Vadász- és Versenylap 52. évfolyam, 1908

1908-00 00 / 96. szám

628 VADÁSZ- ÉS VKRSKNY-LAÍ» i908 november 2Í HORNER ARTHUR BUDAPEST, Erzsébet-körut 4. (WIEN, I, Krugerstrasse 4.) UteliG !8|JZ3J|L lelefon 75—

—SB Budapest, 1908. november 27. 1909 Osztrák derby 7 Fervor h hamarr Id Hasznos 12 Merlimrr I! Herr 06 1 It Dorian Gray \t Gntfreund 16 Stossvogel 1« Vampyr 18 A mined 16 Barcsay 30 Inamor 30 Toil 20 Kahlenberg 30 Slixenetein 20 Diiea 26 Hruhns 21 Bácsi >5 Cherapan 26 Regina Megegyezés Ezerint 33 .' ightlight 33 Grand Seigneur .-3 Dictator 33 b eszes 33 Szom-zéd 33 Mntabnr 50 Mervcille 60 tinsi-dler 50 Fellah 66 Francesco I t-bbi. Double- és Treeble-Eventek. Halmozott fogadások. Vidéki megbízásoknak készséggel teszek eleget. GAGAHOZ a A 1909. évi fedeztetési idényre még néhány kancza elfogadtatik. Fedeztetési dij 800 korona. Bejelentések a kisbéri m. kir. állami ménesparancsnoksághoz intézendók. valamint bármily angol szabad kézből való vásárlásra (mének, kanczák stb.) megbizást elfogad a kiadóhivatal, a hol a közelebbi adatok is megtudhatók. A newmarketi árverések decz. 7—11-ig tartanak. A kiadóhivatal kieszközöl bejelentéseket oly angolországi ménekhez is, a melyek fedezési jegyzéke már megtelt. Tenyésztésünk jövője. (Egy lovaregyleti tagtól, a ki meg akarja őrizni inkognitóját. kapjuk a következő sorokat.) Az alábbi czikkben foglalkozni kívánok Szemere Miklós ur ösmert indítványával, a melyet az elmúlt hónapban telivértenyésztésünk emelése érdekébea a Magyar Lovaregylet választmányához intézett s a mely deczemberben tudvalevőleg ismét szőnyegre kerül. Szemere Miklós ur iutenczióit, a legjobb lovat nevelni, bizonyára mindenki nagyra bee süli és lehet mondani inkább csak a kivitel módja az, a mely tulajdonképeni nehézséget okoz. Mindnyájan atérezzük, hogy a mai helyzetben tenni kell vslamit s ha e tett radikális volta ideig-óráig talán magánérdekeket sért, ez nem lehet ok rá, hogy érvei elól kitérjünk. A végczél ez : tenyésztésünket a lehetó magas színvonalra emelni és erre praktikusabb, közvetlenebb utat, miut a Szemere Miklós uré — az adott viszonyok közt — nem találok. Ha az olvasó megajáudékoz figyelmével, szavaimat bizonyítani fogom. Mindenekelőtt meg akarom jegyezni, hogy a szóban lévó indítványt csak átmeneti lellegüuek tekintem. Fel tudom fogni tenyésztőink érzékenységét, ha arról vau szó, hogy egyszerre Angliában kapnak félelmetes versenytársat. Hiszen a tenyesztés nálunk évek óta üvegházi növéuy, amely inkába csak diszt, dekoráeziót — és kevés gyümölcsöt hoz. Alig van tenyésztő, a ki neves auyagi haszonnal dolgozna; keveseknek telik rá, hogy éveseik árverését Napagedlhez hasonló féayes külsőségek kuliszli között játszassák le, kevesen értenek az ilyen aukcziók üzleti részének helyes lebonyolításához. Azt a néhány tenyésztőnket, a kik a nehéz viszonyok közt az éves-vásár részére — passióval, hozzáértéssel — dolgoznak, lehetőleg támogatui kell, de a lótenyésztés ideális czéljait az ö kedvükért szem elól ne tévesdzük. A Szemere ur indítványát, testté válván, mint mondottam, átmeneti jellegűnek képzelem és tartamát hét, usque tiz évre szabnám meg. Tekintsük ezt az időt építésnek. A készülő ház alapzata szilárd, megtámadhatatlan kell, hogy legyen, de ha a ház egyszer kész, senki többé nem látja az alapfalakat, a