Vadász- és Versenylap 53. évfolyam, 1909

1909-01-22 / 4. szám

1909. január 29. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAI> 51 Telivértenyésztésünk és a versenyügy in. Classis tekiutetebeu azonban még jobban hát­térbe szorulunk a szomszéd birodalom kancza­importjaival szemben. Nincs módom reá, hogy a hozzájuk került auyagot részletesen ismertes­sem, de ezt különben is feleslegesnek tartom, amennyiben teljesen elegendő az illustrálásra az elmúlt évben szerepelt kiválóbb lovaik szárma­zását ide iktatni. A németek legjobb telivéreit az utolsó évek­ben kétségtelenül Festa adta, a melyhez hasonló kiváló kauczát még aligha sikerült Angliából a kontinensre liozni. Azonban Festa ivadékai: Festino, Fels, Fabula, Faust II. és Fervor mellett is még egész sor oly jó lovuk van, a melynek importált kancza az anyja. Ilyenek a lefolyt seasonban versenypályán szerepelt jobb telivé reik közül: a derbynyerő De'sir(Golden Dream), Hammurabi (Helm), Horizont II. (Hopscotch), Siidring (Sanctissime), Anklang (Alveole), Delphin oormeuse), Pekin-Medaille (Golden Medaille), Rojestivensky (Rose BoDheur), Stossvogel (Lady Gay Spanker), Hüon (Hyéres), Oran (Ora), Waf- fenschmied (Work Girl), Rauhreif (Royal Wink), Peking (Vitesse), Ignis, Inverno, Iiiamore (Inver- gowrie), Illo (Ingeborg), R. P. (Red Wink), Stein- hammer (Stub-Hampton), Oranier (Auricula), Pa- rikade 7. (Barrel), Dr.-inq (Nattie), Faule Grete (Flying), Major Fiffe (Marta Bella), Laubfrosch (Legality), Waldkatze (Water Lily), Pajazzo (Ba- jadere), a nálunk traiuingben levó Miracle (Mer- cenary), Ridolfi (Radical Party) és lllustra (Illu- minata) stb. Ezzel szemben a felsoroltaknak megfelelő képességű belföldi kanczából ellett jobb lovaik mindössze Sieger (Semiramis), Meister (Manita), Arnfried (Abendglocke), Alvo (Adel- heid), Dinas (Del Monte), For Ever (Fürt), a nálunk levő Guajak (Zilbernuss) és Halt (Vor- gesehen), mig Páron Kiki anyja (Rikiki) tőlünk került a szomszéd birodalomba, Princess Marga- ret pedig Franeziaországban elletett. Számbeli­leg tehát olyan a viszony, hogy a felsorolt 46 jobb lovuk közül 37 származik külföldi kanczá­ból, egy maga is importált ló, mig belföldi anya produktuma 8 telivér, az arány tehát 4j:l a kül­földi anyag javára. Azt hiszem ezzel a statisz­tikával szemben senki sem próbálja meg elvi­tatni a kanczaimport óriási jelentőségét a teli­vértenyésztésre s e számadatok birtokában ta­lán a «Sport» sem alkotta volna meg mai véle­ményét. Nálunk az e tekintetben összeállított szám­adat teljesen fordított képet mutat s némi vigasszal szolgálhat a tavalyi szomorú esemé­nyekhez, ho&y a mi legjobbjainkat megvert német telivérek, az egy Siegert kivéve, mind importált kanezát vallanak anyjuknak. Legbiz­tosabb jele azonban ez is, mennyire helyes uton járnak a németek telivértenyésztésük fejlesz­tésében. Kiváló eredményű kauezaimporthoz, elismerem, szerencse is kell, de helyes vezetés mellett bi­zonyos fokig mindig lehet a sikert biztosítani. Példa erre épen mr. Cavaliero tevékenysége, a kinek vásárlásaiból könnyen meg lehet állapí­tani az általa követett irányelvet. A kiváló liip­pologus tudta ugyanis, hogy Angliából elsőrangú származású, kifogástalan alkatú és jó verseny­formát mutatott kanezát még horribilis árak .mellett sem lehet kihozni s ha véletlenül mégis sikerül ilyent megszereznünk, ugy biztosak lehe­tünk, hogy — gr. Lehndorff alaposan bevált mondásával élve — «die Sache hat einen Hacken» Mr. Cavaliero ezért arra a rég megállapított és azóta is folytonosan beigazolódott tényre alapította vásárlásait, hogy a vér csak nagy ritkán tagadja meg magát a tenyésztésben. E tételt szem előtt tartva, legtöbbnyire oly kanczákat vásárolt meg, a melyek elsőrangú származással birtak, de a versenypályán vagy csak keveset produkáltak, vagy valamely — nem visszaható erejű — accidensük miatt hamarább befejezni kényszerültek versenyearrierjüket, mintsem je­lentősebb sikereket érhettek volna