Vadász- és Versenylap 54. évfolyam, 1910

1910-01-02 / 1. szám

1910. január 3. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 19 szép stridenek nevezünk, ennek daczára mozgása jó és természetes volt. Blaskovich Ernő ur, a kancza nevelője és tulajdonosa, a leghüebb sportsman, a kire a magyarok joggal lehetnek büszkék. Kincsemről szólva elótte is mindig meg kell hajtani a zászlót; szintúgy teljes dicséret illeti Kincsem traiuerét: Robert Hespet, a ki a legnagyobb elösmerést érdemli; ő idomította a kanczát egész carrierje alatt. Sajnos, a magyar és osztrák statisztikák nem állanak rendelkezésemre, igy tehát a részletekbe már nem bocsátkozhatom bele. Igen tisztelt szerkesztő urnák régi barátsággal hive J. Butters. Nagyszaláncz, 1909. deczember 15. A fiatalabb nemzedék sportembereinek vélek szolgálatot teDni, midőn a magyar tenyésztésnek egykori büszkeségéről akarok megemlékezni, és különösen az ozorai méntelep egyik kitiinő lováról, Kincsem-röl. Az 1850-es években Esterházy Pál berezeg minden előzmény nélkül, szinte váratlanul Mr. Cavalierot nevezte ki teljhatalmú ménesigazgatónak. A kinevezésnek nyilvánosságra hozatala nagy csodálkozással töltötte el a közönséget, mert Mr. Cavaliero képességei eddig ismeretlenek voltak. Mint angol nyelvmester működvén az udvarnál, eddigelé mivel sem árulta el ebbeli képességeit és igy a sport emberei feszült várakozással tekintettek működése elé. Mr. Cavaliero Angliában, ismeretlen helyen született. Apja spanyol, anyja yorkshire-i származású és művelt nő lévén, fiát kitűnő nevelésben részesítette, s midőn iskoláit elvégezte: éppen azon időtájban kerestek nevelőt Ferencz József főherczeg, mostani királyunk számára. A választás Mr. F. Cavalierora esett, a ki ezen a réven a legmagasabb körök nagyurainál lett ismertté és kedves, megnyerő modorával, nagy műveltségével megszerezte magának a főurak jóakaratú pártfogását. Különösen Hunyady János grófban talált kiváló pártfogóra, a kinek Nyitramegyében levő birtokán töltötte a szünidőt, Imre, János, Lajos grófokat tanitván angolul. Akkoriban igen jóhirü félvér- és telivérménese, valamint idomitó telepe volt Pércsen Hunyady grófnak, s idomára B. P. volt. Mr. Cavaliero nagy előszeretettel viseltetett a sport iránt, s igen valószínű, hogy ott sajátított el annyit, hogy később oly kitüntető bizalommal alkalmazták, mint az 50-es években alakult «bécsi versenyegylet» titkárát, a hol teendőit a legnagyobb pontossággal és ambiczióval végezte. A bécsi pályaiigy rendezése alkalmával is nagy tapasztalatokat szerezhetett a telivérügy tanulmányozása folytán. Anglia viszonyait is jól ösmervén, megbízatott az angol importálásokkal is, a mi kívüle másnak soha szerencsésebben nem ütött ki. Nagy műveltsége és nagy összeköttetései révén az ozorai ménest felvirágoztatta. Voltak ugyan vásárlásai között olyanok is, a melyek nem váltak be, de ez számba sem vehető ahhoz a nagy anyagi sikerhez képest, a melyet a többiekkel elért. Tulajdonképeni tárgyamhoz, Kincsem ösmertetésékez térek vissza, a melynek családja Angliából származik, mert onnan jött Mermaid, Teddingtonlól vemhesen és Ozorán elletett Lady of the Like, a mely 3 éves korában jelent meg a bécsi pályán, s a megnyitó versenyt könnyen nyerie meg. A gr. Károlyi-dijban ellovagolták. Lembergben és Székesfehérváron is nyert több versenyt. Akkoriban versenypályáink és trainingtelepeink igen elhanyagolt állapotban voltak, s azért nálunk nem lehetett elérni olyan sikereket, mint Angliában, hol a páljákra már akkor is kiváló gondot fordítottak. Az' 50-es években vajmi keveset törődtek nálunk az idomitó pályák fentartásával, s mondhatni, még mostanában is vannak