Vadász- és Versenylap 54. évfolyam, 1910

1910-12-02 / 105. szám

1910. nov

ember 18. 651 Versenyfeltételek. Hamburg horni versenyek 1911. (Hamburger Renii-Club) Alávetve az Union-Club versenyszabályainak és a hamburg horni 1911. évi versenyek különleges határozmányainak. Nevezés stb. a zárlati napokon este 6 óráig az Union-Club vezértitkárságánál Berlinben (NW. 7.) Sehadowstrasse 9, Távirati czim: Hippokerdos, Berlin. Tavaszi versenyek. Godeffroy-Rennen. 13500 márka biztosítva, ebből 10200 márka a győztes, 1800 márka a második, 1000 márka a harmadik lónak, továbbá 500 márka a győztes tenyésztőjének, ha belföldi magántenyésztö. 3e belföldi, oszt.-magyar és dán lovaknak. Tét 200 márka, bánat 150 márka, de csak 50 márka, ha a magasabb bánat márcz. 28-áig be nem fizettetik. Teher • 54 kg. Minden 5000 márka ért. korteherverseny után Íj kg., 1000 márka ért. után 3 kg. több, halmozva 6 kg.-ig. Oly lovaknak, a melyek legalább kétszer futottak, de nem nyertek versenyt, 2 kg. eng. Táv. kb. 1800 m. Nevezési zárlat decz. 18. Nyári vorssenyek. Grosser Hansa-Preis. Tdij és 45000 márka biztosítva, ebből 34000 márka a győztes, 5000 márka a második, 3000 márka a harmadik, 15.00 márka a negyedik lónak, továbbá 1000 márka a győztes tenyésztőjének, ha az belföldi magántenyésztő és 500 márka a győztes idomitójának. 3é és id. belföldi vagy olyan külföldi mének és kanczák részére, a melyek a nevezés napjától a verseny napjáig német tulajdonban vannak. Tét 400, bánat 300 márka, de csak 100 márka, ha a magasabb bánat ápr. 25-ig be nem fizettetik. Teher: 3ó 53 kg., 4é és id 61 kg. 20000 márka értékű korteherverseny győztesére l kg., 30,000 márka értékűére 2} kg., / 0.000 márka értékűére 4 kg., 50,000 márka értékűére 5 kg. több, de nem halmozva. Oly belföldi lovaknak, a melyek nem nyertek 10,000 márka értékű versenyt 2 kg., oly belföldi lovaknak, a melyek legalább kétszer futottak, de nem nyertek versenyt, 4 kg. eng. Táv. kb. 2200 m. Nevezési zárlat decz. 13. Hamburger "Criterinm. 15,000 márka biztosítva, (5000 márka az Union-Clubtól), ebből 12,000 márka a győztes, 1800 márka a második, 800 márka a harmadik ós 400 márka a negyedik lónak. Kétéves, Németország, Ausztria-Magyarország, Dánia, Románia vagy Oroszországban elletett, vagy születésük évében anyjukkal oda behozott és 1910. óv junius hó 1-óig ott maradt mének és kanczák, valamint más országbeli kétéves kanczák számára, utóbbiaknak az A) ált. határozatok 7. pontja értelmében. Tét 200 márka, bánat 100 márka, csak 50 márka, ba a magasabb bánat április hó 25-ig be nem .fizettetik. Teher 56 kg. Belföldi lovaknak 1} kg. engedve. Minden eddigi győzelem után 2 kg. több. Táv. kb. 1000 m. (Kétéves pálya.) Nevezési zárlat: decz. 13. Renard Rennen. 20,000 márka biztosítva, ebből 16,000 márka a győztes, 2000 márka a második, 1000 márka a harmadik, 500 márka a negyedik lónak, továbbá 600 márka a győztes tenyésztőjének, ha az belföldi magántenyésztő. 4ó és id. minden országbeli lovaknak, de angol, franczia és amerikai lovaknak a nevezés napján és a verseny napjáig német tulajdonban kell lenniök. Tét 200 márka, bánat 150 márka, csak 50 márka, ha a magasabb bánat április hó 25-éig be nem fizettetik. Teher: 4é 56 kg., id. 58 kg. 1910 jauuár 1. után nyert 20,000 márka ért. korteherverseny vagy a hamburgi 1910. évi Renard-verseny győztesére Íj kg., 30,000 márka értékűére 3 kg., több ilyen vagy az 1911. évi Grosser Hansa-Preis nyerőjére 5 kg., oly lovaknak, a melyek 1910 jan. 1. óta 100,000 márka össznyereményt értek el, 7 kg. több. Belf. és osztr.-magyar lovaknak, a melyek nem nyertek 14000 márka ért. korteherversenyt Íj kg., a melyek nem nyertek 10000 márka értékűt 3 kg., a melyek nem nyertek 8000 márka értékűt 4} kg., a melyek nem nyertek 5000 márka értékűt 6 kg. eng. Táv. kb. 2800 m. Nevezési zárlat: decz. 13. AGARASZAT. A Bácskai Billikom. A Bácskai Agarász Egylet november 20., 21. és 22-én tartotta meg második versenyét, a Bácskai Billikomot, mely igy a season utolsó versenye volt. Az érdeklődés, mely ezen verseny iránt a mult évben nyilvánult, az idén is élénk volt, s önnek köszönhető a nagyszámú nevezés is, mely magában foglalta az ország agarainak legjobbjait. Az első napon az első, a második napon a második és harmadik összevetés lebonyolítása után, keddre maradt az utolsó három futam, a mikorra sajnos az első két napi kedvező talajviszonyok megváltoztak, az éjjel esett hó folytán. A birói tisztséget Lelbach Gyula ur töltötte be nagy rutinnal és kiváló szakértelemmel. Mint pótbirák működtek még Mészöly István és Gerster Károly urak. Hajdú J. inditásai kifogástalanok voltak. A részletes eredmény ez : I. összevetésGerster K. ur v sz Grisette III. t , , ( Lelbach Gy. ur cz fh sz Pendely j renaeiy Br. Gerliczy P. zs k Golyhó i J

