Vadász- és Versenylap 54. évfolyam, 1910

1910-02-11 / 7. szám

1910. február 11. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 79 ORSZÁGOS LOTENYESZTES, Kimutatás a kisbéri ménesben az 1910. január hóban elletett telivércsikókról Kisbéri m. kir. állami ménes : Silver Thames William Ruftis után 18-án sárga kanczacsikót. — Iceland Moss Admiral Breeze után 19-én sárga méncsikót. — Green Rose William Rufus után 23-án sárga kanczacsikót. — Grade Hampton Horkay után 25-ón sárga kanczacsikót. — Charmante Bona Vista után 28-án sárga méncsikót. Jankovich-Bésán Gy. ur': Semele Chevening után ll-én pej kanczacsikót. Blaskovich Ernő ur: Viglány Pardon után 15-én pej méncsikót. — Rubin William Rufus után 28-in sárga kanczacsikót. Hg Hohenlohe-Oehringen Zuleika Galtee More után 20 án pej kanczacsikót. Thassy A. ur : Figyelem Rother Stadl után 25-én pej móucsikót. Dr. Egyedi A. ur: Charmer Camp Fire II. után 25-én pej méncsikót. Lossonczy Gy. ur : Pyracantlia Adam után 26-án pej méncsikót. — Vedetta Beregvölgy után 29-ón pej kanczacsikót. Gr. Károlyi J : Dum-Dum Dunure után 28-án pej kanczacsikót. Jaross S. ur: Galanterie Falb után 30-án sárga kanczacsikót. Dreher A. ur: Kiss me Pardon után 31-én pej kanczacsikót. Összesen 6 mén- és 10 kanczacsikó. Kisbér, 1910. évi február hó 4-én. Szabadhegyi, őrnagy. Félvértenyésztés és modern sportok. Gyakran hallani a panaszt népies tenyésztőink köréből, hogy a modern sportok a lónevelést szűkebb, kevésbbé jövedelmező területekre szorítják, sőt, hogy az automobilismus és ujabban az aeronautika, a gazdaság e fontos ágának egyenesen léteiét veszélyeztetik. Miután e látszólag indokolt panasz egyre szélesebb határokat érint és sok esetben a gondolkodó tenyésztőket is e gravamen helyességéről győzte meg: szükséges, hogy egyszer e ekéi'déssel nemzetgazdaságiam szempontból foglalkozzunk. Az automobilizmus kétségtelenül nagy körzetekel hódított az utóbbi időben. Térfoglalása különösen az elmúlt években volt nagy, a mikor mindenki, a kinek e sport tetszett s a kinek módja volt hozzá, aránylag gyorsan — a hogy ez divatos dolgoknál szokás — szerezte bo a maga gépkocsiját, s igy a kereslet gyakran tulhaldta az automobil gyártás kínálatát. A mint azonban azok a társadalmi rétegek, a melyeknek az e spoitra szükséges anyagi előfeltételek rendelkezésükre állottak, ki voltak elégítve, a kereslet csökkent s a természetes növekvés határai között maradt. Sőt; meg lehet állapítani, hogy e fejlődóst az automobilizmus drága fenntartási és üzemi költségei részbon megbénították. A kezdetben látszólag fenyegető veszély, hogy a gépkocBi a lovat teljesen ki fogja szorítani, már ebből a szempontból sem indokolt tehát. A mig az automobil előállítási, fönntartási és üzemi költségei oly nagyok lesznek, m'nt ma, addig e sport csak nagyobb vagyonú emberek szórakozása, vagy esetleg üzleti befektetése, közlekedési eszköze marad. De számoljunk le az automobillal akár ebben a formában, hiszen kétségtelen, hogy igy is — bár az igazi automobilsport a vasúttal veszi föl a harczot — évente bizonyos mennyiségű lovat fölöslegessé tesz. Nagyvárosokban a gépkocsi részben az u. n. divatos hintés-lovakat küszöbölte ki. Részben mondjuk, mert az automobil nem a városok szük utczáiban való, a közigazgatási hatóságok által meglassított sebességű közlekedésre teremtődött. E területeken a gépkocsi ép oly szükségtelen erőpazarlás, mintha valaki a belváros kövezetén amerikai tígetőkkel járna. A carossiereket, a melyeknek az automobil a legtöbbet ártott, nálunk csak elvétve tenyésztették, s viszont csak elvétve vásárolták belföldön: e czélra irlandi, oldenburgi vagy más idegenszármazásu, magas mozgású, hidegebb vérű lovak szolgáltak; az automobilsport tehát itt inkább csak az importra volt béuitó hatással. De, ha nálunk is akadtak ily jellegű lóvak termelői, ugy ezeknek az adott példának nem arra I ott síolgálnia, hogy népies tenyésztésükkel fölhagyjanak, hanem, hogy azt más jellegű, a piacz által keresett lovak előállítására alakítsák át. Magunk sose voltunk barátai az