. Engelmannál, Leipzig). A munka annak idején mi feltűnést sem keltett s az idevágó szakirodalom csak pár közömbös szóval foglalkozott vele: nem tulajdonított jelentőséget neki. Három évtized múlva a kis mű angol nyelven jelent meg s néhány éles elméjű kommentátorra találva, egyszerre széles körű érdeklődést keltett. Azóta Mendel teóriái oly erós gyökeret vertek, hogy ma már Angliában egy «Mendel-Journal» van, a melyeta Mendel-társasdg ad ki. Különösen behatóan foglalkozik e tárgygyal az angol W. Bateson, a ki róla több szakkönyvet irt, a német E. Tschermack és Bunsow, a ki az idevágó irodalmi anyagot nemcsak hogy ügyesen csoportositta, de maga is számos érdekes következtetéssel bővítette ki. E tárgyról irt könyve hasznos szolgálatot tett a mendelismusnak s belőle lejebb több adatot közlök. De térjünk a tárgyra. Mendel teóriájának alapját különböző borsónövéuyekkel való kísérletek adták meg. Igy a tudós két különböző borsó-fajtát keresztezett, a melyek közül az egyik 6—7 láb, a másik alig háromnegyed láb magas volt. Az igy előállott példányok mindig magasak voltak, alig valamivel kisebbek a 6 — 7 lábaR alapnál. A magasságot Mendel domináló (D) karakternek nevezte el, a kicsinységet pedig, a mely eltűnt a produktumból, de rejtve tovább élt benne, recessivnek (R). E két tulajdonság a fő-pillére Mendel messze széjjelágazó toriáinak. A leirt módon nyert hibridummal Mendel tovább kísérletezett. A második generácziónál azt tapasztalta, hogy az részben oly nagy, részben pedig oly kicsi lett, mint az eredetileg használt borsók és pedig 3/

