Vadász- és Versenylap 55. évfolyam, 1911

1911-05-08 / 27. szám

210 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1911. márczius 30. A budapesti negyedik nap. A keddi versenynap első száma a Lánczhid dij, a melynek 2000 mt.-es távolságán a feltótelek értelmében hároméves ós idősebb lovak mórkőzhetnek. A futásra idén csak háromévesek nyertek kötelezettséget és ezek sorából Theseust illeti meg az elsőség, azonban ba Mitzaki már tavalyi formája birtokában lenne, ugy vele is számolni kell. A mértföldes Handicapban vasárnapi formája alapján Jeliuda ós az idősebbek sorából összformájára való tekintettel Coupefile érdemelnek említést. Jobb futást iehet várni Raspberrytöl, feltéve, hogy a távolság nem lesz neki már bosszú. Az urlovasok által lovagolandó Asszonyságok dijában néhány átlagon feltili idősebb ló nevével találkozunk. A futás valószinü győztesét Cornetteben kell keresni, a melynek veszélyes ellenfelei Hüon 11• vagy Cullinan lehetnek. A három lovat, az adott súlyviszonyok közt, papíron csak néhány font választja el egymástól s igy az eredmény esetleg ellentmondhat az előzetes várakozásnak, annyival inkább, mert Cornette szombaton erős versenyt futott. Érdekes esemény lesz a Májusi Handicap, a melynek rövid távolságán jobb bároméves és idősebb flyerek mérhetik össze erejüket. A súlyviszonyokat tekintve és a tavalyi formákat vévén irányadónak, jelöltünk Gourmande, a melyet istállótársa Princess Patsy is méltóan helyettesíthetne. Igen jól áll súlyban Pesztonka is, a melynek a Pardon- és a Mindegykandicapban mutatott formáit — tekintettel a jelzett versenyek távolságára — nem akczeptálhatjuk. Harmadsorban Álnok az a ló, a mely ba régi képessége birtokában van, a győzelmet magához ragadhatná, A kis sulyuakban nem bizunk, ha mégis innen kerülne ki a nyerő, ugy az leginkább Winnetou lehetne. A II. oszt. Eladóversenyben az ismert youngsterek közül Roselle, Álcza, Minca, Marche, Mylady állhatnak starthoz ós a győztest Álczában keressük Roselle előtt, megjegyezve, hogy a sötét lovak felett napirendre térünk. Az Árverési dijban éves korukban nyilvános árverésen vásárolt kétévesek indulhatnak és a súlyviszonyok a vételárhoz mérten vannak szabályozva. A Kezdők versenye alapján Finom Rózsit nehéz lesz megverni és a kancza mellett szól előnyös súlya is. Másodsorban Ma főit jelöljük, a melyről azt hisszük, hogy jobban fog futni, mint a Szt. Lipót dijban. A Hároméves nyeretlenek versenyében Gerbeaud esélye ötlik szembe, a mely az ápr. 25-iki bároméves nyeretlenek versenyében Sophienalpe mögött második lett, megelőzve a később magas formát mutatott Hochstadlt és Dealert, valamint Prince Charmantot, a mely két utóbbival most is összeakad. Programm. Budapesti versenyek 1911. Tavaszi-meeting. Negyedik nap. Kedd, május 9. 3 00 I. Lánczhid-dij. 3000 K a győztesnek, 800 K a 2-iknak, 300 K a 3-iknak. Táv. 2000 m. (5 aláirás.) 1. Dreher A. ur 3é p m Valparaiso 51 2. Gr. Festetics T. 3ó s m Puber tus 51 3. Hg. Hohenlohe-Oehringen 3é s m Theseus 51 4. Negropontes Gy. ur 3é p m Mitzaki 51 5. Schreiber J. ur 3é s m Banda Marczi 51 Tip: Theseus—

Mitzaki 3-25 II. Handicap. 3000 k. a győztesnek, 1000 k. a 2-iknak, 400 k. a 3-iknak. Táv. 1600 m. (21 aláírás.) 1. Br. Üchtritz Zs. 5é s her Mc Lyn 61»/

2 2. Szpmere M. ur 4é s k Coupefile' 59'/

2 3. Rohonczy G. ur 5ó stp k Eszemadta 597» 4. Negropontes Gy. ur 5é stp k Raspberry 57 5. Mautner V. ur 3é s m Aventin ' 547» 6. Gestüt Wiltonhof 4é s k Villafranca 54 7. Geist G. ur 4ó sz m Jégvirág 53 8. Szemere M. ur 3é s m Adam W. 52 9.Hg Lubomirski L. 3é p k Lubowla 52 10. Mautner V. ur 3é s m Jehuda 48 11. Bamberger I. ur 3ó p k Javorinka 47 12. Bartos E. ur 4é s m Tocsonyi Móni 44'/.. Tip: Jehuda—Coupefile 3'50 III. Asszonyságok dija. Tdij és 5000 k. a győztesnek, 1500 k. a 2-iknak, 500 k. a 3-iknak. Táv. 2600 m. (12 aláirás.) 1. Badescu Gy. ur 4é p m Tempora mutantur 60'/

