Vadász- és Versenylap 51. évfolyam, 1907

1907-01-26 / 5. szám

VADÁSZ ÉS VERSEM-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet, Az Urlovasok szövetkezete, A Budapesti Polo-Club, A Pozsonyi ügetöverseay egyesUlet, Az Országos agarász szövetség, A vidéki versonyegyletek ".CliOl SŰ. -r vjuuoa verauuyegyietea s az összes lotenyészbizottmányok hivatalos közlönye. Előfizetési ára: egész évre 26 korona, fél évre 14 korona, negyedévre 8 korona. Az előfizetési pénzek a «Vadász- és Versenylap» kiadóhivatalához (IV., Kossuth Lajos-utcza 1, Ferencziek bazárja III. lépcső I. emelet) czimezendök. 5 szám. Telefon-szám 657 Budapest, 1907. szombat, január 26. Távirati czlm: Versenylap, Bn lapost. 51. évtolyam. Megjelenik a bndapestl, alagi, prágai, kottingbrunni és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előtti delelött, egyeo&or lieteaklnt egyszer. HIVATALOS. Helyreig azitás. Budapesti versenyek 1907. Öszi meeting. Kllenczedlk nap. Kedd, október III. Nyilt handicap. Teherközlés 6-án, hanem augusztus 7-én. Budapest, 1907. január 19. A Magyar Lovaregylet vezér titkársága. 8. nem augusztus TEO VEREK ES VERSENYEK, Preparáczió a korai versenyekre. A téli szünet február elsejével tulajdonképpen megszűnik. Ekkor kell nevezni a korai tavaszi versenyekre: a Rákosi dijra, a Háromévesek nagy haudicapjára, a Przedswit handicapra, ugyanakkor a nagy alagi akadályverseny képe is tisztul, miután e futásra idén már e napon első bánatjelentés van. A nagy közönség a jövő hét végén friss sportanyaghoz fog jutni, a melyet a pihenő után kétszeres érdeklődéssel vesz tárgyalás alá. De nemcsak a nagy közönség, az istállótulajdonosok is, a szünet uián friss kedvvel fordulnak az első események felé s ez magyarázza meg, hogy aránylag kisértókii futások, mint Angliában a Lincolnshire, nálunk a Przedswit handicap, a Háromévesek nagy handicapja oly széles hullámokat tudnak verni, a milyenekre a season későbbi folyamán csak a legjelentékenyebb korteherversenyek képesek. Nem lesz érdektelen, ha e helyen pár vonással följegyezzük ama momentumokat, a melyeket a korai versenyekre való preparácziónál figyelembe kell venni. Az a telivér, a mely az alagi eseményekre készül, február elsejével már meg kell, hogy kezdje a tulajdonképpeni munkát. A verseny terminusáig körülbelül nyolcz hét áll rendelkezésre s ez az idő, tekintettel arra, hogy a munkát lassan kell kezdeni, épen nem hosszú. Természetcsen: lova válogatja mennyi dolgot kiván meg. Az egyik gyorsan preparálható (nála tehát nem kell sietni), a másik ellenben erős dolgot kíván s igy vele egy napot se lehet mulasztani, sőt a traininget íorce-irozni is kell. Hogy melyik a sok dolgot, melyik a kevesebbet követe ő ló, megállapítani csak tapasztalat utján tudjuk. Nem lehet eleget óvni attól, hogy teli vért külsője után Ítéljünk meg, vagyis a szerint, hogy termetben nehezebb, szélesebb a másiknál. Ez néha beválik ugyan, többnyire azonban nagy csalódásokhoz vezet. Vannak nehezeknek látszó mének, a melyek voltaképp alig kívánnak munkát s egy-két galopp után fitek. A mult eszteudőben Elmore volt erre eklatáns példa. A mént kétszer is ki kellett venni á munkából, annak daczára pár|galopp után máiképessége tetőpontján állott. Igen helyes a mit erre vonatkozólag Planner újévi számunkban Mac G.-röl elmond. «A ménen — mondja a jeles trainer — sok a hus, igy nehezen lehet megítélni, hogy fit-e vagy sem ?» Igen okos szavak, a melyek mutatják, Planner milyen helyes judicziummal dolgozik. A telivér tudniillik akkor fit, ha tüdőben tiszta, ha izomzata teljesen kifejlett, nem pedig, a mikor agárhoz hasonlít. De ha vannak mének, a melyek kevés munkával beérik, viszont akadnak oly vékouyrámáju, igénytelen külsejü kanczák, a melyek sok dolgot kivánnak. Ez mindenesetre ritka dolog és sok telivér vau, a melynek elég, ha Bécsben a Freudenautól a Pratersternig üget s a verseny reggelén 400 métert galoppozik. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy vannak szerény külsejü lovak és pedig nagy számmal, melyek sok munkát kívánnak s csak későn jutnak igazi formába. A helyes distinkczió itt igen nehéz és azért a korai versenyekre való preparáczió kétszeresen próbára teszi a trainer képességét. * Február elsejével, igy mondottuk, a Rákosi dijra és a Nagy alagi akadályversenyre való munka kezdetét veszi. Idén ez akadályokba ütközik, mert a legtöbb trainingterületet hó födi, s a tél is váratlanul szigorú lett. A preparáczió igy a szalmaágyon fog kezdődni. Ez természetesen nem a legkitűnőbb terület, de hosszú ügetőmunkára igen alkalmas, sót sok ló szivesebben is dolgozik az istállók közelében, mint a trainingpályán, a mely nein egy telivért izgatottá tesz. A széles átmérőjű körben fölhintett