Vadász- és Versenylap 53. évfolyam, 1909
1909-02-19 / 8. szám
82 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 1909. márczius 12. Amorkan Shoe Company Ltd. Amerikai czipő részvénytársaság Kizárólag valódi amerikai gyártmány. vadászés sportés czipó'kben gyermek- \ nagy választék. cz UM NWUirairs^kVi (nimui Budapest, lf„ Dorottya-utcza 6. sz. (Wurm-utcza sarok-) Ajánljuk valódi amerikai sámfáinkat és c/.ipőereamjeiuket. Fedezési hirdetés. Az 1909. évi fedeztetési idényben az ászári ménesben (Kisbér mellett) fedeznek : DEDcrvni pv ap- Bona Vist a> a nyDcnCuV V Lu I Furcsa, ap. Craig Millar, anyja Budagyöngye, Buccaneer-től. Beregvölgy fedezési listája 1909. évre megtelt. Fedezési dij: 1000 korona. 11 ly I Pl ap. Orwell, any. Ollyan-nincs, MACA r 1 ap. Buccaneer, any. Kincsem Cambuscan-tól. Hazafi megnyerte a Király-dijat, az Ausztria-dijat, stb., stb. és Angliában is igen jól futott. Fedezési dij: 200 korona. Kanczák tartása és ellátása a következő árakon : Meddő kanczáért naponta... 2.— K. Vemhes kanczáért naponta 2.50 K. Kanczáért csikóval naponta ... 3.— K. Állatorvosi kezelésért, paták jókarban tartásáért és patkolásért minden kanczánál naponként 4 fillér számíttatik. Minden kancza után az istállószemélyzet számára 10 korona fizetendő. Bejelentések a ménes kezelőséghez Ászárra (vasa és távírda állomás Kisbér), Komárom megye intézendok. FATTINGER-féle kutyalepény minden más hasonló gyártmány fölött áll, ugy összetételénél, mint tápláló erejénél fogva és a legjobb tápszer minden fajú kutya számára. 50 kg. 23 K a gyárból, 5 kg. 3 K 20 fillér bérmentve postán. ÁRJEGYZÉKET INGYEN KÜLD H. POLSTERER (fattinger kutyalepényének és baromfitápszereinek gyára) BÉCS-UJHELY (WIENER-NEUSTADT). Több, mint 250 legmagasabb kitüntetés. Rentier és Armand. (Ha ii dica \p-glosssdk.) A kora tavaszi események két fontosabb sulyelo8ztó versenyére: a Rákosi dijra és a Przedswit handicapra gyorsan kialakult u fogadási piacz. Az utóbbi futásra Rentier a nagyközönség tipe, mig a Rákosi dijra Armandot meglepő erősen fogadják s a négyéves kurzusa a hét elején 3:l-üez volt. Miután ma még ott tartunk, hogy — szigorú lévén a tél — a telivérek szalmaágyra vannak utalva s képességük megítélésére csak a tavalyi papírforma lehet irányadó, a két említett ló favorizálása azt a láiszatot kelti, mintha súlyozásuknál , a handicapper urak hibát követtek volna el. Épen azért nem lesz érdektelen, ha ugy Rentier, mint Armand esé'yét a jelzett versenyekben részletes megvilágítás tárgyává tesszük s kifejtjük abbeli nézetünket, mennyiben jártak el velük szemben helyesen vagy helytelenül a handicapper urak. Vegyük először szemüeyre Rentiert. A Gomba-mén favorizálása a Przedswif handieapban nem az istálló, hanem a nagy közönség köréből indult meg. Hasonló helyzettel találkoztunk 1907-ben, ugyancsak a Przedswit handicapnál, mikor Mac G.-1 mindjárt a teherközlés után oly erősen fogadták, hogy oddsa (68 kg. súlya daczára) február elején már 4:1-hez volt. Annak idejéa szakszempontból hiába vitattuk, hogy Mac G.