Vadász- és Versenylap 51. évfolyam, 1907

1907-01-19 / 4. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1907. január 19. 4. 0. Rimaszotnbt. 5. 408. Hadban 2. ap. Hadban, aay. 50. Shagya X. Elég sebességgel biró, jó mozgásé, ügyesen ugró. SZÍVÓS, nagyon kellemes vadászló. Vadászott 8-szor 3. o. Turjaremete. 6. 326. Hamdoni Semri 23. ap. Hamdani Semri, any. 78. Ben Achmet 6. Kitartó, mérsékelt sebességű, igen nyugodt, szelid vadászló. I gyesen ugrott és má­szott. Kár, hogy nov. 13-tól 21-ig pihentetni kellett, mert jobb első lábát rándulás következtében kimélte, miáltal a legjobb vadászatokai elmulasztotta. Va­dászott 7-szer. 2. u. Debreczen. 7. 786. Le/ierd 2. ap. Fnrioso XII. 3. any. Boglár Ezen nem megnyerő küllemű lő igazán nem árulta el, hogy egy kemény, kitartó és jól használható os­lorászlő. Jól ugrott, kellemesen ment s ha ki-sé se­besebb lelt volna, éppen ugy bevált volna a sebes falka ntári, mint ahogy a lassúnál kielégített. Vadá­szolt 6-szor. 3, o. Turjaremete. 8. 570. Dombovdr 17. ap. Furioso XXIV. any. Első 1. Kissé tulkövér állapotban jölt meg ez a nagyon derék jó küllemű mén s az első két vadászaton, ha mély talajba jött s az iram sebes volt, rövid időre kifulladt, de ha engedett neki a lovasa szuszhoz jutni, jól m»nt tovább. Mikor a munka által tüdeje kissé szabadabb lett és hust is vesztett magáról, mindjobban kezdett menni és öt egy jó és tehetsé­ges lónak kell minősíteni. Az öt utolsó vadászalán nehezebb teher alatt ment s lovasát minden tekin­tetben teljesen kielégítette. Vadászott 8-szor. 6. o. Jászberény. 9. 381. Shagya XI —19. ap. Shagya XI. any. 66. Gazlan I. A kívánalmaknak megfelelő, kitartó, ke­mény, nagyon jó akaratú, kellemes vadászló, kissé több sebesség lenne nála kívánatos. Vadászott 16-szor. 2. o. Debreczen. 10. 896. Uombovár 8. ap. Kis Galamb, any. Csacska, Heves és kellemetlen vérmérsékletű izgatott ló, mi azonban valószínűleg javult volna, ha néhány jó vadászatot kap, de a második vadászaton (nov. 9-én) egy akáczcza! benőit árok átmászásánál szeleskedése folytán jobb szemét annyira megsértette, hogy többé nem vadászhatott s igy minősíteni nem lehet. Va­dászott 2-szer. (Hivatalos). Gr. Forgách László. Félvérek tenyésztése. Magyarország joggal hires az egész világon fehéreiről. Kipróbált, SZÍVÓS és többnyire szép lovak is ezek, ezeréves tenyésztés nemes gyü­mölcsei. Az ősi magyar ló, a moly a vezérek­kel jött át hazánkba, a török hódoltság keleti méneivel és kanczáival egyesülve a hosszú har­ezok alatt még jobban megaczélosodott, ugy hogy a spanyol lovak keveset rontottak rajta, mig az angol vér ujabb lendületet adott nekik. A sok lovaglás, a hosszú alföldi utak, vadásza­tok, stb. mind ujabb kipróbálások voltak és részben nekik köszönhetjük, hogy félvértenyész­tésünk a mai magas színvonalon áll. A jelenkor kipróbálási tényezői közül hiány­zik, illetve csekély mértékben van meg a há­ború s a közlekedés. Helyüket legméltóbban a versenyek pótolhatnák s azért sajnálattal kell látnunk, hogy e téren nem nyilt félvéreinknek nz a bó alkalom, a mely Francziaországban s Németországban számukra megteremtődött. E czélra legalkalmasabbak a vidéki pályák volná­nak s ha e téren Debreczen, Kisvárda, Nagy­várad, Arad, stb. nyújtanak is egy-két kisebb futást, az a multbau sem volt elég alkalom rá, hogy a kisebb tenyésztő — legalább költségei reményében — néhány lovát erre a czélra száujti, a jövőben pedig, tekintettel az ösmert vál­tozásokra, e téren visszaesésre kell elkészülve lennünk. Hogy Németország mit tesz e tárgyban, azt sok más körülményen kivül, egy ujabb terv is mutatja, a mely távlovaglások rendszeresíté­sét kívánja. Ez mindenesetre alapos kipróbálása a lovasnak s a lónak s a magunk részéről is kjváuatosnak találnék hasonló versenyek rende­zését. Az utolsó jelentékeny távlovaglás nálunk 1892­ben volt, tehát lő év elótt. Az akkori mérkőzés számunkra fényes sikert jelentett, elsőnek gr. Starhenberg Vilmos érkezett be Alkossál. Athos, egy sötétpej herélt, mint nyolez éves vett részt a távlovagIásban. A győztest gr. Forgách