Vadász- és Versenylap 53. évfolyam, 1909

1909-06-04 / 38. szám

273 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. V. Kétévesek eladóversenye. 3000 K I., 400 K II. 1000 m. 1. Dávid E. ur s k Isis 1000 48 2. — p k Love game 1000 48 3. Dreher A. ur 's m Ragaz 1000 49) 4. Egyedi A. ur p k Lárifári 4000 51 5. Egyedi L. ur s k Bernina 5500 52) 6. — s k Szépség 1000 48 7. Capt. George p m Hietzing 2500 51 8. Br. Bárkányi A. p k Mákvirág II. 4000 51 9. Gr. Henckei A. s k Caprice 4000 51 10. Comp. K. W. p k Eunice 4000 51 11. Mr. Lincoln p k Dash 2500 49) 12. — p k Fuss 2500 ' 49} 13. — s k Moonlight 10000 57 14 Mautner V. ur s her Turmalin 1000 48 15. - s k Gourla 1000 48 16. Gr. Meran .1. s k Almerin 2500 49} 17. Mr. Milne P. p m Tétede-Chien 5500 54 18. Nowotny L. ur s h Kuluri 7000 5i 19. Gr. Pejacsevich A. p k Fecske 2500 49} 20. Petanovits J. ur s m Add ide 4000 52) 21. — p k Formosa 2500 51 22. Br. Springer G. p s Polymnia 40000 51 23. Szemero M. ur s k Kisasszonykácska 5500 52) 21. Gr. Trauttmansdorff 1,. p k Cavalcade 2500 49j 25. — p k Csütörtök 2500 49) 26. Vonwiller A. ur p k Gerlice 5500 52j 27. — s k Zeiserl 5500 52) 28. Gr. Wenckheim D. s k Alighanem 2500 49) 29. Zangen I. ur s k Álfa 8500 49) 30 Zombory R. ur p m Gyémánt 4000 52} Tip : Bernina—

Dávid ist. VI Trompeter akadályverseny. Handicap. 6000 K I, 1500 K II, 500 K III. 4000 m. 1. Hg. Lubomirski L. 5ó s k Hations Love 78) 2. Pusztateleki ménes id. s her Nikila 68) 3. Gr. Wenckheim I. 4ó p k Pandora II. 67} 4. Dávid E ur 5é p m Apalin 67} 5. Pallini 4é p m Gara 65} 6. Mautner V. ur 4é s m Ezres 65} 7. Mautner V. ur 4é stp m King Ronald 63} 8. Fáy-Halász G. ur 46 p k Venus 62} 9. Pusztatoleki ménes 4é p m Fityóka 61 10. Zangen I. ur 4ó s k Sodoma 60 Tip: Gera—

Ezres VII. Nyeretlen kétévesek handicapja. 3000 K I., 700 K II, 300 III 900 m. 1. Nowotny L. ur s k Kuluri 60 2. Dreher A. ur s m Megállj 57} 3. Egyedi L. ur p m Whisky 57} 4. Hg. Lubomirski L. sz k Alacritas 56 5. Dreher A. ur p k Pica 55 6. Br. Springer G. p k Polymnia 55 7. Gr. Trauttmansdorff L. s k Bajadere 55 8. Capt. George p k Vera Violetta 55 9. Szemere M. ur s m Wadelspanner 53} 10. Zangen I. ur p k Vielleicht 53} II. Br. Üchtritz Zs. s k Julia 53} 12. Zangen I- ur s k Fatnui 53 13. Gr. Trauttmansdoiff L. s k Novelle 51 14. Egyedi L. ur s k Arany 51 15. Jankovich-B. Gy. ur p k Minek 49} 16. Zombory R. ur p m Vezér 4) Tip: Pica—Wadelspanner ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. A legjobb katonaló-tenyésztők. A katonaló neveiéséta legmagasabb tenyészczélnak tekintjük, a melyet fé Kórtenyésztő maga elé tűzhet. Az ideális katonaló az életerő, az ügyesség, a kitartás, a sziv, az értelmi tényezőknek a küllemi szabályokkal való tökéletes párosítását jeleuii. Nincs ló, a mely tulságosjó leDne erre a czélra; nincs ló, a mely ha ezt a képesitést cum-laude elnyerte, ne felelne meg bármely kívánalmaknak, amelyeket nemes vérű ló elé állíthatunk. A lónak a katonaságnál nyílik a legtágabb s erkölcsileg is a legnagyobb munkaköre, itt állítják eléje a leguehozebb követelményeket, itt Írsz a legen'sebb és a legsokoldalubb kipróbálásnak alávetve. a remondák nevelése nálunk sokáig nobile officium volt. Ma már a l.elyzet más, ä nemes pass ió gyakorlása mellett a gazdasági érdekek is kielégítésre találnak, ugy abban, hogy a kutoualovak nagy részét immár hároméves korukban sorozzák be, más oldalról pedig, hogy az árak lényegesen emelkedtek, s az u. n. átlagárak megszűntek. