Vadász- és Versenylap 53. évfolyam, 1909

1909-02-05 / 6. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet, A Budapesti Polo Club, Az Urlovasok szövetkezete, ; Az Országos agarász szövetség A vidéki versenyegyletek, ! s az összes lótenyészbizottmányok hivatalos közlönye. Slőfizetési ára: egész evre 30 koroua; fél évre 16 korona (a versenysaison alatt 20 korona); negyedévre 80 korona (a versenysaison alatt S2 korona). Az előfizetési pénzek a «Vadász- és Versenylap» kiadóhivatalához (IX., Ferenczkörút 6.) czimezendök

. ssam. | Budapest, 1909. péntek, február 5. "~[

T

a™lä"ffi^t. 53. évf

olyam. Megjelenik a budapesti, alagi, prágai, kottingbrunni és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előtti délelőtt, egyébkor hetenkint egyszer. URLOVASOK SZÖVETKEZETE. Nevezések. Alagi versenyek 1909. Első tavaszi meeting. Első nap. Vasárnap, márczius 28. III. Rákosi dij. Gátverseny. Handicap. 10000 K. 2800 m. 1. Bartos E. ur 4e p her Pisano 2. Dáviil E. ur 5é p m Apatin 3. Dávid E. ur 4ó p m Rodostó 4. Fáy I. ur 4é s her Wie heisst's 5. Geist G. ur 5é p k Szikra 6. Geist G. úr ié s m Teil Vilmos 7. Goldsohmidt K. hdu. 5é s her Edömér 8. Jankovich-B. Gy. ur 5é stp m Miután 9. -Jankovich-B. Gy. ur 4é p k Lolo 10. Losonczy E. ur 4é p k Java 11. Mattauscli H. ur fié stp m Péda 12. Mattauscli H. ur 5ó s m Sárga csikó 13 Mattauscli H. ur 4é s m Stromboli Ii. Mautner V. ur óé p m Perchance ló. Mautner V. ur 5e sz her Formidable II. 16. Mautner V. ur 4é p her Bon Garoon 17. Metealf J. ur 4t- p m Joseph 18. Negropontes Gy. ur id. p her Hands Down 19. Negropontes Gy. ur 4é p m Saint Jules 20. Gr. Orssich P. fhdn. 5é p her Pallos 21. Gr. Orssich P. fhdn. 4é p her Peugot Pache J. ur 6c p her Blair Reina-Wolbeck száz. 6é s her Jorio Rolionczy G. ur 4é s m Ezres Rohonczy G. ur 4é p k Belle Reine 26. Br. Rothschild A. 4é p m Armand 27. Vida T. ur id. s her Nikita 28. Vida T. nr 5é f m Capt. Jack 29. Vida T. ur 5é p k Paula 30. Vida T. ur 4é p m Pityóka Ötödik nap. Vasárnap, április 4. III. Alagi nagy akadályverseny. T.-dij és 16000 K. 4300 m. 22. 23! 24. 26. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Bartos E. ur 4é p her Pisano Borbély Gy. ur 5é p her Grado Br. Durneiss Gy. fhdn. 5é p k Peia Geist G. ur 5é p k Szikra — íé s m Teli Vilmos Br. Inkey J. 4é p m Gara Jankovich-B. Gy. ur 5é p k Maczó 8. — 5ó s k Pythia • 9. — 4é s k Pandora 10. Liptay B. ur 5é p k Excellence 11. Losonczy E. ur 4é p k Java 12. Hg. Lubomir8ki L. 5é p m Ovidius 13. — óé s k Hattons Love 14. Mattauscli H. ur 6é s m Sárga csikó 15. Mautner V. ur 5é sz her Formidable 16. — 4é p m King Ronald 17. — 4é p her Baldur 18. Negropontes Gy. ur id. p her Hands Down 19. — 4é p m Saint Jules 20. Gr. Orssich P. fhdn. 4é p her Peugot 21. Pache J. ur 6é p her Blair 22. Hg. PAIffy M. 5ó p her Gessler 23. Reeves H ur íé s k Malvina 24. Vida T. ur id. s her Nikita m Capt. Jack m Fityöka II. 25. — 5é 26. - 4ó TELIVÉREK ÉS VERSENYEK. Beszélgetés br. Springer Gusztávval. Lapunk utolsó számában már megemlékeztünk volt arról az érzékeny csapásról, a mely báró Springer Gusztáv ménesét érte. A báró kauezái között ragályos elvetélés tört ki, a mely a mai napig 22 ivadék elvesztését jelenti. Lapunkegy munkatársa e napokban Bécsben járt és ez ügyben felkereste báró Springer Gusztávot, a kivel azután általános tenyésztési kérdéseket illetőleg is beszélgetést folytatott. Miután a beszélgetés ugy tenyésztőinket, mint a nagy közönséget is érdekli, azt egész terjedelmében tesszük közzé. Br. Springer Gusztáv, a ki tudvalevőleg nem csak kitűnő sportsman, hanem világhírű üzletember is, a Philipphofban levő irodájában fogadta tudósítónkat, a bárónak Bécsben magánlakása tudvalevőleg DÍIICS. A báró dolgozó szobája egy puritán egyszerűséggel berendezett nagy terem, a melyben csak néhány sportkép jelzi, hogy a kontinens leggazdagabb és legáldozatkészszebb sportbarátjánál vagyunk. Br. Springer, a ki éppen e pillanatban ujabb hiób postát kapott, meglehetős nyugodtan fogja föl a helyzetet. — Sportsmaunek az ilyesmit meg kell szokni; hasonló balesetekkel mindig számolnunk kell. A ki ily körülményekkel nem akar számolni, az ne foglalkozzék tenyésztéssel és versenysporttal, — jelentette ki a báró mosolygó rezignáczióval. — passziómból az