(, . Tf

J Mészöly I. ur fh fk k Kúpé III. ) Äope 11

1 Baghy-szöveiség zs sz Borostyán i R f á Br. Gerliczy P. v sz Galambom D. ] Borostyán Baghy-szövetség fh fk sz Baboskendö > „ , Br. Gerliczy P. zs sz Sonka j öom

a Debelyatsky D. ur v cz sz Gerlicze j p , • Lelbach Gy. ur cz sz Pisiczki ) uerncze Borbély Gy. ur fk sz Szemfény 1 Seem fén,, Pilaszánovits J ur v fh sz Madár VI. ( öze

mT

e

nV Bibó G. ur fk sz Mákháj * irr-n'Szontágh Z. ur fk sz Büszke ) Matena) Pilaszánovits J. ur v fh sz Meglesz k q • • t • Patay T. ur fh zs sz Szipirtyó \ üzipmyo Bibó G. ur fk sz Fecske B. Lelbach Gy. ur cz sz Pityke V. Lelbach Gy. ur v k Karvaly Debelyatsky D. ur v cz sz Punicza Patay T. ur zs sz Szanda Borbély Gy. ur zs sz Gyömbér Baghy-szövetség fh zs sz Bocskor II. II. összevetés. Borostyán j Pityke I. Mostmár í Mostmár | Szanda | Gyömbér Szemfény Szipirtyó Gerlicze Kópé III. Pendely Pityke V. Borostyán Szemfény | Szemfény | Kópé III. | Pendely Mostmár Szanda Gyömbér Mákháj Sonka Ifi. összevetés. in . , Szanda | B

