Vadász- és Versenylap 54. évfolyam, 1910
1910-04-15 / 23. szám
VADÁSZ- IS VERSEIM EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet, Az Urlovasok Szövetkezete A vidéki versenyegyletek A Budapesti Polo Club, Az Országos Agarász Szövetség s az összes lótenyészbizottmányok Éusila* sc UnUJo vauit hivatalos közlönye. Előfizetési ára: egész évre 32 korona; fél évre 17 korona (a versenyidény alatt 20 korona); negyedévre 12 korona. Az előfizetési pénzek a «Vadász- és Versenylap» kiadóhiva23. szám. Telefon-szám 657. Budapest, 1910. péntek, április 15. Távirati czim : Versenylap, Budapest. 54. évfolyam. Megjelenik a budapesti, alagi, prágai, kottingbrunni és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előtti délelőtt, egyébkor hetenkint egyszer. HIVATALOS. Nevezések Pápai versenyek 1910. Vasárnap, április 24. I. Urlovasok Szövetkezetének dija. Handicap. 1300 K. 1400 m. 1. Mr. Abbé 4é p in Lobor 2. Br. Baicb P. bdn. 3é p m Lórum 3. Br. Bán ff y A. 3é p k Mácsola 4. Br. Bánffy A. 3é s k labula 5. Gartner F. fbdn. id. s her Loredan 6. Kállay B. fhdn. 3é s m Tocsonyi Móni 7. Kállay J. ur 3é p k Goutte 8. Kintzig J. ur 4é s k Igaz legyen a Kiss G. ur 3é s k Repülj fecském 10. Knapp R. hdn. 4é s ni Paraber 11. Gr. Merweldt M. őrn. 4é s m Grand Seigneur 12. Gr. Merweldt M. őrn. 4é s k Riem 13. Mikes A. fbdn. 3é p k Geri 14. Br. Neimans R. Hé s k Moulin Rouge 15. Br. Neimanä R. 3é s her Megállj 16. Gr. Orssich P. száz. 3é s m Sógor 17. Gr. Pejacsevich A. 3ó s m Wrangler 18. Br. Schwaben-Durneiss Gy. fhdn. 3é p m Merion 19. Sibrik S. fbdn. 4é p k Grashopper 20. Mr. W. 3é p in Miczbán II. Urlovasok Szövetkezetének dija. Gátverseny 1400 K. 2800 ni. 1. Br. Baich P. hdn. 4é s k Pletyka 2. Bartos B. ur 6é s h Tiny Tim 3. Csernyák I. fbdn. id p k' Faxenmaclierin 4. Gartner F. fhdn. id s h Loredan 5. Haber L. ur_4é p h Ballon 6. — 4é sz h Landeskind 7. Issekutz Gy. hdn. 4é s k Pilinga 8. Lukács E. fhdn. 4é p k Szerény 9. Gr. Merveldt M. őrn. id s h Taneved 10. — 6é p k Good for nothing 11. Molnár L. fbdn. 4é p k Lady Cornelie 12. Br. Neimans R. 4é p k Hiu 13. Gr. Pejacsevich A. 4é s m Campanile 14. Br. Schwaben-Durneiss Gy. fhdn. 4é s m Sam Lewis 15. Mr. W. 5é p k Ifjasszony ifi. — 4é p k Gyöngyvér IV. Pápai nagy akadályverseny. 2000 K. 4000 m. 1. Br. Baicb P. hdn. 5é s h Daczos 2. Csernyák I. bdn. id p k Faxenmacherin 3. Edlinger 0. fhdu. id s h Tilly 4. Gartner F. fhdn. id sz k Fairliair 5. — id s h Loredan 6. Haber L. ur 4é p h Ballon 7. Issekutz Gy. bdn. 4ó p k Hester 8. Gr. Merveldt M. őrn. id p m Fortunio 9. - 5é s k Dalila 10. - 4é s m Grand Seigneur 11. Br. Neimans R. 4ó p k Hiu 12. Gr. Orssich P. száz. 4ó stp m Dunois 13. Gr. Pejacsevich A. 4ó s m Campanile 14. Remeta A. fhdn. 5ó p k Bohóka 15. Br. Schwaben-Durneiss Gy. fhd. 4é p m Styles 16. Mr. W. 5é p k If jasszony 17. — 4é p k Gyöngyvér V. Sikverseny. 