Vadász- és Versenylap 53. évfolyam, 1909
1909-02-26 / 9. szám
"" EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet, Az Urlovasok szövetkezete, A vidéki versenyegyletek A Budapesti Polo Club, Az Országos agarász szövetség s az összes lótenyószbizottmányok éuwia hivatalos közlönye. Előfizetési ára: egész évre 30 korona; fél évre 16 korona (a versenysaison alatt 20 korona); negyedévre 10 korona (a versenysaison alatt 12 korona). Az előfizetési pénzjk a «Vadász- és Versenylap» kiadóhivatalához (IX., Ferencz9. szám. Telefon-szám 657. Bndapest, 1909. péntek, február 26. Távirati czim : EN A„I AI„„„. Versenylap, Bndapest. ÖVtOlyam. Megjelenik a budapesti, alagi, prágai, kottingbrunni és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előtti délelőtt, egyébkor hetenkint egyszer. HIVATALOSHirdetmény. A Joekey-Club für Österreich igazgatósága által f. évi február 20-án a versenyszabályok 49. §-a alapján közzétett kitiltási határozata folytán Chrnelik Ferencz pinczór, Engelsrath Alfons kereskedösegéd, Aronauer Mayer kereskedő, Kobler Ármin utazó, Priuz József borbély, Rapp Nándor kereskedelmi alkalmazott, Schernberger Károly pinczér, Spitz Ignácz kereskedő, Tomanek Richard mechanikus, Zahora Josefln lakatos neje wieni lakosok ezennel a Magyar Lovaregylet felügyelete alatt álló összes pályákról és verseny helyekről is kitiitatnak. Budapest, 1909. február 22. A Magyar Lovaregylet igazgatósága. ORLOVASOK SZÖVETKEZETE. Nevezési zárnapok. Az Urlovasok Szövetkezete titkárságánál. Budapest Semmelweiss-utcza 17. Márczius. Pozsony. 1. 1. napi Nagy pozsonyi ak.-v.T.-d., 10,000 k. 5000"y Nevezés. Alag. Első tavaszi meeting. - I. napi Rákosi dij. Gátv.-hdcp. 10,000 k. 2800*"/ Törlés. — V. napi Alagi nagy akad.-v.T.-d.és 16,000 k.4300"y a Bánatjelentés. Negropontes György ur bánatot jelentett id. Hands Dovm és 4é St. Jülésért a Rákosi dij gátversenyben és a Nagy alagi akadályversenyben. Budapest, 1909. február 26. d. e. 10 órakor. Az Urlovaso k Szövetkezete titkársága. TELIVÉREK ES VERSENYEK. A telivértenyésztés ügye. Nincs még félesztendeje, hogy, rámutatva ama súlyos "vereségekre, a melyeket tenyésztésünk az elmúlt évben a külföld részérói szenvedett, sportsmaneink, illetékes testületeink figyelmét felhívtuk az egyre akutabb veszedelemre, s ezzel kapcsolatosan lapunk hasábjain eszmecserét indítottunk meg, a melyben a segítség módozatait kívántuk megvitatni. E mozgalomnak nagy eredménye volt. Legillustrisabb sportsmaneink és hivatásbeli szakembereink sorra mondották el nézeteiket a szőnyegen levő tárgyról, igy egyebek közt a bragangai herczeg Ő cs. és kir. Fensége, továbbá — betűrendes jegyzékben — Egyedi Lajos ur, gr. Esterházy László, gr. Esterházy Miklós Móricz, Fáy Béla ur, Hammersberg László ur, Jaross Sándor ur, gr. Lamberg táb., Losonczy Elemér ur, br. Podmaniczky Géza, br. Podmaniczky Gyula, Szemere Miklós ur, gr. Szápáry Péter, br. SprÍDger Gusztáv stb., azonkívül két lovaregyletitag, a ki névtelen kívánt maradni. A sor azonban ezzel még nincs lezárva, számos czikkét órzünk fiókunkban, azonkívül több kiváló sportsmanünk szíves igéretét bírjuk, bogy a kérdésről kifejtik nézeteiket. Sok kitűnő eszme vetódött felszínre, sok érdekes terv bontakozott ki, s nincs kétség hogy közülük csaknem mindegyik alkalmas rá, hogy tenyésztésünket egy-egy lépéssel előbbre vigye. Ma, fél uton, jól esik egy perezre megállanunk és látnunk, hogy a telivértenyésztés