0™^ Sonka Pendely 1 . m Kópé III. ] V 11 | Szanda I Borostyán | Szanda | Sonka | Szanda . Borostyán IV. össsevetés. Szanda ( Q , Borostyán ( Kópé III. J ^zanaa Erővesztő ) V. Döntö. Borostyán \ Borostyán Borostyán győzelme felett nem lehet egyszerűen napirendre térni. Nemcsak azért, mert e győzelemmel megszerezte a Baghy-Szövetsógnek az Arany-Ostort, mely tavaly is Bácskába jutott Turkáuak, hanem, mert vele igazolva van az angol yérnek kiválósága is. A belföldön akkliinatizált importok továbbtenyésztéséböl származik ugy Bordstyán, mint a szabolcsi nyerő Finyás és ki hitte volna még csak egy évtizeddel is ezelőtt, hogy a Bácskai és a Szabolcsi Billikomot angolok nyerjék. A Vadász és Versenylap már közölte az agárversenyek eredményeit, ebből látjuk, hogy Borostyán a Csanádi Elegyvorseny és Torontáli Elegyversenyben győzött, az országos versenyben pedig második helyre szorult, a Bácskai Billikomban is győzött. Mindeme érdemeinél azonban többre kell becsülnünk Vojnich Simon urnák, az agarászat nesztorának dicsérő szavait : «Borostyán jó agár !» A győztes pedigreejét itt adjuk: Priestlaw Mellor Moor Monkside Imp. Free to Figh Priestlaw Mellor Moor Miss Birkett Imp. Free to Figh Priestlaw Toughtless Beauty Berschel Imp. Free to Figh Priestlaw Toughtless Beauty Thetis Imp. Free to Figh Fleet Footed Fiery Furnace Sir Sankey Imp. Free to Figh Fleet Footed Fiery Furnace Flying Fancy Imp. Free to Figh Fleet Footed Follow or Fly Fabulous Fortune Imp. Free to Figh Fleet Footed Follow or Fly Follow Faster Czifra II. Imp. Dear Sportsman Falconer Herscbel Czifra II. Imp. Dear Sportsman Falconer Fine Sport Czifra II. Imp. Dear Sportsman Maut Leal Czifra II. Imp. Dear Sportsman Maut Marwsie Czifra II. Imp. Madár — . — Czifra II. Imp. Madár — . — Czifra II. Imp. Madár — — Czifra II. Imp. Madár — — A Galiba versenyről szóló tudósításba a második összevetésben tévesen került bele, hogy Madár VI. verte Kozák H.-őt. Madár VI. erővesztővel futott, miu án Kozák II. tulajdonosa által visszavonatott. Fehr Armand«: BUDAPEST, VI., Teréz-körut 1/c. • Elfogad fogadásokat az összes • belföldi versenyekre fix és startoddsok mellett. • TELEFON 172—86. 2 ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS, Lovam előkészítése az aradi versenyre. Irta : Thomka Zoltán m. kir. honvéd huszár százados. Verseny-pályákon nap-nap után hallható közmondás : «Hiába, a szakszerűen megedzett szamár is többet ér, mint az edzetlen telivér». Ez a közmondás ép ugy beválik a 900 méteres sik-, mint a 7500 méteres liverpooli akadályversenyen. Ezzel nem azt akartam mondani, hogy kelló edzés mellett minden ló alkalmas 50 kilométeres versenyre is, hanem azt, hogy a legjobb ló sem alkalmas arra