2 2 Egyedi L. ur 4ó s m Cullinan 687» 3. Geist G. ur 4é sz m Jégvirág 607» 4. Lov. Landau H. 4ó stp her Hüon II. 66 5 . 4ó stp her Tehabouk 637» 6. Mautner V. ur 5ó p m Kaiseruhlan 65 7 ' 4ép m Arier 687» 8. Negropontes Gy. ur 4é p k Jungfer 65 9. Petanovits J. ur 6é p her Topper 70 10. Szemere M. ur 4ó p m lbykus 66 11 4é p k Fortuna ' 62 12. Gr. Wenckheim D. 4-ó s k Cornette 65 Tip: Cornette—Hüon II. Cullinan 4-25 1Y. Májusi handicap. 10000 k. a gyöztesneK, 2000 k. a 2-iknak, 600 k. a 3-iknak. Táv. 1000 m. (33 aláirás.) 1. Hg Lubomirski Gy. 4é s k Nix 62 2. Dreher A. ur 4ó p m Doper 58

l/

2 3. Gr. Batthyány E. 4ó p k Gourmande |4. Negropontes Gy. ur 6ó s m Álnok 5. Dávid E. ur 4ó stp m Mindenkém 6 Baltazzi Alex ur 3é s k Fury 7. Br. Springer G. 3é p m Radoteur 8. Gr. Batthyány E. 3é s k Princess Patsy 9. Dávid E. ur 4é s k Pesztonka \ 0. Egyedi L. ur 3é s m Froa 11. Bamberger I. ur 4é s m Gavache 12. Hg Lubomirski Gy. 4é p k Bézigue 13. Negropontes Gy. ur 3ó s k Theodora 11. 14. Mautner V. ur 4ó p m Bursak 15. Rokonozy G. ur 5ó p m Pityi Palkó 16. Hg Hohenlohe-Oehringen 4é stp k Isa 17 Petanovits J. ur 3é p k Lola 18.Lov. Landau H. 3é s m Gunther 19. Hg. Lubomirski L. 3é p m Pjirnik 20. Mr. Lincoln 4é stp m Winnetou 21. Baltazzi Alex ur 3ó s k Chinchilla Tip: Gr. Batthyány E. ist.—Pesztonka 4'55 V. II. oszt. eladóverseny. 4000 K a győztesnek, 800 Ka 2-iknak, 300 K a 3-iknak. Táv, 900 m. 2éveseknek. (15 aláirás.) 1. Baltazzi Alex ur s k Espana 6000 2. Bamberger I. ur s k Marche 4000 3. Egyedi L. ur s k Répa 4000 4. Dr. Fischer H. ur s k Florika 14000 5. Lossonczy Gy. ur p k Santa 6000 6 Mautner V. ur p k Minca 4000 7 . p k Miranda 4000 8. Negropontes Gy. ur p m You-You 14000 9. Petanovits J. ur s m Falurossza 5000 10. Mr. Redgrey stp in Franklin 4000 11 . p m Wilbur ne 4000 12 Szem ere M. ur p k Roselle 4000 13. Br. Wenckheim D. s k Álcza 4000 14. —— stp k Szaracén 4000 15 Zombory E. urnő s k Mylady 4000 Tip: Álcza—Roselle 5-20 VI. Árverési-dij. 3000 K a győztesnek, 800 K a 2-iknak, 300 K a 3-iknak. Táv. 900 m. 2éveseknek. 12 aláirás.) 1. Bamberger \. ur s k Anyuczi 2. —— p k Éjjel-Nappal 3. Dreher A. ur s k Silver Wave 4. Egyedi L. ur s k Répa 5. Jankovich-B. Gy. ur s m Mokány 6. Lov. Landau H. s m Rafael 7. Negropontes Gy. ur p m You-You 8 . s k Fden 9. Petanovits J. ur s m Falu rossza 10. •—— s k Finom Rózsi 11. Br. Springer G. s m Ma foi 12 Gr. Zichy A. p m Orom Tip: Finom Rózsi—Ma foi 5 45 VII. Hároméves nyeretlenek versenye. 3000 K a győztesnek, 800 K a 2-iknak, 300 K a 3-iknak. Táv. 1600 m. (11 aláirás.) 1. Dreher A. ur p m Valparaiso 2. Egyedi L. ur p m Kapitány 3 . p k Bliktri 4. Gr. Festeties T. p m Prince Charmant 5 Geist G. ur p m Tihamér 6. Mautner V. ur s m Cobden 1. Gestüt Oroszvár s m Gerbeaud 8. Br. Springer G. s m Dealer 9. Szemere M. ur p m Mahmoud Chefket 10.Br. Üchtritz Zs. s m St. Gilgen 11. Mr. C. Wood p m Martell 11. Tip: Gerbeaud—

