Vadász- és Versenylap 54. évfolyam, 1910

1910-10-28 / 98. szám

1910. deczember 17. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 607 ORSZ ÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Félvértenyésztési kérdések.*) Irta: Liptay Béla. I. Ha nem lettem volna a vái megye lótenyésztési bizottságának elnöke, nem fogadtam volna el azon kitüntetést, melyben részesített az Országos Gazda­szövetség akkor, a mikor Mezőssy Béla igen tisztelt barátom, földmivelésügyi volt államtitkár által fel szólított, hogy a mai napon tartanék felolvasást a ló­tenyésztési ói. Mert sokkal kisebb pontnak tartom magam, mint­sem hogy jogosult lehetnék ilyen országos fontosságú kérdésben veieményt nyilvánítani olyau alkalommal, a mikor országos, sőt európai nevű férfiak bocsájt­ják közre tudásukat közérdekű kérdésekben azon czél­ból, hogy gazdatársaiknak tapasztalataik és hosszas kutatások árán szerzett tudásuk fáklyájával megvilá­gítsanak egyes kérdéseket, melyek lényegébe bele­pillantani, a mindennapi élet gondjaival elfoglalt gazda­közüuségnek szakszerű megvilágítás nélkül csak dilet­tánskodva lehetséges. Másodszor pedig okom lett volna kitérni e kitün­tetés elöl emberismeretemből kifolyólag, számot vetve a konsekventiákkal, mik reám háramolnak. Majdnem minden magyar gazda ugyanis, vagy leg­alább is a legnagyobb része a magyar gazdaközön­ségnek született lúszakértő, azután saját lovát tartja a legjobbnak és legszebbnek, a saját lótenyésztési el­veit ós módszerét a leghelyesebbnek ós egyedül czélra­vezetóuek s igy halálos bizonyos, hogyha valaki olyan lovat állit elébe mintának, mely csak valamiként is különbözik az övétől, vagy nem olyan elvek szerint tenyésztődött, mint az övé ós nem olyan módon lett felnevelve, miut a hogy azt ö jónak látja, ugy kész az Ítélet: bolond beszed, nem ugy van az stb., stb. és bizony mondom, nem sok foganatja van az. ige­hirdetésnek. Hanem, bogy mind e két nagy okuak daczára, melyek az ellen szólottak, hogy a jelen al­kalommal a gazdaközönség elé álljak — mégis itt vagyok — annak egyedüli rugója: kőtelességérzetem. Kötelességenmek tartom ugyanis, mint o vármegye lótenyésztési bizottságának elnöke, hogy kiállják ós elmondjam, hogy milyen elveket tartok én helyesek­nek és milyeu módokat czéiravezetökuek lótenyészté­sünk érdekében. Különösen főleg és döntóleg azért, ne­hogy esetleg valaV i más álljon ide, esetleg más elve­ket fejtegetve, más irányba dirigálja a még talán nem teljesen saját lábáu járó, talán nem egészen önállóan gondolkodó, nem egeszen leszűrt nézeteket valló kis­tenyésztő közönségünket — mely azonban arra már rájött, hogy jobb egy jó ló két rossz lónál. Kiste­nyésztőinknek nem lévén módja és alkalma experi­mentálni, kísérletezni, próbálgatásokba bocsájtkozni, nem tudja csak elhiszi, hogy jó lóuál vannak jobb lovak is és még igen könnyen terelődhetnék olyan irányba, hogy azt is elhigyje, hogy nem a legjobb a jobb, hanem a kevésbbé jó. Az általános lótenyésztés kérdésében nagyjából téve mega megkülönböztetést két vezérelvvel találkozunk. Az egyik szeriut minden munkára külön fajta lovat kell tenyészteni, tehát: hátas szolgálatra másfélét és még itt is különbségeket téve, ugy mint lovardai lovag­lásra, vadászatra, katonai szolgálatra, könnyű és