Vadász- és Versenylap 55. évfolyam, 1911
1911-01-02 / 1. szám
16 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1 ' . 'IL január 2 Turka Másnap, harmadnap és esetleg negyednap azután lefolyik és végződik a verseny. Nyertünk vagy vesztettünk, de napokon át élveztük a szép őszi időben a szabad természetet, lóháton vagy kocsikon, akár gyalogolva is hódoltunk ennek a szép, nemes sportnak, gyönyörködtünk egy-egy kiváló szép futásban, saját agarunknál átóreztük a verseny minden izgalmát és ha lefolyt teljes ünnepélyes méltóságával a billikomfutás is, nyertünk vagy vesztettünk, már számoljuk a napokat, mikor lesz egy ujabb verseny, uj reményekkel, jobb kilátásokkal, ujabb izgalmakkal. Szakgatottan és némileg szinesen vázolva ez az a sport, a melynek aránylag oly kevés, de oly lelkes a közönsége. Pedig a ki megízlelte, az fel nem hagyhat véle késő öreg koráig. Olyan ez, mint az alkokol, vagy a mákony, rabjává tesz, meghódít teljesen. Tudunk olyan társunkról, a ki ha nincs versenyre való agara, agár nélkül végig járja a versenyek legtöbbjét, csak hogy lássa, tudja, melyik agár hogyan, miként, mennyire érvényesül? Ismerünk nagyapa korban levőket, a kiknek módjukban állana a sportnak még oly költséges, vagy legalább is kényelmesebb ágát űzni és mégis itt vannak szép időben, havas esőben egész nap nyeregben. Vannak társaink, a kik minden szeDvedéIcy Wind vagy Rascal? Szívesen engedek felszólításuknak, hogy nézetemet nyiluánitsam a Rascal—Icy Wind kérdésben. Icy Wind Rascalnak mintegy öt fontot képes adni és mégis meg fogja verni. Az egyetlen verseny, a mely Icy Wind ellen szól, a St. Leger. Hogg ez a verseny hamis voll, azt a lefutási időnek a Lovaregyleli dij idejével való összehasonlításából láthatjuk. E melleit figyelembe kell még venni, hogy a Legerben mind a két ló 56 kg -ot vitt, az utóbbi versenyben azonban 60 kilo volt a suly. Ez Icy Wind teljesítményét a Lovaregyleli díjban még értékesebbé teszi. Egy szemtanú minap azt beszélte nekem, hogy Rascal a Legerben slippelte ellenfeleit. Ez valószínűleg általános nézet. Ezekután abban vonom össze válaszomat, természetesen elörebocsátva, ha egy-két vezető ló jó iramról gondoskodik, hogy : 2000 m.-töl felfelélcy Windet fogadnám Rascal ellen. Hg Schwarzenberg Alajos. lyüket e sportban találják. Nekik az esztendő augusztus 15-ikével kezdődik. A kölyök agarakat először kivinni a próbára, olyan izgalom, mint az első színpadi fellépés, vagy a szűz beszéd. Férfias, testedző, gyönyörködtető, sok szórakozást nyújtó, izgalmakkal teli szép ősi sport ez, miért hogy oly kevés a barátja ? Igyekeztem leirni és visszaadui az agarászatnak, hogy ugy mondjam, belső világát, remélve, hogy e lap olvasói körében némi visszhangra fog találni és sok, minél több barátot, lelkes hivet sikerül majd szerezni. Hiszen alig van a sportnak még egy oly ága, a mely ily csekély mértékben venné igénybe az áldozatkészséget, mint ez. A ki a sportnak barátja, az szereti az állatot is. Hányan tartanak luxusebeket, melyek a szemnek szépek, de semminemű passzió kielégítésére nem alkalmasak. Az agár az istállóban és az istálló körül él és nevelkedik, a lónak kedves pajtása. Külön személyzetet nem igényel. Egy középbirtok trainirozásra, agarászterületnek épen elég. És maga a verseny. A nevezési költségek minimálisak: 20—50—100 korona. Igaz,hogy a dijak javarésze tiszteletdíj: ezüst tárgyak, de a földmivelésügyi miniszter ur adománya: állami arabs vagy más telivér kancza és 500 — 1000 korona pénzdíj, bőven fedezik a kiadásokat. Nem lehet 100,000-eket nyerni, de dicsőséget szerezni igen. Itt