Vadász- és Versenylap 52. évfolyam, 1908

1908-01-12 / 2. szám

— 190S. január l'l VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAI>. 75 kétévesek közé volt sorolandó. Magas klnssisu telivér volt Faragé is, a inely azonban mint idősebb tlyer csak nehezen tudott érvényesülni. Lesvári ménes (JA1ÍOSS S. l'R.) I. II. III. korona 2é Fantomé á ö 1 58270 4é Faragó. 3 4é Perczent j 2é Pagony 3 He Tofann óé Foglaló 3é Gyuri 4é Snapshot 2e Buffalo 2é Jaffa Hé Fanfaron Hé Duharry 2é Forfeit Hé Faragatlan 2ó Fétis 3é Gyufa 16 ló B 1 23250 - 1 11985 3 10440 3 9920 1 1 -• ^ 1 — - 2 1 — 2 1 2 — 2 3 — 2 1 1 28 33 (Folytatjuk.) 8810 6750 4410 2980 1960 1810 1620 1610 1065 730 530 1 146140 Úttörő a kutyák táplálása terén a Fattinger-féle szabad, husrostos kutyalepény, mely kiváló összetételénél fogva kifogástalanul táplál és a kutyákat legjobb állapotba hozza. 50 k?. 22 K. 5 kg. bérmentve 3 K. Fattinger-féle fiatal és beteg kutya, továbbá fáczán, baromfi tápanyag jegyzékét ingyen és bérmentve küldi Fattinger szabad, kutyalepénj' és baromfi-tápanyag-gyár WIENER-NEUSTADT. 250-nél több első dij. Tenyészmén angol telivér, 14 éves, több verseny győztese, correct állású, sötét pej, beltenyésztés elkerülése végett, szabadkézből eladó. Czim a kiadóhivatalban. 2—2 Liovász középkorú, ki nagyúri házakban már szolgált, lovat hölgynyeregben teljesen belovagolni képes és gyermeket is biztosan tud kisérni — kor stetik. Jelentkezhet özv. Beretvás Bndréné ő méltóságánál Budapest, VI., Andrássy-ut 23. 3

—3 DREHER ANTAL SERFŐZDEI RÉSZYÉNYTÁRSASÁC = KŐBÁNYÁN = ajánlja kitünö minőségű eredeti töltésű — ~ palaczksöreit. = Árjegyzéket kívánatra szívesen kfild a serfőzde. Roulette-asztal 16 személyre Eredeti Monte-Carlo minden hozzávaló tartozékkal még alig használt állapotban eladó. Czim a kiadóhivatalban. ORSZÁGOS LÓTENYESZTES. A közvetlen vásárlás. (Fontos ujitás a pótlovazásnál). Mint a Vadász- és Versenylap illetékes helyről értesül, a hadsereg lószükségletének beszerzése tárgyában a közös hadügyminisztérium nagyfontosságú rendeletet adott ki. E szerint a pótlóavató bizottságok fel lettek hatalmazva, hogy ezentúl ne csak az eddigi ket vásárlási időszakban, tudnillik tavaszszal és öszszel, hanem egész éven át vásárolhassanak lovassági pótlovakat és csikókat, ama határozott kikötés mellett, miszerint a csikók csak a legeltetési évszakban adhatók át a csikótelepeknek, valamint, hogy a bevásárlás kizárólag tenyésztőknél eszközöltessék. Ezen üdvös intézkedés, egyrészt a tenyésztő közönség és a lóavató bizottságok közötti gyakoribb érintkezés létesitése által a közvetlen bevásárlást van hivatva előmozdítani, másrészt alkalmat nyújt a gazdaközönséguek arra, hogy katonai használatra alkalmas lovait a lóavató bizottságoknak bármikor is megvételre ajánlhassa. Kiváuatos volna, ha a gazdák a kezdet nehézségeit, melyek minden uj módú üzemnél elkerülhetetlenek, mialóbb leküzdenék és ajánlataikkal minden alkalommal bizalommal fordulnának az avató bizottságokhoz, melyeknek határozott rendeletük vau az iránt, hogy az előbb jelzett mindkét félre nézve nagy fontosságú érdekek előmozdítása czéljából minden lehetőt elkövessenek. Az úgynevezett alkalmi vételekből eddig rendesen a lókereskedó húzott hasznot, a kinek jól szervezett és nagy kiterjedésű üzleti apparátusa segélyével sikerült a tenyésztőkhöz közeledni, miáltal a vásárlási módozaton könynyitett ugyan, de saját előnyét minden körülmények közt biztosította, a mennyiben a tenyésztő esetleges szorult