u. n. «divat-lovak» nevelésének. A divat gyorsan változik, néha szélsőségekbe, a fantasztikumba csap (roccoco-lovak) s magas áraival, nem egyszer bizarr kívánságaival hamis területekre csábítja a tenyésztést, itt tehát kárról beszélni nem lehet. Lássuk most ama befolyást, a melyet az automobil a közlekedésre gyakorolt. Bizonyos, hogy a gépkocsi e tekintetben is fölöslegessé tett egy bizonyos lómennyiséget. De tekintsünk egy pillanatra a múltba és helyezkedjünk vissza az 1830-ik évre, a mikor az első vasút Liverpoolból Manchesternek vette útját. Vájjon nem sokkal nagyobb veszedelem fenyegette-e a lovat akkor? Nem lehetett-e hinni, hogy a gőzmozdony legyőzi, fölöslegessé teszi a nála sokkal lassúbb 8 alkalmatlanabb lovat? Nem kellett-e arra gondolni, hogy a kereskedelemnek ez uj és kapitalis erőműve a lótenyésztést össze fogja zsugorítani ? A felelet igenlő kell, hogy legyen. Ám a gyakorlatban a kérdés másképp állott, és pedig kövekezően. A mig nem volt vasút, a közlekedés és főleg a kereskedelem utai vízen át vezettek. Régi közgazdasági munkák helyesen mutatnak rá, hogy Egyiptom korai civilisatiojának főoka a vízi összeköttetés kiterjedésében és könnyüségében keresendő. Felső-Egyptom mindenütt csak pár mértföldnyire terjed a Niius partjaitól; Alsó-Egyptomban e folyam sok ágra oszlik, a melyek széleskörű vizi összeköttetéseket létesítettek. Ugyanezt a szerepet játszották Európában a Rajna, a Maas; Khiaa még ma is élő példa o tétel helyességére. Ép ily kifogásolhat-«tlan a régi gazdasági írók ama állítása, hogy azok a népek czivilizálódtak először, a melyek a Középtenger medenczéje körül laktak. A vasút tehát a lótól nem vett el sokat, hanem : uj területeket hálózott be, belterjessé tette a közlekedést s emelte a czivilizácziót. Az automobil is csak azokat a körzeteket veszi át a lótól, a melyeket eddig a ló csak szükségkép látott el a maga erejével, igy a gyors külvárosi közlekedést, a vasút nélküli vidékek kommunikáczióját stb., de azt is csak vagyonos emberek részére. A vasút Angolországban hódított először és leggyorsabban tért, s mégis Anglia lótenyésztésének igazi virulAsa az 1830. utáni időszakra esik. A vasút inaugui'álása ez esetben fölöslegessé tette a lovat ott, a hol úgyis kevés jelentősége volt: a fuvarozó kereskedelemben, ám a lótenyésztésre fordított tőke uj érvényesülési körzetet keresett ós talált, a lovat egyúttal nemesebbé és gyorsabbá téve. A cziviiizáczió haladásával az idő és mindig drá. gább és megbecsültebb lett s igy a lovat szűkebb körben, de intenzivebben használhattuk ki; szükség mutatkozott rá, hogy a vasúti §pintkezö pontokat gyorsabban érjük el, hogy apróbb utainkat gyorsabban végezzük el stb. Ezzel kapcsolatban a lótenyésztésre szánt tőkék uj piaezokat nyertek a katonaságnál is, a melynek lovassága egyre nagyobb és nagyobb lett, állandóságukról nenj is szólva. A harmadik megfontolásra érdemes tényező pedig az, hogy az emberiség folytonosan gyarapodván, szükségképp a nekik szolgáló lóanyagnak is nagyobbnak kellett lennie. Kisebb, de szak-szempontból ép oly fontos körülmény az is, hogy a lónevelósnek alapja a kiválasztás lévén, a ló órtékmórésére is területek alakultak (lóversenyek, vadászatok), a melyek szintén bizonyos anyagot kívántuk meg és absorbeáltak. Ha az elmondottakat igazságosan latolgatjuk, látni fogjuk, hogy nincs ok rá a lovat az automobiltól vagy az aeronauti kától belátható időn belül félteni. A ló érvényesülésének számos utja és módja van, ugy a belföldön, mint külországokban, ez érvényesülési körzetek a cziviiizáczió haladásával fejlödnek, tágulnak, ujak is keletkeznek, de fontos, hogy a lóval nem szabad a versenyt ott felvenni, a hol győzelemre nincs kilátása. Történelmileg belátható időn belül egy uj házi állatunk sem vált fölöslegessé. Itt a természet bölcsessége nyilatkozik meg, az ős-szabályok szava, a melyekkel szemben az ember hatalma véges és kicsiny. A ló oly sokoldalú, oly hajlítható, viszonyainkhoz alkalmazható, oly belterjessé tehető állat, hogy erejének, munkaképességének, gazdasági értékének mindig hasznát