-nek ily suly alatt esélyt adui nem lehet, hasztalan mutattunk rá, hogy a nehezen preparálható mén április 14-ikéig nem tehető fitté: a közönség szilárdan tartott ki a Gaga-méa mellett, mignem azt márczius 15-ikén törölték a versenyből. Mindezzel azt akartuk kimutatni, hogy a fogadási piacz képe nem mindig pontos kifejezője az illető versenyre kötelezett lovak tényleges esélyének. Más mindenesetre a helyzet Rentiernél. Mult heti czikkünkben megállapítottuk, hogy ez a mén igen előnyösen került a skálába s csak az egy Beau mérite az a ló, a melyet papíron talán eléje kell helyezni. Az utóbbi Bona Vista-mén ellen szól mindenesetre az, hogy nem korai ló, de ez a kifogás Rentierrel szemben is némileg indokolt, hiszen tavaly a Gomba-ivadék ápr. 19-iki debutjánál még korántse állt fitnesse tetőpontján s e napon a Zsupán versenyben mérsékelt negyedik lett Vansittart, Hirnök II., Fantomé mögött. A mi Rentier mellett első sorban szól, az nagy és kétségbevonhatatlan classisa. Hogy az utóbbi tényező mily szerepet játszik a Przedswit handicapban, arról nem kell bővebben megemlékeznünk, elég, ha röviden ráutalunk e verseny nyerőinek jegyzékére, a melyben Bon marché, Gr-vert, Durban, II Astro, Demetrius, Királyné, Chalilistb. neveit látjuk. APrzedswitet csak olyan években sikerült minórisabb lovaknak meginerniök, midőn a tél hosszú volt és a korai ti ness a classis fölé kerekedett, igy 1907-ben, a mikor Blizzard aratott diadalt. Rentiernél Ernst ur nem ragaszkodott a legjobb formához. Mint a legtöbb handicappernél, ugy az ó könyvében is, az év végén csaknem az egész vonalon emelkedő formák mutatkoztak, ine1 eket azon uanösszhangba kellett volna hozni ama teljesítményekkel, a melyek korábbi dátumra tartoznak. Ezt szegényes szaknyelvünkön ugy mondják, «a vonalakat össze kell tartani.» Vagyis, ha p. o. Slecinka okt. l-jén meg tudja verni Reginát; ha szept. 1'2-én, súlyt adva, canterben előzi meg Dámát, ha a Liget dijban egy stone-nel bizonyult jobbnak Dicsőnél: e formákat az év végén nem szabad egészen skartba tenni, ha mindjárt el is hisszük, hogy e lovak az adott időpont óta javultak. Nem lévén egyeues mérték, ily javulást Slecinkánál is fel kell tételeznünk, vagyis a vonalat nem lehet negligálnunk. Ismételjük, sok kronologikusan haladó handicapernek hibája, hogy a lineákat csak részeiben korrigálja, a mi azután tnegboszulja magát. Rentier aug. 9-én mutatta tavaly utolsó nyerő fi rmáját, azóta Ernst ur skálája a többi lovat illetőleg magasabbra emelkedett, a Gomba-mén azonban megmaradt régi színvonalán. A Kozma Perencz emlékversenyben Fantomé csak 1 —2 fonttal bizonyult jobbnak Rentier-nél, de a Przedswit handicapban a Falb-mén aligha szabadult volna a top weigh ten alul, mert a késő terminusu Austria dij erősen latba esett volna. Rentiernél ezenfelül Ernst ur az utolsó eső formákat is figyelembe vette. Ezt perhorreszkálni kell. Ha a seasonban, a napi eseményekuél a I handicapper strikte az utolsó teljesítményhez tartja magát, ezt még némileg megértjük, hiszen máról-hol apra javulás nehezen következik he. De, ha oly handicapot kell alkotnunk, a mely hosszú pihenő után kerül dűlőre, a legjobb formát kell figyelembe vennünk s itt a momentán indispozicziót nem tehetjük mérlegelés tárgyává. E két ok az, a mely Rentiert 61 kg.