4 részük nagy, '/

4 részük kicsi. A második generácziónál tehát a D-karakter csak háromnegyed részben jutott érvényre, mig egy negyed résznél az R-karakter került újra fölszinre. Ha most az ily módon nyert kicsiny produktumokat tisztán tenyésztjük tovább, csupa kicsiny növényt kapunk. Vagyis az Rjegyiiek az eredeti tulajdonságokat poutosan örökítik tovább. Mendel e konzekvencziánál nem fejezte be vizsgálódásait, hanem kísérleteit számtalan más botanikai oldalról világította meg, sőt egyéb növényekre, méhekre is kiterjesztette s a karakter átörökítésének bizonyos, általános szabályait hámozta ki belölök. Hivei embereken, lovakon, macskákon, szarvasmarhán, galambokon stb. folytatták az érdekes kísérleteket, kezdetben különösen a szin átörökítésére fordítva a figyelmet. Mendel tanainak követői azonban nem álltak meg a külsőségeknél, hanem a dolog elevenéig kívántak hatolni és a biológia mélyebben fekvó forrásáig törekedtek. Igy az emlős állatoknál 409 elmentek a chromosomáig, a mely a párosításnál az uj lény keletkezését jelenti. Igy a lónál az anya sejtje 13, az apa sejtje 13 chromosomát ad. (Megjegyzendő, hogy a lónak tulajdonképen 26 cbromosomája van, de ezek közül sz érettség pillanatában 13 kiselejteződik.) Mendel követói a mendelismus szabályainak működését már ennél a processzusnál alkalmazzák s nem lehet tagadni, sok sikerrel. De térjünk vissza ösmertetésünkbeu kiinduló poutunkra és lássuk a mendelismus hatását mindenekelőtt a színekről. Bunsow gyakorlati példának Persimmont hozza föl. A mén nem tiszta pej (DR) volt., vagyis PS (pej, sárga), tehát oly pej, a mely sejtjében rejtve hordja a sárga szint. Chromosomái e szeriut, a mig meg nem értek, pejek és sárgák. Az érés idejében a 26 chromosoma fele, mint mondtuk, kiselejteződik, e szeijint a fölnevelt 13 chromosoma } P és } S vegyüíéket adnak. Ha most Persimmon tiszta sárga (SS) kanczát fedezett, az ivadék vagy PS vagy Sy lehetett, azaz vagy egy nem tiszta pej, mint Persimmon, vagy egy sárga telivér. Miután pedig a P-nek ugyanannyi esélye van, mint az S-nek, azt kellett várni, hogy Persimonnak sárga kanczából (SS) nevelt ivadékai fele részben sárgák, fele részben pejek. Bunsow érdekes számításai azt mutatják, hogy Persimmon hat esztendő alatt 52 sárga kanczát fedezett, a melyek 32 sárga és 25 pej csikót adtak. A mi Persimmon ivadékait olyan pej kanczákból illeti, a melyek ugyanazt a karaktert mutatják, mint ó (PS), a viszonynak Mendel szerint 3 : l-hez kellene alakulnia, .helyesebben három pej re egy sárga kell hogy essen. Persimmon az utolsó hat esztendőben 99 pej kanczát fedezett (PS), a melyek 78 pej és 21 sárga csikót ellettek. Ez azonban csak egy része a mendelismusnak. A teóriák kiterjednek az emlős állatok idegrendszerére is, a mely az embryobau már ép ugy meg van határozva, mint a produktum szine, bőre, patái. E tárgyban Robertson angol állatorvos kísérletezett és kutatott érdekes eredménynyel; vizsgálódásai egyúttal az izomrostokra is kiterjeszkedtek. Az élő lény akarata által szabályozott izomrostokat két részre osztják: halványokra és sötétvörösökre. A mendelismus hivei szerint az előbbiek a flyerek, az utóbbiak a stayerek belső ismérvei. A domináló köztük a halvány (D), mig a sötétvörös .resessiv szerepet (R) játszik. Átmeneti forma nines. Recessiv stayerek voltak: Isonomy, Love Wisely, Cyllene. Egy lépéssel tovább haladva: az idegerö és az izomerő működését kombinálni is lehet s érdekesnek tartom egy idevágó táblázat közlését. E szerint: NN = nagyfokú idegerejll ló MM = az idegerő hiányával bir NM = közepes idegerejü ló FF = flyer SS = stayer FS = a kettő közti fokon álló ló Ha most egy oly mént s egy oly kanczát párosítunk, a mely ugy idegrendszer, mint izmainak kapaczitása tekintetében a középső fokon áll (FSNM), a leendő ivadék 9 kombinácziót adhat és pedig: 1. SSNN = nagy stayer, nagy idegerő (speed), p. o. St. Simon. Cyllene, Persimmon, Isinglass, Isonomy. 2. SSNM = jó stayer, kevesebb speed, p. o. Florizel II-, Torpoint, Sheen

, Hampton, stb. 3. SSMM = stayer, do lassu. 4. FSNN = nagy speed, kevesebb állóképesség, p. o. Bona Vista, Bend Or, Stockwell, Hermit, Gallinule

,,. stb. 5. FSNM = csekélyebb értékű az előbbi osztálynál, inkább állóképes. 6. FSMM = sikverseuyekben értéktelen. 7. FFNM — 1000—1200 m.-es közepes ló ; gyakran jó hurdler és Steepler. 8. FFNN = igen speedos, állóképessége semmi. Az idegerő nincs arányban az izomerövei; ilyen lovak 600—800 m.-ig elszaladnak a mezőnytől, aztán hirtelen elkészülnek erejökkel. 9. FFMM = versenyczélokra alkalmatlan. Ha tehát két FSNM jegyű lovat párosítunk, csak 9:1 chanceunk van, hogy valóban jó (SSNN) telivért kapjunk. Ha azonban például egy első klasszisu mént (azaz SSNN) egy FSNM-kanezával hozunk össze, ugy a kombinácziók száma csak 4 és pedig: SSNN, SSNM, FSNN, FSNM. Jegyezzük még föl, hogy a Mendel-teóriák szerint a halvány rostok (flyer) gyorsabban fejlödnek ki, mint a sötétvörösek (stayer). E szerint a flyerek már kétéves korukban elérhetik formájuk maximumát, mig a stayereknek többnyire