egyes hátrányok, a melyek folytán egyes lovaink tönkremennek, mert túlfeszített munkát kell velők végeztetni. Igaz, hogy mostanában Alagon sok költséggel fentartott és rendezett trainingpályáink vannak, de a mi talajviszonyaink erre még sem oly alkalmasak, mint a szigetországé. Az öreg B. T. mindig azt állította, hogy Űrmény mellett Peresen volt egy rét, talán az egyetlen az országban, mely kitűnő versenypályának bizonyult, mivel a talaj mindig egyenlő mértékben tartotta magában a nedvességet s a lovak lábai alatt soha sem süppedt be; mintha csak kaucsukkal lett volna bevonva. / Midőn Lady of the Laliénak baja történt a székesfehérvári versenyek előtt, idomárja kétségbe esett, mert ilyen kitűnő ló még nem volt kezelése alatt. Felsóhajtva mondta a körülötte állóknak, hogy ez Peresen nem történt volna, de azért félig letörve is megnyerte székesfehérvári versenyét. Az idomár mindent elkövetett, hogy e kitűnő ló újból talpra álljon s versenyképes legyen. Egy nagy kádat csináltatott, tölgyfahéj és timsó fürdőt alkalmazott lábaira, a mi által visszanyerte ugyan erejét, de elveszté szép formáját és Lady of the Lake sebessége sem volt már a régi. Wafernymphet Mister Cavaliero már kétéves korában küldte az idomúéba, daczára annak, hogy abban az időben szokatlan volt az ilyen korai idomittatás, de azért mégsem lehet őt a kezdeményezők sorába számítani, mert előzőleg már Almássy gróf Árminja és Megyerje, valamint Teleky Domokos Radamancaja is kétéves korban lépett a pályára. Ezzel egy uj korszak kezdődött, a mely az 1- és 2 éves csikók idomitását tűzte ki magának feladatául, annál is inkább, mert Ármin megnyerle az Egyesült nemzeti dijat, Megyer a pesti polgári dijat és Radamanca több verseny között a 600 arany császárdijat Harlequin ellenében, a mely siker késztette a tenyésztőket arra, hogy már az 1—2 éves csikók idomíttassanak. Mr. Cavaliero elleste, miként nevelik a csikókat Angliában és ugyan igy járt el az ozorai ménestelepen is és minden ménestulajdonos e szerint iparkodott nevelni csikóit, mert Mr. F. C. ezt nem tartotta titokban. Waternymph szintén 2éves korában került idomítás alá. Nagy magas kancza volt, nemes fejjel, jó hosszura nyúló marral, lapoczkája rézsútos volt, térdkalácsa termetéhez képest kicsi, első lábai, inai, csődje és körme kifogástalan állásúak. Háta hosszúkás, kötése ugyan jobb is lehetett volna, hátsó része szabályos, csánkja és többi részei jók voltak ; bordáit inkább laposaknak lehetett mondani, mellkasa és mélysége ritkaság számba menő volt. Természete igen jó volt, de bust nem szedett magára. Akár munkában volt, akár pihent, mindig finyás, étvágytalan volt, a miáltal sok bajt okozott s ennek folytán rossz kinézéBÜnek tetszett, de mindennek daczára izmos volt. Az evésre csakis a zabjába kevert kenyér, sárgarépa, zöldtakarmánynyal felváltva lehetett rávenni. Mig idomitásban volt, beteg soha nem volt s lábai sem adtak soha aggodalomra okot, ugy a kemény, mint a puha talajt egyaránt győzte, s az idomár kezei közül egészségesen került ki a ménesbe. Versenypályán Esterházy herczeg neve alatt futott, de ó később istállóját feloszlatta és Esterházy Miklós gróf \ette meg potom áron, a kinek tulajdonában alig volt 24 óráig, és Blaskovich Sándor birtokába jutott a ki valószínűleg Blaskovich Ernőnek adta át. B. T. félt, hogy dédelgetett kanczája elkerül istállójából, azért ajánlotta Blaskovich urnák. Kincsem Kisbéren elletett s első éveiről nem sokat tudok. Csak mint 3 évest láttam a pesti pályán futni. Feje nem volt oly nemes, mint az anyjáé, marja magas, háta és kötése igen jók voltak, mondhatni, hogy egészben véve tökéletes volt. Inkább nagyanyjára