Vadász- és Versenylap 53. évfolyam, 1909

1909-03-05 / 10. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1909. márczius 21. ORSZÁGOS LOTENYESZTES Kimutatás a kisbéri ménesben 1909. évi február hóban elle­tett angol telivér csikókról. Kisbéri m. kir. áll. ménes: Silver Thames William Rut'us után 5-ón sárga kanczacsikót. — Happy Return Admiral Breeze ntán 1 l ón sárga méncsikót. — Nézz reám Bona Vista után 16 án pej méncsikót. — Gracie Hampton Horkay után 18 án sárga kanczaczikót. — Charmante Horkay után 22-én sárga kanczacsikót. — La Fortune Admiral Breeze után 2ión sárga kanczacsikót. Gr. Károlyi Gyula: Ma Flamme Slieve Gallion után 2-án sárga méncsikót. — Pumus Rocketter után 2 '-éa pej kanczacsikót. Hg Lubomirski László: Drama V után 2-án pej kanczacsikót. Fáy Béla ur : Fanéhon Gaga után 3-án sárga mén­csikót. — Douhska Saintry után 12-én pej méncsikót. Egyedi Lajos ur: Nicht doch William Rufus után 4-én sárga méncsikót. Lossonezy Elemér ur : Liquette Pardon után 5-én sárga méncsikót. Gr. Wenckheim Frigyes: Pauline Dunure után 5-én pej kanczacsikót. — Girigare II. Cara IV. után 15-én pej kanczacsikót. — Montbar Cara IV. után 26-án sárga méncsikót. Br. Üchtritz Zsigmond: Boa Nero után 6 án sárga méncsikót. — Juliska Raeburn után 10-én pej méncsikót. — Deaf et Dumb Nero ló-ón Nero után pej mén­csikót. — Töpörtyii Nero után 11-ón pej kanczacsikót. Gr. Wenckheim Dénes : Santuzza Hazafi után 7-én poj kanczacsikót. Lossonezy Gyula ur: Repülj Pardon után 8 án pej kanczacsikót. — Becsali Mindig után 12-én sárga méncsikót. Gr. Festetics Tassilo : Royal Mazurka Mindig után 9-én pej kanczacsikót. Mautner Viktor ur: Ditton Girl Wombwell után 12-én pej ménesikót. Jaross Sándor ur : Duchesse de Berry -Slieve Gal­lion után 17-én sárga méncsikót. Meichl György ur: Hildesheim Blocksberg után 18-áu pej méncsikót. Dr. Egyedi Arthur: Néni Mindegy után 19-én pej méncsikót. Br. Harkányi Andor: Countes Helena King Rob után 23-áu sárga kanczacsikót. Luczenbacher Miklós ur: Kevély Styx után 24-én pej kanczacsikót. Gr. Wenckheim István: Olympias Matchbox után 24-ón sárga kanczacsikót. Gr. Zichy Béla: Glennie Bon marché után 26-án sárga méncsikót — Tubiczám Admiral Breeze után 26-án sárga méncsikót. Gr. Lónyay Elemér: Lady Bell Duunuro után 27-én poj kanczacsikót. Összesen 18 mén ós 16 kanczacsikó. Kisbér, 1909. márczius hó 2-án. Szabadhegyi, őrnagy. A félvér-tenyésztés kérdései. v. Ha a kipróbálást a maiaknál szélesebb ala­pokra kívánjuk fektetni, higgadtan és körülte­kintően kell eljárnunk. Miután tisztában vagyunk vele, hogy a lótenyésztés nemzeti vonás, annak fő alkotó részét elsó sorban a népben kell ke­resnünk, s itt kell eszméinknek mindenekelőtt hiveket szerezni. Zár.elben mondva — csodála­tosan érdekes intézmény a lónevelés; a legda­ezosabb arisztokratát az igazi demokratákkal: a parasztházak, tanyák, zsellérkunyhók lakóival egyesíti. Egymástól mértföldekre fekvő kasztok érintkeznek itt; az eszme közössége idegen világok lakóit egyesíti. Már magában véve e tény a társadalomtudomány szempontjából rend­kívül érdekes és fontos, mert a nemzeti élet egy aktiv, sorompók nélküli