Vadász- és Versenylap 53. évfolyam, 1909
1909-03-12 / 11. szám
11 * Zä m- j T gle í ^ Zdia BadaPeS t' 19Q 9- P énte k' márCZÍUS 1 2' VerSS! Sest. folyam Megjelenik a budapesti, alagi, prágai, kottingbrunni és bécsi lóversenye k ideje alatt minden versenynap előtti délelőtt, egyébkor hetenkint egyszer. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet, Az Urlovasok szövetkezete, A vidéki versenyegyletek, A Budapesti Polo Club, Az Országos agarász szövetség s az összes lótenyészbizottmányok hivatalos közlönye Előfizetési ára: egész évre 30 korona; fél évre 16 korona (a versenysaison alatt 20 korona); negyedévre 10 korona (a versenysaison alatt 82 korona). Az előfizetési pénzek a «Vadász- és Versenylap» kiadóhivatalához (IX., Ferenczkörut 6.) czimezendök. Lapunk özelebbi száma az alagi előzetes programmal vasárr.sp reggel jelenik meg. HIVATALOS Hirdető- ény. Mindazon jockeyk, kik 1909. évben Ausztria és Magyarországban lovagolni szándékoznak, az erre vonatkozó kérvényüket a név, lakás és azon suly megjelölésével, melyet lovagolni tudnak, 1909. márczius 15-ig a Magyar Lovaregylet vezér titkárságához vagy a JÓckey-Clnb für Österreich versenytitkárságához nyújtsák be. A szerződéses lovászfiuk részére hasonló módon kötelesek a trainerek a lovaglási engedélyt 1909 márczius 15-ig, esetleg a szerződés becsatolása mellett kérelmezni. A lovaglási engedély a versenyterekre belépti jegytil szolgál s igy az engedély tulajdonos arczképével kell ellátva lennie. A trainerek versenytéri belépti jegyet kapnak, mely hasonlóképpen arezképpel kell, hogy ellátva legysn s a folyó évre éryényos. Azon trainerek, jockeyk és lovászfiuk, kik az 1908. évben versenytéri belépti jegygyei és illetve lovaglási eugedélylyel birtak, tartoznak a belépti jegyet és illetve engedélyt tartalmazó 1908. évi tárczát 3 korona kíséretében Beküldeni. A tárcza az nj versenytéri belépti jegygyei, illetve lovaglási eugedélylyel ellátva, visszaadatik. Azon trainerek, jockeyk és lovászfiuk, kik az 1908. évben versenytéri belépti jegygyei s illetve lovaglási eugedélylyel nem birtak, tartoznak a kérvényhez egy visit alakú fényképet s egy uj tárcza kiállítási költségére 5 koronát beküldeni. Folyó évi márczius 15. után beérkező kérvényekre a Versenytéri belépti jegy és illetve lovaglási engedély C9ak a «közös segélyalap» javára beszolgáltatandó 50 korona bírság mellett fog kiadatni. Budapest, Wien, 1909 márczius 1-én. A Jockey-Club für Österreich A Magyar Lovaregylet ' igazgatósága. igazgatósága. Meghivó. Az «Aradi verseny egylet» 1909. évi márczius hó 28-án d. e. } 11 órakor Aradon, az Arad-csanádi gazdasági takarékpénztár igazgatósági tanácstermében tartandó XV-ik Közgyűlésére. Napirend: ' 1. Titkár jelentése az 1908. évi működéséről. 2. Az 1908. évi számadások bemutatása és azok felülvizsgálatára kiküldött számvizsgáló bizottság jelentése. 3. Az 1909. évi költségvetés megszavazása. 4. Választmány választása. Arad, 1909. márczius hó. Gr. Károlyi Gyula, elnök. URLO VASOK SZÖVETKEZETE. Nevezési zárnapok. Az Urlovasok Szövetkezete titkárságánál, Budapest Semxeiweiss-utcza 17. Márczius. 