Vadász- és Versenylap 52. évfolyam, 1908

1908-00 00 / 96. szám

Ifc08. november 27. 631 ORSZÁGOS LÓTENYÉ

SZTÉS Lótenyésztési kérdések. Évről-évre, a versenyseason befejeztével, szemlét szoktunk tartani ama események fölött, a melyek ugy a telivérek pályáin, mint az országos tenyésztésben a lefolyt esztendő folyamán kidomborodtak. E czikk keretében az utóbbi kérdéssel kívánunk foglalkozni. Az 1908 ik év a félvértenyésztésnek nem sok uj barátot hozott. Sajnos, magánértesüléseink szerint, ez évben is sok — részben régi — tenyésztő adta fel ménesét, mig mások, ha neveltek is lovakat, azokat a hidegvérüek körzetéből választották. A gazdasági viszonyok egyre nehezedő helyzetei a fő-ok, a melyek mindkét irányban hatásukat éreztették. A ló-nevelés mindenha inkább csak nobile officium volt s még ma is, daczára, hogy a hadügyi kormány valóban dicséretre méltó módon emeli a remonda-árakat, kevés haszonnal kecsegtet. A kinek a ló-nevelésben nem telik öröme, az sose fog vele megbarátkozni, kívánatos volna azonban, hogy legalább azokat, a kik a gazdaság ez ágának az ügy iránti szeretetből hódolnak, megtartsuk. Olyan kérdés ez, a melyet nem tudunk eléggé az illetékes körök figyelmébe ajánlani. Ki kell találnunk a módját, hogyan jutalmazzuk meg legalább erkölcsileg azokat, a kik a lótenyésztés terén önzetlenül működnek. Ipari és kereskedelmi érdemekért nap-nap után olvassuk, hogy ez meg amaz kapott kitüntetést. Nem emlékszünk, hogy hippologust mikor ért volna ilyen rangemeléa. De ennél is fontosabb az, hogy a ki a gazdaság e meddő ágával a haza érdekében foglalkozik, az polgártársai sorában disztiugualt állást foglaljon el, s az némi kárpótlást találjon áldozataiért abban a tiszteletben, a mely alulról és felólről övezi. Egyik módja ennek, hogy mentól nagyobb számú kiállítások rendeztessenek tenyészlovak számára, hogy az iigy uépszerüsittessék és hogy — mint régen — dicsóségszámba menjen, ha valakinek jó lova van. A mi magát a lótenyésztés praktikumát illeti, e téren az év legfontosabb eseménye bizonyára a katonai pótlovak közvetlen vásárlása. E szerint a pótlóavató bizottságok fel lettek hatalmazva, hogy ne csak két vásárlási időszakban, tudniillik tavaszszal ós öszszel, hanem egész éven át vásárolhassanak lovassági pótlovakat és csikókat, ama határozott kikötés mellett, miszerint a csikók csak a legeltetési évszakban adhatók át a csikótelepekuek, valamint, hogy a bevásárlás kizárólag tenyésztőknél eszközöltessék. Ezen üdvös intézkedés, egyrészt a tenyésztő közönség és a lóavató bizottságok közötti gyakoribb érintkezés által a közvetlen bevásárlást lesz hivatva elómozditani, másrészt alkalmat nyújt a gazdaközönségnek arra, hrgy katonai használatra alkalmas lovait a lóavató bizottságoknak bármikor is megvételre ajánlhassa. Kívánatos volna, ha a gazdák a kezdet nehézségeit, melyek minden uj módú üzemnél elkerülhetetlenek, mielőbb leküzdenék és ajánlataikkal minden alkalommal bizalommal fordulnáuak nz avató bizottságokhoz, melyeknek határozott rendeletük van az iránt, hogy az elóbb jelzett, mindkét félre nézve nagy fontosságú érdekek előmozdítása czéljából minden lehetőt elkövessenek. Egy másik fontos körülmény, a mely a pótlovazási intézó körök praktikus érzékét és a korral haladó gondolkodását tükrözi vissza, az a körülmény, hogy a hadügyi kormány magyar katonai ménesében nagyobb számban fog telivéreket tenyészteni. Tudjuk, évek hosszú során át mily érthetetlen merevség mutatkozott katonai részről a «vékony csontul telivér iránt. Ma ez a felfogás, hála Istennek, megtört s vele együtt bukófélben van a formalismushoz való görcsös ragaszkodás, a mely ellen magunk is sokat küzdöttünk. Katonai intéző köreink egyik legilletékesebb tényezője a legbuzgóbb ellenfele az ósdi iránynak, a mely a külső tulajdonságokat fölébe helyezi a belsőknek, sőt a belsők folott a legcsekélyebb külső hiba esetén ridegen napirendre tér. Ma végre ott vagyunk, hogy a ló életereje, jelleme, munkabírása, alkata, szóval: a szive teljes értékű és nem egyszer dontó