érdekében megindított mozgalmunk ugy a nagyközönség, mint a sportkörök részéről méltánylással találkozott. E tárgyban megjelent czikkeink közül a bécsi Sport, e jeles szaklap valamennyit lefordította német nyelvre, azonkívül a Jockey, a The Sportsman, a Deutscher Sport, a Sport Welt, a Berliner Taghlatt, a Neues Wiener Tagblatt stb. stb. legtöbbjét szintén közölte, mindannyiszor kollégiális szeretettel emlékezve meg lapunk tevékenységéről. Nem kenyerünk a dicsekedés, azonban nem hallgathatjuk el, a kötelesség teljesítése közben jól esik látnunk és tapasztalnunk az elösmerést, a mi vajmi ritkán jut ki a gyakran nagy nehézségekkel küzdó szaksajtónak. Épen ezért kétszeresen kiiüntetés számba megy, hogy az osztrák gazdasági forumok legelókeíóbbjeben: a k. k. Landwirtschafts Gesellschaft VI. sectiojában is szóvá tették lapunknak az adott tárgyban kifejtett tevékenységét. A testület e hó 17-iki ülésén maga az elnök gr. Hardegg Domi- nik emlékezett meg egy hosszabb elóadás keretében a Vadász- és Versenylapról, mint a mely lap első sorban szegődött az ügy szolgálatába s működésével örvendetes eredményeket is ért el. E kitüntetésért e helyen is köszönetet mondunk Ő Kegyelmességének. Gróf Hardegg Domiuik előadását azonban nem ebból a személyes momentumból kívánjuk szóvá tenni. Ő Kegyelmessége, bár az aktív Versenyzösporttól távol áll, az ügy egyik legalaposabb ösmeróje, széles látókörű hippológus, rendkívüli képzettségű szakember, aki éles szemmel figyelés higgadt judicziummal ítél. Mostani előadása is egyike a legélvezetesebb szaktermékeknek, a melyekből ugy a telivér, mint a félvértenyésztés hívei bö tanulságokat meríthetnek. Nézetei, bár velők nem mindenben azonosítjuk magunkat, oly érdekesek, hogy őket a magyar közönségnek is meg kell ösmerniök, a miért is az értékes előadást alább részletesen ösmertetjük. Gr. Hardegg Dominik megemlékezve arról, hogy a tavalyi versenyév vereségei adták meg az impulzust arra, hogy a telivértenyésztés ügyén segíteni kell, s hogy ebben a kérdésben első sorban a V. és V.-lap indított meg üdvös eszmecserét, megjelöli ama indítványokat, a melylyel egyes kiváló sportsmanek a bajt orvosolni kívánták. Igy névszerint megemlíti gr. Batthyány Elemér, gr. Wenckheim Dénes, Szemere Miklós ur és a bragangai hg ő es. és kir. fensége javaslatait, a meiyek közül a gr. Wenckheim Dénesé tudvalévőleg testté is lett. Ezután a gróf saját nézeteit következőképpen tolmácsolja. «A tenyészállatok kiválasztásánál bárom szempontnak kell figyelembe jönnie, és, három szempontnak kell együttesen működnie: a vérnek, a teljesítménynek és az egyéni tulajdonoknak. A vér! Erre vonatkozólag hippologiaitörekvéseinkben régi tapasztalat domborodik ki, midőn azt mondjuk : a «vér az a bűvös csepp, a mely csodákat teremt». Ez igaz ós örökké igaz is marad. Ez a tétel vörös fonálként húzódik végig az egész telivér ügyön és a Legközelebbi számunk pénteken jelenik meg. telivértenyósztésen. A tétel gyakorlati keresztül vezetésében különösen két irány domborodik ki. Az egyik a gr. Lehndorffé, a ki csak a negyedik generácziótól kezdve engedi meg a rokoni összeköttetést; a másik az ausztráliai Bruce Loweé, a ki a számrendszert föltalálta és a fokozottabb beltenyésztés hive. Amerikában az utóbbi irányzat egész a vérfertőzésig terjed. Legközelebb Nancy Hanks ügető kanczát tulajdon unokája Vice-Commodore fogja fedezni. A minap fölkeresett dr. Kadich és egy