Vadász- és Versenylap 54. évfolyam, 1910

1910-10-28 / 98. szám

1910. deczember 17. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 607 ORSZ

ÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Félvértenyésztési kérdések.*) Irta: Liptay Béla. I. Ha nem lettem volna a vái megye lótenyésztési bizottságának elnöke, nem fogadtam volna el azon kitüntetést, melyben részesített az Országos Gazdaszövetség akkor, a mikor Mezőssy Béla igen tisztelt barátom, földmivelésügyi volt államtitkár által fel szólított, hogy a mai napon tartanék felolvasást a lótenyésztési ói. Mert sokkal kisebb pontnak tartom magam, mintsem hogy jogosult lehetnék ilyen országos fontosságú kérdésben veieményt nyilvánítani olyau alkalommal, a mikor országos, sőt európai nevű férfiak bocsájtják közre tudásukat közérdekű kérdésekben azon czélból, hogy gazdatársaiknak tapasztalataik és hosszas kutatások árán szerzett tudásuk fáklyájával megvilágítsanak egyes kérdéseket, melyek lényegébe belepillantani, a mindennapi élet gondjaival elfoglalt gazdaközüuségnek szakszerű megvilágítás nélkül csak dilettánskodva lehetséges. Másodszor pedig okom lett volna kitérni e kitüntetés elöl emberismeretemből kifolyólag, számot vetve a konsekventiákkal, mik reám háramolnak. Majdnem minden magyar gazda ugyanis, vagy legalább is a legnagyobb része a magyar gazdaközönségnek született lúszakértő, azután saját lovát tartja a legjobbnak és legszebbnek, a saját lótenyésztési elveit ós módszerét a leghelyesebbnek ós egyedül czélravezetóuek s igy halálos bizonyos, hogyha valaki olyan lovat állit elébe mintának, mely csak valamiként is különbözik az övétől, vagy nem olyan elvek szerint tenyésztődött, mint az övé ós nem olyan módon lett felnevelve, miut a hogy azt ö jónak látja, ugy kész az Ítélet: bolond beszed, nem ugy van az stb., stb. és bizony mondom, nem sok foganatja van az. igehirdetésnek. Hanem, bogy mind e két nagy okuak daczára, melyek az ellen szólottak, hogy a jelen alkalommal a gazdaközönség elé álljak — mégis itt vagyok — annak egyedüli rugója: kőtelességérzetem. Kötelességenmek tartom ugyanis, mint o vármegye lótenyésztési bizottságának elnöke, hogy kiállják ós elmondjam, hogy milyen elveket tartok én helyeseknek és milyeu módokat czéiravezetökuek lótenyésztésünk érdekében. Különösen főleg és döntóleg azért, nehogy esetleg valaV i más álljon ide, esetleg más elveket fejtegetve, más irányba dirigálja a még talán nem teljesen saját lábáu járó, talán nem egészen önállóan gondolkodó, nem egeszen leszűrt nézeteket valló kistenyésztő közönségünket — mely azonban arra már rájött, hogy jobb egy jó ló két rossz lónál. Kistenyésztőinknek nem lévén módja és alkalma experimentálni, kísérletezni, próbálgatásokba bocsájtkozni, nem tudja csak elhiszi, hogy jó lóuál vannak jobb lovak is és még igen könnyen terelődhetnék olyan irányba, hogy azt is elhigyje, hogy nem a legjobb a jobb, hanem a kevésbbé jó. Az általános lótenyésztés kérdésében nagyjából téve mega megkülönböztetést két vezérelvvel találkozunk. Az egyik szeriut minden munkára külön fajta lovat kell tenyészteni, tehát: hátas szolgálatra másfélét és még itt is különbségeket téve, ugy mint lovardai lovaglásra, vadászatra, katonai szolgálatra, könnyű