nines keresztezés, vagy ello aglás. Semmi befolyásom a versenyre, agaram ugy fut, a hogy a benne lakozó ős szenvedély parancsolja és tehetsége engedi. Ezért szép, ezért nemes. Hogy az agnrászattól távol álló, de esetleg érdeklődő nagy közönség is tiszta képet nyerhessen az agársport és versenyügy mai állapotáról, fejlődéséről, felvirágzásáról, tekintenünk kell, hogy miből fejlődött és mivé fejlődött a sportnak ez az ága, aránylag igen rövid idő alatt s ha ez ismertetéshez végül még egykét, a szakköröket érdeklő megjegyzést fűzök, tárgyamat ki is merítettem. Ezelőtt körülbelül 50 évvel kezdették az agarászatot rendszeresebben, versenyek alakjában is űzni, bárha azok akkor leginkább magánversenyek, baráti összejövetelek voltak. De ezt érthetővé teszik az akkori viszonyok. A hatvanas évek nem voltak alkalmasak nyilvános működésre, a közélet pangott, a politika szünetelt és birtokaikon, kúriáikban csendes szemlélődésben visszavonulva éltek az akkori birtokos famíliák. Csak természetes, hogy az udvarházak istállóiban tanyázó, a tornáczokon sütkérező agár, a magyarnak ez a mindenkor kedvencz állatja, nyújtotta most a legtöbb mulatságot. A lovas vadászatnak ezt a nemét, testet-lelket iiditó férfias szórakozást hogyne űzték volna, a mikor ennek minden kedvezett. A fegyveres vadászat akadályokkal járt, fegyverengedély, hatósági akadékoskodások folytán, mig nyerges ló és agár magától adódott mindenütt. Az agarászatnak kedvezett maga az elmaradott, külterjes gazdasági állapot is. Hiányzott akkor még a gőzeke, a mely ma már juliusban füstölögve és prüszkölve megy neki a tarlóknak, hiányzottak a táblákat szegélyező fasorok, amelyektől látni nem lehet, hiányzottak a csenderesek, a melyek elnyelik a vadat, mielőtt az agár kinyúlhatott volna, ellenben feltöretlen gyepek, végtelen tarlók terültek el órajárásnyira,vadásztörvény nem gátolt senkit,tavasz vagy nyár, agarászhatott mindenki kedve szerint. És pedig agarászott olyan agarakkal, a milyen esetleg került. Éz időben kezdtek ugyan már vért frissíteni, nemesíteni, importálni s ezekkel keresztezni, de a legnagyobb részben kezdetleges volt maga az anyag és a tenyésztés is. Egész falu lakossága, mely csupa bocskoros nemesekből állott, agarászott és tenyésztett agarat s a földesúr évente 30—40 darabból választott ki egy-két kölyökagarat, de akárhányszor nem akadt egy sem, mely az agárnévre érdemesnek találtatott volna s az egész falkának közös sors jutott osztályrészül: a kötél általi halál. Akadtak azonban kiváló egyedek akkor is, a melyekből okszerűen tenyésztettek tovább. Voltak megállapodott nemes fajták, voltak hires agarak, melyek gazdájuknak otthon sok örömet, idegen vármegyékben pedig dicsőséget szereztek. Baráti összejöveteleken versengtek az agarak, sportlapokban kihivások tétettek közzé ennyi és ennyi arany erejéig. Rendszeres versenyeket is kezdtek rendezni dijakkal, megállapított verseny- és Ítéleti szabályokkal, a melyen a nyerő a dijat a birák Ítélete alapján el is vitte s igy ott, azon körülmények között a legjobb agárnak mondatott ki. Mert e rendes versenyek előtt Icy Wind vagy Rascal? Reeses soraira válaszolva értesítem, hogy nem alkothalok magamnak kellőleg indokolt ítéletet, a mennyiben a két lovat sokkal ritkábban láttam futni; igy Rascalt csak a derbyben és Icy Windet csak a Triesting I'reisban. Egyikükéi azonban feltétlenül jobbnak kell tartani, hacsak egy kilóval is, mert azt hiszem, hogy két minden tekintetben egyforma ló nem létezik és igy érzés dolga, ha Icy Wind mellett adom le szavazatomat. Gr. Lamberg Hugó lovassáyi tábornok. Kártyás