ilyesmi semmit sem von le. — Mit szándékozik báró ur ez ügyben a közel jövőben tenni'? — Mindenek előtt el fogom helyezni ménesemet eddigi helyéről, miután az ott elért eredményekkel amúgy sem vagyok teljesen megelégedve. Lehet, hogy az odavaló talaj sem felel meg egészen. Hogy hová helyezem ménesemet 111a még nem tudom; daczára annak, hogy több birtokom van Magyarországon, egyiknek sincs meg az a homokos területe, a melyet keresek. Igy tehát uj birtokot kivánok vásárolni s ezt illetőleg éppen most tartok szemlét és pedig újra Magyarországon. — Mivel magyarázza meg báró ur a baj keletkezését? — Erről fogalmam sincs és a kouzultácziókra meghívott állatorvosi tekintélyek sem tudják a baj forrását megtalálni. Az a kombiuáczió, hogy az én saját ménjeim fertőzték volna meg a kanczákat, teljesen alaptalan. Ugy Bon Marché, mint Mindegy, hál Istennek, teljesen egészségesek. Megvizsgáltattam őket, az állatorvosok konstatálták ménes mesterem jelentésének helyességét, s hogy ménjeimnek niucsen bajuk, mutatja, hogy az általuk fedezett félvér-kanczák közül egy sem vetélt el. Igy tehát a bajt csak valamelyik idegenbe küldött anyakanczám hozhatta be, de hogy honnét, azt nem tudtam kifürkészni. — Hány kancza vetélt el eddig ? — Huszonkettő. Összesen 35 vemhes kanczám volt, az angol vételeket nem számítva. Igy tehát most 13 vemhes kanczám volna még, de félek, ezek se kerülik el sorsukat. — Mikor történtek az elvetélések ? — A legkülönbözőbb időpontokban. A legtöbb kancza a kilenczedik hónapban vetélt el, de némelyik márjóval előbb, némelyik épp a várt leellési időpont előtt. Szerencsére a kanczák az elvetélést súlyosabb következmények nélkül viselték el. — Az Angliába küldött kanczák is elvetéltek? — Részben igen, sőt részben elvetéltek a Dreher ur kanczái is, a melyeket az enyiméiminel szállítottak volt Angliába. Kanczáim közül néhányat egyébként jeles angol mének fedeztek volt és már eddig is egy Desmond, egy St. Frusquin és Isinglass-c&ikó pusztult el idő előtt. — A báró ur visszavonta Kisbérről, Napagedlbölés tudtommal a magánménesekből is kanczáit. Mi fog az anyaggal idén történni ? — Szerencsére van két saját ménem: Bon marché és Mindegy, amint bizonyára tudja. Kanczáimat e ménekkel fogom fedeztetni, s igy legalább ók is chauce-hoz jutnak. — Engedje meg, báró ur, hogy ez alkalommal egy másik tárgyról, a nálunk most erősen aktuális tenyésztési problémákról megkérdezzem. Mi a nézete a gr. Wenckheim-féle indítványról ? — Azt igen jónak tartom és sokat várok tőle. Ilyen módon 140.000 K jut importokra s hogy a behozatalokat mily helyeseknek tartom, a saját tevékenysége is talán mutatja. Magam mindenesetre első sorban Angolországból importálnék, a franczia tenyésztéssel eddig nem igen sikerült nálunk eredményeket elérni. Magam, bár sokat időzöm Párisban s épen most is oda készülök, Francziaországba egyáltalán nem vásárlók anyagot. Súlyt helyeznék egyébként arra is, hogy e kanczaimportokkal ne csak a nagy és gazdag tenyésztőket és a nagy futtatókat támogassuk, hanem kellő formában gondoskodjunk a kistenyésztőkról is. Epen ez az oka, hogy nem vagyok feltétlenül a Szemere ur indítványa mellett. Ha ez az indítvány keresztül menne, ugy az éves pia ez talán szenvedne és a gazdag emberek vinnék el a dijakat. Az 5000 koronás vám-tétel ezen nehezen segit; tudom magamról. Ha angol lovakat lehetne nálunk futtatni, magam is természetesen kint vásárolnák be első sorban s az 5000 K. nem játszhat szerepet a budget-ben. A kis ember azonban, tudom ily áldozatokat nem hozhat s ez által háttérbe szorulna. Kívánatosnak tartottam volna egyébként a gr. Batthyány Elemér, sajnos, visszavont indítványát is, mig a gr. Wenckheim iuditványnál megfontolandónak tartom, liogy a newmarketi árverésekkel szemben legyünk óvatosak. Newmarketben vásárolni igen nehéz, a mivel önnek bizonyára nem mondok uj dolgot, és talán szabad kézből volna a leghelyesebb venni. Annak idején hg. Esterházy megbecsülhetetlen szolgálatokat tett tenyésztésünknek, és kivánatos lenne, ha állandóan volna oly szakemberünk Angliában, a ki az alkalmi vételeket kellőleg kihasználná, esetleg eladóversenyek révén is vásárolna. Ezek volnának nagyjában nézeteim a tenyésztést illetőleg. Legközelebbi szántunk pénteken jelenik meg. — Ä mai szám ára 40 fillér.