és nehéz teher alatt és hámos szolgalatra másfélét. Itteu pedig az a hatvan métermázsákat nagy testi súlyával vonó hidegvérUtől a parádés, nagyliintós lovon keresztül a gyors ügetöig mindenféle irányt más fajta lóval akar kielégíttetni. Hát ennek az elvnek is meg van a jogosultsága, sőt minálunk is, de nem egész Magyarországon, mert hogy egyes nagy igényű ember telivéren futtat, félvéren vadászik, lipiczain magas iskolázik, amerikai trapperen kocsikázik ós dupla farú hidegvérüeken boronáltatja a földjót, az még nem elég ok arra, hogy általánosnak fogadjuk el a specialitások tenyésztését. A másik vezérelv az univerzális lótenyésztését tartja általánosságban helyesebbnek, a melyik mindezeket a szolgálatokat teljesen megfelelően teljesitik, a melyen lovagolni, jól messzire sebesen és sokáig lehet, katonák is a legjobban használhatják, kocsiba fogva utazni jó ut, rossz ut, homok vagy sár nap-nap mellett egyaránt lehet és a gazdaságban is kitűnően megállja helyét. Ez az univerzális, ez a mindenre jól használható ló a jól nevelt és jól felnevelt vérbeli ló, melyet röviden, ha nem is egészen helyesen, egyszerűen félvérnek liivjuk. A főérv, a miért az utóbb emiitett vezérelv mellett foglalok én is állast, a jó félvér sokoldalúságán kivül, melynél fogva, lia kedvem tartja, ráülök, ha kell, kocsiba fogva utazom vele és ha rászorulok gazdaságomban, mint igást használom ki s mindenütt kitűnően teljesít szolgálatot, — mondom — ezen sokoldalúságán kivül a főérv a tehetőképesség maximuma mellett az ellentállóképesség kimerithetlensége, vagyis érthetően sokat és jól tudok vele dolgozni és birja a nyomorúságot. Bocsássanak meg igen tisztelt gazdatársaim, ha uem nagyon akadémikus stylusban fejezgetem ki magamat, de mentségemül hozom fel, Iiogy inkább *) Felolvastatott az Országos Gazdaszövetség gyűlésén. lovazó, miut felolvasó mesterember vagyok s különben is fontosabb, hogy mit mondok, mint hogy milyen ékesen declamálok. Témául adatván fel azonbau a lótenyésztés hasznáról és irányításáról a kisgazdaságban dissortálui, kéuytelen vagyok legalább némileg reflektálni felolvasásom czimérc; azért mondtam kérem «némileg reflektálni» a czitnre, inert nem fogom külön a kisgazdaságok szempontjából megvilágítani a kérdést, nem tartván azt szükségesnek, a tneunyibau a kisgazdával éppen ugy jó lovat akarnék neveltetni, mint a nagyokkal, mely esetben a lónevelés hasznos és éppen ugy ellene vagyok a rossz ló nevelésének a nagyobb gazdánál, mint a kicsinél, amikor is azt károsnak tartom. Európában ma már mindenki tisztában van azzal, hogy az országos lótenyésztésnek czélja kizárólag a lónak, miut gazdasági mozgató erőnek az előállítása, a mely ozél természetesen a honvédelem szolgálatában is kifejezésre jut, elaunyira, hogy sokan össze is tévesztik és ugy állítják, mintha remonda-nevelés volua az egyedüli czél. A gazda kell tehát, hogy maga nevelje az ő igáslovát és enuek a tenyésztésnek, hogy haszonnal járhasson ugy kell berendezve lennie, hogy sikerültebb egyedei katonai vagy fényűzési használati czélokra jó áron értékesíthető keresett czikk legyenek. A nemes, a jó és arát érő ló előállítási költsége nem nagyobb, mint azé a rosszé, azé a komiszé, melyet sehogy vagy ugyancsak