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a ki katonalovat nevel, az egyúttal hazafias czélt is nem szolgál, amiért viszont polgártársai elösmerésére tarthat számot. A lónevelés a tételes gazdasági ágik egyik legnehezebbje. A lónevelőnek nemcsak nagy tőke felett kell rendelkeznie; kitartás, szorgalom és szakképzettségre is van szüksége; talán sehol se oly könnyű hibát csinálni, mint itt: sehol oly nehéz a tévedést korrigálni, mint az ősfoglalkozásoknak ebben az ágában. A jó lónevelőnek jó gazdának, jó állatismerőnek, részben jó kereskedőnek is kell lennie, e mellett éles szeme, higgad; Ítélőképessége kell, hogy legyen, a viszonyokkal mindig pontosau kell számolnia, a nélkül, hogy önállóságát és ideálizmusát perezre is feláldozza. Ha valahol, ugy itt kell szilárd elvek és pontos tervek szerint dolgozni, a gazdaság ez ágában van szükség az ész hideg fényére, az ügy iránt érdeklő sziv meleg szeretetére. Csak ha igy fogjuk fel a helyzetet, ha szembe állítjuk a befektetett anyagi és szellemi tőkét az elért eredménynyel, akkor látjuk mi y nemes és nehéz feladatot oldottak és oldanak meg azok, a kik a lótenyésztés ügyét szolgálják. Gyakran hallani azt a panaszt, hogy a katonai pótl -vak nevelése nem predominálhat a lótenyésztés összességében.Ám, ha a fentiek szerint országos tenyésztési czélnak tekintjük a katoualovak nevelését, megértjük, miért simul az évi 10,000-12,000 drb. remonda-szükséglethez 2 milliós lóállományunk egész hatalmas struktúrája. Nemcsak az a katonaló, a mely a hadseregnél teljesít szolgálatot, jó katonaló minden paripa, a mely megérdemli zabját, a mely az életerőt, a vért és az értelmi tényezők megnyilatkozását képviseli. Es: mert ezt a czélt megközelíteni nehéz, és: mert a jó lónevelőtől sok értelmet, szaktudást és kitartást kívánnak, azért kettős e'ösmeréssel tartozunk azoknak, a kik e téren érdemeket szereznek, s idejüket, szorgalmukat, munkaképességüket oly feladatra szentelik, a mely csak gyengén vagy sehogyse fizeti vissza fáradtságukat. Önzetlen gazda-férfiakra van itt szükség s a főúr, a paraszt, a ki katonalovat nevel, egyformán emelkedett hazafias kötelesség-érzetről tesz bizonyságot és részt kérhet abból a tiszteletből, a mely érdemes embereket illet meg. A télen fejtettük ki egy czikkünkben, hogy a lótenyésztést, mint foglalkozást mentől tiizteltebbé, becsültebbé kell tenni. Az erkölcsi elösmerés itt azért is helyén van, mert az ősfoglalkozások a kultura haladásánál mindig szűkebb és szűkebb területre szorulnak s az intenzív gazdálkodás, a gyáripar fejlődése egyre erőI sebben propagálja a hidegvérű lovat. Epen ezért a legnagyobb örömmel aduuk hirt róla, hogy a közös hadügyminisztérium egy régi és kellemes kötelességnek kiván eleget tenni, mikor az alábbiakban a nyilvánosság előtt köszönetét fejezi ki mindazoknak, a kik a remondanevelésben érdemeket szereztek maguknak, egyúttal pedig a nyilvánosság előtt is közli azok névsorát, a kik e téren a legnagyobb sikert érték el. A alábbi névsor tehát legjobb félvér nevelőink jegyzékét jelenti, mert hiszen alig vau ménes, a mely évenkint bizonyos számú lovat ne ajáulana fel a lóavatóbizottságoknak. Mint a lótenyésztés egyetlen hazai organuma, mi is kötelességünknek tartjuk, hogy e férfiak előtt zászlót hajtsunk, s őket a mai napon szívből üdvözöljük. Czéltudatos munka, helyesen alkalmazott tudás és az ügyszeretetnek eredménye, hogy e teuyésztőkről ma elmondhatjuk, hogy a legideálisabb tenyészczélt elérték s nevelésük oly színvonalon áll, a melyet sehol a világon katonaló tul nem szárnyal. A ki egy foglalkozásban nem csak üzletet keres, a kit a gazdasághoz érzelmi kötelékek is fűznek, az a fenti eredmény elérésében tevékenysége, munkálkodása, ambicziója legszebb jutalmát láthatja. Annak idején felmerült az a terv, hogy a tenyésztőknek megfeb lő anyagi jutalam is adassék és pedig arany plaqueok és díszoklevelek alakjában. Á terv, sajnos, különböző okokból nem válhatott testté, azonban jogunk vau reményleni, hogy illetékes helyen idővel itt is megtalálják a módját, hogy gazdáinkat, legalább részben, prémiumhoz jutassák és igy is rekonpenzálják önze len munkájukért és kitartásukért. Az alábbi kimutatásokat illetőleg itt még-meggyarázni kívánjuk, hogy azok pótlovazási bizottságok elnökei révén, de az ezredek által kiadott kvalitíkácziók alapján állíttattak ö-sze. A remondák a depot-kban csak küllem és a gya'og elővezetésnél mutatott járás szerint lesznek megítélve, mig a