Vadász- és Versenylap 52. évfolyam, 1908

1908-02-22 / 8. szám

124 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1908. február 22. nagy, másodszor mivel szénállomásaink, tenger alatti kábelünk, — mint az angoloknak vannak, — nekünk nincsenek, igy tengeren hadakozni messze tartomá­n'yóklian vajmi nehóz volna. A jé kereskedelmet különben a jó portékák és az árülc és'czégók szolid volta, meg a jó összekötteté­'sek védik első sorban, nem a flotta. A tortékában «a becsület», mondotta égy érdemes nagy német gyáros. Világhatalomra berendezkedni akarni vajmi költ­séges dolog. Mi szegény magyarok, nem pazarkodhatunk feles­leges kiadásokban, mint osztrák testvéreink, kiknél hála Isten, 147 millió a budgetben'a plus. Oontinentális háborúban vitéz tengerészetiinknek szerep sem jutna. Budapestre és Bécsbe elleneink nem jönnek tenge­rén, hajóhadunk tólük meg nem véd, de másrészt Moszkvába, Párisba, Rómába. Berlinbe mi sem masí­rozhatnánk még a legbarátságosabb látogató szán­dékból sem hajón. •Mit használt 1870-ben a franczia császárnak kitűnő hajóhada, azért a poroszok csak bevonultak Párisba, a franczia tengerészeti gyalogság pedig a végén Pa­ris védelménél a szárazon tündökölt. Vagy mit hasz­nált nekünk 1866-ban a lissai tengeri győzelem, KiSniggrätznel a szárazon dóit el a háború. Bárha az angol flotta a 600,000 tonnájával n mi­enk volna, az sem védene meg a szárazon, már pe­dig mi continentális államok vagyunk. Röviden véderőnk igen dicsőséges része a flotta, de nekünk tisztára parádés alkalom. A nagy flottafejlesztés nálunk valójában egy költ­séges balfogás. Az 1906. évi tengerészeti költségünk már 57 millió koronán felül volt. A partvédelmet elvégzik ma jól a tengeri aknák, torpedók, a parti ütegek. Ezt hajóhadunk ugy sem végezhetné soha és felesleges is, Ti Országos Bizottság! Nagy tévedés azt hinni, hogy a nagyhatalmi álláshoz nagy hajóhad is kell. I. Napoleon alatt Fraucziaország ugyancsak nagy­hatalom volt, de flottája «de facto» soha nem volt, mert gondoskodott róla Anglia és Nelson Aboukirnál, Trafalgárnál, idején mindig, hogy megsemmisítse. Hadverő Savoyai Eugóuről igenis olvastam, hogy négy hadsereg felállítását sürgette Károly császár és királynál, magyart, csehet, németet és wallont, és sokat várt a seregek egymásközti nemes aemulatió­jától, a mint ő magát kifejezó. Urának Károly császár és királynak tartományokat szerzett, unokaflvérét Savoyai Viktor Amadét király­lyá tette, de mert gyarmati politikát'nem akart, soha nem olvastam, hogy nagy hajóhad szükségét érezte volna, Jól elvégezte a dolgát a nélkül is. Károly csá­szár és király is elég nagyhatalmú volt a maga ko­rában a Dunán, a Rajnán, a Poón, a Balkánon és Németalföldön hajóhad nélkül is. Radeczky marscliall várak és erődítések felállítását a monarchia különböző sarkain javallta, de nagy ma­rina szükségét nem érezte (Geheime Dencksohrift des Feldmarschalls Grafen Radeczky; Österreichische Rundschau-ban olvasható is). , A tongerpartunk pedig még a Radeczky idejében tágasabb volt, ide tartozott még Velencze is. De ö megvédte a szárazföldet szárazföldön. T. Országos Bizottság !