20. I. napi Megnyitó verseny. 1500 k. 1200™/ Nevezés. Eladók handicapja. 1600 k. 1600*7 < Anaíoie akadályv. 3000 k. 3200™/ Yecsési dij. Gátv. 1G00 k. 2400™/ ... ... Hároméves nyeretl.-vers. 1800 k. 1100*7 II. napi Háromévesek handicapja. 3000 k. 1400™: , Keresztúri akadályv.-hdep. 3000k. 4300*7 « Handicap. 1800 k. 1000*7 TELIYÉREK ÉS VERSENYEK. Teli vértenyésztésünk ügyéhez. Irta : G-vóf Szápáry Iván. I. Mult télen e lapokban felszóllaUam, felhíva az intéző körök és tenyésztőink figyelmét a nagyszámú németországi kancza-behozatalra, kifej'vén, hogy ha nem teszünk többet a telivértenyésztés tekintetében, eseileg ebből nagy kár érhetné lótenyésztésünket. Azóta a derbyt megnyerte egy orosz ló, a Heleuentliali dijban Stossvogel megverte az arra fentartott kétéveseinket és végre Faust megnyerte az Ausriu dijat. A mennyire előbb talán túlságosan elbizakodtak voltunk, ép annyira rémületbe estek a legtöbben és tenyésztésünk óriási hanyatlását mesélték. Részemről sem annyira elbizakodva nem voltam. de most sem látom a dolgot olyan sötét színekben. Azért, hogy Intrygavt könnyen megnyerte a derbyt, nem vagyok me. győződve, hogy annyival jobb mint a mi lovaink; oly feneketlen sárban nagjou kétséges a t*erse y eredménye, csak gondoljuk meg, hogy épily körülmények között Daniel o'Rourke megverte Stochvellt, mely e versenyben helyezve sem volt, holott megnyerte előbb a 2000 guineát és később a St. Legert, és a két ló sohasem volt egymáshoz hasonlítható. Ily körülmények között a versenyt helyesnek nem találhatom, mit az is igazol,hogy Kottingbrunn Maxim előtt érkezett be és különben máskor Maxim mindig megverte őt. A Helenenthali díjra nézve csak azt mondhatom, hogy nagyon sokszor egy nagy kezdő sebességgel bíró ló nemcsak kétéves rövid versenyben, de sokszor hosszabb távolságú versenyben is, ezen kezdő sebességgel megüli és megveri a nála jobb lovakat is. Stossvogel ép ilyen, igen sebes családból való és mint hallom, a starttól oly sebességgel indult, hrgy már ott megnyerte a versenyt, annál könnyebben, hogy a résztvevő lovak egyáltalában nem futottak még s igy könnyen megtörténhetett, hogy jól lábra sem tudtak kapni. Egy ilyen verseny után a kétévesek felett pálezát törni kis9é korai, meglehet, hogy Stossvogel igen jó ló, de nem látom egészen bebizonyitottnak, hogy annyival jobb a mi kétéveseinknél, mint ott mutatta, annál kevésbbé, mert ugy tudom, Fervor jobb nála s ez utóbbit nem küldték az Austria díjra, mert Fausttal kipróbálva, ez jobbnak bizonyult és Regina, mely nem a legjobb kétévesünk, igen közel végezte futását Fausthoz. Az Austria dij befutása, noha Faust megnyerte a versenyt, nem olyan nagy dolog, mert erős küzdelemmel nyerte meg ezt, tehát oly nagy vereségnek nem tekintem. Volt már előbb is eset, hogy német ló nagyobb dijat nyert nálunk és meg is fog még történni, de most még nincs ok a nagy ijedelemre. Különben egyrészt jó volt ezen vereség, mert legalább meggyőződtünk, hogy nem lehet tétlenül maradnunk. E lapokban az hangoztatott, hogy tenyésztésünk nagyon hanyatlott a 70-es évek óta é3 iparkodnunk kell azt azon színvonalra hozni ismét. Ezen