kentucky-i ménes katalógusát hozta el, a mely világosan mutatta, hogy a fiúhoz mindig az anyát, és az apához mindig a lányát osztják be Ugyané könyvben egy kancza igen szép csikaját láttam, amely az anyafia után származott. Hogy ez amerikai izü dolog és szakszeriileg nem indokolható, tapasztalatból tudjuk. Az emberi társadalomban a mózesi törvények óta állandóan gondoskodnak róla, hogy a beltenyésztést kizárják; itt a természet is segit, mert ilyen eseteknél a gyermek testi vagy lelki tulajdonságai degenerálódnak, gyakran pedig a meddőség vágja útját az ilyen kísérleteknek. Mindezt csak azért mondom el, mert a beltenyésztés iránti törekvés ma a tenyésztésben oly élénk, hogy sok ember egész szellemi tevékenységét arra fordítja, számokat és közeli rokonsági fokokat összekombinálni. A tenyészállatok kiválasztásánál a második szempont a teljesítmény. Erre vonatkozólag az amerikai ügető mutatja a legélénkebb példát. Ez a ló ugy keletkezett, hogy tekintet[nélkül a küllemre és a vérre, oly egyedek párosittattak, a melyeknek kiváló ügető képességük volt. Különöseu Amerikában csak a teljesítmények voltak irányadóak, mig azután itt is az az irányzat lépett előtérbe, hogy : nem csupán a formára, hanem a vérre, a ló küllemére is tekintettel kell lenni. Ez az iskola csak az utolsó évtizedekben volt képes tért foglalni és igy lett az amerikai ügető azzá, a mi ma: oly lová, a melynek minden tulajdonsága meg van rá, hogy a tenyésztést megjavítsa. A harmadik szempont, a mely a tenyészállat kiválasztásánál szerepet játszik: az individium v. az individuális forma, s itt ismét külön kell választani az exterrieurt és a belső tulajdonokat, vagyis az interrieurt. A mi a külsó tulajdonságokat illeti, Európában általában szokásos a mén-engedélyezési eljárás, a mely első sorban az exterrieurre van tekintettel. Ez természetesen nem vonatkozik teljesen az angol telivórtenyésztésre, sót ellenkezőleg a mai tenyészkiválasztás e téren fóleg a vért ós a teljesítményt teszi próba tárgyává, mig a harmadik momentumot inkább csak mellékesen tárgyalja. Telivértenyésztőkkel beszélve ezerszer megfigyeltem és hallottam, liogy mindig csak a vérről ós a teljesítményről szólanak és ha valaki ellenkező nézetet mer megkoczkáztatni, azzal rögtön erélyesen szállnak szembe. Ugy mondják mellékes, hogy maga az individium külsőleg milyen, és igy az évtizedek során számtalan oly mént és kanczát osztanak telivérménesbe, a melyeknél a külső minőségre semmi tekintettel sincsenek csak azért, mert a teljesítmény és a vér elegendőnek látszik arra, hogy a lovak tenyészállatokká legyenek. A magam részéről azt hiszem, hogy itt helyén van a szerény kérdés; elegendő-e ez az eljárás, hogy a degeneráczió ellen óvszert adjon és megakadályozza a tipikus fogyatékosságot? És mi a helyzet akkor, ha az ember a második szempontra, a belső tulajdonokra tér át? Azt látjuk, hogy a telivértenyésztés nincs eléggé tekintettel e fontos kérdésre, s igy degenerácziónak kell beállania. Szakszempontból kétségtelen, hogy magánál a tenyésztés aktusánál legfontosabb előfeltétel a szülök egészsége. Ha ez nincs meg ugy az átöröklés és az egész okszerű tenyésztés kérdésessé válik. Ez annyira bebizonyított tény, hogy számos hippológus van azon a nézeten, hogy pld. egy teljesen letört telivér sem tud egészen megfelelni' hivatásának. Ez mindenesetre nehezen keresztül vihető a mi viszonyainknál , mivel mai szám ára 40 fillér.