ne­héz teher alatt és hámos szolgalatra másfélét. Itteu pedig az a hatvan métermázsákat nagy testi súlyával vonó hidegvérUtől a parádés, nagyliintós lovon ke­resztül a gyors ügetöig mindenféle irányt más fajta lóval akar kielégíttetni. Hát ennek az elvnek is meg van a jogosultsága, sőt minálunk is, de nem egész Magyarországon, mert hogy egyes nagy igényű ember telivéren futtat, fél­véren vadászik, lipiczain magas iskolázik, amerikai trapperen kocsikázik ós dupla farú hidegvérüeken boronáltatja a földjót, az még nem elég ok arra, hogy általánosnak fogadjuk el a specialitások tenyésztését. A másik vezérelv az univerzális lótenyésztését tartja általánosságban helyesebbnek, a melyik mindezeket a szolgálatokat teljesen megfelelően teljesitik, a me­lyen lovagolni, jól messzire sebesen és sokáig lehet, katonák is a legjobban használhatják, kocsiba fogva utazni jó ut, rossz ut, homok vagy sár nap-nap mel­lett egyaránt lehet és a gazdaságban is kitűnően megállja helyét. Ez az univerzális, ez a mindenre jól használható ló a jól nevelt és jól felnevelt vérbeli ló, melyet röviden, ha nem is egészen helyesen, egysze­rűen félvérnek liivjuk. A főérv, a miért az utóbb emiitett vezérelv mellett foglalok én is állast, a jó félvér sokoldalúságán kivül, melynél fogva, lia ked­vem tartja, ráülök, ha kell, kocsiba fogva utazom vele és ha rászorulok gazdaságomban, mint igást használom ki s mindenütt kitűnően teljesít szolgála­tot, — mondom — ezen sokoldalúságán kivül a főérv a tehetőképesség maximuma mellett az ellentállóké­pesség kimerithetlensége, vagyis érthetően sokat és jól tudok vele dolgozni és birja a nyomorúságot. Bocsássanak meg igen tisztelt gazdatársaim, ha uem nagyon akadémikus stylusban fejezgetem ki magamat, de mentségemül hozom fel, Iiogy inkább *) Felolvastatott az Országos Gazdaszövetség gyű­lésén. lovazó, miut felolvasó mesterember vagyok s külön­ben is fontosabb, hogy mit mondok, mint hogy milyen ékesen declamálok. Témául adatván fel azonbau a lóte­nyésztés hasznáról és irányításáról a kisgazdaságban dissortálui, kéuytelen vagyok legalább némileg reflek­tálni felolvasásom czimérc; azért mondtam kérem «némileg reflektálni» a czitnre, inert nem fogom kü­lön a kisgazdaságok szempontjából megvilágítani a kérdést, nem tartván azt szükségesnek, a tneunyibau a kisgazdával éppen ugy jó lovat akarnék neveltetni, mint a nagyokkal, mely esetben a lónevelés hasznos és éppen ugy ellene vagyok a rossz ló nevelésének a nagyobb gazdánál, mint a kicsinél, amikor is azt károsnak tartom. Európában ma már mindenki tisztában van azzal, hogy az országos lótenyésztésnek czélja kizárólag a lónak, miut gazdasági mozgató erőnek az előállítása, a mely ozél természetesen a honvédelem szolgálatá­ban is kifejezésre jut, elaunyira, hogy sokan össze is tévesztik és ugy állítják, mintha remonda-nevelés volua az egyedüli czél. A gazda kell tehát, hogy maga nevelje az ő igáslovát és enuek a tenyésztés­nek, hogy haszonnal járhasson ugy kell berendezve lennie, hogy sikerültebb egyedei katonai vagy fény­űzési használati czélokra jó áron értékesíthető kere­sett czikk legyenek. A nemes, a jó és arát érő ló elő­állítási költsége nem nagyobb, mint azé a rosszé, azé a komiszé, melyet sehogy vagy ugyancsak nagy czinczárkodással