Vadász- és Versenylap 53. évfolyam, 1909

1909-02-12 / 7. szám

1909. február 12. 75 ORSZÁGOS LOTENYESZTES A félvér-tenyésztés kérdései. íi. Ha azokat az okokat fürkészem, a melyek nálunk a közelmúltban útját állották a helyes kipróbálásnak, több pontra kell kiterjeszkednem. A kipróbálás mindenekelőtt száz veszedelmet rejt magában. A ló csak bizonyos korban vethető alá a mértékelés e nemének. A mai gyorsan élő és általános drágasággal fenyegető időkben mindenesetre nehéz 3—4 évig, esetleg tovább is várni, mig a ló kipróbálható. Az ősfoglalkozások felett megnehezedett az idők járása. És azon felül: hátha a hosszú várakozás után arra az eredményre lyukadunk, hogy a szóban forgó példány könnyűnek találtatott? Gazdasági viszonyaink nem kedveznek ily hosszú tenninusokuak, annyival inkább, mert hiszen ugy a katonaság, mint az állam és egyes magánosok már a csikókat is megvásárolják. Itt tehát a kipróbálás útjában nagy akadályt találunk, a mely annyival sajátosabb, mert a korai katonai s áliami vásárlás — épen a tenyésztők érdekében történik. A magánosok által való vásárlásoknál ez utóbbi hibán segíteni bajos. Senkit arra, hogy auyagát a belső tulajdonok szempontjából felülvizsgáltassa, kényszeríteni nem lehet. A mi azonban a katonaságot és az államot illeti, itt az értékmérésnek útját mi sem állhatja. Ugy az állami telepekbe, mint a katonai ménesbe osztott fiatal lovakat ki lehet és ki kell próbálni. Az az aggodalom, hogy ez által a vásárló bizottságok esetleg kényelmetlen helyzetbe jutnak, merőben alaptalan. E bizottságok köztisztelt szakemberei csakis a tételes hippologia mértékeivel élve vették meg az illető lovakat. Ük csak a külső tulajdonságokat mérlegelhetik; a bensők előttük ép oly rejtettek, mint az előtt a futtató sportsman előtt, a ki 30.000—40.000 K.-át ád (jól megfontolva, pedigreet, küllemet vizsgálva) egy éves csikóért, a mely talán utóbb soha pályára nem volt hozható. Ha az állam vagy a hadsereg részére való lovak közt alkalmatlanok lesznek, ha egyeseknel a training következtében csonthibák bújnak ki, ha némelyik lóról kiderül, hogy nem méltó rá vizeshordót húzni: ez nem baj. Az il>en lovaknak a tenyésztésből, esetleg a használatból való kizárása már maga is haszon. Viszont, ezen az utón rá fog terelődni a figyelem oly kis, vagy akár nagy tenyésztőkre, a kik addig nem részesü tek a kellő pártfogásban, a kiknek lovai talán nem tetszetősek, nem egész kifogástalanok, de életerőben kiválóak. A mi a katonaságot illeti, itt mindenesetre számolnunk kell két kifogással. Az egyik, hogy a katonaság a lovat nem tenyészteni, de használni akarja, a másik, hogy a ló kiképzés czéljából a csapatokhoz kerül. Az első kifogást nonsensnek, sőt erkölcstelenségnek tartom. Tenyésztés nélkül nincs katonaló, a hadsereg első érdeke, hogy a tenyésztést szolgálja. A katonai kormányt és a tenyésztőket tulajdonképp egy nagy testületnek kell képzelnünk, a mely csak az adott viszonyok következtében van széjjelválasztva. Kettőjüknek mindig egyetértően, kölcsönös jóindulattal és bizalommal kell eljárniok: itt a munkamegosztás helyes gazdasági feltételei az irányadóak. A tenyésztőnek mindent el kell követnie a honvédelem érdekében és megfordítva. A mint e két fél ellenségként, vagy akár csak kufárként áll egymással szemben, az egyensúly meghibbant és az eredmény kedvezőtlen lesz. Ha tehát a tenyésztés érdeke azt kívánja, hogy a katonai lovak még a csapatba való osztásuk előtt kipróbáltassanak, ezt, akár áldozatok árán is, meg kell tennünk. De ba már máskép nem megy a dolog, a csapatoknál is versenyszerűen