* Külföldi példára is hivat­kozom, Rosdestvenszki oi;osz tengernagy, Ruszkoje Sobranje szerint, nemrég maga is a flottaépités ellen nyilatkozott. Szerinte a flottára szánt milliókat inkább a száraz­földi hadsereg fejlesztésére ós a távoli keleti határ megerősítésére kell forditani, hogy ott egy minden tekintetben képzett és jól szervezett hadsereg álljon. ü'Estournelles de Constant báró a franczia szená­tusban ugy nyilatkozik, hogy a franczia flotta csak parádéra szolgál és az országot csak gyengíti. Ter­mészetesen távol van tőlem ildomtalanul idegen or­szágok ügyeiről szólni, de czitálom, mert Constant báró általánosságban beszel, a jeles német flottát sem dicsöitö politikai szempontból. Annyi azonban bizonyos, hogy ha az ember a franczia flottáról Re­véntlow gróf érdekes közleményét olvassa, látnia kell, hogy a különféle franczia polgártengerészminiszterek mennyire összezavarták a legvegyesebb typusu hajók tervszerűtlen építésével az egész franczia tengeré­szetet. T. Országos Bizottság. A hajóhadnak continentális háborúban, ismétlem, semmi hasznát nem vehetjük, tengerentúli háborút folytatnunk pedig szénállomások és tengeralatti kábel nélkül lehetetlen. Anglia annyira uralja a tengert, szónállomásai vannak mindenütt, kábelje értesiti minden ellenség minden' mozdulatáról, az ellenség pedig nem tudna semmit az angol flotta mozdulatairól, de mozogna vakon. Ily viszonyok között csodák történhetnek ugyan, vagy jobban mondva véletlen esetek, de em­beri számítás szerint a világuralom a tengeri gló­buson Angliáé és Anglia dönt. Viszont Angliának eszében sincs continentális sereget tartani, megelégszik coloniális seregével és a flottával. Hollandia, Spanyolország, Svédország elsöosztályu csatahajókra ma már nem is igen reflektálnak. Ezek rém költségesek és hasznuk kevés. Bele kell nyugodni az angol suprematiába a tengeren. T. Országos Bizottság ! Jobb lenne hiszem egy-két kadtesttel többel «kellő helyen és kellő időben rendel­kezni és megjelenni a habomban a szárazföldön,» mint feles drága pánczólosokat uszkáltatni czél nélkül a tengeren. Már pedig., a mi tengerészetünk Átszá­mítva többet képvisel egy hadtestnél. Véderőnk igen dicsőséges része a flotta, de ismét­lem nekünk tisztán fényűzési alkalom. Helyettesíthetnénk azonban a hajóhadat részben legalább egy döntö hadi nóvummal, a mi az egész világnak imponál, ha ügyesen meg van fejtve,-egy czéljainknak megfelelő derék légliajóhaddal.» Francziaország a végvárait Verdunt, Lillet, Beifort már fel is szerelte kormányozható léghajókkal. Cle­menceau miniszterelnök maga is részt vett egy sike­res légúti próbán a mult nyáron. Mint az 1907. évi deczember 10-iki hirek hozták, «a Ville de Paris» nevű kormányozható léghajó tegnap kitűnően sikerült próbautat tett. A léghajó nagy szélben 90 kilométer­nyi utat tett meg a szél ellen 3 és fél óra alatt. A hadügyminiszter e próba után kijelentette, hogy a léghajót véglegesen átveszi a hadsereg részére. A Ville de Paris igy nemsokára Verduuban fog kerülni». Németország is foglalkozik a léghajózással, mindez természetesen csendben történik. Nálunk még csak a kételkedés stádiumában vagyunk, vájjon nem-e absurdum az egész kormányozható lég­hajó ? T. Országos Bizottság!; Becses türelmükkel vissza­élni