nagy czinczárkodással lehet elsütni. Első, ha valamit csinálni akarunk, az anyag. Ez igy van nemcsak a tenyésztésnél, de mindenhol. Ha építeni akarok, építhetek kőből portland-czementtel, téglából közönséges malterrel. vályogból sárral, sőt sárból magából is, egyformára kimeszelve és kiczifrázva, egyik látszólag' éppen olyau ház lehet, mint a másik és pedig mennyire nem olyan ! Egyik ellentáll a vizözönnek is, a portarturi ágyuknak is és jó háza lesz unokáink unokáinak is, a másikat egy nyári zápor okozta kis kiöntés is megsemmisítheti vagy egy patkánycsorda is széjjel dulliatja. A bükkfából készült sárgára festett lengyel szekér éppen olyan szekérnek néz ki, mint a maga színében meghagyott kőrisfaszekér és az egyik egy év alatt tönkre megy, a másikat pedig egy fél életen keresztül használhatjuk, jiedig látszólag mind a kettő egyforma szekér. Első sorban tehát, mint a két példa is mutatja, arra kell nézni, hogy miból vagy miiyen anyagból s csak másodsorban, hogy mint van megépítve, megszerkesztve, megtenyésztve az a valami, legyen az ház. szekér vagy ló vagy bármi: az anyag a fő, a miből van. (Folytatása következik.) A delenácziók bécsi ülésein a pútlovazás kérdései is természetesen szóba kerültek s révükön egy régi probléma : hogy a katonai czélokra megvett kanczák idővel mily módon adassanak ismét vissza a köztenyésztésnek. E kérdést előbb-utóbb meg kell oldani, mert mentől nagyobb árakat fizet a hadügyminisztérium a pótlovakért, aunál inkább a java anyagot absorbeálja. A mi régi nézetünk e dologban az : évente kb 100—200 oly jeles kancza, a melyet kipróbált kistenyésztőktől vásárolnak, hagyassék meg a nevelőnél, azzal a feltciellel, hogy azokat csak tenyésztési czélokra használhassa és az ivadókoknál a vásárlási elsőbbség a katonai kincstárt illesse meg. Ezzel kapcsolatosan természetesen a budget illető tételei emelendők lennének. A másik' mód, a mclylyel a jobb kanczaanyag megtartását előmozdítani leltet; a prémiumok lennének, a tnelyek a katonai szolgálatban különösen bevált lovak tenyésztőit illetnék meg. Miklós Ödön delegátus ur ama indítványa, hogy a jobb kanczák közül — 6—9 éves korukban -— a tenyésztők a kincstár beszerzési árán vásárolhassanak, nehezen keresztülvihető. Ki ad nálunk fólvér-tenyészkanczáórt 1200—1600 K-t? A kisteuyésztök közül bizonyára Benki. LACKEN BACH ER E. = bookmaker. . . Budapet. VI., Andrássy-ut 1. Telefon : 26-53. Wien, I., Rotenturmstrasse 29. Elfogad fogadásokat az összes klasszikus versenyekre. — Vidéki megbízásokat pontosan és készséggel teljesít. Nagymélt. gr. Zichy János nr fáczántenyészetéből eladó 1000 drb. egészséges erőteljes élő fáczántyuk és 1000 darab élő fáczánkakas. Megkeresések: Erdészeti hivatal Nagyláng (Fejér megye) intézendők. 