Vadász- és Versenylap 54. évfolyam, 1910

1910-02-18 / 8. szám

sc WuVIJarauit JEGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet, A Budapesti Polo Club, Az Urlovasok Szövetkezete, | Az Országos Agarász Szövetség A vidéki versenyegyletek, | s az összes lótenyészbizottmányok hivatalos közlönye. ; * Előfizetési ára: egész évre 32 korona; fél évre 17 korona (a versenyidény alatt 20 korona); negyedévre 12 korona-. Az előfizetési pénzek a «Vadász- és Versenylap» kiadóhivatalához (IX., Ferencz-körut 6.) czimezendök. 8. szám. Telefon-szám 657. Budapest, 1910. péntek, február 18 Távirati czim : Versenylap, Budapest. 54. évfolyam. Megjelenik a budapesti, alagi, prágai, kottingbrunni és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előtti délelőtt, egyébkor hetenkint egyszer. HIYATALOS. Hirdetmény. Az 1910. évre az alábbi bookmakereknek adatott meg a budapesti és alagi versenyekre a fogadási engedély: Dobrin J. és társa Edelstein Károly Felír Armand Horner Arthur Krausz J. H. és társa Lackenbacher Ernő Löwitt Adolf Popper Ede A Salon helyiségei Budapest VII. Kazinczy-utcza 5. A Salon vezetésével a folyó évre Pálmai Henrik ur bízatott meg. Budapest, 1910. február 5. A Magyar Lovaregylet igazgatósága. Hirdetmény. Az 1909 szeptember 8-án Mercz Imre és Mercz Victor lovászfluk ellen közzétett intézkedés ezennel visszavonatik. Budapest, Wien, 1910 felruár 7. A Magyar Lovaregylet A Jockey Club für Osterigazgatósága reich igazgatósága. Hirdetmény. Miután az igazgatóság meggyőződött arról, hogy Milne Fred idomár a versenyistállókból kitiltott két lovászfiút, a kitiltásnak kilátásba helyezett visszavonása reményében jóhiszemüleg fogadta vissza szolgálatába a f. é. január 31-én kelt hirdetménnyel reá kirótt 200 K birság alól felmentetik, ellenben a kitiltást visszavonó hirdetmény be nem várása miatt szigorúan megintetik.! Budapest, 1910 február hó 14. A Magyar Lovaregylet igazgatósága. Bánathátralékjegyzék. A Magyar Lovaregyletnél bejelentett bánathátralé kok: Banzai (ell. 1904), Oglander (ell. 1902), Pityu (ell. 1904), Treff Dam (ell. 1904), Tr.utscherl (ell. 1904), Tyrann (ell. 1902) után Nagy Akos őrnagy által kiegyenlittettek. Budapest, 1910 február 10. A Magyar Lovaregylet vezértitkársága : Dr. Magyar. URLOVASOK SZÖVETKEZETE. Hirdetmény. Minthogy az alagi istállók már mind le vannak foglalva, a tavaszi alagi meetingre érkező lovak számára Káposztásmegyeren a volt Fries féle telepen (4 km. a versenytértől) 21 box 6 stand áll a jelentkezők rendelkezésére márczius hó 15-töl április hó 15-ig terjedő időre. Box után hetenkint 10 korona, stand után hetenkint 5 korona fizetendő. Budapest, 1910 február 14. Az Urlovasok Szövetkezete titkársága. TELIVEREK ES VERSENYEK, Vidéki versenyeink fontossága. Irta: Losonczy Elemér. Mult hónapban jelentek meg a Magyar Lovaregylet, az Urlovasok Szövetkezete és az osztrák Jockey-Club versenyfeltételei az 1910. évre, melyeknek újításai a tenyésztők széles körét kell, hogy érdekeljék. Az ujitások között van számos változás, melyek a versenytechnikát érdeklik és a futtató istállók érdekeit szolgálják Ilyenek: a handicapok, eladóversenyek, kevesbbitése az egyes versenyek részvételi feltételeinek, díjazásának, távjának módosításai, ennek megfelelőleg, számos uj korteherverseuy kreálása, a versenyfutamok napjainak beosztása. A tenyésztés irányzatára nagy horderejű lehetne a budapesti kétéves versenyek távjának 900 m.-re való megrövidítése, mely a korán kifejlett, gyors youngstereknek kedvez, a nehezebb, nagyobb testű, későbben fejlődő kétévesekkel szemben. Ezen momentum csak ideiglenesen fog tenyésztésünkre kihathatni, mert a 900 m.-es versenyek kiírását a budapesti versenypálya mai helye, fekvése czélszerüségi szempontokból kívánja s a létesítendő uj pályán e rövid, startversenyek melyek a lovak idegességét a startnál való ügyeskedéssel, erős mérvben fokozzák, valószínűleg kiirva már nem lesznek. Az osztrák Jockey-Club versenyfeltételei, a graditzi pontokon kívül, csak versenytechnikai természetű módosításokat hoznak. A Magyar Lovaregylet versenyfeltételei az idegen külföldi származású lovak részvételét óhajtja versenyeinkben előmozdítani, midőn versenyeit nagyobb mérvben, mint eddig nyitja meg a külföldi lovaknak. Nem szándékom jelen esetben vitatni, vajjou lótenyésztésünk fejlesztése és emelése, mely minden lóversenyzésnek egyedüli legitim alapja, — megkivánja-e versenyeink nemzetközi vé való tételét, különösen akkor, mikor látjuk, hogy minden téren, országonkint a vódvámos rendszer mind több követőt