Vadász- és Versenylap 53. évfolyam, 1909

1909-01-29 / 5. szám

58 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1909. január Í5. í kisteleki ménesben aiiyakanczák, csikók, lovak egész éven át tartásra, ápolásra elfogadtatnak. Tartás, és ellátás kisbéri díjszabás szerint. Bejelentéseket elfogad és bövebbi értesítéseket ád Fáy Béla, Hatvan (posta, vasút, távírda állomás.) Fedezési hirdetés. Az 1909. évi fedeztetési idényben az abonyi ménesben (vasút-, posta- és távirda-állomás A bony, Pestmegye) a következő telivér mének alianak: RAEBÜRN oll. 1890-lien, apja St. Simon, anyja Mowerina (Do- novan és Semolina anyja), Scottish Chief-töl. Raeburn a következő nagy versenyeket nyerte: Boseawen Stakes, Ham Stakes, Stud Produce Stakes, Royal Stakes, Lancashire Plate (Isinglass és La Flóclie ellen). Ivadékai angol sikpályákon 800000 koronán feltll nyertek. Ezen nyerók között vannak: Eboracum, Lady Ogle, St. Frida-k., Silverpoint, Alvescot, Edna Lyall, Queen of the Vale, Raraelton—Lassie-k., Rostrevor, Selected, Consolation, Ettrick, Hogarth, Nettlecreeper, Stratton, Albermarle, Liberation, Non tread over, Vidame, Puppet-k., Nebelig, Sunburn, Coldra, Regalia,Rosh ven, Master Ludwig, Noblesse, King's Limner, Wild Apple, Japan, Ringbum, Mileray, Bonanza, A. R. A., Garonne-k., Rayah, Bil­bau, Scotch Mixture, Cecil-k., Hepburn, Ivaffer Chief, Cup de Gráce, Daedalus, Lady Thea, Black Lace, Sir Henry, Wedderburn, Woodchuck, Fiji, Lady Les­lie, Romney, Pillo, Point of View, Raeberry, Resem­blance, Cathie, Torch, Riverina, Limner ; továbbá az osztrák-magyar versenypályákon Széllcsend (Szt. István dij nyertese), Amras és Gatlinger 145000 koronát nyertek. Raeburn fedezési listája 1909. évre megtelt; 1910. évre 1000 korona fedezési dij mellett még 8 kan­cza fogadtatik el. TENERIFFE Cylleno édestestvére, melynek ivadékai Angliában 6 óv alatt ca. 1.650.000 koronát nyertek) ell. 1898-ban, apja Bona Vista, anyja Arcadia, apja Isonomy, anyja Distant Shore, apja Hermit. Teneriffe nyertes ivadékai: «43», Szomszéd, Tuli­pán II. és Ténsasszony. Fedezési dija 200 korona; egy tulajdonos két kan­czája ntán 300 korona Kanczák tartása és ellátása a kővetkező árakon számíttatik: Meddő kanczáért naponta 2'— K. Vemhes kanczáért naponta 2 50 K. Kanczáért csikóval naponta 3"— K. Azonkívül állatorvosi felügyeletért és a paták rend­ben tartásáért 8 korona, a ménesszemélyzet részére pedig 10 korona számíttatik fel minden kancza után. A ménesintézöség kívánatára a számla a kanczák el­szállítása eiött egyenlítendő ki. 8ejelentések báró Harkányi János központi iro­dájához, Budapest, Andrássy-ut 4. sz. intézendők. Fedezési hirdetés. Az 1909. évi fedeztetési idényben az ászárt mé­nesben (Kisbér mellett) fedeznek : ap. Bona Vista, any. Furcsa, ap. Craig Mil­lar, anyja Budagyöngye, Buccaneer-től. Beregvölgy fedezési listája 1909 évre megtelt. Fedezési dij: 1000 korona. ap. Orwell, any. Ollyan-nincs, ap. Buccaneer, any. BERECY0LGY HAZAFI Kincsem Buccaneer, Cambuscan-tól. Hazafi megnyerte a Király-dijat, az Ausztria-dijat, stb., stb. és Angliában is igen jól futott. Fedezési dij: 200 korona. Kanczák tartása és ellátása a köyetkezö árakon : Meddő kanczáért naponta... 2.— K. Vemhes kanczáért naponta 2.50 K. Kanczáért csikóval naponta ... 3.