13Ó0 K. 2400 m. 1. Mr. Abbé íé p m Lobor 2000 2. Br. Baich P. bdn. 4é s k Pletyka 2000 3. — 3é p m Lórum 4. Br. Bánffy A. 3é s k Tabula 5. Gartner F. fhdn. id s her Loredan 6. Haber L. ur 4é sz her Landeskind 7. Kállay B. fbdn. 3é 8 m Tocsonyi Móni 2000 8. Kállay J. ur 3é p k Goutte 9. Kiss G. ur 3é s k Repülj fecském 10. Kintzig J. ur 3ó s k Rebus 11. Gr. Merweldt M. őrn. 5é s k Dalila 2000 12. — 3é s k Suffragette 13. Br. Neimans R. 4é p k Hiu 14. Gr. Orssich P. száz. 3é s m Sógor 15. Sibrik S. fbdn. 4ó p k Grasshopper 16. Mr. W. 3é p m Miczbán VI. Félvérek akadályversenye. 750 K. 3600 m. 1. Br. Bees Chrostin J. id s h Egmond 2. Lonkai Zs. ur id p k Dóra, 3. Késmárky B. fhd. 6é s h Ádám 4. Mikes M. fhdn. 5é p h Derék 5. Remeta A. fhd. id s k Dinnye 6. Sibrik S. fhd. id s k Lllora TELIVEREK ES VERSENYEK, Letörések és azoknak kezelése. Irta: id. Benson William. Minden versenyló ki van téve letörésnek és inrándulásnak. A baj nálunk gyakoribb, mint Angliában vagy Francziaországban, s ezt legtöbb esetben a talajviszonyoknak kell tulajdonitanunk, jóllehet az oka sokszor a lovak kisebb keménységében, az ownerek és trainerek csekélyebb óvatosságában rejlik s ott kereshető. Ugyanis ha az angol vagy franczia trainerek észreveszik, hogy ingyulladás lép föl, azonnal kiveszik lovaikat a munkából, tökéletesen kezelik s bárminő okból támadt legyen is a baj, pihentetik a lovat s alapos kura alá veszik. Nálunk épen az ellenkezője történik ennek. Ha a lónál kezdődő inbaj, vagy intágulás mutatkozik, sokszor eltitkolják s minél jobb klasszisu a ló, annál inkább takargatják a bajt. Nem veszik ki idejekorán a munkából s ha van némi kilátás arra, hogy «összefoldozott» lóval egy pár versenyt nyerjenek, ugy a trainerek igyekeznek az alkalmat kihasználni. A letörések főokául fentebb a talajviszonyokat emiitettük. Alagon — örömmel konstatálhatjuk — nem kiinélve költséget és fáradságot, mindent elkövetnek, hogy rondben legyen a pálya s igyekeznek a mi «dead going» pályáinkat is elasztikussá, ruganyossá tenni, a mi azonban — sajnos — mesterséges eszközökkel, csak részben sikerülhet s öntözés, boronálás csak ideig-óráig szüntetik meg a bajt. Legveszedelmesebb a talaj — épen prima klasszisu lovainkra — junius és julius hónapokban, egészen augusztus közepéig, mert ilyenkor még egy csöpp harmat sincs, az öntözés pedig csak a talaj felületére hat. Angolok és németek egyaránt sok tudományos mítvet irtak már e tárgyról, igyekeztek mindent megvitatni, azonban oly alapossággal, oly érdekesen, s a mellett tudományos alapon tán egyik sem foglalkozott vele, mint dr. Plósz Béla tanár ur mult évben megjelent, ábrákkal is illusztrált munkájában. Magam is sokat foglalkoztam e kérdéssel, sokat volt alkalmam tapasztalni is, s e téren szerzett nézeteimet az alábbiakban közlöm. Inrándulás ritkán mutatkozik egyszerre. Az előjeleket sokszor nem is igen lehet észrevenni. Egy erős galopp után mutatkozik egy csekély változás a temperaturában, vagy egy kis hőség észlehető az in közepében. Ha ezt a trainer vagy abrakmester nem veszi észre s nem siet az orvoslására, sőt másnap ismét munkába fogja a lovat, a baj csak rosszabbodik 8 elfajul, pár óra múlva a gyulladás tovább terjed, s kis erek mutatkoznak az inon keresztül. Tapasztalt ember azonnal látja, hogy baj van és siet legjobb belátása és