László, kitiinő sportsmanuuk nevelte s rtáyaucsak őtőle került ki a szintén jó szerepet"játszó Tücsök, a mely a kb. 580 km. utat 77 ó. 30 p. alatt tette meg, mig Athos 71 ó. 26 p. alatt érkezett be. Athos tudvalévőleg félvér volt, habár vérben igen magasan állott. Egy ujabb távlovaglás ren­dezése kívánatos és népszerű dolog volna. Ama tenyésztőink közül, a kik a félvérre kiváló súlyt helyeznek, Mándok ura elöl áll. A ménest 1857-ben gr. Forgách Kálmán alupitotta s már akkor elv volt: csak erős kipróbálás után osz­tani be a kanczákat. Ezt a prioezipiumot követi gr. Forgách László, a ki vadászatokon is erős próbára teszi lovait. Ez az utóbbi példa is iga­zolja azt az egyébként közismert tényt hegy kipróbálás nélkül nincs jó tenyésztés s a kisebb tenyésztőkuek ezt nem lehet elégszer elmondani. Kívánatosnak tartanék, ha már a verseny­pályán nem adhatunk elég teret félvéreinknek, ugy mentül előbb vonjuk be őket a vadászat kör be. Itt a lótól oly kérdések megoldását kí­vánják meg, a melyekre rossz ló nem képes és pedig: 1. sebességet, 2. kitartást, 3. szivet, 4. ügyességet s e négy pont az, a mely a ló szel­lemi és testi képességót legerősebben fejleszti. A melyik ló jó vadászparipa, az bátran mehet a háborúba is, gazdáját sohasem fogja cserben hagyni. Sajnos, falkavadászsportunk nem tud ujabb területeket nyerni s örülnünk kell, ha a régi társaságok megmaradnak. Pedig — különösen vonszalékvadászatokat majdnem mindenütt, nagyobb költség nélkül lehetne rendezni, a mi­vel nemcsak a tenyésztés ügye, de a lovasszel­lem is fejlődne. Az itt kipróbált lovak bátran mehetnek ménesbe, nem fognak rossz lovakat elleni s a kisebb tenyésztő nem volna oly téve­déseknek kitéve, a melyeket a kipróbálás eleve megdönt. Sok rossz ló nem kerülne ménesbe, s néhány igénytelen de SZÍVÓS és életerős meg­mutatná, hogy érdemes a tovább tenyésztésre. Tévedés azt hinni, hqgy csak telivél' alkalmas a vadászatra. A B. R. F. kopói bizonyára nem­csak az országban, de a kontinensen is a leg­gyorsabbak s mögöttük mégis számos félvért láttunk vadászni, ig.y a hires Fiumarat, továbbá gr. Teleki Lászlónak egy Mícm-kanczáját, a mely 14-ik season ját vadászta az elmúlt évben és soha el nem maradt a kopóktól. Az idei falkavadászatokhoz be volt osztva egy állami Durczás— Nonius kancza; valóban el lehet mon­dani, liogy ennói.különb vadászlovat Angliában is alig találni. Magyarországnak ma kb. 450 magán ménese van. Közülök sajnos,, csak kevés veti igazi, kemény próbának alá lovait A jelenben ez a körülmény természetesen nem hat zavarólag, sőt a mult erós munkája után talán el is kél egy kis pihenés. Néhány generáczión keresztül nem fogjuk érezni a kipróbálás szükségét, de aztán el fog jönni az idő, mikor a hibák megbosszul­ják magukat s azok á ménesek, a melyek nem követik e princzipiumot, selejtes lovakat fognak nevelni. Jobb tehát a jövőbe nézni, előre levonni a tanulságot és ha nines természetes kipróbálás (p. o. háború), a mesterségesekre áttérni s hacsak lehet versenyeken, részben pedig vadászatokou lovaink képességeit megállapítani. A kivitel nem a mi dolgunk, de az eszmét ime megpendítet­tük, s hisszük, hogy az nem fog meddő talajra hullani. Féhértenyésztésüiik országos érdek s ez oly szempont, a mely előtt mindenkinek meg kell hajlani». A fontosabb sütések. E czim alatt Gassebner őrnagytól 74 oldalas füzet jelent meg, a mely az osztrák-magyar monarchiában és Németországban használt nagyobb ménesek sütés; jeleit ábrázolja. Gassebner őrnagy füzete mindenesetre nagy ügyszere­tetről és szorgalomról tesz bizonyságot s a munká­nak nemcsak a vásárlók, de a közönség is hasznát látja, mert röviden bár, de fontosabb vonásokban képet kap a magán s állami ménesekről. Tökéletes­nek, sajnos, a munkát nem mondhatjuk, mert mig számos jelentéktelen ménesről referál, addig oly kiváló tenyésztő-telepek, mint a gr. Andrássyaké, br. Baichoké, gr. Béldié, gr. Chotéké, gr. Csekonicsé, a gr. Dessewffyeké, Liptay Béla uré, a Lónyay grófoké, gr. Mikesé, gr. Nádasdyé, br. Podmaniczkyé, a Szá­páry és Széchenyi grófoké, a br. Wesselényieké