fogjuk venni, ha azt czélszerüen és megbecsülni s az adott viszonyokhoz alkalmazni tudjuk. Látogatás a trainingtelepeken. A Springer-istálló. A monarchia legnagyobb istállója eleven képét nyújtja annak az óriási áldozatkészségnek, melylyel az illusztris owner a legnemesebb sport iránt viseltetik. Ötvenhét telivér várja a sorompók megnyitását, hogy mentül több megérdemelt győzelemre vigyék a népszerű vörös-fekete drosst. Két magas származású youngster került H. Reeves gondozásá alá. Az egyik Sever (Beregvölgy—Sórénade) egy sárga mén, a másik egy pej kancza, Kevéssel, mely a derby-győztes Styriannak féltestvére Ayrshire után. Ezekkel tehát itt nem foglalkozunk. Az öreg Matschaker jól telelt át és a Matchboxmén még nem a múlté. Valóságos óriássá nőtt és a stayer concurrentiákban még szép sikereket arathat. Aveline semmit sem változott és a kiváló Melton-kanczn lábai sok gondot okoznak trainerének. Jó szereplést várunk a teljesen kifejlődött Wettertöl és Grammairetöl. Rendkívül megerősödött Péponnet. Kicsit megereszkedett, do igen erős szügyet és széles hátat kapott. A felső teste ellen semmi kifogás sem lehet, de lábai némi kívánni valót hagynak fenn. Magunk részéről nem lennénk meglepetve, ha a remekül kifejlődött, hatalmas Sénéchal bizonyulna a legjobb háromévesnek. A Gouvernantmént tavaly erősen gátolták képességében a klíma és légnyomási differentiák. Rendkívül erős csontozattal és ideális lapoczkaparthieval rendelkezik, izmos, compakt mén Carabas (Carbine—Dolly Wais), melyen még mindig látszik, hogy a szokatlan klima hátráltatta fejlődésében. Erősen húsban van Mutaték, mely nem sokat nőtt, de sok izmot szedett magára. Nagyot fejlődött a kissé durva Dorigny, mely csak most fogja valódi képességét bebizonyítani. Pantagruel ugy megizmosodott, hogy alig lehet megismerni. Joggal lehet remélni, hogy a Beregvölgy-ivadékok puhaságától ment marad. A drága Welcome aligha fog vételárához mól tót produkálni, mig a száraz, izmos Peloteról igen jó véleménnyel vagyunk. Lucumon teljesen kiheverte patabaját. Meglehetős magasan áll és egészben véve száraznak mondható, de külső után Ítélve, átlagon felüli menőképességet ígér. Gavache erősen húsban van s nagy pointjeivel, mély hátával, némi puhaságot árul el, ellenben Ardelle igen tetszetős, aczélos kanczává fejlődött. A kétévesek közül hamar fogjuk látni a kicsi, de tetszetős ós erős lábu Radotemt és a könnyű,gszépen kifejlődött Majmolót. Nem sok munkát igényel, nagy rámája daczára Carbonadel (Tokio—Caramelle) mely igen szép iapoczkáival vonja magára a figyelmet. Kissé robustus benyomást tesz széles frontjával Ferduni, melyet az erős csontozat és a szögletes csánkok még fokoznak is. Küllemre talán a legszebb Domcey, Dorigny-kancza testvére Florizell II. után. Egészen más mint bátyja s finom, de rendkívül aczélos vonalakkal és testtel bir. Hatalmas sárga mén, az anyjában importált Chilperic. Sok földet takar és igazi vasoszlopokon nyugszik. Nem jön hamar pályára de minden megvan hozzá, hogy sokat beszéltessen magáról. Izmos és igen racinglike mén Dealer, valamint jót igér a kis tömzsi kancza Zenczuna, mely erősen emlékeztet a Morgan-ivadékokra. Nagy I rámákban van épitve Galifard, Galette és Gaillardin féltestvére Gagliardo, azonban némi pnhaságra mutat, melyet ián apjától Beregvölgytöl kapott. Rövid, de magas kancza Ládika, igen jó csontozattal. Visegrád és Gallant féltestvére Gouvernant ntán : Whisful egy izmos, compakt sárga kancza. A legnagyobbb kétéves Mutaték féltestvére Mulóka, egy meglehetős goromba külsejü, hosszú kötésű Mindegy-k&ncza. Általában véve a youngsterek között kevés a kivetni való példány, de azt hisszük, hogy különösen Chilperik, Dornecy, Ládika és Wishful fognak leginkább kiválni. A Károlyi Emlékverseny győztesét Gouvernanteot nem volt alkalmunk látni, mert az csak tegnap jött haza. A H, Fries-istálló. Az öreg Fries mester gondjai alatt nem áll derbycrack, de tudjuk, hogy ezzel az istállóval, bármilyen anyag mellett és az év mindeu szakában számolnunk kell. Azt előre is constatálhatjuk, hogy különösen a