talál, s ép a lótenyésztés terén maga Anglia, a versenyló hazája, nem szívesen látta versenytereit felkereső amerikai tenyészetet s mind nehezebbé teszi a külföldi lovak resztvételét futásaiban. De ott van Francziaország, melynek Dagyrafejlett, az angollal vetekedő lótenyésztése van, mily kevés versenyt nyit meg a külföldi lónak, — látjuk Németországban, a hová hány alagi caliberü lovunk, jó árban, még néhány óv előtt is exportállatott, a versenyek mind erősebb elzárását ily importálás ellen. Nem mérlegelem azt sem, hogy vájjon Budapest, mely majd 1000 kilométerre van Angliától vagy Francziaországtól, ép ama két országtól, melyeknekkiválóbbegyedeit látnánk szívesen nagy versenyeinkben győztesekként, alkalmas versenytér-e czélra. Csak a meglevő ténynyel számolok, midőn látom, hogy az 1910-évre 268 versenyéből 126 versenyt 900,000 K. díjazással nyit meg külföldi származású lovaknak a Magyar Lovaregylet és valamennyi versenyét 400,000 K. díjazással irja ki külföldi lovaknak is az Urlovasok Szövetkezete. (A czikkiró' ur tévedésben van, a melyet helyre kell igazitanunk. A M. L. E. idén nem hogy nem emelte, de erősen csökkentette az u. n. nemzetközi versenyek számát. Igy Legközelebbi számunk pénteken jelenik meg.— A mai szám ára 40 fillér. 1909-ben a M. L. E. pályáin 202 nyilt jellegű futás került eldöntésre, mig idén a nemzetközi versenyek száma csupán 128. A csökkenés különösen a korteherversenyeknél lép előtérbe. A szerkesztő.) Minden tenyészetnek kiváló anyag, szorgos és lelkiismeretes tenyészkiválasztás daczára is van a versenypályán be nem váló anyaga. Sok nagyratartott éves, kiváló pedigreevei, nyeretlen a nagy pályákon vagy hány lovat praedestinál alkati vagy másféle gyengesége a kevesebb munkát igénylő versenyekben való résztvételre. A külföld Anglia versenyistállói, kisebb képességű lovaik közül a kanczákat, jó képességű ménektől vemhesen, adják jó árban évente szokásos, nagyhírű árverésein a külföldi vevőknek, a fennmaradó anyagot egész éven át számos vidéki pálya hasznosan foglalkoztatja. Francziaország nagy kiterjedésű gát-, akadálysportja az év minden szakában, a legkülönbözőbb versenyzötehetségek hasznosítását kivánja. Nálunk eddig a nagy pályákról, mint Wien, Budapest, Kottingbrunn leszorult versenylovak alkották az «alagi» lovak classzisát. Versenyügyünk sajátossága, hogy nálunk a gát és akadálysport istállóink mostoha gyermeke. De része van ebben a tenyésztésnek is. Az ugró versenyek specialis testi kiválóságokat kívánnak az ugró lótól. Szabályos testalkat, száraz csontozat, tiszta csánk, mely sikeresen emeli át az akadályokon a ló mozgó tömegét a rajta ülő nehezebb sulyu lovassal együtt, ép inszallag, mely az ugrás után reánehezedő megterhelést rugalmasan felfogja, megfelelő sebesség és kikitartás a sikon adja a jó ugró ló jelleget. A sik pályán győztes lovak között hánynál hiányzik, vagy van elmosódva, ily jellegű testi kiválóság s nem egy a sikon eredménytelenül kísérletező ló jön a gátpályára akkor, mikor a sik pályára való idomitást már nem birja. Nem tagadható az sem, hogy idősebb, ugró pályára alkalmas ló is kevés van. Nagyon sok csikó sinyli meg a korai betörést, a ki nem fejlett szervezet tönkre megy a korai trainingben. E téren látom a vidéki versenyek fontosságát. A niveaura fejlesztett vidéki versenyek a versenyen kipróbálandó anyag gazdaságosabb elosztását eredményezik. A közel jövőben pályáinkon megjelenő külföldi lovak, Alag porondjáról kiszorítják az «alagi» nevezetű lovak tömegét. Angliában, Francziaországban (olcsó pénzen kapható a harmadrendű anyag, mely sikeresen fogja legyőzni mai «ugró» anyagunkat, mely kiszorulván Alagról, a vidéki pályákon keresheti csak zabját. A vidéki pályák ez alapon a versenyeikre utalt kisebb tehetségek értékének ártartói. Ennek hiányában a nagy pályákra alkalmatlan egyedek értéknélkülivé válnának, nagy istállók, potom péuzeu lennének kénytelenek a be nem vált anyagot eladni, hogy helyet kapjanak éye^eik.. Ily helyzet a versenyzés risicoját emelvén, a prébálatlan fiatal versenyanyag árát oly alacsonyra szabná, mely a tenyésztésre hatna. A vidéki versenyek felkarolása megfelelő segélyezési mód ily hátrányok feltartóztatására. - '

ii

i A mult évben 17 vidéki pályán 27 napon 132 futam volt, melyeken 554 ló futott. Égy véísé'nyben átlag 4 ló indult. A versenyek díjazása ca. 150,000 K. volt. Mint látható, ez számottevő tényező. A vidéki versenyek oly módon fejlesztendők, hogy az Alagról kiszorult anyag hasznosuljon. A nagy közönséget oly versenyek vonzzák, mely^40