kipróbálhatók lennének a lovak az u. n. altiszti versenyek révén, a melyek nálunk, sajnos, nem tudnak gyökeret verni. Hogy ennek mi az oka? A trainingben szerzett defektusoktól való félelem. Erről lejebb bővebben. A mi már most az állami vételeket illeti, itt szintén azt kell óhajtanunk, hogy a fiatal korukban vett méneket és a nevelteket is még állomásukra való beosztásuk vagy a községeknek való átadásuk stb. előtt kipróbálják. A belső tulajdonságok qualitásait csak igy ösmerhetjük meg alaposan. Az állami mének egy része vadászaton lesz kipróbálva, azonban többnyire csak oly korban, midőn a lovak már a tenyésztésben egy ideig működtek. A vadászaton való kipróbálást megbecsülhetetlen értékűnek tartom s róla részletesen szintén alább emlékezem meg, de ismétlem, előfeltételnek ki kellene mondani, hogy ez az értékmérés még a tenyésztési tevéken) ség előtt történjék meg. Az illetékes körök a kipróbálást illetőleg különben mindig a legnagyobb jóindulatot mutatták s ez a kérdés talán nem les., nehezen megoldható. A tenyésztőknek tehát minden uton és módon meg kell mutatnunk, hogy illetékes tényezőink nemcsak a külső, de a belső tulajdonságokra is súlyt helyeznek, rőt, hogy az utóbbiakat az előbbiek fölé teszik. Igy fogjuk a melegvérű lovak nevelését legjobban elősegíteni, igy kerüljük el, hogy a gazdák ne csak a piacz részére neveljenek, igy fótijuk elérni, hogy a tenyésztők a massa kedvéért ne nyúljanak a hidegvérhez, vagy ahhoz közel álló példányokhoz. Nem kívánom, hogy felreértessem. A formalizmus jogosultságát bizonyos mértékig fönutartaudónak képzelem, elösmerem, hogy ez a ló mechanikájának egyik feltétele, de ép oly mértékben, sőt mtg fokozottabban kívánom a formalismust a belső tulajdonokra, a láthatatlan gépezetre kiterjeszteni. Nathusiusnál jobban ezt senki ki nem fejezi, midőn azt mondja, hogy : csak olyan formalismus jogosult, a mely tenyleg összefügg a ló mehanizmusánál, használhatóságával, életerejével. (Folytatjuk.) A Budapesti Tattersall XLI. és XLII. díjazással egybekötött luxuslú-vásárjai márczius 28., 29. és 30-án, illetve április 25., 2 . és 27-én, valamint e napokat megelőző és követő napokon tartatnak meg. Egy-egy vasáron négyesfogatra 3, hintós kettősre 3, jukker kettősökre 3 ós hátasokra 3 dij adatik ki, ezenfelül oklevelek adatnak. A m kir. földmivelésügyi miniszter ur egy értékes dijtárgyat adott, a mely dijat a négy bírálati csoport együttesen annak a * fogatnak vagy hátaslónak itóli oda, amelyet vásári érték szempontjából, mint a vásár legkiválóbb anyagát erre a kitüntetésre leginkább érdemesnek tart. Bejelentési határidő márczius 17., illetve április 14. Bejelentési lapokat, valamint tudnivalókat kívánatra küld a titkárság. Ménvétel és eladás. Keresek megvételre egy 168—172 cm. magas, angol telivér vagy magas félvér mént. Korrekt testalkat és erős csontozat kívántatik, mivel a mén magas félvér hátas- és katonalovak produkálására lesz alkalmazva. Legszívesebben veszek egy már hasonló czélra ménesben használt 8—10 éves mént, mely ott kiszolgált. Eladok egy 1896. évbeli Edgar nevű, Edgar ang. telivér 134. Remény kisbéri kancza után származó, 166 cm. magas, korrekt testalkatú magas félvér mént, mely ménesemben 1900. év óta tedez és beltenyésztés kikerülése miatt adatik el. Csikóit a cs. és kir csikótelep és a honvédség vásárolja. A mén ára 2000 korona Ajánlatokat a mén részleges leírása és ára megjelölésével valamint tudakozódásokatürmánczy Jeromos, Maroshévlz, Erdély czimre kérek. Vadászatokon, kirándulásoknál, uta zásokon, stb., stb. a THERMOS nélkülözhetetlen, mert