nem akarok, de pár megjegyzést szabadjon itt tennem. A jövő zenéje természetesen a repülőgép, amikor a felesleges nagy felületű léggömbök szükségtelenné válnak. Ebben az irányban nálunk is (jobban mondva Cseh­országban) hallottam egy igen komoly kísérletezőről, Altstadban Etrich Igo ur személyében. • A Farman Henry repülőgépének sikeres felszállása Párisban jan. 13-ikán ismeretes remek világraszóló esemény. De maradjunk csak a már kész kormányozható lég­hajók mellett. Ma már konstatált tény, hogy amíg a szél gyorsa­sága nem nagyobb mint a léghajó menőképessége, ami ma 40—50 kilométerig megy óránként, addig a léghajó haladása és kormányzása biztos. Kis szél az, ami. 25 kilométerig halad óránként, nagy szél, ami 40 kilométeren felül meg y óránként. 40 kilométeren alóli szélben a Lebaudy-féle léghajó (Systóme Patrie) biztonsággal halad. A Deutsch de la Meurth systóma (Ville de Paris) ugy látszik gyengébb a Lebaudy-rendszernól. A Zeppe)in-féle rendszer Németországban jónak mutatkozik ; hivatalosan' 47 kilométert halad óránként, de ezt még homály- fedi, folyton csak vizén száll fel ós.le. • - i< A kormányozható léghajó titkait az illető országok hadi kormányai féltékenyen őrzik; egy előkelő franczia tiszttől hallottam, hogy ők Marokkóban tudnának újsá­got mutatni a kormányozható franczia hadi léghajók­kal, csak nem akarják a kis marokkói esetben fel­tárni tudományukat, mert képesek volnának bombával behinteni egy várost. A közönséges ágyú- és a tábori Haubitz-lövegek 1500 méter magasságon felül a légben nem hatnak és nem találnak. A Mannlicher 2300 métert hord fel függélyesen ós leesve a földön is sebesit. A nagy, 21 czentiméteres vármozsarak lövegei 4000 méter magasságig mennek fel. Ezek a szélső magasságok, a melyeken felül a lég­hajók és a repülő ütegek már absolut biztosságban maneuvrirozhatnak. Túlzó hiriapczikkeket a kormányozható léghajók idő előtti sikeréről közölni nem akarok, elég, ha felemlí­tem, hogy Rochefort pl. már Elsasst és Lótliaringiát is visszahódítja léghajóival — kardcsapás nélkül, mindössze néhány léghajót küld el lebegni Berlin felett melinit bombákkal. Igen bölcsen tudom, hogy a hágai nemzetközi kon­ferenczia megállapodásai tiltják bombák és robbanó anyagok léghajóból való dobását, de ez a tilalom, ez a megállapodás csak bizonyos számú évekre ós nem örökre szól; másrészt pedig azt is tudom, hogy a jó politikus és a jó katona a jövendö eseményekre előre szokott készülni. T. Országos Bizottság ! Most, amidőn a haditengeré­szet javára nagy hangulatot látok, előadtam aggá­lyaim. Nem a tengeren kell világhatalmi állást és expan­siót keresnünk, de megtartani a nagyhatalmi állást az európai continensen. Foglalkozzunk intensivebben a hadseregünkkel, javit­suk inkább a tisztek fizetését, sehol oly mostohán, mint nálunk fizetve nincsenek, holott katonai, erkölcsi, anyagi és társadalmi kötelezettségeik a legnagyobbak. Kultiváljuk a hadierényeket, (a czéllövészetet) az ifjúság nevelésénél, mint történik Svájczban, Japánban, ezek a szükséges dolgok, tartsunk kiadásainkban sor­rendet és igy igyekezzünk a bölcs ujitások terén elől lenni. T. Országos Bizottság. A már épülőben levő s rész­ben elfogadott