szalmán a Rákosi dij vagy a Nagy alagi akadályverseny crackjei tehát szaporán ügetnek, némelyik egy nap kétszer is. Jót tesz a hosszú lépésmunka is, de ha nem megy másképp s szükség van rá, nem egy trainer a caiiterezést is megkezdi a szalmán. E czélra igen jó paddoekja van Alagon Mraviknak, a minthogy helyes egy nagy területet végig szalmával behinteni, ugy hogy a lovaknak még akkor se történhetik bajuk, ha lovasuktól megválva (a mi ilyenkor gyakran megesik) keresztül-kasul futnak apaddockban. Érthető ugyanis, ha a hosszú pihenés után a tavasz kezdetén a lovak frissek s egy-kettőre ledobják a kevésbbó elővigyázatos istállófiukat. * A szalmapálya után a trainingteriiletek következnek, az úgynevezett téli pályák. Alagon is, Tatán is vau egy ilyen puha homoku terület, a melyet még az erösebb fagyok sem tudnak megviselni s miután a pályák elég nagyok, rajtuk már kényelmesebben lehet dolgozni. Természetesen: erős galoppokról itt szó nem lehet, ezeket legfeljebb február végén lehet megkezdeni. Márcziusban már a rendes pályák állanak rendelkezésre, sőt Tatán a gyöpterület is gyorsan nyilik meg, a mit az ottani trainingpálya régi, évtizedes füve inkább megenged, mint az ujabb keletű alagi terület. * A márcziusi terminushoz érve a tavaszi versenyekre kiszemelt lovak erösebb munkát végeznek, néha a kelleténél is erősebbet. A legtöbb akczidens, a mely istállóban előfordul a tavasz számlájára írandó. Maga az a körülmény, hogy a ló sokáig pihent, kevésbbé ellentállóvá teszi a szervezetet, ehhez járul, hogy az időjárás folytonos változásai miatt a pályák sincsenek a legjobb állapotban. Mindenki, a ki testedző sporttal foglalkozott, tudja, mi az az izomláz s ugyanez föllép a lovaknál is. Ha ilyenkor pihentetünk, az izmok könnyű irritácziója hamar elmúlik, de ha tovább dolaozunk az állapot Legközelebbi számunk pénteken délután jelenik meg. nem fog javulni. Merevségre tavaszszal a trainernek több gondot kell fordítania, mint a season későbbi folyamán s nem egy ló lett már azért harczképtelenué, mert idomárja nem törődött a lovak e jelzett és érthető indispozicziéjával. Természetes, hogy a tavaszi versenyekre készülő lovaknak pihenőket nem igen adhatunk. Itt minden nap kétszeresen számit s a mely ló két-három napig nem dolgozhatik, társainak már oly előnyt adott, a melyet aligha hozhat be. Épen azért ilyen versenyekre kényes természetű, hibás lábu, rosszul evő lovak nem alkalmasak s velők legjobb nem is pályázni, mert a force-irozott dologban úgyis elpusztulnának. A Rákosi dijra és a Nagy alagi akadályversenyre SZÍVÓS, kemény, erős próbákat kiállott lovak valók s náluk e tényezők segítenek a classis hiányán is. + Az alagi korai versenyeknek van még egy specziális vonásuk és ez a pálya, a melyen a versenyeket eldöntik. A gátversenyek kurzusa éles fordulóival, a steeplechase terület homokjával kívánja meg, hogy a nagy versenyekre készülő lovak előzetesen megbarátkozzanak vele. Épen ezért a nem Alagon trainirozott telivéreket jó pár héttel hamarább Dunakeszre szállítani s itt készíteni elő a korai eseményekre. Ezt a plauzibilis dolgot nem lehet elégszer hangsúlyozni. Ezek volnának ama fontosabb momentumok, a melyekre a korai versenyeknél reá akartunk mutatni. Összegezve az elmondottakat, meg lehet állapítani, hogy ugy a Nagy alagi akadályverseny, mint a Rákosi dij a körülményekre való tekintettel nehezen nyerhető versenyek, a melyek nemcsak a ló, de a trainer képességét is erősen próbára teszik. Epen azért az az idomár, a ki e futásban sikert képes elérni, tudásának kiváló bizonyítékát adta s megérdemli azokat a szerencBekivánatokat, a melyekkel e versenyek után ellepni szokták. Lapozgatás a méneskönyvekben. ni. (Kanczadij nyerők szerepe a ménesben.) Bruce Lowe számrendszer elmélete felépítésénél az egyes családok classificálása alapjául a legnagyobb tenyészversenyek: a derby, Oaks stb. történetét vette fel, mintegy jelezve ezáltal, hogy az angol telivér nemességének fentartására első sorban e futások győzteseit tartja hivatottnak. A tenyésztésben a classicus verseny győztes mének tényleg — kevés kivétellel — vezető szerepet játszanak és ivadékaik sorában mindig akad egy néhány, a mely többé-kevésbbé örökli apjának versenyző képességét. Ha azonban az Oaks nyerőknek, vagy más nagyobb versenyek kancza gyöztiseinek a ménesben elért eredményét tekintjük, ugy itt már nem látunk superioritást a többi katiczákkal szemben, sőt közöttük mondhatni csak elvétve akad egynéhány, a mely a tenyésztésben is ugy meg tudta örökíteni nevét, mint a versenypályán. Érdekes e szempontból első sorban a monarchia két kanczadijának eredményeit bonczolás alá venni, a melyek közül mint régibb versenyt, a magyar Oaks-ot A mai szám ára 40 fillér.