-mal a Przedswit handicapban igen előnyös súlyhoz juttatta, s az elsorolt érvekhez harmadiknak még az is csatlakozik, hogy a classist idén Ernst ur általában nem épen szigorúan Ítélte meg, a miért is már minap azt a nézetünket fejeztük ki, hogy a nyerő a magasabb regiszterből fog kikerülni. A mi tehát Rentier ellen szól, az csak a föntebb vázolt körülmény, hogy a mén nem a legkoraibb ló s épen ez okból vele szemben kissé tartózkodóaknak kell lennünk, favorizálása azonban szakszempontból teljesen érthető. Rentiernél még nagyobb favorit Armand. Hasonló támogatásra a Rákosi-díjban alig volt példa. Álljanak itt a megfelelő kurzusok néhány évről, mindig február közepét véve tekintetbe: 1908 Folderol 6:1 1907 Calabrias 6:1 1906 Siess és Tárogató 5:1 1905 Sommerfrische 4j:i 1904 Kioto 5:1 1903 Hippokrates 6: l Armandot még inai kurta oddsa daczára is élénken fogadják s már egész télen át a Pardonivadék volt a nagyközönség tipe. A kérdés az: hibát követett-e el Magyar Elek ur, midőn Armandot 64 kg.-mal állította a Rákosi-dij skálájába ? Feleletünk e kérdésre tagadó. Armand képessége megítélésénél a ménnek ugy sik-, mint zászló közti formáját figyelembe kell venni. Sikpályán Armand bizonyára nem volt rosz ló, de p. o. a vele a Rákosi dijban egyformán súlyozott Belle Reine-nél vagy Stromboli-nál nem mondható jobbnak, Lolo pedig sikon mindenesetre többel, mint 2} kg.-mal állt felette, Peugot nemkülönben. A sik-formák szempontjából tehát szakember nem támadhatja meg Magyar Elek urat. Lássuk most Armand gátversenybeli teljesítményét. Erre vonatkozói ág csak egy forma áll rendelkezésünkre: a Hubertusi gátverseny, a melynek eredménye ez: Armand 67} + 9} = 77 Pilis 73} + 3 = 76} Pisano 73} + 0 = 73} Maurus (65), Petronella (67}i, Littke (67}). Könny. 4 hosszal nyerve, 2 hosszal harmadik. Az általunk — elég szigorúan — feldolgozott ered i ény alapján tehát Armand 3} kg.-mal Pisano fölé állítandó; Magyar Elek ur pedig 2} kg.-ot helyez közéjük. Ez az 1 kg.-os differenczia nem elég arra, hogy Armandnak kimagasló eselyt lehessen adni, annyival inkább, mert hiszen a forma alapját adó Pisanonak alig lesz valaki, a ki a Rákosi-dijban chance-ot tulajdonítson. Ama okok, a melyek Armandot a közönség körében favorittá emelték, a kővetkezők. 1. A mén alagi futásánál (oldalt törve, közepesen ugorva) oly imponáló stylusban győzött, hogy nyerése egy stone-nál magasabbra becsülhető. 2. Hogy gátversenyeknél gyakran a legjobb ló (lásd Danubius, Kioto, Moloch, Max stb.) se tud debutjánál győzelmet aratni s épen azért az a telivér, a mely e szabályt megdönti, kétszeresen figyelmet érdemel. 3. Hogy nímandot Mravik trainirozza, a ki szinte speczialistája a korai alagi versenyeknek. Ez érvek k<'zül szakszempontból legfeljebb a másodikat fogadhatjnk el, amely azonban némi ellenértéket találhat abban, hogy Armand győzelmét egy stone-ra becsültük. Ennél magasabbra első helyet nem apprecziálhatuuk, a tapasztalat inkább arra tanit, hogy a legkönnyebb győzelmet se szabad 5 kg.-nál magasabbra taksálni. Hogy Armandot Mravik trainirozza, oly körülmény, a mely befolyással lehet a verseny sorsára, de a handicapper úrra nem tartozik. A sulyelosztó lovakat birál el, nem idomitóknt vagy jockeykat. Mindez érveket összefoglalva, nem csatlakozhatunk azokhoz, a kik Armandot kiengedett lónak tekintik és ha a Paráoa-ménnek jó esélyt is adunk a Rákosi dijban, ezt achauceot túlságosan kiemelkedőnek nem mondhatjuk. E uézetet, a fentebb elmondottak alapján, azt hisszük, minden szakember magáévá kell, hogy tegye.
