Vadász- és Versenylap 52. évfolyam, 1908

1908-02-22 / 8. szám

EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LOTENYESZTES LAPJA. A Magyar Lovaregylet, Az Urlovasok szövetkezete, A vidéki versenyegyletek, A Pozsonyi ügetöverseny egyesület Az Országos agarász szövetség luukct iL s az összes lótenyészbizottmányok hivatalos közlönye. Előfizetési ára: egész évre 30 korona, fél évre IG korona, negyedévre 10 korona. Az előfizetési pénzek a «Vadász es Versenylap» kiadóhivatalához (IV., Kossuth Lajos-utcza 1., Ferencziek bazárja III. lépcső I. emelet) c/.uiiezendök. 8. SZám. Telefon-szám: Budapest, 1908. szombat, február 22. Távirati czim : c n z„f. Versenylap, Budapest. cVIOlyam. Megjelenik a budapesti, alagi, prágai, kottingbrunni és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előtti délelőtt, egyébkor hetenkint egyszer. HIVATALOSHirdetmény. A versenyszabályok 49. §-a alapján Maino Károly, volt jockey, a Magyar Lovaregylet és a Jockey Club flir Oesterreich felügyelete alatt álló összes pályák és helyekről ezennel kitiltatik. Budapest, Bécs 1908. február 4. A Jockey Club für A Magyar Lovaregylet Oesterreich igazgatósága. igazgatósága. URLOVASOK SZÖVETKEZETET Hirdetmény. Wachsmann A. ur bánatot jelentett 4é Silesia-ért a f. é. Rákosi díjban és a Nagy alagi akadályversenyben 1908. február 17-én d. e. 10 órakor. Budapest, 1908. február 17. Az Urlovasok Szövetkezete titkarsága. TELIVEREK ÉS VERSENYEK. A kisbéri telivérménes. Irta : Gróf Szápáry Iván. A mult hóban irt véleményem ellenében Fáy Bela barátom e lapokban azon nézetét közli, bogy a kisbéri kanczák száma nem hogy szaporiitassék, hanem : hogy ott a telivér tenyésztés egészen abba hagyattassék. Mert: Kisbér a magántenyésztóknek mégis csak concurrentiát csinál és hogy ha az ottani kanczák magántenyésztóknek eladatnának, alkalmasint jobb csikók neveltetnének utánuk, mint Kisbéren minthogy az utóbbi években az ott nevelt csikók nem sok eredményt mutattak. Természetesnek találom, hogy egy magántenyésztő, ki eladásra hozza csikait, minden más tenyésztőben ellenséget lát és legjobban szeretné, ha maga volna a vásáron, remélve, hogy akkor csikai nagyobb árt érnének el. De miután ez ugy sem lehető, az, hogy nem is 10«/

o-kal több csikó kerül eladásra, az árakon nagy változást nem idézhet eló, főleg ha azoklegna gyobb része ismeretlen, ki nem próbált mének ivadéka. Ertem azt is, hogy az ilyen tenyésztőnek nagyon fáj, ha más ménes csikajáért nagy összeget fizetnek, de nem áll azon okoskodás hogy ha ezen csikók nem lettek volna, az értök' fizetett pénz más vételekre fordíttatott volna és több tenyésztőnek lett volna belőle haszna. Ezen nagyobb összegek csakis egyes csikókért fizettetnek, melyek nagy reményekre jogosultak, és ezért, mert egy pár szenvedélyes, gazdag versenyző azok által elcsábítva lévén, felveri az árt. De ha ilyen csikó nem volna, más nem olyan tetszetős csikóra nem gondolnának, mert egyiknek sincsen csak az a szándéka, hogy azon nagyobb összeget minden áron kiadja, hanem csak akkor, ha valami különösen megtetszik neki. Ha pedig mit e lapokban megírtam, megtörténnék, ilyen dolog csak igen ritkán fordulna eló, mert a csikók legnagyobb része próbálatlan mének ivadéka lévén, semmiesetre sem hozna nagy