helyzetét (takarmány hiányt, hedvezőtlen gazdasági viszonyokat, ménesfeloszlatást stb.) arra használt fel, hogy gyakran nagyon értékes tenyész anyag árát lehetőleg leritotta, miáltal nemcsak a tenyésztő, de az országos lótenyésztés is nárositva lett. Habár ezen uj rendszernél a lovak eladása nem látszik oly kényelmesnek, mint a kereskedővel szemben, másrészt azonban a tenyésztő biztositva lehet a felől, hogy lovait mindenkor és minden körülmények közt, valódi értékük szerint és saját károsítása nélkül adhatja át a lóavató bizottságoknak. A magunk részéről a legnagyobb örömmel ügyvözöljük ez ujitást, melynek jótékony hatása nem maradhat el. Már maga az a tény, hogy ezentúl a vásárlás permanens jellegű lesz, nevezetes vivmány s azt lapunk ismételten sürgette. A gyors értékesítés minden gazdasági piacz jelentős tényezője, s a kereslet-kínálat arany mérlege csak akkor működhetik helyesen, ha idó és térbeli akadályok nem lépnek útjába. Még fontosabb, szinte korszakos gazdasági jelentőségű a közvetlen bevásárlás életbe léptetése. Régi, jogos panasza volt gazdáinknak, hogy a közvetitók működése révén a lótenyésztésből eredó haszon a minimumra szorítkozik, sőt a kevésbbé művelt kistenyésztó többnyire egyenesen ki volt szolgáltatva a lókereskedőknek és alkuszaiknak. Nem volt ankét, alig akadt a a szaksajtóban fölszólalás, a mely a gravámennel ne foglalkozott volna s mégis, hosszú idő telt el mig nem ez a vásárlási módozat létre jöhetett. Az hisszük, minden tenyésztő érzését tolmácsoljuk midőn ez ujitásért köszönetünket fejezzük ki a hadügyminiszter urnák. Gazdasági tőkénkre nézve ez a rendelet kapitális összeget jelent s e réven bizonyára sokan kapnak újra kedvet a lótenyésztéshez és különösen a kisemberek nyernek sokat az ujitás által. Még többre becsüljük a rendeletben kijegeczesedó azt a tételt, hogy a vezetőség mentől közvetlenebb összeköttetésbe kiván jutni a tenyésztőkkel. Régen hangzulyozzuk, hogy a hadügyminisztérium és a tenyésztő ne mint rideg üzletemberek álljanak egymással szemben, hanem működésük vezetó eleme az a tudat legyen, hogy az ország gazdasági és honvédelmi, tehát existencziális érdekeinek is eleget tesznek a vásárlással, illetve eladással. Kölcsönös jóindulat, kölcsönös megértés többet használ itt, mint száz rendelet, száz teleirott ív, száz üzleti elv. Ha a kölcsönös kívánságok, óhajok, követelmények barátságos uton, közvetlen kontaktus revén tisztázódnak, kidomborodnak, mindakét felnek nagy haszna lesz belőle, elsősorban pedig honvédelmi erőnk nyer vele. Reméljük, hogy ez az érintkezés mihamar megtermi gyümölcseit s Magyarország lótenyésztési czéljn a jövőben az lesz, a mit magunk már régen hirdetünk: katonalovak nevelése, a melyben benue rejlik a vadászié, a könnyű hintós, a fényűzési ló, a nemes ió fogalma. A rendeletből, — a melynek részleteire visszatérünk még egy fontos tanulságot vonhatunk le és ez az, hogy a hadügyi vezetőség illetékes köreit egészséges modern szellem lengi át, és ez magában véve oly fontos tény, hogy piros hetükkel kellene följegyezni. Ilyen irányban megindítva, ilyen irányban tovább fejlesztve a pótlóvazás kérdésének végleges és minden felet kielégítő megoldása erősen köze ledik és vele gazdasági életünk nevezetes pillért nyer. Tenyésztőink meleg figyelmébe ajánljuk az ujitást, és újra reméljük, hogy gazdáink, lótenyészbizottmányaink a hadügyminsztériumot készséggel fogják támogatni a nevezetes rendelet végrehajtásában. FÁIKAVADASZAT. Bocsáron báró Baich Iván