stb. nincsenek megemlítve s igy a kép hézagos. Beméljük, hogy a következő kiadás' pótolni fogja e hibát. A pedigreek közlésénél szintén becsúszott egy-két lap­sus calami (igy 0/ ion apja helyesen Gaga, anyja Ornate), de ezek oly csekélységek, a melyektől egy mnnka se menles. Általában : a füzetet, a mely Schickhardt & Ebnernél (Stuttgart) jelent mrg, ajánl­juk az olvasó figyelmébe. Szakirodalmunk úgyis szegény uj termékekben s ha látunk valakit, a ki ez anyagilag háládatlan térre lép, csak a legnagyobb örömmel és rokonszenvvel üdvözölhetjük. A füzet ára nincs töltüntetve. VEGYES. Gr. Sigray Antal — mint örömmel értesülünk — már teljesen felépült betegségóból. A gróf a napokban Olaszországba, Yische-be utazott, s ott tölti a telet. Belföldi lovasaink tulajdonképpeni kiképzése 1892. évtől dotálódik, ekkor keletkezett a hétfontos enged­mény. Ez újításnak már 1896-ban maradandó nyoma van a statisztikákban s ez évről 15 olyan belföldi lovas nevét jegyezhetjük fői, a ki legalább egy ver­senyt nyert. Innét kezdve azután rohamosan emel­kednek a számok. 1901-ben a belföldi lovasok 97, egy évre rá már 264 versenyt nyertek, 1901-ben e szám 307-re, 1905-ben 387-re emelkedik. Az ügy e nevezetes előrehaladásában az oroszlán rész gr. Batthyány Elemért, gr. Esterházy Miklóst, a Magyar Lovaregyletet, az Urlovasok Szövetkezetét és Szemere Miklós urat illeti meg. Mikor a részletes, statisztikát közöljük, registráljuk, hogy idén némi visszaesés mutatkozik tavalyhoz képest, viszont azonban a leg­alább egy versenyt nyert lovasok száma hárommal emelkedett. A győzelmek számának apadása azzal magyarázható, hogy egyes jeles belföldi lovasunk el­nehezedett s nem volt képes kis súlyt lova­golni. Íme a statisztika. (Sikvereeny) Év Lovas (leg­alább 1 ver­Hány izben szállt Hányszor győzött senyt nyert) nyeregbe Hányszor győzött 1896 15 285 42 1897 14 222 43 1898 14 141 30 1899 24 483 76 1900 23 448 98 1901 21 495 97 1902 31 1525 264 1903 25 1456 210 1904 32 2168 307 1905 40 2775 387 1906 43 2 ;90 347 összesen 282 12588 1901 Alagon minden 1600 méteres és azon aluli verseny az egyenes pályán lesz lefutva, kivéve az 1400 méteres és 1600 méteres urlovas ver­senyeket. Az Urlovasok Szövetkezete nobilisán igyek­szik előmozdítani a sportkedvelő katouatisztek lovainak az alagi versenyeken való részvételét. Ugyanis a tényleges katonatisztek tulajdonában lévó oly lovakat, a melyek az alagi tavaszi, vagy novemberi meetingen legalább kétszer in­dultak, de 250 koronát (versenyérték) nem nyer­tek, meetingenként 250 korona utazási átalány­ban részesiti. Bon marché ujabban kötelezve lett az április 26-án Sandown Parkban eldöntésre kerülő Prin­cess of Wales Handicapra, a melynek 500 font a díjazása. Junius 2-ikán kerül dűlőre a bécsi Derby. Wheelernél Dreher Antal urnák jelenleg csak nyolez lova trainingben, a melyek a zászlók közti versenyekre nyernek előkészítést, a lot azonban még a season előtt szaporodni fog, ugyanis a beugratni szándékolt hároméveseket Adams még nem adta át. Az urlovas engedmények, a melyről már mult számunkban jelentést tettünk volt,anagy pozsonyi akadályversenyben nem vehetők igénybe. Planner, a ki az ünnepeket tudvalévőleg szüleinél Hoppegartenben töltötte, hazaérkezett Alagra. A tátra-lomniczi versenyek feltételei még nem jelentek meg és egyelőre a verseDyhatár­napok sincsenek még megállapítva. A Przedswit handicap április 14-ikére van kitűzve. Trainingben lévő lovaink közül legöregebb Royal Flush és Rézkakas, a melyek most tiz esztendősek. A Trial Stakes április 28-ikán kerül dűlőre. Vitellius G. Herbethez került trainingbe. Meichl György ur (Capt. George) idén egy lóval se szerepel traininglistáiukons a lovak Meichl Tivadar ur telivérei sorában vannak bejelentve. 49 lova van Mautner V. urnák trainingben. Közülök 34 F. Buttersnél, a többi Herbertnél vau idomítás alatt. Patina, a melyet Mautner V. ur megvásárolt be lett ugratva s a kancza Herberthez került trainingbe. Herbertnek még bárom hároméves van keze alatt Grannie, Nukahiwa és Marquee,

Next

/
Thumbnails
Contents