tudása szerint intézkedni. Régi angol szokás és mód szerint az inrándult lónak a lábát forró vízbe teszik, ott tartják 3—4 óráig s azután bepólyázzák. Mások kedvelik a jégborogatást, jeges yizbe rakják a beteg lábat s utána szinten priznicet raknak rá. Nem kifogásolható egyik eljárás sem. Nem is ezt helytelenítjük, hanem a fölött fejezzük ki rosszalásuukat, hogy ha pár nap múlva valami kis javulást észlelnek, azonnal munkába fogják a lovat. Ebben rejlik éppen a legnagyobb baj ós mulasztás, s ez az oka annak, hogy a ló végképen letörik, holott ba kellő pihenőt adtak volna a beteg állatnak s gondosan ápolták volna, a letörést ki lehetett volna kerülni. Minő szánalomraméltó egy letört versenyló, a mint bárom lábon, sántítva megy a nyergelőbe s onnan haza. Hiánya versenypályáinknak, hogy nincsen egynehány box, a hol a beteg állat addig tartózkodhatna, a mig annyira magához jönne, hogy el lehetne onnan szállítani, minden veszedelmesebb következmény nélkül. Nagyon üdvös ujitás volna, ha az építendő pályán egynehány box is állíttatnék s hisszük is, hogy a Lovaregylet meg fogja tenni az ezirányu intézkedéseket. De térjünk vissza a letört lóhoz. Már maga a humanitás megkívánja, hogy az ember mindent elkövessen a fájdalom csillapítására, gondosan, lelkiismeretesen gyógykezeltesse a beteg állatot, nemcsak az igen értékeset, hanem a kisebb értékűt is. A trainerek rendesen igyekeznek megszabadulni az ilyen beteg állattól s azt javasolják a tulajdonosnak, hogy küldje üdülni, blistereztesse s nagyon komoly esetben a tüzelést ajánlják. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ha alaposan akarják ezt csinálni, az eljárás nagyon sok fáradságot, lelkiismeretességet és időt igényel. Meg fogom kísérelni az érdekelteket felvilágosítani a dologról. Ha a ló állandó helyen van, akkor, legelsőbben is arra kell iparkodnunk, hogy a gyulladást a beteg lábról eltávolítsuk s csak azután blisterezzünk, előbb semmiesetre. Az eljárás különböző lehet. Eredményes lehet a fluidokkal való kezelés, hideg, meleg fürdő, masszírozás, priznitz, vagy még inkább, ha vízvezeték áll rendelkezésünkre, a fecskendezés, naponta 3—4-szer 20-25 perczig. Ha ilyenformán sikerül a gyuladást eltávolitanunk, akkor alkalmazhatjuk az első blistert 8 3—4 bét múlva a másodikat. A korlátok közé a szabadba csak akkor bocsáthatjuk az állatot, ha a lábon a varak már megkeményedtek. Ha pedig a varak már leestek, akkor szakember véleményét kell kikérni. Sokszor azonban még igy is csalódás érhet; mert, ha hirtelen munkába fogják, a beteg láb ismét visszaeshetik a régi bajba, sőt még az ép láb is megrokkanhat. Ha valaki eltökélte magát a lovát tüzeltetni, azt óva intem, hogy a kellő időt adja meg, vagy ba ezt nem teszi, no is fogjon bele, mert különben a fájdalmas operáczió eredménytelen lesz. Sok állatorvos csak szépségre dolgozik : hogy arányosak legyenek a vonalak. Ennek nem vagyok barátja. Ha már alávetjük a lovat e fájdalmas procedúrának, akkor ugy intézzük, hogy eredménye is legyen. A bőr t j ól á t kell Legközelebbi számunk csütörtökön jelenik meg. — A mai szám ára 40 fillér.