harrier falkája — a november 30-ig tartott három vadászat utáu beállott hirtelen fagyok engedésével — a már reménye vesztett vadászok nagy örömére ismét kijöhetett és a tulajdonos báró, mint master, decz. 5-ére újra merthez h Ívhatta a szokott társaságot. Az előző éjjel kevés eső esett s az idő igen meglanyhult, bár később meglehetős kellemetlen szél kerekedett. Ezuttal kopár területen esak igen hosszas — másfél órai — keresés után kelt nyúl. melyet a falka nagy hévvel vett fel. Körülbelül 30 perczig tartó run után, a mely négy cheek által volt megszakítva, a nyúl végre egy keskeny szőlőbe ment, a honnan egy friss nynl kelvén, a falka megoszlott; mindazonáltal sikerült az első nyúlon a falka zömével tovább menni s a következő közeli szőlőben a szép vadászat killel végződött. Decz. 10-én szép verőfényes időben volt a meet. A nemsokára talált nyul változatos terepen két cbeck-el kellemes egyenletes runt adott, s bár a falka mindig biztosan hajtotta, mégis sikerült rókalyukba menekülnie; tekintettel az idő előrehaladottságára, a vadászat'lefúvatott. Decz. 12-én kissé hűvös ködös időben jó. szikkadt talajon és jó scent mellett volt a legerősebb vadászat. A nyul szép és sebes hajtásban vitte a falkát check nélkül körülbelül 35 perczig s végül a tiszahegyesi nyílt országúton lett inegkillelve. Bár az idei seasonban kellő számú vadászat nem volt lehetséges, mégis a sport igen szép volts a falka egyik alkalomról a másikra mindig jobban és jobban ment. A passionatus vadászni- és személyzete — mint már évek óta — csupa saját nevelésű felvéreken vadászott ; valamenuyi kitűnő nyugodtságot és biztos kitartást tauusitott. A fleldben nem egy jó félvérjét láttuk a nemes bárónak, a mely a vidéki pályákon dicsőséggel hordta versenyszineit, igy például kitűnő vadászié Titok, a kisjenöi és czeslédi «ryőztes Steepler. VADÁSZAT, LÖVÉSZET. Elvi döntés vadászati ügyben. A belügyminiszter legutóbb határozatilag kimondta, hogy vadkacsát tilalmi időben is szabad lőni. Vadászati statisztika A kormány most adta ki jelentését az ország közállapotairól és abban a vadászatok eredményeire is kiterjeszkedik. Eddig ilyen statisztikát nem csináltak s hivatalos jelentés alapján megállapítható, hogy 1-06 február elsejétől kezdve az emiitett év folyamán mi mindent lőttek. Medvét 273 at lőttek, ennek fele Erdélyben jutott martalékul. A szarvasok közül már 10,799 került teritékre éspedig legtöbb a Duna jobbpartján. A lelőtt dámvadak száma 3709. A zergék közül, a melyek nem közelíthetők ugy meg, mint a jámbor nyulak és a melyekért fáradságos utakat is kell tenni, csak 268 at tudtak elejteni. Á puskavégre került őzek száma már sokkal nagyobb : 29,167. A vaddisznókra vadászok 8213-at lőttek agyon. Most pedig igen nagy numerusok következnek. Elsősorban a tapsifülesek, a melyekből 1.460,181 hullott el, ki tudja hány millió lövés után. A foglyokszintén nagy számmal szerepelnek, mert a tisztelt vadász urak 1.236,045 darabot lőttek le belőlük. Teritékre került még 22 ezer fürj, 200 ezer fáczán és 45 ezer szalonka. A vizivad a statisztika szerint nagyon is megfogyott és pedig azért, mert a folyamokat szabályozták és a lecsapolásuk sem vált előnyükre. Mindazonáltal 94 ezer vadruozát, 29 ezer szárcsát, 17 ezer vadludat és 18 ezer mocsári szalonkát lőttek. Meg kell még emlitnnünk, hogy vadászaink elejtettek még 52 ezer rókát. 45 ezer menyótet, 18 ezer görényt, 5 ezer nyestet és ugyanannyi vad macskát, ezer vidrát és 658 farkast. A lelőtt sasok száma 9 ezer volt.