3- 7 A fogadási piacz. A Heuekel Memorialra Lira és Verona 2J:l-liez egyenlő favoritok, mig Jávor és Lógós 3:1-hez képezi kereslet tárgyát. Az egyes versenyek aktuális oddsai megtudhatók Fehr Armand bookmakernél (V1., Terézkörut l/c. Telefon : 172—86.) VEGYES. Krausz I. H. és Társa, Budapest, VI., Liszt Ferencz-tér 3. Telefon 89—25. Elfogad fix- és startoddsfogadásokat az összes belföldi versenyekre. Egy bécsi lap. az lllustrirte Sportzeitung, utolsó számában támadást intéz a M. L. E. igazgatósága ellen, annak különböző versenytechnikai ténykedéseit nemcsak bírálva, hanem aggressziv hangou elitélve. E támadások anyira magukon viselik az aniinozitás bélyegét, hogy rájuk szakszempontból válaszolni szinte fölösleges. Azok az illustris férfiak, a kik a M. L. E. élén állanak, nem szorulnak védelemre, s az ilyen támadások nem érnek föl hozzájuk. Igy csak röviden néhány tényt kívánunk konstatálni. A nevezett újság azt kifogásolja, hogy egyes beadott óvások eseten, mért büntetik meg'a jockeyt ós mért nem disqualiftkálják a lovat ? Erre elég a versenyszabályok 187. §-át idézni, a mely az igazgatóság discrécionális jogává teszi, mikor diskvalifikálliató és mikor diskvaliflkálaudó egy ló, s e szabályt a stewardok mindig az összes mellékkörülmények szigorú megállapítása mellett a saját belátásuk szerint alkalmazzák. A mi a versenyügy tisztaságát illeti, az bizonyára a M. L. E. stewardjainak kezében van a legbiztosabban letéve, s a miénknél tisztább üzem, szigorúbb ellenőrzés, nyugodtan mondhatjuk, sehol a világon nincsen. A nevezett lap azt is kifogásolja, hogy a reggeli munkákhoz a lapok tudósítói nem mehetnek ki. Ez is tévedés. mert minden szaklap megkapta az erre vonatkozó engedélyt. Épen ily indokolatlan és nevetséges az a vád is, mintha egyes jockeykat üldöznének. Winkfleld többszöri megbüntetése arra vezethető vissza, hogy a néger lovas — mint a legtöbb hazájabeli — nem tud egyenesen lovagolni, a mit a tribünükről ép ugy meg lehetett ítélni, mint a birói páholyból. Hogy jtedig az illető lap fölpana zolja, hogy a budapesti paddockban lévő ring létesítése miatt a joekeyknak adott ordre-ket nem lehet hallani, minden ezáfolatnál világosabban mutatja a támadó czikk teljes tarthatatlanságát. Az alagi novemberi meeting egyes futásaira ma este van a nevezési zárlat. A novemberi előléptetések alkalmával Kriszt Ferencz, a 2. lóavató bizottság elnöke ezredessé, Horthy István, Michelstätter Frigyes és Streeruwitz Ottokár alezredesekké, br. Berg Hermann őrnagygyá és Issekutz Gyula föbadnagygyá léptek elő. Winkfield jövő esztendőben ismét nálunk fog lovagolni és a napokban irta alá alig. Lubomirki L.-istállóval való szerződését. Miles csak a bécsi novemberi meeting után megy vissza Amerikába. Jerzyna és Jasna Pani, a versenyévad bezártával ménesbe mennek. A két kanczát tulajdonosa kiküldi Angliába, a hol valamelyik apaménnel lesznek párosítva. Egyben megemlítjük, hogy Ksiaze Pannak, egy Gouvernant után származó éves féltestvére, szintén Angliába megy, a hol Buttershez kerül trainingbe. Avar lovasa a Buccaneer-Rennenben egy font tulsulylyal R. Huxtable lesz. Kühlte lovaglására a Henckel-Memorialban, Korb lett szerződtetve. Rascalt a télen mindenekelőtt ki fogják gyógyítani a hátán levő kiütésekből, a melyek ugy a Király-dij, mint a Királyné-dij előtt nagyobb mértékben léptek' előtérbe, s a mén egészségére is bizonyos befolyással voltak. Egyébként a derby nyerő friss és rendesen elvégzi redukált penzumát. Téte-de-Chien Kozuch alatt mint Indiscretion vezetőlova fog részt venni a Buccaneer versenyben. Martinkovich visszatért Ronamiából, a hol hat nyerőt lovagolt a Negropontes-istállónak. Bilincset szabad kézből Egyedi Lajos ur vette meg.