lehet elsütni. Első, ha valamit csinálni akarunk, az anyag. Ez igy van nemcsak a tenyésztésnél, de mindenhol. Ha építeni akarok, építhetek kőből portland-czementtel, téglából közönséges malterrel. vályogból sárral, sőt sárból magából is, egyformára kimeszelve és kiczif­rázva, egyik látszólag' éppen olyau ház lehet, mint a másik és pedig mennyire nem olyan ! Egyik ellentáll a vizözönnek is, a portarturi ágyuknak is és jó háza lesz unokáink unokáinak is, a másikat egy nyári zá­por okozta kis kiöntés is megsemmisítheti vagy egy patkánycsorda is széjjel dulliatja. A bükkfából készült sárgára festett lengyel szekér éppen olyan szekérnek néz ki, mint a maga színében meghagyott kőrisfa­szekér és az egyik egy év alatt tönkre megy, a má­sikat pedig egy fél életen keresztül használhatjuk, jiedig látszólag mind a kettő egyforma szekér. Első sorban tehát, mint a két példa is mutatja, arra kell nézni, hogy miból vagy miiyen anyagból s csak másodsorban, hogy mint van megépítve, megszer­kesztve, megtenyésztve az a valami, legyen az ház. szekér vagy ló vagy bármi: az anyag a fő, a miből van. (Folytatása következik.) A delenácziók bécsi ülésein a pútlovazás kérdései is természetesen szóba kerültek s révükön egy régi probléma : hogy a katonai czélokra megvett kanczák idővel mily módon adassanak ismét vissza a köz­tenyésztésnek. E kérdést előbb-utóbb meg kell oldani, mert mentől nagyobb árakat fizet a hadügyminiszté­rium a pótlovakért, aunál inkább a java anyagot absorbeálja. A mi régi nézetünk e dologban az : évente kb 100—200 oly jeles kancza, a melyet kipróbált kistenyésztőktől vásárolnak, hagyassék meg a nevelő­nél, azzal a feltciellel, hogy azokat csak tenyésztési czélokra használhassa és az ivadókoknál a vásárlási elsőbbség a katonai kincstárt illesse meg. Ezzel kap­csolatosan természetesen a budget illető tételei eme­lendők lennének. A másik' mód, a mclylyel a jobb kanczaanyag megtartását előmozdítani leltet; a prémi­umok lennének, a tnelyek a katonai szolgálatban külö­nösen bevált lovak tenyésztőit illetnék meg. Miklós Ödön delegátus ur ama indítványa, hogy a jobb kan­czák közül — 6—9 éves korukban -— a tenyésztők a kincstár beszerzési árán vásárolhassanak, nehezen keresztülvihető. Ki ad nálunk fólvér-tenyészkanczáórt 1200—1600 K-t? A kisteuyésztök közül bizonyára Benki. LACKEN BACH ER E. = bookmaker. . . Budapet. VI., Andrássy-ut 1. Telefon : 26-53. Wien, I., Rotenturmstrasse 29. Elfogad fogadásokat az összes klasszikus ver­senyekre. — Vidéki megbízásokat pontosan és készséggel teljesít. Nagymélt. gr. Zichy János nr fáczántenyésze­téből eladó 1000 drb. egészséges erő­teljes élő fáczántyuk és 1000 darab élő fáczánkakas. Megkeresések: Erdé­szeti hivatal Nagyláng (Fejér megye) intézendők. 3- 7 A fogadási piacz. A Heuekel Memorialra Lira és Verona 2J:l-liez egyenlő favoritok, mig Jávor és Lógós 3:1-hez képezi kereslet tárgyát. Az egyes versenyek aktuális oddsai megtudhatók Fehr Armand bookmakernél (V1., Teréz­körut l/c. Telefon : 172—86.) VEGYES. Krausz I. H. és Társa, Budapest, VI., Liszt Ferencz-tér 3. Telefon 89—25. Elfogad fix- és startoddsfogadásokat az összes bel­földi versenyekre. Egy bécsi lap. az lllustrirte Sportzeitung, utolsó számában támadást intéz a M. L. E. igazgatósága