— K. Állatorvosi kezelésért, paták jókarbati tartásáért és patkolásért minden kanczánál naponként 4 fillér számíttatik. Minden kancza után az istállószemély­zet számára 10 korona fizetendő. Bejelentések a ménes kezelőséghez Ászárra (vasú ós táv irdaállomás Kisbér), Komárom megye inté­zendők. A lovastisztek érdekében. A közös hadügyminisztérium a közel jövőben két érdekes újítással fogja lovastiszteink és az országos lótenyésztés érdekeit szolgálni. A közös hadügyminisztérium a jövő hónap­ban bizottságot küld ki Angliába, illetve Ír­országba, a hol nagyobb csoport (25 — 30 drb) u. n. huntert vásároltat. E lovak egy ideig a marczaltői katonai csikótelepeu lesznek elhe­lyezve s ott fognak az acclimatisatio processzu­sán átesni. Őszszel a lovak Holicsra kerülnek, a hol vadászatokon lesznek rendszeresen kipró­bálva, majd pedig a relácziók elnyerése után — árverés révén — lovastiszteink közt lesznek kiosztva. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy ez az import csak mint egyszeri kísérlet van tervbe véve. A czél, melyet a hadügyminisztérium ez újí­tással magának kitűzött, kettős: elsősorban az, hogy tiszteink uj anyagot ismerjenek meg, a terepbeu nagyobb lovasteljesitmények elé állít­tassanak, vagyis, hogy arra vonatkozó nézeteik mentől erősebben kijegeczesedjenek: mennyit lehet egy-egy lótól nehéz terepen kivánni. A másik — és ép oly fontos — czél az, megtudni, az irlandiak mint viszonylanak belföldi félvér lovainkhoz s igy, ha az összehasonlítás a ma­gyar lovakra nézve kedvező lesz, impulzust adni tenyésztőinknek, hogy ilyen jellegű hátaslovakat is neveljenek. A magunk meggyőződése e kérdésben az, liogy ama feladatokat, a melyeket általában az irlandiak elé állítanak, a mi magyar lovaink is teljes mértékben, ha nem: még jobban meg­oldani képesek, mert hiszen épen bennük van évszázadok óta kifejlesztve az ilyen vadász­követelmények előfeltétele: a bátorság, az ügyes­ség és az életerő. Ha ezek daczára mégis örömünknek adunk kifejezést ez újítással szemben, tesszük ezt több okból. Első sorban helyesnek tartjuk, hogy lovas tiszteinket uj formában képeztetik ki, különö­sen oly irányban, a hol a személyes bátorságnak — a legfőbb hadi erénynek — tág tere lesz. Örülünk annak is, hogy az uj intézmény révén a kipróbálásnak egy uj és helyes formáját kap­juk, a mely igen alkalmasnak látszik a ló élet­erejének, szívósságának és ügyességének érté­kelésére. Helyeslendó a hadügyminisztérium el­határozása azért is, mert e réven lovas tiszte­ink oly anyaggal fognak megösmerkedni, a melyhez eddig csak elvétve, vagy egyáltalán nem jutottak. A tisztek szakismerete igy lénye­gesen , ki fog bővülni, mert hiszen az irlandi íovak különösen ugrások tekintetében egészen más képet mutatnak és merőben más bánás­módot is kívánnak, minta mieink. Végül örven­detesnek találjuk az importot azért, mert igy módunk fog rá kínálkozni, hogy belföldi félvér­lovainkat egy idegen, kiváló anyaggal össze­hasonlíthassuk, sőt össze is mérhessük. A magunk részéről azt hiszük, hogy lovainkat e mérkőzés­ben nem kell féltenünk és, hogy azok — ter­mészetesen czéltudatos idomítás után — ugyan­azokra a teljesítményekre lesznek képesek, mint az irlandiak. Az összehasonlítás és kipróbálás mindig hasznos, csak igy ellenőrizhetjük az egyes tenyészetek absolut értékét. Ha ez az eset a mint azt joggal remélhetjük, bekövetkezik, lovaink reputácziója ismét százalékokkal fog emelkedni és ezzel párhuzamosan anyagunk szá­mára természetesen uj és jól fizető piaezok fog­nak kialakulni. Így tehát tenyésztésünk csak látszólag szenved kárt az által, hegy most bi­zonyos összeg külföldre kerül: ha lónevelőink azt látják, hogy ilyen magas qualitásu anyag­részére is akad vevője a katonaságnál, bizo­nyára nagyobb figyelmet szentelnek a vadász­lovak nevelésének, annál inkább, mert ha ily anyag nálunk termelhető, ugy a külföld is szí­vesen fogja ez iránya szükségletét Magyarorszá­gon beszerezni. A hadügyminisztérium másik újítása szintén igen érdekes ós róla is csak dicséret hang­ján lehet megemlékezni. Arról van ugyanis szó, hogy lovas tisztjeink