Dealer A gazdasági ló kérdése. 58 57 547» 5454 ő3'/

2 53 52 51v

2 51 497

S 49 48 V

2 48 V

2 48 477» 47 Vs 47 427» 507» 487» 487» 587» 507» 487» 487„ 60 51 50 50 50 487» 487» 487» 477» 50 527-, 50 49 54 54 477» 517» 50 5449 57 57 557» 57 57 57 57 57 57 57 57 A gazdasági ló utóbbi időben sokat vitatott kérdése az elmúlt napokban kiilöuösen aktuális lett. Azzá tették egyes képviselőházi szónoklatok, a gazdakongresszus, különösen pedig gróf Serényi Béla nagyszabású'és magas stilusu parlamenti beszéde, amely egyéb kérdések mellett, ezzel a ponttal is behatóan foglalkozott. A földmivelésügyi miniszter ur kijelentette, hogy ' a mellett, hogy a melegvérű lónak barátja s annak érdekeit szeme előtt tartja, a hidegvérű lónak szintén meghatározott teriiletet kiván adni s az országos érdekeket, a melyek a katonaló neveléséhez fűződnek, összhangba óhajtja hozni a magánosok, különösen a kis emberek gazdasági érdekeivel. Gr. Serényi Béla,szombati, előkelő színvonalú beszédének idevonatkozó része igy hangzik : Gróf Serényi Béla földmiv. miniszter ur a vita egyes szónokaival szemben megemlíti, hogy a lókivitel nem csökken; most is körülbelül hatvanezer lovat exportálunk, mint tizenöt évvol ezelőtt, de az árak ez alatt, sajnos, nem emelkedtek. Arra kell törekednünk, hogy értékesebb anyagot tenyésszünk, könnyebb fajta hátas- és kocsi-lovakat ós vontatásra alkalmas nehezebb lovakat. Azokat a méneseket, melyekben a lovak már nagyon kicsinyek, korlátozni kell; az erdélyi tenyésztést nem fogjuk abbahagyni, de másrészről nagy mennyiségben keli tenyésztenünk vontató hidegvérű lovakat. (Élénk helyeslés.) Minden állam arra törekszik, hogy olyan lovakat produkáljon, melyek a termelőnek minél hamarább rendelkezésére állanak; a hidegvérű ló kétéves korában már teljes >n felnőtt, 17—18 markos. Mindenütt általános már az a törekvés, hogy a szarvasmarha hus- ós tejtermelő állat legyen, a vontatásra pedig nagyobb sulyu lovakat használjunk. * Vasárnap a gazdakongresszusou került szóba a gazdasági, illetve a hidegvérű ló kérdése. Az impulzust rá a III. szakosztály ülése adta, a melyen gr. Somssich László terjesztett be határozati javaslatot «a hidegvérű lótenyésztés fejlesztése érdekében.» Az ülésen, a mely d. e. 10 órakor kezdődött, nagy számú közönség gyűlt összo, javarészt kisgazdákból álló, mig a melegvérű ló barátai közül aránylag kevesebben jelentek meg. A miniszter urat gr. Szápáry Péter min. tanácsos iu\ a lótenyésztési főosztály főnöke képviselte. A tárgyalást gr. Andrássy Sándor vezette a tőle megszokott előkelő tónusban. A határozati javaslatot, a melyet gr. Széchenyi Aladár egészített ki oly módosítással, a mely a katonaló tenyésztését országos érdeknek mondja, az ülés nagy többséggel fogadta el. A mozgalmas tllés lefolyása a következő volt. Elsőnek gr. Somssich László szólalt fel és indokolta javaslatát. A hidegvérű ló terjeszkedésének statisztikai adatai után, a gróf ama nézetének adott kifejezést, hogy a hidegvérű mén állományt szaporítani kell, különösen ott, a hol a melegvérű ménlóállomány csökkent. Vonatkozik ez elsősorban a nagyatádi telepre. Azonban nemcsak az anyag mennyisége, hanem minősége is javitandó lenne. A jó hidegvérű mének árai ma már 3000—4000 korona körül mozognak, s az olcsóbb anyag rendszerint a selejtesebbet jelenti. Czólszeriinek tartja gr. Somssich László, hogy az állam nagyobb arányú hidegvérű tenyészetet állitson fel, hogy igy a ménszükségletet, legalább részben, maga láthassa el. Helyes volna az is, ha méntartó szövetkezetek nemcsak