el. Termé­szetesen azonban ez iráuyelvet csak a leg­nagyobb körültekintéssel volt szabad kultiválnia, mert ép itt kell legjobban félni a selejtes anyag­tól. Azt hiszem, ha ma újra felvenuök ez irány követését, ezáltal helyes útra térve, jórészt biz­tosítanánk az ujabb fejlődést. Feltétlenül acceptálnom kell azonban, hogy most Angliában sokkal nehezebb anyakanczákat vásárolni mint mr. Cavaliero életében. Külö­nösen nehéz pedig oly módoD, mint a miként mi eszközöljük vételeinket, s ez is egyik oka kanczaimportunk hanyatlásának. Kanczavásárlásaiukat ugyanis ma kizárólag a newmarketi juliusi és deczemberi árveréseken bonyolítjuk le. Newmarketben pedig az árverések alkalmával jutányosán vásárolni, már a dolog természeténél fogva -.em lehet. Hiszen nem szabad felednünk, hogy ez alkalmakkor egész Európa, de sót Ausztrália és Amerika is képviselve van New­marketben, s az oda sereglett tenyésztők, vala­mint állami megbízottak mind «feltétlenül vásá­rolni> akarnak. Természetes tehát, hogy egy­másra Hezitálva sokszor háromszorosra verik fel a reális értéket, nagy örömére a jól számító angol istállótulajdonosoknak és tenyésztőknek. Ma a newmarketi árverés nem egyéb, mint jól rendezett börze manőver, a mely az idegenek bőrére vau bazirozva. Ez a börze manőver azonban nem csak az egyszerű és semmiesetre sem gáncsolható «összecsődités»-re van alapitva, hanem vannak más, már korántsem tiszta kuliszatitkai is. Ha egy mindent figyelembe vevő szakember az árverések 400—450 lovat tartalmazó jegyzé­két a kezébe veszi, lehetetlen, hogy már itt ne konstatáljon oly dolgokat, a melyek tisztán a vásáriók megtévesztésére vannak készítve. Selejtes, mondhatni mit sem érő telri érékről tizenöt-husz soros jegyzeteket találunk, a melyek a «kiváló» rokonságot Eorolják fel, természetesen oly agyafúrt módon összeszedve, hogy az ember beleszédül. Igaz ugyan, hogy szakértő ily egy­szerű «stiklinek» nem ülhet fel, de épen azért gondoskodva van más csalétkekről is. Legczélravezetőbb a sűrűbben előforduló «trükk»-ök közül, az elsőraugu ménnel való fedeztetés. Egész sereg oly gyeuge classisu kancza foglal helyet évről-évre a newmarketi árverések jegyzékében, a melyet valamely hang­zatos nevü apamén fedezett s az ily kanczák rendszerint jó árakon kelnek el. Hazánkba szin­tén igen sok esetben került ily kancza.de termé­szetes dolog ez, mert hisz a mi tenyésztőink és istállótulajdonossaink nagyon szivesen fizetnek 600—700 fontot, sót még többet is egy divatos angol mén, mondjuk p. o. Florizel II., Galli­nule, St. Frusquin, Desmond vagy John o' Gaunt által fedezett kanczáert, hirtelenében meg sem nézve, hogy a megvett kancza — eltekintve a '200—300 fontos fedeztetési dijtól — talán még 80—100 fontot sem ér meg. Magától értetődik, hogy az angol tenyésztő ily réven rendesen igen jó üzletet csinál, mert hiszen acceptábiiis áron süti el ezt a kanczáját, a melyért a hang­zatos partner nélkül talán mit se kapott volna. Jobb kancza, eltekintve valamely nagyobb mé­nes esetleges feloszlatásótól, egyáltalán alig kerül kalapács alá Newmarketben, s ezek is rend­szerint valami bajban laborálnak, p. o. két-három évig meddők voltak, elaggottak, vagy valami szervi hibájuk van. Ha mégis sikerül egy-egy jobb példányra szert tenni, ez jobbára csak puszta véletlen, vagy szükséges decoratiója a kuliszatitkoknak. Importjaink lebonyolításánál nem szabad az alkalmakra várnuuk, de nekünk kell az alkal­makat keresnünk, vagyis nem a nagy árveré­seken, hanem első sorban évközben kell véte­leinket eszközölnünk. Angliában, épen ugy, mint nálunk, sokszor kapitális formákat futnak ki egyes eladóversenyekben, a melyek nyerőit a futam utáni árverésen sokkal olcsóbban lehet megkapni, mintha a newmarketi nagy auction került volna kalapács alá. Legtöbb esetben ezekre a kanczákra a helyesebb judiciumu angol sportsmanek már ilyenkor sietnek reátenni ke­züket s igy nagy részük nem is kerül nyilvános árverésre, miért ne próbálhatnék meg tehát mi szintén