Vadász- és Versenylap 55. évfolyam, 1911
1911-01-02 / 1. szám
28 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1 '. 'IL január 2 Icy Wind vagy Rascal? Mindenesetre elég szakvéleményt kapnak a Rascal—Icy Wind kérdés ügyében és igy röviden csak véleményemet nyilvánítom, hogy Rascalt tartom az erőteljesebb és ellenállóképesebb telivérnek. Mitten hüber Cam illo százados. Példa (Podagra 22 — BonaVista 4) fed.Gouvérnant 25. Felőle (Példa 22— Matchbox 21) fed. Bon marchó 9. Peronelle (Perbene 1—Beregvölgy 4) fed. Mindegy 1. Per bene (Per pedes 1 —Dunure 1) fed. Bon marchó 9. Per pedes (Peeress 1—Beauminet 6) fed. Bon marchó 9. Petty chaps (Petroleuse 1— Matchbox 22) fed. Bon marchó 9. Piela (Pierina 1-Galifard 12) fed. Itaeburn 7. Radoó (Elspeih 2—Melanion 8) fed Raehurn 7. Sediranda (Sec mo 3 -Bona Vista4) fed. Mindegy 1. Sesesusa (Szende 4— Royal Lancer 1) fed. Sac á papier 19. Slavonia (Tóváro3 4—St. Serf 8) fed. Wool Winder 4. Stopgap (Meanus 10—BusclievPark 1) fed. Mindegy 1. Szerető (Sollíeli 22-Bona Vista 4) fed. Mindegy 1. Töff (Topaze 20— Falb 4) fed. Pardon 1. Vocation (Vonzó 4—The Rush 8) fed. Mindegy 1. Zelva (Samite 18—Janissary 1) fed. Miudegy 1. Félvérek származása. Az aradi tereplovaglóverseny eredménye az elmúlt év egyik érdekes és szép sporteseménye — újra automatice vetette fel a félvérek származásának kérdését. A versenyben részt vett 71 ló közt 19, a díjazottak közt 2 ismeretlen származású volt. Nem kell mondanunk, hogy ugy a nézőt, mint a résztvevőt, mint a bippológust és az országos tenyésztést mennyire érdeklik megtudni a mérkőzésekben starthoz álló lovak származását. A résztvevőnek előzetes garauezia volt, ha tudta, hogy lova kipróbált és jó vérű ménesből való; a hippológusnak pedig alap reá, hogy a tényekből praktikus, teoretikus következtetéseket szűrjön le. Magánok a tenyésztőnek a dicsőség bőségesen jutott ki, s ilyenkor látjuk, mily helyes, ha még a legkisebb lóneveló is méneskönyvet vezet. Vegyük a berlini-bécsi távlovaglást. Ha p. o. Athos esetleg nem egy, amugyis világhírű ménes neveltje, ugy a bécs-berlini eredmény bizonyára az egész világon ösmertté tette volna e páratlan ló elletési helyét. Nem tudjuk megérteni, félvértenyésztőink mért húzódoznak tőle, hogy testületté szervezkedve, megalkossák a félvérek méneskönyvét? Hiszen a tiszta nevelésnek, a vérló megtartásának, teoretikai kutatásoknak, egy-egy ménes hírnevének ez a legbiztosabb alapja, s ez adja a kereskedelemnek a legbiztosabb támaszt. Ma már egy foxterriert se vesz senki szívesen pedigree nélkül, a szarvasmarháknak is meg van a törzskönyve. Csak a ló — az az a magyar félvérló •— van hézagos dokumentumokra alapitva s az ő származása kérdőjel. A nagyobb ménesek már regen belátták ez állapot tarthatatlanságát és maguk vezetnek méneskönyveket. Ez helyes és dicsérendő. De hogy a magán följegyzések mennyire ki vannak téve az enyészetnek, tűznek, viznek, feledékenységnek, egyéb konjunktúráknak, legjobban igazolja a magyarországi telivértenyésztés. Hova lettek a gr. Széchényi, a báró Wesselényi stb. méneskönyvei? Hogyan pótoljuk ma az akkori följegyzéseket? A méneskönyv csak akkor lesz egységes, pontos és mindenre kiterjeszkedő, ha központilag van szervezve és encziklopédikus rendszerrel kezeljük. Es csak akkor fog az egész vonalon érvényesülni, ha az adatok bejelentését bizonyos imperativusokhoz kapcsoljuk. Igy: csak bejegyzett a.nyáju remonda lenne a katonaság által vásárolható, tenyésztési engedélylyel bíró mének csak ménesköny vezett kanczákat fedezhetnek stb. A kell szó veszedelmes a gazdaságban, a mely végre is egyéni és a szó legtágabb értelmében vett autonom foglalkozás, de a társadalmi rendet a polgári élet minden rétegében megtaláljuk és a czél ebben az esetben indokolja az eszközt. Természetesen felvetődik a kérdés, mily