csapatoknál három é»i szolgá'at után kapják leirásaikat. Ez tehát a ló egyéni képességének eredménye, menten minden formalistikus szemponttól. Sajnos, csakis a legjobbakat lehetett kiválasztani, ez tehát korlátolt kimutatás, mert bizonyos, hogy a felsorolt elsőkön kivül még sok tenyésztő van, a ki igen jó auyagot nevel és megérdemelné, hogy az róla a nagy nyilvánosság előtt is konstatáltassék. Megemlítjük még, hogy az alábbi kimutatások lapunkban évenként hivatalosan lesznek közzé téve. Az 1. számú lóávatóbizottság által az 1905. évben három éves korukban vásárolt remondák közül a legjobb eredményt a következő urak érték el: 1. Gróf Pálffy József (Szomolány) 2. néh. Gróf Eszterházy Ferencz (Devecser) 3. Bezerédy Andor ur (Ménfő) A szomolányi ménes anyaga egész Európában ösmeretes, jóllehet a ménes még fiatal, a mennyiben 1889-ben alapíttatott. Tulajdonosa elsőrangú szakember, ugy a félvér, mint a telivértenyésztés terén, a ki a lótól vért és képességet kiván, s e mellett csontozatban, küllemben is elsőrangú példányokat szolgállat. Félvérei többnyire Hanover Jack és Shannon telivérek után vannak nevelve. A néhai gr. Esterházy Ferencz nevelése szintén mindig elsőrangú volt s reméljük, hogy a devecseri ménes továbbra is fenn fog maradni. Bezerédy Andor ur ménfői ménese szintén fiatalabb tenyésztő-telep. A lovak keményen lesznek felnevelve és anyakancziknak csak a legjobbakat sorozzák be. Az elért eredmény annál szebb, mert a ménes anyaga számbelileg nem nagy. A félvérek, a melyek Ozora félver után származtak, a csapatokuál igen tetszetősek voltak, sok nemességet mutattak, mozgásuk is jó volt. A 2. számú lóavatóbizottság által 1905. évben hároméves korban vásárolt remondák közül a csapatoknál a legjobb eredményt a következő urak anyaga érte el: Szilassy István ur (Tiszaderzs). Kenyeres János ur (Puszta-Atyás). Szabadhegyi Viktor ur (Puszta-Barmod). A tiszaderzsi ménest minden lótenyésztőnk ól ösmeri s az ott elért szép eredmények köztudomásúak. A ménest tulajdonosa nagy szakértelemmel vezeti s tenyészczélját: kellő csontozat, kellő nemességgel — már régen elérte. A puszta-atyási ménes egyike nemcsak Biharmegye, de az ország legjobb tenyésztő telepeinek, a mely keleti vérre támaszkodik. Szabadhegyi Viktor ur ménese ujabb keletű, de szintén számottevő szerepet játszik országos tenyésztésünkben. A 3. és 4. számú pótlovazási bizottságok területei Ausztriában lévén, azok berniünket ez alkalommal közelebbről nem érdekelnek. Az 5. számú lóavatóbizottság területén az 1905 évben három éves korban vásárolt remondák révén a legjobb eredményeket a következő urak érték el: gróf Apponyi Géza Pálfa, gróf Hunyady S. Szil, Layer István ur Izidorháza. A pálfai ménes fennállása óta a katonaló-nevelését tűzte ki czéljául s azt ma tökéletes mértékben érte el. Az anyag vérben magasan áll. A Hunyady-grófok szintén mindég barátai voltak a magas vérű lónak s e téren lehet mondani évszázadok óta kiváló eredményeket értek el. Layer István ur nevelése szintén elsőrangú, úgyszintén — a nagykanizsai bizottság területén — még a következő uraké: Gróf Festetich Kálmán (Gyalán) Gróf Széchenyi Aladár (Tamási) Schaumburg Ijippe hg. (Dárda) A 6. számú lóavatóbizottság területén az 1905 évben hároméves korban vásárol remondák révén vezető szerepeta következő urak játszottak: Báró Bánffy Ernő (Borsa) Gróf Degenfeld Sándor (Erdőszáda) Gróf Toldalaghi László (Koronka) Báró Wesselényi Miklós (Gyéres) A borsai ménes ma Erdély legjobb magánménesének tekintendő. A néhai báró Bánffy Dániel válogatott anyaga az utódokban sem tagadta meg magát s remondái mindenképen elsőranguak. Az anyag igen keményen lesz felnevelve. Régi ménes az erdőszádai is, a mely sokat köszönhetett annak idején Zsibónak. Az anyag vérben magasan áll. Gróf Toldalaghi László ménese szintén erdélyi tradicziókon épült fel, mig a Wesseléüyiek anyaga oly közösmert, hogy részletes ismertetést nem kiván.- a régi bárói család egyik oszlopos hive tenyésztésünk ügyének.