traverzeket, azok csöndben, talán el is felejtve teljesitik hivatásukat. Tenyésztőink talán egy-két évig még kevesebb eredménynyel fogják számláikat lezárni, de ha telivértenyésztésünk megerősödött, szilárd alapokra tett szert, a haszonból nekik is rész jut, mert ha anyagunk jó lesz, az egész világ piacza nyitva áll elótte. Engedje most meg az olvasó, hogy érveim támogatására statisztikai adatokkal szolgáljak; azt hiszem nem lesznek érdektelenek. Elóttem fekszik öt esztendő kimutatása a belföldi éves vásárokról. Nézzük, mit mondanak a gyorsan elfelejtett adatok ? 1903-ban a legdrágább évesek voltak: Bonnal (25.300), Blarney (23.600), Gavroche (19.400). Mindhárom élesen kiálló nulla. 1904-ben a lecdrágábbak: Tóth G. (36.000), Marque le Roi (32 000), Espiégle (21.209). Az elsőnek meg volt az a szerencséje, hogy megnyerte a Sweepstakest, egyébként kevés örömet szerzett gazdájának, mig Marque le Roi és Espiégle inkább csak bosszúsággal szolgáltak vevőiknek. 1905-ben Hamelin (26.200), Janicsár (24.200), Táltos (22,400) szolgáltak ugyanazzal a tanulsággal. 1906-ban Dryander (33.000), Major domus (28.200), Csürdöngölő (21.800) okoztak mint legdrágább évesek csalódást. 1907-ben Nightlight érte el a rekord-árat ; 40.100 koronát, annélkül, hogy ezideig akár csak egy fillért is keresett volna. A sorban második Juvenal (24.200) csak közepes telivér, Harlekin (23.800) és Dajna Bandi (20.200) sem kecsegtetnek sok örömmel. Kérdezem: a drágán vásárló istállótulajdonos nem kedvetlenedhetik-e el ily évtizedes eredmények láttára? Igaz, hogy a mi drága, az még nem jó, de viszont ha ez a jelenség állandóan ismétlődik, mégis csak meg kell állanunk mellette egy perezre és azt kell mondanunk : itt valami más hibának is kell lennie, mint a vevók malheurje! Talán a piaeznak termelő magántenyésztók anyaga nem oly jó, mint a nevelt lovaikat maguk kihasználó sportmaneké, avagy az egész vonal szintje esett és inkább csak a sors véletlene, hogy az egyszemű király a vakok mely körzetébe csöppen. Nézzük most, tenyésztési szempontból hogyan lehetne a felette aktuális bajou segíteni ? A legtöbben ugy vélik, a) importok által, b) Angliában való fedeztetés által. A mi az importokat illeti, arra éppen elég szomorú tanulságunk van. Angliában jó kanczákat venni csak olyan uehóz, miut Arábiában jó arabs kanczát. Hozzájárul ohlraz a mi szereucsétlen formalismusuak, a mely minden áron kifogástalan küllemü lovakat akar venni, felejtvén, hogy a jeles pedigreejü, jeles versenyformáju és jeles alkatú lovakat, ha valahol a világon, ugy épeu Angliában becsülik ós tartják meg. Hiszen uz ilyent ók is szivesen megveszik, a mint hogy tólüuk annak idején elég Buccaneer és -D.vncasfer-kanczákat vettek s tólüuk került ki Retz auyja, Belroutc is Szemere Miklós ur itt kitűnően bizonyít, mikor azt mondja: «kisértse meg valaki SirTattou Sykestól kauezákat venui, a melyek némelyikéért ő maga 10.000 Guineát adott I A yearlingjeit azonban meg lehet mind venni.» A kisbéri ménes számára évek sora óta veszünk — még pedig kétségkívül első szakértők által — anyakanczákat, mégis a kanczák nálunk nem tudnak beválni s a legtöbbről mihamar kiderül, hogy nem érik meg arukat. A tavalyi októberi Tattersall-árverésen négy kisbéri kancza került árverésre: a 14 éves Fleurette, a 12 éves