tenyezónek fogadtatik el, s ezért az illetékes köröket feltétlen dicséret illeti. Még egy körülmény van, a melyre kiakarunk terjeszkedni. Ez az idei budapest—bécsi távlovaglás, a mely nagy erkölcsi sikert aratott és a lovasszellem ápolásának egyik legjelentősebb tényezőjeként szerepelt s fog szerepelni, reméljük, a jövőben is. Az e fajta mérkőzéseket állandósítani kell, azonban magasabb pénzdíjakkal, mert 2000-3000 K-ért senki a jó lovát nem teszi koczkára. A távlovaglás nagy érdeklődést keltett a közönség körében, s régen nem mutatkozott hippikus dolog iránt oly érdeklődés, mint a mérkőzés iránt. Ha a közönség körében népszerűvé tudjuk tenni eszméinket, nagy lépést tettünk elóre s egy csomó uj harczost nyertünk az ügy részére. Németországban egy-egy állami ménes méneinek bemutatása egész ünnepély, a hova messziről sereglenek az emberek, hogy a különböző hatos, nyolczas fogatokba behajtott, sőt gyakran czirkuszszerüen bemutatott csődöröket láthassák, — ki vetődik el nálunk p. o. Kisbérre egy-egy osztályozáshoz? Ezek volnának az év nevezetesebb tanulságai. Reméljük, hogy foganatuk is lesz, s esztendőre ujabb lépésekkel haladhatunk előre a honvédelem e fontos ágának tökéletesitése felé. 112113/11 1. szám. A magyar lótenyésztés czim alatt Zubovic.s Fedor ur hosszabb czikket ir a B. H.-ba. A czikk irója azt kívánja, hogy «minden nagyobb községnek községi ménje legyen» és hozzáfűzi «tudom, hogy az itt megpendített terv már megvalósítása első stádiumában is sok akadályba fog ütközni. Mert azok a körök, a melyek jobban értenek a kokinkinai kakas tenyésztéséhez, mint a lóhoz, csupa fontoskodásból pereat-ot fognak kiáltani egy ideára, a mely nem az ő agyukban született. De a lárma el fog némulni, ha észreveszik, hogy help your self emberekkel van dolguk, a kik sem az ó pénzűkre, sein az ő tudásukra nem szorultak.» A czikk irója, a ki ily szigorú kritikát m ind intéző köreinkről, egy kis tévedésben van, mert eredetinek gondolja eszméjét. Ép az apostrofált körök — már rég megvalósították azt. A községi ménekről külön törvény intézkedik s az utolsó 8 évben maga a földmivelésügyi kormány több, mint ezer mént engedett át a községeknek, igen olcsón, részletfizetésre, számos esetben ingyen is. A czikkirú azt is állítja, hogy állami méneket kivéve, Magyarországnak «apaállatai úgyszólván nincsenek.» És a kb. 2150 köztenyésztési igazolványnyal ellátott mén ? Az éles támadás indokolttá tette volna, hogy Zubovics Fedor nr egyébként tiszteletreméltó és helyes intenczióit jobb érvekkel szerelje föl. Gyengeség ellen az Yrumentabletták uj és hatásos szer. ürak kérjenek zárt, díjtalan orvosi leirást a főraktártól: Löwenapotheke, Regensburg A. 4., vagy Budapesten, a Mária gyógyszertárban, Nagykorona utcza. jkjíA • • • • » . » • » * » * * - * * * * ä jiikaayvaaaaava^ YERSENYDI JAK | ró mindennemű sportra, állandóan <-.j • sazdag választókban találhatók í' £ & 0. jv 8 Lóárverési hirdetmény. A mezóhegyesi m. kir. állami ménesből az alább felsorolt lóanyag folyó évi deczember hó 9-ikén árverés utján a helyszínén eladásra kerül és pedig : g darab anyakancza, 1 « 4 éves kancza, 6 « 2 éves kancza, 6 s 1 éves kancza, 12 « _ 3 éves herélt, 1 « 2 éves herélt, 2 c léves herélt, 1 a használati ló. Az árverés kezdete reggel 9 órakor. Az árverési feltételek a helyszinón fognak a közönségnek tudomására hozatni. Budapest, 1908. november hú. M. kir. földmivelésügyi minister. SCHUCH L. UTÓDAI | diszmüárti'üzletében. BUDAPEST, Kigyó-u. 4. | KÉRJE A MOST MACYAR ÉS ^ NÉMET NYELVEN MEGJELENT FŰSZER, CSEMEGE, ÉS ITALFÉLÉK ÁRJEGYZÉKÉT LŐWENSTEIN MIHÁLY utóda Horváth Nándor cs és kir. udv. szállító czégtől. RlapitVa 1864. Pőüzlet: IV., Vámház-körut 4. Fióküzlet: IV., Kishíd - utcza 7. Fiala Venczel puskaműves Budapest, VII., Akáczfa-utcza 4. szám »5 Ajánlja mindennemű saját készitményü és legjobb szerkezetű vadász- és golyós fegyvereit. — Készit Hammerles kakasnélküli fegyvereket önműködő töltényhuzóval (Ejector). Elfogad mindennemű javításokat a legolcsóbb árak mailett