nézetet, szintén nem oszthatom ; az igaz, k.egkozekciti» sxámuRta vasárnap reggel meg. ezen időszakban vo't egy Kisbér, mely az angol derbyt megnyerte és Kincsem, mely veretlenül járta be úgyszólván egész Európát. Hogy mindkettő jó ló volt, tagadhatatlan, de ily lovak egyáltalában igen ritkák. A francziák, kiknek tenyésztése mégis csak előbbre van, mint a mienk, szinte csak egyszer tudták megnyerni az angol derbyt, ugyszinte az amerikaiak is csak egyszer. Ne felejtsük el jó lovainkat sem; Pard-n, Beregvölgy, Patience, ha Angolországba mehettek volna, bizonyosan elég jó szerepet játszottak volna, sajnos, hogy korán bajuk történt, de ha Hazafi és Bon marché elég tisztességesen működtek, emezektől sokkal többet lehetett várni. Es nem oly sok idő mult el, mióta e lovak szerepeltek, tehát óriási hanyatlásról nem lehet szólni. Hogy minden évben nálunk egy vagy több ily elassisu ló teremjen, máshol pedig nem, az nagyon is nagy kívánság és ha véletlenül máshol születik egy ilyen jó ló és eljöhet hozzánk, nem kell azért kétségbe esni egész tenyésztésünk miatt. Ám de azért nem kell elbizakodni és nagyon jó, ha jobban utána látunk a dolognak. E tekintetben már több dolog hozatott szóba a, Vadászés Versenylapban, melyek egynémelyikere megjegyzéseim volnának. Braganga herczeg eszméje elég szép, csak ugy tartom: kivihetetlen, egyrészt pénzbeli tekintetben, mert igen költséges volna egy studfarm tartása Irlandban, és másrészt: hogy kezeltetnék az innen ? A mi Szemere Miklós barátom indítványát illeti, nem tartom azt, hogy az tenyésztőinknek nagy kárára volna, hisz ugy is csak igen kevés ily csikó jönne be és kevés oly szenvedélyes és gazdag versenyzőnk van, ki az olyan drága éves vételére szánná magát. Hogy ha pedig itt egy jól nevelt s ép csikó kerül árverésre, arra mindig fog akadni jó vevő. De hasznosnak sem látom nagyon ; nem hiszem, hogy ha valaki Angolországba megy éves csikót venui, az kanczát venne. Minden versenyző jobb szereti a mént és ha azután az tenyésztésre alkalmazandó, jobban szeretem, ha a mén ott kipróbáltatik, mégis sokkal erösebb próbának van ott kitéve, mintha a mi belföldi lovainkkal versenyez csak. Másré.-zt igen drága mulatság lenne, azt liiszem, mert bizonyosan nagyon elsőrendű csikót vásárolna az illető és nagyon nagy kérdés, hogy beválik-e. Példa erre Spearmint esete, ha jól emlékszem, Sir Tatton Sykes akkori évesei átlagban 1000 guineán jóval felül hoztak, Spearmint volt ugy hiszem a legolcsóbb, 360 vagy 430 guinea" nein emlékszem egész biztosan, (Spear- mint ára 300 gs. volt. A szerk.) a többi csikó jóformán semmit sem csinált. Es Spearmint megnyerte a derbyt és a Párisi nagy dijat, s most 250 guinea fedezési dijért két évre tele van. Ha innen valaki ott lett volna, nagyon kétlem, hogy Spearmintet választotta volna Sir Tatton Sykes évesei közöttWenckheim Dénes gróf indítványa, melyet a két Lovaregylet elfogadott, hogy nyereségük husz százaléka kanczák vételére fordíttassák, melyek azután árverésre bocsájtandók, nagyon üdvös dolog, csak a részletek jól meggondolandók. Ugy tudom , a terv az , hogy oly kanczák Sk m«i ««am ára 4C fillér.