árakat. Hatarozottan hangoztattam azon kívánságomat, hogy ha a kanczaanyag Kisbéren szaporittatnék, csakis egy vagy két kancza párosittatnék jobb ménnel, hogy esetleg egy második Kisbér neveltetne, mely aztán mint apamén szolgálatot tehetne. Akkor alig egy-két ilyen csikó kerülne eladásra, a többi mind próbalatlan fiatal ménekkel volna fedezendő és nagyon jól tudjuk, hogy az ilyen csikók mily alacsony áron kelnek el. Elismerem, hogy az utóbbi években nem igen neveltetett Kisbéren elsőrangú ló, lehet, hogy történt valami hiba a felnevelésben, de ha nem is, ugyanazt a jelenséget látjuk máshol is. Tapasztalhattuk ezt nálunk is, hogy például Blaskovits Ernő tenyésztéséből egy ideig jobbnáljobb lovak kerültek ki és aztán egyszerre megszűnt a szerencse és pár évig nem tudott jobb miuóségü lovat nevelni; ismét fordult a dolog, és kijött Beregvölgy és még egy pár jó ló, azóta megint szünet állott be. Ugyanez történt Festetics Tassilo grófnál Fenék, Dornröschen, Perle d'Or, stb. után pár évig semmi különös sem jött, azután következett Patience — és azóta ?„Igy van ez Angliában is. Westminster herczege számos jó lovat nevelt és tenyészete tetőpontját érte el talán Flying Fox-szal. Azóta az egy Troutbeck-en kivül nem tudott jó lovat nevelni (még Sceptre-t kivévén). Igy van ez Portland herczeggel, ki St. Simon ivadékaival a pályákat régebben uralta és most pár év óta alig tud versenyt nyerni. Igy van ez mindenütt, kivált oly tenyésztőknél, hol nincs sok kancza ; nagyobb méneseknél ez ingadozás nem mutatkozik annyira, mert a számos kancza közül egyik vagy másik mégis hoz valami jót. Ez áll Kisbérre nézve is, főleg, ha tekintetbe vesszük, hogy ott a jobb mének kevésbbé lettek igénybe véve, elsó sorban tekintettel a magántenyésztőkre, másrészt pedig, hogy a fiatal, próbálatlan méneknek is adassék esély. Az igaz, hogy nem sok, mert a kevés kancza miatt alig jutott egynek-egynek 1—2 kancza, miről könnyen meg lehet győződni, ha megnézzük a mult éveknek fedeztetési kimutatását. Melyik ménesben történt volna, hogy a legjobb mének közül egy sem kapott kanezát némely évben és ha kapott is, soha többet egynél vagy legfeljebb kettőnél. Nem áll tehát azon állitás, hogy csak a szerint osztatnak ott be a kanczák, hogy a csikókórt mentől több pénz folyjon be, de igenis az, hogy a kevés kancza miatt nem lehetett a fiatal méneknek kellő számú kanezát adni. Nagyon szép barátom azon eszméje, hogy a fiatal mének adassanak ki egyes tenyésztőknek azon kötelezettséggel, hogy bizonyos számú kanezát azokkal fedeztessenek, de hol vannak a tenyésztők, kik azokat kivennék ? Fáy Béla barátom kivételével nincs tenyésztőnk, kinek nagyobb számú kanczája volna; a legtöbb tenyésztő saját maga versenyez is és ritka esetben fogja magát elhatározni, hogy minden kanczáját egy ménnel fedeztesse, mi nem is volna helyes, mert egy és ugyanazon mén nem illhet minden kanczához. Saját kanczáiból tehát csak keveset fedeztethetne, idegen kanczák befogadására nincs berendezve és az ilyennel való bajlódást és vesződséget kevesen vállalnák el. Ily esetekben a bizonyos mennyiségű kanczák fedeztetését elvállalni szintén nehéz. A hol pedig nagyobb számú kancza van s kanczák ellátását vállalják, ott rendesen van már egy pár mén az illető tulajdonában, ki