; ha kellőképen megedzve előkészítve nincs. Az ilyen nagy távolságra való versenyzésnél első sorban kiváló fontosságú afc anyag: a ló. — Véleményem szerint egészséges lábu, nemes vérű, jól vágtató idősebb, lehetőleg bizonyos múlttal biró, kipróbált lovak jönnek első sorban tekintetbe, melyek a súlyt is birják. Miután az ilynemű verseuyeket átlag 2 perczes időbeli eredménynyel futják meg, a versenyre alkalmas lovak kiválasztásánál mértékegységül azt a követelményt fogadhatjuk el, hogy a ló rendes vágtatásbau percenként legalább 500 m. utat tegyen meg a nélkül, hogy ez megerőltetné. Azzal a követelésemmel, hogy a lovak a súlyt is birják, arra akartam czélozni, hogy kocsilovak bármily teljesitménynyel is először suly alatt is kipróbálandók, továbbá hogy vannak lovak, melyek 50 kg. sulylyal megfelelnek, 75 kg.-mai ellenben már teljesen alkalmatlanok. A mi az edzést illeti, tapasztalatok hiányában a legtöbb ember a sötétben tapogatózott. Miután tudva volt, hogy úgyszólván egy vágtatásbau kell az egész 50 km,-t végiglovagolni, sokad fokozták a teljesítményeket 10—20—30-40—50 km.-re, mások csak rövidebb távolságokra, 6—16 km.-re végezték az edzést. — A hány embert csak megkérdeztünk, mind máskép dolgozott. Wodianer hadnagy és Folis főhadnagy azt mondták, hogy ők oIy«n edzést végeztek, mint valamely hosszú akadályversenyre. Az én véleményem a következő volt. Az edzéstkét részre kell osztani: izom- és tüdőedzésre. — Vagyis nagy távolságokra, 4—6—8—10km.-es lassú vágtatással a ló izmait kell kifejleszteni s ha ez meg van, akkor 1—2 — 4—6 km.-es gyors munkát végezni a tüdő megedzésére. Elv, hogy a ló fáradt soha se legyen. Ha a lovon fáradtság, illetve merevség észlelhető, a lovat csak lépésben, ügetésben és vágtában dolgozván, addig pihentetni kell, mig ismét teljesen frissé nem lesz. Lovam 3 óránál tovább soha sem volt a szabadban, ellenben délelőtt és délután is végzett mozgást. Legnagyobb teljesítményeim voltak edzés közben : egyszer 20 km., egy más alkalommal 10 km., 2 perczes ütemben. De hát mikor próbáltam ki a lovamat? A versenyen ! — Ez teszi épen az ilyen versenyeket nehézzé. Az idomitó, mikor lova készen van, csinál egy «trialt» verseny-ütemben, a verseny távolságára. Lova néhány nap múlva kipiheni magát és megnyeri a versenyt. — A ki azonban az 50km.-t verseny-ütemben egyszer végiglovagolja, az nem nyeri meg a versenyt, mert az ilyen teljesítmény kipihenésére — föltéve, hogy a ló uem törik le, — hónapok szükségesek. Azt hiszem, hogy idegességből eredő ilynemű kipróbálásnak igen sok jó ló esett áldozatul. — Elismerem, hogy nem valami kellemes érzés 56 km.-es versenyre olyan lóval indulni meg, a mely csak 20 km.-re van kipróbálva. Ez a kellemetlen érzés meglátszik az én lovaglásomon is; midőn az első 10 km.-t — jó talajon, lovam erejét uem ismervén s azért vele túlságosan takarékoskodván — 261 perez alatt, mig az utolsó 19—20 km.-t sokkal roszabb talajon 35 perez és 3 másodpercz alatt tettem meg. Arad környékén a talaj, a hol a versenynek le kellett folynia, agyagos-szikes termőföld, mely szárazság idején még a tarlókon is meglehetősen kemény, helyenkint kőkemény szokott lenni. Ezért sokan kemény talajon végezték az edzést, hogy a lovuk hozzászokjék a talajhoz. Véleményem szerint ez nem helyes. A verseny 2 óra hosszáig tart, ennyit kibir a perzsa szőnyegen edzett ló is, sót sokkal jobban kibírja,, mint a kemény talajon hajszolt, izületeiben megtámadott, a patagyulladasra előkészített ló. — A ló inkább a verseny után, mint a verseny elött tör-