ütött, hatalmasabb volt anyjánál, de egy kissé durvább. Midőn a start felé ügetett, mindenkit meglepettugrásaival. Csendes menéskor lomhának tünt föl: midőn sebesen vágtatott, ugy tünt föl, mintha a többi ló megállt volna egy helyben. Versenyeit játszva nyerte meg. Srine nem volt szép sárga. Sok utazása alatt teljesen nyugodtan viselkedett s abrakja elfogyasztása után 3 —4 órát pihenéssel töltött minden alkalommal, nem törődve a körülötte történendőkkel. A viz, széna és abrak folytonos változása semmi bal ássál nem volt rája, ezt Hesp Róberttől hallottam. Anglia ós Francziaországba való utazása alkalmával megtartotta rendes, nagy formáját, az éghajlat és levegő nem okoztak nála semmi zavart. Angliában Goodwoodban különös szerencséje volt, mert a legjobb lovaknak bajuk esett és igy könnyen nyerte meg a versenyeket, habár annyira kiváló volt, hogy amúgy is elsőnek ért volna be. Megmutatta ezt Deauvilleben, a hol egész könnyen nyerte meg versenyét. Az angol expediczió mellett egész vagyont lehetett volna nyerni, de tulajdonosa csak 100 £-t tett fel. Baden Bádenben elbizakodott lovaglás folytán csaknem vereséget szenvedett. Prince Giles I.-e 1 holtversenyt futott. Lovasa annyira biztosra vette győzelmét, hogy hátul tartotta és a mikor jönni akart vele, a többitől akadályozva volt s ez által csak holtversenyre tudott futni. A döntő futásban azután játszva verte meg ellenfelét. Az idomitásból a ménesbe ment, hogy babérait kipihenje. 54 versenyt nyert. Ménes-carriérje igen rövid volt, első csikóját Budán a lókocsiban hozta világra, a mely kanczacsikó volt s igen kevesen tudják talán, hogy ezt éppen ezért Budagyöngyének nevezték el. Kincsem csupán véletlenség folytán maradt Blaskovich Ernő tulajdonában. Ugyanis Orczy Elek báró és Lónyay Béla gróf szövetkezve egy versenyistállót alapítottak. Blaskovich Ernőnek több egy éves csikaja volt, s ő nem akarta mind idomítani, ezért két csoportba különítette el őket és választást engedett a két mágnásnak. Az egyik csoportot, a melyben Kincsem is volt, figyelmen kivül hagyták és igy maradt a hires Kincsem Blaskovich Ernő tulajdonában. Magyarország s annak összes tenyésztői büszkék lehetnek Kincsemre, de elismeréssel kell adóznunk Blaskovich Ernőnek, a ki nagy áldozatokat hozott a tenyésztés fejlődése és fölvirágoztatása érdekében. Nagy része volt a dicsőségében Mr. Cavalieronak is, ki Kincsem nagyanyját dot és apját Angliából, továbbá nagyapját, Cotswool importálta Cambuscant. id. Benson William. Kincsem nyertes ivadékai külföldön. Németország márka Budagyöngye .. 306oO Lagzi -'-. — - 3650 Sárika __ 16tf40 A Talpra Magyar-\\

Ja&ékob össznyereménye 1896—1909 593597 A Toáio-ivadékok össznyereménye 1904—1909. 211917 összesen 856704 Anglia font Hazafi ... .._.'. 812 Oroszország kerona Bárány ... 4222 \ Az oroszországi ivadékok számát és nyereményét az orosz méneskönyvek hiányossága miatt megállapítani nem lehet. 113,739/11. A. sz. Hirdetmény egy éves méncsikók vásárlására. Felhívom mindazon tenyésztőket, kiknek birtokában legalább is négy jó származású, erős csontú, szabályos testalkatú, saját nevelésű egy éves méncsikó van s azokat az államnak eladni kívánják, hogy ebbeli szándékukat a helynek és utolsó postának, a hol a csikók állanak, valamint a csikók származásának, magasságának, színének és árának pontos megjelölésével a m. kir. földmivelésügyi minisztériumhoz benyújtandó egy koronás bélyeggel ellátott írásbeli nyilatkozatban, legkésőbb 1910. évi február hó l-ig bejelenteni szíveskedjenek. Az ezen határidőn tul érkező bejelentések figyelembe vétetni nem fognak. Budapest, 1909 decz. hó 14-én. A m. kir. földmiuelésíigyi Miniszter. 4