és szabad gondolkodású területére mutat rá. Az olvasó talán fölöslegesnek tartja e soeiális fejtegetéseket, magam azonban ugy hiszem, hogy különösen a IV. fejezet i idokolásai nélkül alábbi indítványaim nem lesznek világosan ért­hetők. Csak, ha alapul elfogadjuk, hogy : tenyész­tésünkben nemzeti vonásoknak kell megnyilat­kozniok, csak ha konczedáljuk, hogy: az ősfog­lalkozások politikája a nép színvonalára vníó lebocsájtkozást kivánja meg, csak ha pilléres léteikónt e i 'gadjuk, hogy a nép bele vonása nélkül a Kt nyésztés — mint szerves egész — hézagos, csupán akkor láthatjuk át és fogadhatjuk el belye3 kiindulási alapnak, hogy, igenis, rend­kívül fontos a népies tényezők belevonása az ügybe és ép oly kívánatos, hogy a szóban forgó gazdasági kérdés e környezetekben népszerü­sittessék. Mint minden dolognak, ennek is két oldala van: a teoretikus és praktikus. A teoretikus rész azt kivánja, bogy a népben a lótenyésztés iránt való szeretetet ébren tart­suk, fejlesszük, esetleg — bár ez nem könnyű dolog — a lótenyésztés ügyének oly népies rétegeket nyerjünk meg, a melyek eddig távol álltak a gazdaság ez ágától. E tekin etben mindenekelőtt a sajtó egyes termékei volnának hivatva segédkezet nyújtani. Ismétlem: nem szabad nagy dolgokat ter­vezni, lépésről lépésre kell haladnunk s mentől egyszerűbb módot kell keresnünk, bogy a nép leikéhez hozzáférjünk. A mily nagy stilünek, ge­niális ötletekkel, széles rajzú tervekkel felfegy­verzettnek kívánom látni a te'ivértenyésztést, annyira egyszerűeknek, átlátszóknak kell lenniök a népies tenyésztéshez vezető utaknak, igy tehát a sajtó termékeinek ir. A nép ma is még ponyva utján szerzi be olvasmányait, a melyek közt vis'ont a kalendáriumoknak van a legnagyobb keletjük. Nem szabad visszariadnunk tőle, hogy ezt az eszközt akkár áldozatok árán, legalább részben a magunkévá tegyük. A hány naptár nálunk megjelenik (bármily nyelven) valameny­Dyiben állandóan el kellene helyezni .egy-egy népies nyelven irt czikket, a mely a lótenyész­tés helyes czéljait szolgálja. E közlemények stílusa legyen világos, pontos, az u. n. száraz szakszerűségtől távol álló, mindazonáltal élettel teljes, megbízható adatu és czé'tudatos. Azt hiszem, bármely naptárvállalat (Magyarországon kb. 35—40 különböző nyelvű kalendárium jelenik meg) szívesen venne föl ily tartalmú közhasznú czikket, s a költség minimális volüa. A mi most a napisajtót illet 1, itt is lehetne oly népszerű, nvgy elterjedtségü közlönyt találni, a mely közérdekből publikálna ilyen terméke­ket. A mi magát a ponyvát illeti, e helyen már csak bizonyos, a népnek tetszetős formábaD, mintegy csillogó ál-ruhában volnának az esznék terjeszthetők. A bonfoglalás, a szabadságharezok, a Hunyadyak kora stb. oly történelmi reminisz­czencziák, a melyeknél a magyar paraszt szíve­sen időzik. Ilyenfajta elbeszé'ések köntösében kellene tehát a lótenyésztés iránti érzéket ébren tartani, a mellett népszerű gazdasági munkák sem ártanának. A modern socialismus egyik hatalmas fegy­vere az ember társas lény voltának kihaszná­lása, az egyesülés, a szövetkezés. Nem lehet szemet hunynunk ama nagy eredmények fölött, a melyeket