lovak köny vehetnének el nemes félvéreknek.mert hiszen a hidegvér számára külön méneskönyv szükséges s ép ugy nem lehet czélunk a tenyésztésre alkalmatlan anyagot könyvelni. Nézetünk szerint felvernek minősítendő: a) produktuma ama nem telivér kanczának, a mely előzetesen legalább egy reinondát adott; b) oly félvér, a melynek pedigreejében legalább egy félvérnek elösinert mén található. Ily félvérnek tekintendők oly arabs, angol-arabs, Furioso, Gidran stb. mének, a melyeket a méneskönyv bizottság nemes félvéreknek ösmer el; c) oly félvér, a mely legitim pályán versenyt nyert; (1) a mely díjlovagláson, díjugratáson, távlovagláson dijat kapott; e) a mely falka mögött vadászott; fj a melynek apja telivér, vagy a melynek pedigreejében legalább egy teliver szerepel; gj a melyet egy erre a czélra alakult bizottság félvérnek ösmer el. Számolni kell természetesen azzal a körülménnyel, hogy félvérlovak sokat cserélnek gazdát. Ez a kérdés a lólevelek egyáltalán szükséges reformáiásával függ össze, s hisszük, hogy az állatorvosi szolgálattal összekapcsolható. A félvér-méneskönyv eszméjét nem először és nem utoljára tesszük lótenyésztőink elé. Ezt a kérdést végre is egyszer el kell intéznünk. A megoldást azonban nem az államra kell hárítani, azt a gazdáknak a maguk összességében kell elvégezniök, nekik kell a szervet megtalálniok, a mely e funkeziót elvégezze. Ugy az állam, mint a hadügyminisztérium részéről az ideirányuló törekvések bizonyára a legnagyobb erkölcsi támogatásban fognak részesülni. Icy Wind vagy Rascal? Becses soraira válaszolva, hogij Rascalt vagy leg Windet tartom jobb lónak, határozottan utóbbihoz kell magamat tartanom A lovak képességeinek megítélésére csuk egy alkalmunk van és ez a verseng. Rövid versengek kevésbbé alkalmasak a jóság, inkább csak a sebesség megítélésére és rövid versenyekben a lovak kitartóképessége ritkán jöhet figyelembe A derby 2400 és a St. Leger 2800 méteres távolsága is innen ered. Icy Wind és Rascal csak háromszor találkoztak. Az Erzsébet királyné díjban Rascal 2 kg.-mal vili többet, mint leg Wind, de verve maradt egg 205 f/ i o-es idő alatt, a mi a fulá; gyorsasága melleit szól. Rascal vezetelt, a mit a derbgbeu is megtett. A két mén azután a Legerben találkozott össze, a hol az iram lassu voll, ugy hogy Icy Wind kanterezeit a: élen mintegy 1200 méterrel a czél elültig, a hol Janek Rascallal megszökött és az egyenesben Icy Windnek 20 hosszat kellelt jóvá lenni. Icy Wind kitűnő ló, de Rascalnak egy 800 méteres versenyben még sem adhat husz hossz előnyt. A verseng ideje is igazolja, hogy miként futották azt. Janek nyerte a Legerl és nem Rascal. Addig leliát nem lehetett tudni, hogy melyik a jobb. Azután jött a döntés. Ugyanaz a táv, lovasok, sulg és egy pacemaker, Indiscrétion. A versenyt 3-04'l n alatt fuíották le, a Legerl 3 09 alatt, Irhát 2 kg.mai több sulg daczára 4 7j 0 mp -el gyorsabban és az eredmény : Icy Wind kél hosszal e'.sö, Indiscrétion 20 hosszal harmadik. Icy Wind egyáltalán nem kellett volna, hogy vereséget szenvedjen és ill megjegyzem, hogy csak egy Janek van a világon Planner Charles. Versenykiírás. Van szerencsénk értesíteni, hogy az Országos Agarász Szövetség az 1911. évre agár derbyjét a következű feltételek mellett irta ki: Dijak: 1200 K készpénz és egy emléktárgy a győztes tenyésztőjének, 400 K a elöntő futásban leesett agárnak, 200-200 K az utolsó előtti összevetésben leesett agarak mindegyikének. Nevezhető minden agár, mely 1910 január I-je után elletett és 1911 február l-ig agarászatra használva még nem volt Nevezési zirnap: 1911 márczius l-jo, mikor is a kölyök neve, származása (apja anyja), szine és neme is bejelentendő Tét: 10 K. moly összeg a nevezéshez beküldendő. Május l-én minden uevezett agár után további 20 K utáníizetendó; iutás napja előtt délután 