részére a hadügyminiszté­rium az általa vásárolt anyagból évente 200 (később több) hátas-lovat bocsát rendszeres árve­rés utján rendelkezésére. Ez az iutózmény állandó, évenkiiit ismétlődő, sőt lcihővitendő jellegű lesz. A szóban levő lövak kora 4 és 7 év között mo­zog és azok méltányos fizetési feltételek mellett rögtön az illető tiszt korlátlan tulajdonába men­nek át. Az árverések tavaszszal és őszszel tartat­nak meg, felváltva Bécsben és Budapesten. Ilyen módon tehát a tisztek, az eddigi eljárás­tól eltéröeu, maguk választhatják ki anyagukat és ügyességük és szorgalmuk anyagi gyümöl­cseit már esetleg rövid idő alatt élvezhetik. Az árverésre kerülő anyag, tekintettel arra, hogy azt szakemberek vásárolták össze, mindenesetre kitűnő lesz és miután az aukeziókon csak tisztek vehetnek részt, az egyes árak tulmagasak sem lesznek és a tiszt eleve nem riszkirozza a tiascot. A kikiáltási ár, tekintet nélkül a ló tényleges értékére, lesz megszabva, alkalmazkodván tisz­teink anyagi viszonyaihoz. Még a legszerényebb sorsú tisztnek is módja lesz igy a jövőben rá, hogy lovat vehessen magának, s 1200 koronán felül kikiáltási ár egyáltalán nem lesz. Mint értesülünk, gondoskodás fog történni az irányban is, hogy a jó magyar kanczaanyag ily módon külföldre ne vándorolhasson és pedig részben ugy, hogy az anyag javarészt heréltek­ből áll, a kanczák pedig a kisbéri feltételekhez hasonló kikötések mellett kerülnek eladásra. A had­ügyminisztérium ez újítással nagy áldozatot hoz lovastisztjeinkuek, a melynek ellenértékét a lovasszellem és lótenyésztés fejlődésében, a ka­tonai lovaglási tudás emelkedésében óhajtja elnyerni. A nyers lóval való foglalkozás tanítja ki leginkább a tisztet arra, mint kell a lóval bánni, mint kell azt helyesen idomitani ós va­lóban értékessé tenni. A végczél pedig az lovastiszteinknek az egész világon való fölényét továbbra is megtartani, ha lehet továbbfejleszteni. A két uj intézkedésből ismét látható, hogy az intéző körök szivükön viselik lovastisztjeiok érde­két és az a nagy agilitás és ügyszeretet, a melylyel az illetékes körök e kérdéseket kezelik, bizonyára megtermik nemes gyümölcseiket. A franczia kormánynak 235 augol telivér ménje van, a melyek 17 méntelep között oszlanak meg. A legtöbb telivér mén Saint Lo-ban van, összesen 35 darab 8 utánna Tarbes következik 33 darabbal. Ménvétel és eladás. Keresek megvételre egy 168—172 cm. magas, angol telivér vagy magas félvér mént. Korrekt test­alkat és erős csontozat kívántatik, mivel a mén ma­gas félvér hátas- és katonalovak produkálására lesz alkalmazva. Legszívesebben veszek egy már hasonló czélra ménesben használt 8—10 éves mént, mely ott kiszolgált. Eladok egy 1896. évbeli Edgar nevű, Edgar ang. telivér 134. Remény kisbéri kancza után származó, 166 cm. magas, korrekt testalkatú magas félvér mént, mely ménesemben 1900. év óta tedez és beltenyész­tés kikerülése miatt adatik el. Csikóit a cs. ós kir. csikótelep ós a honvédség vásárolja. A mén ára 2000 korona Ajánlatokat a mén részleges leírása ós ára meg­jelölésével valamint tudakozódásokat Drmánczy Jero­mos, Marosbévlz, Erdély czimre kérek. 1—3 1 Vadászatokon. kirándulásoknál, nta zásokon, stb., stb. a THERMOS nélkülözhetetlen, mert a beléöntött meleg italt hosszú időn át melegen, a hideget pedig napo­kon át hidegen tartja, tüz. jég vagy más vegyi szerek nélkül. uiitiii THERMOS PICNIC vv ételeknek ugyanazon hőfok­ban hosszú időn át meg­óvására. Ára italoknak K 12 — és feljebb I® ételeknek . 50'— « Kapható a magyarországi vezérképviselő GEITTNER és RAUSCH CZégnél Budapest, YI. ker., Andrássy-út 8 Vv Kérjen árjegyzéket és ismertetést, ingyen MMjik. —

Next

/
Thumbnails
Contents