igy elértek s a szövetkezeti eszme jelentőségét bizonyára nem kell sokat magya­ráznunk: hiszen a tulajdonképpeni társadalom is ezen épült föl. Kívánatosnak tartanám, hogy a lótenyésztés érdekében bizonyos népies szövet­kezeteket, egyesüléseket teremtsenek : igy az eszmék jobban s talán gyorsabban is tisztázód­nak, az érdeklődés ébren marad és az összesség erejében uj tényezőt nyerünk ezéljaink előse­gítésére, egyúttal ez volna az egyik vonal, a mely hovatovább nélkülözhetetlenné váló félvér­méneslcönyvhez vezetne. Nem lehet feladatom egy, aránylag rövid, czikksorozat keretében e széles­körű tárgyat — a mely külön tanulmányra érett meg — részletesen megvilágítani, épen csak az eszmét vetem fel, mert benne sok üdvös vorást Iátok. A mezőhegyes! u. n. tájfajta tenyésztés e tekintetben, részben talán helyes ujjmutatással szolgál. Tovább haladva gondolatmenetünkön : a népies tenyésztés részére a lehető legnagyobb nyilvá­nosságot kívánom. E tárgyban irt régebbi czik­keimben ismételten kifejtettem, hogy: a nyilvá­nosság az éltető levegője minden intézménynek. Itt nyílik az ellenőrzésre a legegyszerűbb és leg­helyesebb mód, itt jegeczescdhetik ki legerőseb­ben az eszme, itt megy át tirlajdonképen a teória az élet lüktető ütőereibe. Minden oly tevékenységet, a mely a népies lótenyésztéssel összefügg, a lehető legnagyobb nyilvánosság napfényében kellene tárgyalni. Lódijnzásokat. lókiállitásokat mentől színesebb külsőségek mel­lett kell rendezni, ugy szintén a méutelepeken elhelyezett mének szétosztása is mentől nagy obb közönség mellett történjék. A németek évenként egyszer nagy ünnepélyességek mellett mutatják kirándulásoknál, uta zásoknál, stb., stb. a nélkü özhetetlen, mert i beléöntött meleg italt hoiszu idöuát melegen, a h deget pedig napo­kon át hidegen tartja, tüz, jég vagy más vegyi .szerek nélkül. ételeknek ugyanazon hő­I fliiin i.iillB' fokban hosszú időn át w !láU_J|pk l megóvására. Ara italoknak K 12 — éi feljebb • ételeknek .50— . Kapható a magyarországi vezérkéviselö Budapest, VI kcr.. Andrássy-út 8/Vv. = Kérjen árjegyzéket és ismertetést, ingyen küldjük. = REDUCINE a legújabb találmány és egyedül biztos szer, a mely a vastag inakat, csánkpókot, egyéb pókokat, nynltetemet, térdtaplót és minden féle lerakódásokat teljesen és biztosan gyógyítja. REDUCINE nem okoz fájdalmat, nem hagy hátra nyomokat, felszívódás utján gyógyít; csak rá kell ecsetelni és a ló tovább használható. A számos bizonyítvány közül, a melyek ere­detben megtekinthetők, Tappan trainer, a kővetkezőket írja: „REDUCINE t használok bárom lónál, < ( ezek sánták voltak és nyultetem, pók, végül vastag inakban szenvedtek. Mind a három betegség őzen orvosság használata után teljesen elmúlt ós meggyógyult. Azt hiszem, hogy REDUCINE n legjobb gyógyszer, melyet valaha használtam." Tappan B. M, trainer. Vezérképviselő ós főelárusitó Ausztria-Magyar­ország részére: ÜHSINGER F. i gyógyszertára English and American Chemist YERSENYDI JAK mindennemű sportra, állandóan í azdag választókban találhatók SCHUCH L. UTÓDAI diszmüáru-üzletében BUDAPEST,Kigyd-u. 4. Wien I. Kärlnerring 18.

Next

/
Thumbnails
Contents