5 óráig — mikor a sorshúzás is történik, — még 20 K fizetendő minden agár után. A verseny szinhelyét és határnapját az Országos Agarász Szövetség igazgatósága májusi ülésében határozza meg. A derbynél az Országos Agarász Szövetség versenyszabályai érvényesek. Nevezni lehet dr. Hajdu Béla urnái, az Országos Agarász Szövetség titkárjánál Szolnokon. Ha nincs ötven nevezés, nincs verseny. Szolnok, 1910 deczember 22. Az Országos Agarász Szövetség igazgatósága. Icy Wind vagy Rascal? Reeses soraira válaszolva van szerencsém véleményemet leadni. A; elinalt versengseason kél championja közül Rascall tartom a jobbiknak, miután sokkal előbb kezdte el a Iraininy-preparácziót, a mi szünet nélkül tartott a budapesti őszi meeting végéig és igy Icy Wind csak egg fáradt Rascall tudott megverni. Ilesp Ede A B. R. T. A Budapesti Rókafalka Társaság magtere lig. Taxis Miksa Egon a hat-éves vadászai cziklus befejezése után visszavonult állásától és a diszts méltóságot gr. Széchenyi Peternek adta át. Herczeg Taxis Miksa Egon hat éves tevékenysége a magyarországi talkavadászatban örökte emlekezetes marad, s működése méltán csatlakozik oly nagynevű elödöiéhez, mint gróf Esterházy Miklós és gróf Nádasdy Ferencz. A herczeg minden izében ideális master volt, a ki a vadászatokat magas színvonalon tartotta, előkelően vezette, s a kinek a társaság illustiis tagjai sok kitűnő sportnapot köszönhetnek. Különösen áll ez az 1909. esztendőre, mikor a huntsman november elején meghalt, s a master maga vette át a kopók vezetését és szebbnélszebb vadászatokhoz juttatta a B. R. T. ot. A kinek módjában állott ebben az időszakban a szentlőrinczi falka mögött lovagolni, nem fogja elfelejteni a herczeg tevékenységét, a mely a falkát méltán állította oda a legjobb angol falkák mellé. Gróf Széchenyi Péter, az uj master a fönri társaság közkedvelt tagja, a ki éveken át Angolországban vadászva, széleskörű tapasztalatokra tett szert a sport ez ágában, a mely vezetése alatt bizonynyal nemcsak meg fog maradui a régi előkelő színvonalon, hanem tovább is fejlődik. Mint kitűnő és higgadt lovas, a szentlőrinczi terepviszonyok alapos ösmerője, mint az ügy legbuzgóbb hive és a vadászat minden ágában töviről hegyire járatos sportsman, mint gtaudseigneur egyformán predisztinálva van erre az előkelő állásra, a mely Angliában és nálunk is a társasélet egyik legmagasabb polczát jelenti. Gróf Széchenyi Pétert, a falkászás régi hivét, a nagy közönség az annak idején Alagon tartott drag-hunt-steeple chasekböl (a melyeket ismételten nyert meg) jól ismeri. Annak idején, 1816-ban gróf Széchánvi István volt az, a ki nálunk a falkavadászatot megteremtette. Most ugyanez a fényes történelmi név kerül a magyarhoni falkasport élére: a sportok legszebbikének diszét, hasznát jelentve és további fejlődésének zálogát adva meg. * A B. R. T. az elmúlt esztendőben .39 rendes vadászatot és 10 cubliuutinget tartott. Kill összesen 11 volt. A talajviszonyok őszszel kedvezőtlenek voltak. A nagy szárazság megnehezíteke az előkészítő munkát s magukat a vadászatokat is. Szerencsére novemberben már javult a helyzet és ez a hónap jó sportot adott. Sajnos, az esőzések aztán nem szüutek meg, s 45 esős nap után a talaj mély lett, a nádak pedig egészen viz alatt állottak. Igy a covert-ek nag/ része blanc volt, s nagy munkába került rókát találni. A kopókat a season nehézségei erősen próbára tettÁ, a lovakat nemkülönben, igy különösen a maglódi hegyekben. Egészben véve s minden nehezítő körülmény daczára a seasm igen jó sportot adott, s néhány felejthetetlen vadásznap volt. Több baleset is történt, de szerencsére egyik se járt súlyosabb következményekkel. Az uj huntsman, a ki aránylag gyorsan barátkozott meg a terület sajátosságaival, jól bevált és továbbra is megmarad állásában, úgyszintén mr. Freyer, a ki a