hajók épitési költségeit megszavazom, de semmi ujabb hajók építéséhez nem járulok. A költségvetést el nem fogadom. DULCZ ANTAL UTÓDAI nyereg- és szíjgyártók SA.BDILKR AND HARNESS MAKER TO HIS ROYAL HliíiHNESS THE FRINGE OF WALES« Budapest, IV., Egyetem-utcza 2. Persimmon kimult. A sandrighami ménest, mint egy sürgöny jelenti, kedden érzékeny veszteség érte. A telepnek kiváló fedezőménje, Persimmon, az őt még január havában ért baleset következtében kimult. Persimmon 1893-ban ellett. Mint kétéves 1895-ben jött pályára és három versenyben vett részt, a mely közzül kettőt, a Coventy Stakest és a The Richmond Stakest megnyert. Mint hároméves megnyerte aDerbyt, a St. Legert, és a Jockey Club Stakest és csak a Prince of Wales Stakesben (St. Frusquin-ttA) szenvedett vereséget, 3 fontot adva a győztesnek. Négyéves korában kétszer futott és mindkét verse­nyét az ascoti Gold Cupot és az Eclipse Stakest nagy 8tylusban megnyerte oly jó lovak ellen, mint Wink­field Pride és Lowe Wisely, mig az utóbbiban Velas­quez és Bay Ronald maradtak mögötte. Persimmon összny eremén ye a versenypályán 34706 fontot tett ki. E fényes verseny carrier után, a ménesben lett Persimmon kihasználva. Első ivadékai 1901-ben jelentek meg a pályán, köz­tük nem kisebb nagyság volt, mint Sceptre, mely 2455 fontot nyert össze. 1902-ben a Pefsimmon­ivadókok 36868 fontot kerestek,ebből egyedül Sceptre-re 23195 font Írandó. 1903-ban ivadékai 24472 fontot, 1904-ben 10308 fontot, 1905-ben 16443 fontot. 1906-ban 21737 fontot, 1907-ben 12815 fontot nyertek. Per­simmon mónesbeli működése alatt ivadékai 125098 fontot nyertek össze. Legjobb ivadékai Angliában a következő lovak vol­tak : Sceptre. Zinfandel, Keystone IL, Mead, Colo­nia, Pomegranate, Plum Tree, Persuasion, Cheers stb A mi pályáinkon 1904. év óta futnak Persimmon után nevelt lovak, a melyek közül a legjobbak Car­stone, Golden Drop, stb. voltak és a melyekkel a mén a következő eredményeket érte el. 1904-ben 5250 K., 1905-ben 260 K„ 1906-ban 13210 K., 1907 ben 31275 K. E szerint összesen tehát 4-9995 K. nyere­ményt értek el a Persimmon-ivadékok a mi pályáin­kon. Összeállítva a mérleget, kitűnik, hogy Persimmon maga ós ivadékai révén 3885291 K. nyereményt tün­tet fel. Vedelte 19 Voltigeur 2 H Galop n 3 Vedelte 19 Mrs. Ridgway 19 Galop n 3 Flying Duch-ss Flying Dutchman 3 o F 3 Merope 3 1/5 King Tom 3 Harkaway 2 5t. Angela 11 King Tom 3 Pocahontas 3 5t. Angela 11 Adeline 11 Ion 4 o B Adeline 11 Little Fairy 11 S 'S3 t­Hampton 2 Lord Clifden 2 Newminster 8 fhe Slave 2 CU Hampton 2 Lady Lengden 2 Vettledrum 3 = Lady Lengden 2 Haricot 2 Y. Melbourne 25 Melbourne 1 © Hermione 7 Y. Melbourne 25 Clarissa 25 0, Hermione 7 La Belle Helene 7 St. Albans 2 La Belle Helene 7 Teterrima 7 „METEOR" SZRLLODR Budapest, Erzsébet-kSrut B. sz. Tulajdonos RENDES SZIDOfl. 120 kényelmesen berendezett szoba, o Melegvizfütes. ° Tel­jes 24 órai liftszolgálat o Fürdők a ház 1 an o Szállodai automobil, o Szalonok, társalgók, o Figyelmes kiszoJga ás. o Mérsékelt árak. o Feltétlen tisztaság, o Fekvés a keleti és nyugati pályaudvar között, a város központján, o A technika minden vívmányaival felszerelve.

Next

/
Thumbnails
Contents