ellen, annak különböző versenytechnikai ténykedéseit nemcsak bírálva, hanem aggressziv hangou elitélve. E támadások anyira magukon viselik az aniinozitás bélyegét, hogy rájuk szakszempontból válaszolni szinte fölösleges. Azok az illustris férfiak, a kik a M. L. E. élén állanak, nem szorulnak védelemre, s az ilyen támadások nem érnek föl hozzájuk. Igy csak röviden néhány tényt kívánunk konstatálni. A nevezett újság azt kifogásolja, hogy egyes beadott óvások eseten, mért büntetik meg'a jockeyt ós mért nem disquali­ftkálják a lovat ? Erre elég a versenyszabályok 187. §-át idézni, a mely az igazgatóság discrécionális jo­gává teszi, mikor diskvalifikálliató és mikor diskvali­flkálaudó egy ló, s e szabályt a stewardok mindig az összes mellékkörülmények szigorú megállapítása mel­lett a saját belátásuk szerint alkalmazzák. A mi a versenyügy tisztaságát illeti, az bizonyára a M. L. E. stewardjainak kezében van a legbiztosabban letéve, s a miénknél tisztább üzem, szigorúbb ellenőrzés, nyugodtan mondhatjuk, sehol a világon nincsen. A ne­vezett lap azt is kifogásolja, hogy a reggeli munkák­hoz a lapok tudósítói nem mehetnek ki. Ez is téve­dés. mert minden szaklap megkapta az erre vonat­kozó engedélyt. Épen ily indokolatlan és nevetséges az a vád is, mintha egyes jockeykat üldöznének. Winkfleld többszöri megbüntetése arra vezethető vissza, hogy a néger lovas — mint a legtöbb hazája­beli — nem tud egyenesen lovagolni, a mit a tribü­nükről ép ugy meg lehetett ítélni, mint a birói pá­holyból. Hogy jtedig az illető lap fölpana zolja, hogy a budapesti paddockban lévő ring létesítése miatt a joekeyknak adott ordre-ket nem lehet hallani, min­den ezáfolatnál világosabban mutatja a támadó czikk teljes tarthatatlanságát. Az alagi novemberi meeting egyes futásaira ma este van a nevezési zárlat. A novemberi előléptetések alkalmával Kriszt Ferencz, a 2. lóavató bizottság elnöke ezredessé, Horthy István, Michelstätter Frigyes és Streeru­witz Ottokár alezredesekké, br. Berg Hermann őrnagygyá és Issekutz Gyula föbadnagygyá lép­tek elő. Winkfield jövő esztendőben ismét nálunk fog lovagolni és a napokban irta alá alig. Lubo­mirki L.-istállóval való szerződését. Miles csak a bécsi novemberi meeting után megy vissza Amerikába. Jerzyna és Jasna Pani, a versenyévad bezár­tával ménesbe mennek. A két kanczát tulajdo­nosa kiküldi Angliába, a hol valamelyik apamén­nel lesznek párosítva. Egyben megemlítjük, hogy Ksiaze Pannak, egy Gouvernant után származó éves féltestvére, szintén Angliába megy, a hol Buttershez kerül trainingbe. Avar lovasa a Buccaneer-Rennenben egy font tulsulylyal R. Huxtable lesz. Kühlte lovaglására a Henckel-Memorialban, Korb lett szerződtetve. Rascalt a télen mindenekelőtt ki fogják gyó­gyítani a hátán levő kiütésekből, a melyek ugy a Király-dij, mint a Királyné-dij előtt nagyobb mértékben léptek' előtérbe, s a mén egészségére is bizonyos befolyással voltak. Egyébként a derby ­nyerő friss és rendesen elvégzi redukált penzumát. Téte-de-Chien Kozuch alatt mint Indiscretion vezetőlova fog részt venni a Buccaneer verseny­ben. Martinkovich visszatért Ronamiából, a hol hat nyerőt lovagolt a Negropontes-istállónak. Bilincset szabad kézből Egyedi Lajos ur vette meg.

Next

/
Thumbnails
Contents