létesülnének, hanem azok az államtól kellő támogatásban részesülnének. Ép ily fontosnak tartja a felszólaló, hogy a lódijazások, a melyeknek nagy buzdító ós demonstráló hatásuk van, a hidegvérüre is kiterjesztessenek. A dijak emelendők lennének. Az állam mellett a társadalomnak is közre kellene működnie a hidegvérű anyag érdekében. Igy kívánatos ily jellegű lótenyésztési egylet alakítása, kiállítások rendezése, importok magánúton való elősegítése, a törzskönyvezés életbeléptetése. Meg kell alakítani mielőbb a hidegvérű móntartási és lótenyésztési szövetkezeteket. A következő felszólaló Hunkár Dénes ur. A fölszólaló közel 40 óv óta foglalkozik lótenyésztéssel s az elmúlt évek tapasztalatait mórlegelve, nem érthet egyet a határozati javaslat szellemével. A magyar anyag évszázadok óta háborúban, nehéz közlekedési viszonyok közt lett kipróbálva: ennek köszönhető, hegy csak a java maradt meg ós edzett, SZÍVÓS, kisigényű, tehát sokoldalú bázist ad. Az elmúlt századok kizárólag a keleti vérre támaszkodtak, ugyanezt az alapot jelenti az angol vér is. Igy keletkezett a magyar félvér, a melynek kiválóságát az egész világ elösmeri. Ez az anyag akklimatizálódott, könnyen értékesíthető, úgyszólván mindenre használható s nagy exportot jelent. Elemi érdekünk, hogy a magyar nemes félvérló föntartassók. A hidegvér ezzel szemben nem akklimatizálódott, használati jellege egyoldalú, ellentállóképessége csekély, meddőségi százaléka, nagy s nem felel meg a magyar ember temperamentumának, természetének. A felszólaló konstatálja, hogy a hidegvér a mai keretekben fönntartható, de tovább nem megy. Bizonyos, hogy a mint a hidegvérű lónál most mutatkozó kereslet ki lesz elégitve, sőt ha — mint várni lehet — tulprodukezió áll be, az Arak rohamosan fognak esni. Figyelmeztet rá, hogy könuyü a hidegvért bevezetni, de nehéz azt utóbb kiküszöbölni. Tart tőle, hogy a hidegvérű propagálása mellett, az ország anyaga mozgósítás esetén harczképtelen lesz. Hunkár Dénes ur végül határozati javaslatot nyújtott he, a melyben gr. Somssich László indítványának olsö részét elhagyni kéri. Gróf Széchényi Aladár Kozma Ferencz emlékét idézi föl. A megboldogult nagy bippológus egy 25 óv előtti ankéton állami föladatnak mondta, hogy a keleti ós angol vérben kialakuló katonaló tenyésztés elősegittossék. A Muraközben már akkor a hidegvér akklimatizálódott volt. Ebből Kozma szerint nem lehetett nemes lovat csinálni, de azt iráoyitani szükséges volt, mert lehet rossz hidegvért is nevelni. Kozma nem ellenezte annak kiszorítását, mert tudta, hogy a hidegvér, a melyben az ország nagy veszedelmét látta, magától fog terjeszkedni. Eddig a megboldogult. Ma a helyzet az, hogy a hidegvér a Duuántul öt mogyót hódított meg s térfoglalását föltartani nem lehet. Rokonszenvezve Hunkár Dénes ur szavaival, gr. Somssich László indítványának oly kiegészítését javasolja, a mely ösmerje el a katonalótenyésztés országos érdekét és jelentőségét. Gróf Széchényi Géza nem helyesli, hogy a két lótenyésztési irány antagonizmust jelentsen. Mindkettőnek meg van a maga külön jelentősége és működési körzete. A lótenyésztést különösen a kisgazda anyagi előnyért üzi. A hidegvér nálunk már részben akklimatizálódott, erre elég példa a Muraköze. Csak okszerűen kell nevelni. A kisgazdának alkalmasabb lótenyésztési irány a hidegvérüó, mert a kis ember jó katonalovat már a legelőhiány miatt sem igen képes produkálni, e mellett pedig a gépipar fejlődese révén, elsősorban huzó lóra van szükség. A magyar vérmérséklet, igaz, nem egyezik meg a hideg-