azokat ki akarja használni és mert az illető rendesen eladásra dolgozik, nagyon meggondolja, hogy kipróbálatlan mént alkalmazzon-e, miután fél, hogy a csikók eladásánál nem találja meg számitásat. Egyik másik fiatal ménre talán akadna vállalkozó, fia külföldön valami nagyobb képességet mutatott, de ha több mén volna, vagy olyan, melynek nagy neve nincs, alig lehetne elhelyezni s akkor vagy valami telepre kellene elvinni vagy ott állana Kisbéren hol ismét legfeljebb 1—2 alsóbb rendű kanczához jutna. Mult ősszel is lett volna egy pár mén, melyeket szívesen adtak volna át magántenyésztőknek, még pedig kötelezettség nélkül, de nem akadt vállalkozó, igy tehát nem nagy reményekre jogosít ezen eszme. És miután elsőrendű kipróbált mén megszerzése a mostani körülmények között annyira nehéz, kénytelenek vagyunk olyanokkal is kísérletezni, akár külföldiek akár itt neveltek, melyek első pillanatra nem elégítik ki a tenyésztők igényeit, de ezeknek esélyt kell adni, mert mig a tenyésztők sikert nem látnak kanczáikra, nem igen használják ki e méneket. Ezen esélyt pedig csak az által látom elérhetőnek, hogy Kisbéren több anyakancza legyen hogy ezen mének ne legyenek 1—2 kanczára szorítva, a melyektől aztán lesz vagy nem lesz csikó. Próbálja más, ez jelszava tenyésztőinknek, havaiami uj ménről van szó, kivált hanem ismert nagyság — de hogy ki legyen az a más, ez nyilt kérdés marad. A mult napokban közölt a Deutscher Sport a mult évben Németországba a Zuchtverein által behozott kanezákat illető számadást. Kiadtak 278,176 márkát, az eladásokból, befolyt 112,000 márka, tehát 166,170 márka, azaz majdnem 200,000 korona , az mivel a német tenyésztők segélyeztettek! És ezt ott nem találják elegendőnek s még nagyobb segítséget kívánnak, mely körülbelól kilátásba is helyeztetett. Mi ehhez képest, ami minálunk történik. Vigyázzunk I Látogatás Schönfeld Lasseen, Mautner Viktor ur szives engedelme folytán Schönfeld Lasseeban megtekintettem a monarchia egyik legnagyobb versenyistállóját. A trainingpálya berendezése meglepő. A rendes pálya körzete 2500 méter. A homokpálya 2} km. hosszúságban az idomitó telep közepén megy végig és az oberweideni trainingtelepnél végződik. A kétévesek pályája 1000 méter egyenes. Az első ló, melyet megpillantottam az istálló egyik Przedswit jelöltje Simeon volt, melyen már ma meglátszik a munka. Alsóausztriában a lovak már február elseje óta cantereznek és két hét múlva kezdetét veszi az erős munka. Simeon szép négyévessé fejlődött. Akcziója jobb, mint tavaly volt és idomárja teljesen meg van vele elégedve. A mult évben a Symington-ivadék lábai sokszor aggodalomra adtak, okot, de ez idén megerősödtek. Idomárja meg van győződve, hogy ha a talajviszonyok olyanok lesznek mint a mult év szeptember havában, akkor Simeon kifogja futni a Gaga Rennenben mutatott formáját. Simeon után Mony következett a sorban, kalauzolva kétéves istállótársát Fellaht. Az istálló legjobb háromévese alig nőtt valamit, de erősen szélesedett és jó ló benyomását kelti. Mony szintén az első tavaszi eseményekre készül és ugylátszik egyike lesz a legfittebb lovaknak. Fellah - Felleg fla_ Pardon után - egy szép Legközelebbi számunk szombaton jelenik meg. — A mai szám ára 40 fillér. VADÁSZ ÉS VERSENY-LAP