a beléöntött meleg Italt hosszú Időn át melegen, a hideget pedig napokon át hidegen tartja, tűz, jég vagy más vegyi szerek nélkül. un un THERMOS PICRIC un un ételeknek ugyanazon hőfokban hosszú időn át meg óvására. Ára italoknak K 12 o ételeknek « 50'és feljebb r~ ACZEL „Gambrinus Café Restaurant'-ja Budapest, VII., Erzsébet-körut 27. English and American meals & drinks. Frequented by the best class people. i Every evening military music. .J VEGYES. Kapható a magyarországi vezórkéoviselö GEITTNER és RAUSCH czégnél Bndapest, VI. ker., Andrássy-út 8/Vv. Rétjén árjegyzéket és ismertetést, ingyen küldjük. = Krausz I. H. és társa, Budapest, VI., Liszt Ferencz-tér 3. Telefon 89—25. Elfogad fix- és startoddsfogadásokat az összes belföldi versenyekre. Hammersberg László orsz. képviselő úrtól, ösmert jeles hippológusunktól, lapunk mai számában érdekes czikket közlünk az aktuális teuyésztési kerdésekröl. Jóllehet az illusztris szerző nézeteivel, ösmert és többször kifejtett álláspontunkból kifolyóan, nem mindenben értünk eg)

et, czikkét mégis igen értékesnek tartjuk és sportsmaneink figyelmébe ajánljuk. Zombory Richárd ur és neje Nizzába uraztak. Br. Thiele-Winkler W., az ismert német versenyistállótulajdonos és a mecklenburgi ménes tulajdonosa, vasárnap Blücherben 51 éves korában hosszas szenvedés után elhunyt. Szemere Miklós nr. a ki nemcsak a sport minden ágával, hanem társadalmi és politikai kérdésekkel is nagy előszeretettel és kiváló szakértelemmel foglalkozik «Modern argonauták» czim alatt ujabb, feltűnést keltett brosürát irt. A minden izében ideális gondolkodásra valló munkában, a mely a szokott csinos kiállításban jelent meg, az illusztris szerző sorra veszi az aktuális problémákat, igy a kivándorlást, a gyártelepitósi politikát, a felekezeti és nemzetiségi kérdést, a külpolitikát, az önálló bankügyet, s az általános választói jogról is rövid, de elmés és találó szavakkal mondja el nézetét. Különösen behatóan foglalkozik a mai gyártelepitési politikával, a mely szerinte csak arra jó, hogy a sociálismusnak melegágya legyen, s hogy a szántó-vető emberből füstös gyárakban senyvedő, egészségtelen proletárt csináljon. Az ország népe csak akkor lesz boldog, ha szabad levegőn dolgozik és azért a fősúlyt a mezőgazdaság belterjességének fokozására kell helyezni. Igen szép gondolatokat találunk a nemzetiségi kérdésről, melyet Szemere Miklós ur a nála megszokott előkelő és érdekes hangon ideális szempontokból tárgyal. Az általános választói jogról szólva mély igazságot mond, azt irva Austriárúl, hogy: «Prágában azért csak verekszenek tovább, késelik egymást az egyetemi aulában Bécsben is és a nemzetiségi harcz ádázabb, konokabb, mint volt valaha az egész vonalon». A szellemesen és élvezetesen megirt munka, a mely nagy feltűnést keltett, a honleányoknak van ajánlva, miként azt az illusztris szerzője irja: «A honleányok jószivü pártfogásáért esedezem. Nélkülük nincs jó siker, sem üdv, sem uj divat.». Janek Budapeslre érkezett, a honnét, mint irtuk, Marienbadba készül. A Mautner istálló, mint velünk illetékes helyről közlik, még mindég nem talált megfelelő lovast Angliában. (A Ringstead szerződtetéséről szóló hirt Mautner Viktor lovag tudvalevőleg épen lapunkban czáfolta meg.) A mint az istálló alkalmas jockeyt talál, módunkban lesz róla a közönséget értesíteni. Krell Ferencz, nyug. alezredes, az ismert német urlovas s volt istállótulajdonos, a mult napokban Berlinben hosszabb betegség után 75 éves korában meghalt. Peia lovasa az Alagi nagy akadályversenyben, mint értesülünk, Fejes lesz.