Happy Morn, a szintén 12 éves Miss Welheck ós a 19 éves Orsova. A négy lóért, a melyért pár óv előtt vagyont fizettünk, összesen — 2080 K folyt be. Miss Welheck (1) pedigreeje: apja Saint Simon, anyja Dodona, apja Springfield, anyja Wheel of Fortune, Adventurertől, — elsőrangú, hiszen Wheel of Fortune az 1000 Guineast és az Oaksot nyerte, auyja Queen Bertha szintén Oaks-nyeró volt. A kancza, a mióta Kisbéren állt, mindig meddő volt, Angliából tehát ezért került el. Mi 13,000 K-át adtunk anuak idején érte. Vagy Orsova! E kancza ivadékai, ugy tudom, többnyire trombosisban szenvedtek, ó maga a ménesben tökéletes csalódás, ivadékai: Orator IL, Traján, Himffy. Pedigreeje mintaszerű. Apja Bend' Or, anyja Fenella (6), apja Cambuscan, auyja La Favorite, Monarquetól. Fenella (a mely Flageolet féltestvére) a sors szatirájakép a hetvenes évek végén Cavaliero utján hozzánk ke rült, de gyorsan ismét kivitték a szigetországba, hogy aztán leányát: Orsovát 27,000 K-ért vegyük meg. Ugyanilyen a helyzet Happy Morn-nál, a m-dy Serenissimus on kivül minden évbeu ineddó volt, elvetélt, vagy életképtelen csikót adott. Avagy — közbevetőleg kérdem — ki adna ma 80,000 K-át Saintlyért (apja St. Simon) Santa Lucia, Blarney, Sa fleur, Rodostó, Selma anyjáért. E példákkal, a melyekkel nein akarok tovább untatni, csak azt kivánom jelezni, hogy hiába a legnagyobb óvatosság, a legnagyobb pedigreetudás, a legnagyobb szaktudás: kanczák vásárlásánál mindig ki vagyunk szolgáltatva a véletlennek és az angolok ravaszságának. Erre gr. Lehndorf is drága tapasztalatok árán jutott rá, mikor aztirja «Handbuch für Pferdezüchter» czimü könyvében (pag. 206.): «man versuche (in England) diejenigen Stuten zu kaufen, welche Rennleistungen besitzen, und man wird über die Preise erschrecken, wenn man nicht etwa bloss dass stereotype not for sale zur Antwort erhält. Wird aber ein acceptabler Preisgefordert, dann kann man sicher sein, dass die gache einen Haken hat.» Ha most fenti fejtegetésem b) pontját (külföldön való fedeztetés) veszem szemügyre, ugy meg kell állapítani, hogy kanczáinknak ily czélból való ideiglenes exportja igen drága és koczkázatos vállalkozás. A mi viszonyainknál a tenyésztő nem próbálkozhat meg divatos és elsó osztályú angol ménnel. Hiszen a meddőség ri8icoja maga kb. 40 százalék, ehhez járul a drága utazási költség, biztosítás és egyéb, ösmert angol expence-ek. A jó angol apamének évekre elóre megtelnek, emellett fedezési áruk exorbitáns. íme, néhány ár a tavalyi jegyzékből: Ayrshire (4800 K), Cyllene (7200 K), Desmond (4800 K), Gallinule (4800 K), Isinglass (4800 K), Melton (4800 K), Or me (5000 K), St. Frusquin (7200 K), Zinfandel (4800 K) stb. A ACJtíQV. CZIKKEK mindenféle sporthoz Különleges uri fehérnemüek és divatáruk HOLLÓS J. uri divattárában Budapest, V., Dorottya-u. 10. A czégnek, mely 1867-ben alapult, nincsen lío'kOzlele. LŐW SÁNDOR ékszerész és órás O os. és kir. Fensege József fhg kam. szállítója Budapest, Till., József-körut 81. TELEFON 6.-68. Dnz raktár remek kivitelű ékszerekben, eziiet versen ydijak, seriegek, evőeszközök és alkalmi aiandé okban, ugjszinten mindennemű chronopraf, chronometer, stoper-, ütő-, — zseb-, utazó-, álló- és fali órákban. Special stopwatches '..'1 II» I WIAI TIMIH—L«HI F If ' I

1 TELIVEREK ÉS VERSENYEK.