kihasználni ezeket a kínálkozó alkalma­kat. Ezen kivül évközben kéz alatt szintén igen sok jó vétel fordul elő, a melyeket megsze­rezve, sokkal olcsóbban jobb anyagot biztosit­hatnánk magunknak, mint a newmarketi ár­verések legelőkelőbb példányai. Ezt természetesen csak ugy vihetjük ki, ha Angliában helyes judiciumu megbízottunk van, a ki figyelemmel kiséri az összes eseményeket, azokat handicápszerüleg feldolgozza, s ha lát minden tekintetben megfelelő aquisitiót, ugy a vásárt azonnal meg is köti. (Folytatjuk.) t kisteleki ménesben anyakanczák, csikók, lovak egész éven át tartásra, ápolásra elfogadtatnak. Tartás, és ellátás kisbéri díjszabás szerint. Bejelentéseket elfogad és bővebbi értesítéseket ád Fáy Béla, Hatvan (posta, vasút, távírda állomás.) Fedezési hirdetés. Az 1909. évi fedeztetési idényben az abonyi ménesben (vasút-, posta- és távirda-állomás Abony, Pestmegye) a következő telivér mének állanak: RAEBURN ell. 1890-ben, apja St. Simon, anyja Mowerina (Do- novan és Semolina anyja), Scottish Chief-töl. Raeburn a következő nagy versenyeket nyerte: Boscawen Stakes, Ham Stakes, Stud Produce Stakes, Royal Stakes, Lancashire Plate (Isinglass és La Fléche ellen). Ivadékai angol sikpályákon 800000 koronán felül nyertek. Ezen nyerők között vannak: Eboracum, Lady Ogle, St. Frida-k., Silverpoint, Alvescot, Edna Lyall, Queen of the Vale, Ramelton—Lassie-k., Rostrevor, Selected, Consolation, Ettrick, Hogarth, Nettleereeper, Stratton, Albermarle, Liberation, Non tread over, Vidame, Puppet-k., Nebelig, Sunburn, Coldra, Regalia, Roshven, Master Ludwig, Noblesse, King s Limner, Wild Apple, Japan, Ringburn, Mileray, Bonanza, A. R. A., Garonne k., Rayah, Bil­bau, Scotch Mixture, Cecil-k., Hepburn, Kaffer Chief, Cup de Gráce, Daedalus, Lady Thea, Black Lace, Sir Henry, Wedderburn, Woodehuck, Fiji, Lady Les­lie, Romney, Pillo, Point of View, Raeberry, Resem­blance, Cathie, Torch, Riverina, Limner ; továbbá az osztrák-magyar versenypályákon Szélicsend (Szt. István dij nyertese), Amras és Gatlinger 145000 koronát nyertek. Raeburn fedezési listája 1909. évre megtelt; 1910. évre 1000 korona fedezési dij mellett még 8 kan­cza fogadtatik el. TENERIFFE Cyllene édestestvére, melynek ivadékai Angliában 6 év alatt ca. 1.650.000 koronát nyertek) ell. 1898-ban, apja Bona Vista, anyja Arcadia, apja Isonomy, anyja Distant Shore, apja Hermit. Teneriffe nyertes ivadékai: «48», Szomszéd, Tuli­pán II. ós Ténsasszony. Fedezési dija 200 korona; egy tnlajdonos két kan­czája ntán 300 korona Kanczák tartása és ellátása a kővetkező árakon számíttatik: Meddő kanczáért naponta 2'— K. Vemhes kanczáért naponta 2'50 K. Kanczáért csikóval naponta 3-— K. Azonkívül állatorvosi felügyeletért és a paták rend­ben tartásáért 8 korona, a ménesszemélyzet részére pedig 10 korona számíttatik fel minden kancza után. A ménesintézősóg kívánatára a számla a kanczák el­szállítása eiőtt egyenlítendő ki. Bejelentések báró Harkányi János központi iro­dájához, Budapest, Andrássy-ut 4. sz. intézendők. BERECY0LGY HAZAFI Fedezési hirdetés. Az 1909. évi fedeztetési idényben az ászári mé­nesben (Kisbér mellett) fedeznek : ap. Bona Vista, any. Furcsa, ap. Craig Mil- lar, anyja Budagyöngye, Buccaneer-töl. Beregvölgy fedezési listája 1909. évre megtelt. Fedezési dij: 1000 korona. ap. Orwell, any. Ollyan-nincs, ap. Buccaneer, any. Kincsem Cambuscan-tól. Hazafi megnyerte a Király-dijat, az Ausztria-dijat, stb., stb. és Angliában is igen jól futott. Fedezési dij: 200 korona. Kanczák tartása és ellátása a kővetkező árakon : Meddő kanczáért naponta 2.— K. Vemhes kanczáért naponta 2.50 K. Kanczáért csikóval naponta 3.— K. Állatorvosi kezelésért, paták jókarban tartásáért és patkolásért mindeD kanczánál naponként 4 fillér számíttatik. Minden kancza után az istállószemély­zet számára 10 korona fizetendő. Bejelentések a ménes kezelőséghez Ászárra (vasú és tárirdaállomás Kisbér), Komárom megye inté­zendők.

Next

/
Thumbnails
Contents